Orbán Viktor: Budapest és Pest megye újranyitásáról legkorábban jövő hét végén lehet szó

Tíz évre eltiltották a papi szolgálattól Pajor András zuglói plébánost, a döntést pedig a múlt vasárnapi mise végén olvasták fel a híveknek a Kassai téri templomban – írja a Kontroll. Az egyházi vizsgálat lezárult, a rendőrség azonban továbbra is nyomoz.

A Szentlélek Plébánia miséjének végén az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye közleményét olvasták fel a híveknek a Kontroll cikke szerint.

Horváth István, a zuglói templom plébánosa úgy fogalmazott: „Közösségünk fájdalommal és együttérzéssel fordul mindazok felé, akiket az ügy érintett vagy megsebzett. Hordozzuk őket imádságban, és kérjük a Jóistent a gyógyulás, az igazság és a lelki megújulás kegyelméért”. Hozzátette, a plébánia továbbra is elkötelezett a gyermekek biztonságának védelme és az átlátható egyházi szolgálat mellett. „Kérjük a testvéreket, hogy imádsággal kísérjék közösségünket ebben az időszakban is” – közölte.

Az ügyben a rendőrség továbbra is nyomoz. A Budapesti Rendőr-főkapitányság tavaly októberi tájékoztatása szerint tíz hónap után sem volt gyanúsított az ügyben.

2024 decemberében a VálaszOnline megírta, hogy Pajor András lehet az a pap, aki ellen az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye gyermek- és ifjúságvédelmi eljárást indított. A lap akkor „ministránsfiúk szisztematikus betöréséről, megalázásáról; hatalommal, tekintéllyel való visszaélésről” írt, „aminek volt szexuális dimenziója is.” A nyilatkozó áldozatok azt mondták, ifjúsági táborokban rendszeresen meztelenre kellett vetkőzniük az atya előtt „kullancsvizsgálat” címén, és olyan is előfordult, hogy meztelen felsőtesttel ölelgetett gyerekeket. Pajor András a cikkre úgy reagált Facebookon: „Súlyos lejárató kampány folyik ellenem. Nem magyarázkodom, mert nincs miért. Aki ismer, kérem, aszerint ítélje meg mindezt”.

Az egyházi vizsgálat egy bejelentés alapján indult Pajor ellen, ami után a plébánost azonnal eltiltották a papi tevékenységtől. Később saját kérésére, korára és egészségi állapotára hivatkozva felmentették beosztásai alól és nyugállományba helyezték. A vizsgálat egy év után zárult le a most ismertetett döntéssel.

Húsz százalékpontra nőtt a Tisza Párt előnye a Fidesz előtt a választani tudó biztos szavazók körében, miközben a gödi Samsung-gyár körüli botrány és a rejtett kamerás felvétel belengetése uralja a kampányt. A jelek szerint a februárban kifizetett 13. és 14. havi nyugdíjak sem adtak lendületet a kormánypártoknak – derül ki a HVG megbízásából február 18-a és 23-a között készült Medián-kutatásból.

A részvételi szándék eltérése magyarázza, miért a biztosan szavazók körében a legnagyobb a távolság: míg a Tisza szimpatizánsainak 97 százaléka biztos a részvételében az április 12-i választáson, addig a Fidesz táborának csupán 85 százaléka az. Január közepe óta a Tisza 2 százalékpontot javított, a Fidesz pedig ugyanennyit gyengült.

A két nagy párton kívül a Mi Hazánk erősödött, és már minden mért csoportban a parlamenti küszöb fölött áll. A hónapok óta 1-2 százalékon álló Kétfarkú Kutya Párt és Demokratikus Koalíció mellett a többi kisebb párt szavazói összesen sem érik el az 1 százalékot.

A pártpreferenciák elmozdulásához hozzájárulhatott a gödi Samsung-gyár ügye, amelyről a közönség 89 százaléka hallott.

A kampányt a Magyar Pétert támadó, rejtett kamerás felvétel belengetése is tematizálja. Ennek hatása megosztó: 23 százalék szerint a Tiszának, 24 százalék szerint a Fidesznek árt, míg minden második válaszadó szerint nem befolyásolja az esélyeket.

A fideszesek 84 százaléka az utóbbi véleményen van, míg a tiszások 78 százaléka elfogadhatatlannak tartja a módszert.

A kampány hangulatát jelzi, hogy november óta 69-ről 74 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a mostani kampány minden korábbinál durvább.

Magyar Péter a Facebook-oldalán kommentálta a Medián friss közvélemény-kutatását, amely az eddigi legnagyobb különbséget mérte a Tisza Párt és a Fidesz között. A felmérés alapján ugyanis a biztos szavazó pártválasztók között 20 százalékkal vezet a Tisza, míg a teljes népesség körében 11 százalékkal verik a kormánypártokat.

Magyar Péter így reagált a felmérésre:

A pártelnök emlékeztetett, hogy a választás 46 nap múlva lesz, és a kampány szerinte a „maraton végső befutója”. Bejegyzésében azt ígérte, hogy fokozzák az országjárás intenzitását, és úgy fogalmazott, „jön a rendszerváltás utáni legfontosabb és legnagyobb március 15.”

A poszt végén Magyar Péter mozgósításra szólított fel: „Kapaszkodjunk össze, emeljük fel a fejünket, tegyünk meg minden pillanatban mindent a rendszerváltásért! Április 12-én pedig hullafáradtan, de derűsen, összekapaszkodva és hazaszeretettel a szívünkben lépjünk be együtt a győzelem kapuján!”

Napokig tartó sötétség után kedden visszakapcsolták az áramot a Magyar Evangéliumi Testvérközösség békásmegyeri templomában és parókiáján, a szervezet további 21 ingatlanát azonban továbbra is a kikapcsolás fenyegeti – közölte a Magyar Hang megkeresésére az egyház. A békásmegyeri parókián él Iványi Gábor lelkész és felesége, a telken két mentett lovat is tartanak, és a vízszolgáltatás is elektromos áramhoz kötött.

Támogatóik sok segítséget ajánlottak fel: egy adományozó generátort bérelt a család számára, más üzemanyagkártyát, tűzifát vagy fűtőtestet hozott, és ideiglenes lakást is felajánlottak a lelkésznek.

Vajay Zsófia, az egyház szóvivője kedden elmondta,

A helyzetet bonyolítja, hogy a közösség szerint van olyan helyszín is, ahol nem is volt tartozás – a parókia is ezen ingatlanok közé tartozott –, vagy csak minimális mértékű.

Iványi Gábor korábban a lépést kormányzati bosszúhadjáratnak nevezte. „Békásmegyeren nincs semmilyen köztartozásunk” – jelentette ki a lelkész, és egyúttal arra kérte a szolgáltatókat, hogy ne veszélyeztessék a szociális intézményeik működését. „Az ellátottjaink, diákjaink, kollégáink nevében kérjük valamennyi szolgáltatót, hogy bírálják felül ezeket az intézkedéseket, ne zárják el, illetve állítsák vissza és folyamatosan biztosítsák a szolgáltatásokat.”

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 2011-ben, az új egyházi törvény következtében veszítette el egyházi státuszát, és így elestek az azzal járó állami támogatástól. Bár az Alkotmánybíróság 2013-ban kimondta, hogy az új törvény rendelkezései alkotmánysértőek, a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága pedig 2014-ben és 2016-ban kártérítésre és a státusz visszaállítására kötelezte a magyar államot, ez a mai napig nem történt meg. Technikai számukat csak 2021-ben kapták vissza, így az szja 1 százalékos felajánlások is csak azóta érkezhetnek hozzájuk.

A MET a megváltozott státusz ellenére is fenntartotta szociális és oktatási intézményeit. Anyagi problémáik abból fakadtak, hogy a magyar állam nem fizette ki nekik a korábbi státuszuk után járó támogatásokat. Iványi Gábor becslése szerint az egyház 10-12 milliárd forinttól esett el emiatt, ami adó- és közműtartozások felhalmozódásához vezetett. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal álláspontja szerint „ha a kedvezményezett köztartozással rendelkezik, annak erejéig a kiutalás nem teljesíthető”, így a felajánlott adó 1%-okat is visszatartják a tartozások fedezésére.