HÍREK
A Rovatból

Megvan, hová lett a magyarok pénze

A gyengülő forint és az infláció hatására sokan inkább állampapírokba fektették a megtakarításaikat.


A bankbetéteknek hátat fordító lakosság az értékpapírpiacon keresett helyet a pénzének az ijesztő inflációs adatok láttán. Az állampapír-eladások és a befektetési alapok nyertek sokat az árak emelkedésén – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Utoljára a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) megjelenését követő hisztéria mozgatta meg annyira a lakossági megtakarításokat, mint amennyire a most januárban a tetőző infláció - egyebek között ez olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Összesen 463 milliárd forintnyi friss pénz landolt az értékpapírpiacon, ennél több csak egyetlen egyszer került oda, amikor 2019 júniusában elindult a “szuperállampapír” MÁP+. Ugyancsak januárban rekord összeg, 333,5 milliárd forint távozott a háztartási betétszámlákról.

Ez a pénz jelentős részben az értékpapírszámlákra került.

Így január végére a magyarországi kibocsátású értékpapírokban lévő lakossági megtakarítás értéke meghaladta a 18 ezer milliárd forintot.

A családok a 2022-ben átlagosan 14,5 százalékos, majd az év vége felé már a 25 százalék felé száguldó áremelkedés láttán gyorsan felismerték, hogy a néhány bank kivételével jóformán semennyit sem kamatozó bankbetétekben elértéktelenedik a pénzük, így sokan kaptak az alkalmon, hogy a január közepétől már akár 16 százalékos kamattal vásárolható Prémium Magyar Állampapírba (PMÁP) fektessék be a pénzüket.

Összesen 336,8 milliárd forint friss pénz került az állampapírokba az év első hónapjában, ezzel a háztartások állománya ismét történelmi rekordra ért, 10 468,3 milliárd forintjuk volt a magyar állam által kibocsátott papírokban. A friss pénzből elég sok - mintegy 110 milliárd forint - rövid lejáratú kincstárjegyekbe ment, ami azt mutatja,

a befektetési tanácsadók a rövid lejáratú befektetést kereső ügyfeleknek gyakran ajánlanak rövid lejáratú állampapírokat, például diszkontkincstárjegyeket.

A PMÁP is jól fogyott mindemellett, a két 500 milliárd forint értékben meghirdetett sorozat közül az egyik már teljesen elkelt, ezért 150 milliárd forint értékben rábocsátást hirdetett meg belőle az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

Ismét felvirágzott a banki kötvények korszaka a kisbefektetőknél. Utoljára a 2008-2009-es válság idején lendült fel az ilyen hitelpapírok értékesítése, volt, amikor 700-800 milliárd forint között volt a lakosságnál lévő állomány. A kötvények azonban az évek során lejártak, 2018 végére már a 40 milliárd forintot sem érte el a lakossági kézben lévő banki kötvények értéke.

A trend tavaly nyár végén és ősszel fordult meg, a bankok ismét elkezdték értékesíteni a magasabb kamatozású kötvényeket, ennek az lett az eredménye, hogy fél év alatt megháromszorozódott a lakosságnál lévő banki kötvényállomány, amely január végére már elérte a 200 milliárd forintot. Ennek az állománynak valamivel több mint a fele devizakötvény, vagyis

a jelek szerint az eurós, dolláros befektetőknek is kínálnak jól kamatozó értékpapírt a hazai hitelintézetek.

Jelzálogleveleket a lakosság még mindig nem vásárol, és a vállalati kötvénypiacon is csak lassan nő a kisbefektetők állománya, 34 milliárd forint volt januárban. A befektetési alapok annál népszerűbbek, az év első hónapjában 119 milliárd forint lakossági megtakarítást vonzottak, ezzel a háztartásoknál lévő befektetési jegyek állománya 6136,1 milliárd forintos történelmi csúcsra ért. Extra öröm a kisbefektetőknek, hogy csaknem 70 milliárd forintnyi hozamot is kerestek ebben a hónapban az alapokkal.

A kisbefektetők a Covid-járvány óta egyre bátrabban tőzsdéznek az MNB statisztikái szerint. A nagy mínuszok idején sokan beszálltak, novemberben, decemberben és januárban pedig az árfolyamok időszakos emelkedését kihasználva kiszálltak a részvényekből. Az év első hónapjában 30 milliárd forintot vettek ki a magyar részvénypiacról, miközben a januári rali 55,7 milliárd forintos nyereséget hozott nekik.

Az első hónap végén így is 1225,5 milliárd forintjuk volt a kisbefektetőknek részvényekben, ami közel jár a történelmi rekordhoz. Nem pénzügyi vállalatok részvényeiben 583,6 milliárd forintot tartottak a háztartások, egyéb vállalatok papírjaiban 12,1 milliárdot.

A lakosság kedvencei egyértelműen az “egyéb monetáris intézmények”, vagyis köznyelven szólva a bankok részvényei, azon belül is az OTP papírja.

Január végén csaknem 630 milliárd forintnyi bankrészvény volt a kisbefektetők számláin.

A bankpapírokkal hatalmas spekuláció folyik az adatsorok szerint. Tavaly februárban és márciusban az orosz-ukrán háború kitörése után 210 milliárd forint friss lakossági megtakarítás ment bankrészvénybe Magyarországon. Novemberben, az árfolyamok emelkedése láttán több mint 30 milliárd forintot vettek ki a befektetők, a januári tőzsdei emelkedések idején is 23,5 milliárd távozott. A bent maradó kisbefektetők is jól spekuláltak, novemberben több mint 106 milliárd, az idén januárban csaknem 44 milliárd forint nyereségük lett a bankrészvényeken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Fidesz szórólapon rémisztegi az embereket, hogy az ő házuk után is vagyonadót szednek majd a TISZA-ellenőrök
Kilincsre akasztható szórólapot talált az utcán olvasónk, amelynek felelős kiadója és felelős szerkesztője Szentkirályi Alexandra.


„A TISZA VAGYONADÓ VEZETNE BE a nagyértékű ingatlanokra. AZ ÖNÉ IS ILYEN. 1 500 000 FORINTOT IS ADÓZHAT” – ez a szöveg olvasható azon a szórólapon, amit a Fidesz készített.

Olvasói fotónkon látszik, hogy a szórólap tetején egy kör alakú lyuk is van, amellyel ajtókilincsre is lehet akasztani. A lapra azt is ráírták:

„Ha kormányra kerülnek, a TISZA-ellenőrök kopogtatnak, összeírják vagyonát, és jön a vagyonadó.”

Az alján pedig az olvasható kisbetűvel, hogy a szórólap felelős kiadója és felelős szerkesztője Szentkirályi Alexandra, vagyis a budapesti Fidesz elnöke és a fővárosi közgyűlési frakcióvezetője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Ha Varga Judit indul a XII. kerületben, én nem fogok
A TISZA elnöke szerint ahogy telik az idő, a kormánypárt egyre kevesebb szavazatot fog kapni a jövő évi országgyűlési választásokon.


Hosszú interjút adott Magyar Péter a Szabad Európának, amely során számos téma szóba került, de a legfontosabb a jövő évi parlamenti választás volt. Ennek kapcsán

a TISZA Párt elnöke elmondta: ha volt felesége, Varga Judit elindulna képviselőként a XII. kerületben, ő nem fog.

Azt mondta, ha mindenki jól végzi a feladatát, „hat hónap múlva ilyenkor már egy másik országban fogunk ébredni”. Úgy látja, ahogy telik az idő, a kormánypárt egyre kevesebb szavazatot fog kapni. Az október 23-át a kampány nagy rajtjának tartja. Szerinte a Békemenetről is átjönnek majd szavazók a Tisza programjára. Elmondta, aznap elmennek a Terror Háza és az Orosz Nagykövetség előtt is, mert „ez egy olyan ünnep lesz, amilyet az államnak kéne adnia, ha nem Orbán Balázsok lennének a hivatalban, akik egy puskalövés nélkül megadták volna magukat” az oroszoknak.

Magyar Péter azt ígérte, ha kormányra kerülnek, és még tart a háború, mindent meg fognak tenni a békéért, és erősítik Magyarországot az EU-n és a NATO-n belüli szövetségesként.

A migrációról beszélve jelezte, nem fogadnának el „migránspaktumot”, és megtartanák a déli kerítést, külföldi vendégmunkásokra viszont nem cserélnék a magyarokat.

A TISZA elnöke szerint a mostani gazdasági helyzet több tényezőből áll: magas államadósság, új adónemek, áfaemelés. „A Fidesznek volt ez a szlogenje, hogy folytatjuk, csak azt nem tudni, hogy mit” – mondta. A Tisza-adóra hivatkozó kormányzati kampányról azt állította: „vádold az ellenfeledet azzal, amit te csinálsz”.

A politikus úgy véli, nem adóemelésre, hanem kiadáscsökkentésre van szükség. Úgy látja, az állam most magára költ, pedig megvolt az esély a szintlépésre, hiszen más hasonló helyzetű országok, például Lengyelország is megtette ezt, és ehhez nem kellett adót emelniük.

Magyar Péter újra elmondta: kormányra kerülésük esetén adó- és áfacsökkenést vezetnének be, emelnék a minimálbért, és elvárnák a nagyobb arányú hozzájárulást a gazdagoktól.

Azt mondta, ez „nem egy büntetőadó”, mert mint fogalmazott, „ez a gazdag emberek érdeke is, egy ország többre képes, ahol kisebb a társadalmi különbségek”. Szerinte „önmagában az sokatmondó, hogy Orbán Viktor elutasítja a vagyonadót”.

Hozzátette, a nyugdíjemelés és az adócsökkentés is olyan dolog, amit „ők is megvalósíthattak volna, ha csak fele annyit lopnak”.

A médiáról azt mondta, a kormány uszításra és lejáratásra költ. Úgy véli, ha a kormány lebutítja a közbeszédet és egybitesen kommunikál, arra lesz igény; ha felnőttként beszél a választókhoz, akkor arra. A TISZA szerinte kemény munkával, becsülettel és tisztességgel akar példát mutatni. Ha nem tudják teljesíteni az ígéreteiket, vállalják a felelősséget. Úgy látja, a választásokig várhatók még a lejáratásukat célzó kampányok. Mint mondta, Orbán Viktor „mesterséges intelligenciával készült videókig süllyedt”, hamisított MI-videókat ad ki, ami „mint egy piti csalás, egy bolti tolvaj, egy utolsó csaló, vagy egy doppingoló sportoló – egy ilyen sportolóval (...) nemhogy beszélnének az újságírók, hanem elfelejtenék”.

A sajtóval kapcsolatban azt is mondta, zavarja, amikor a független médiumok a Harcosok órája beszélgetéseiből írnak cikkeket, miközben szerinte a műsort senki nem nézi. Szerinte inkább az országjárásaira kellene elmenni.

Fontos téma volt az interjúban a gyermekvédelem is, melyről Magyar Péter azt mondta, a kegyelmi botrány óta igyekeznek a témát a fókuszban tartani, mert „vannak nemzeti minimumok”. Szerinte a gyermekvédelem „ugyanolyan fontos a Fidesz-szavazónak, mint a Tisza-szavazóknak vagy más szavazóknak”.

Úgy látja, a bicskei gyermekotthon és a Szőlő utcai ügy kapcsán nincsenek válaszok, és „pozícióban tartottak rémeket, olyan bűncselekmények történtek a hatóságok és a politikai elit asszisztálása mellett, amire nincsenek szavak”.

Azt ígérte, kormányra kerülve felülről nyitott lesz a gyermekvédelem költségvetése. Szerinte az államnak nem 1200 forintot kellene szánnia a gyermekotthonban élő gyerekek étkeztetésére, akiknek nem rohadó épületekben kellene élniük. Úgy fogalmazott, egy szülő azért dolgozik három műszakban, hogy a gyereknek jó legyen, ugyanezt kell nyújtania az államnak is.

A legfontosabb feladatok között a megélhetési válság kezelését, az uniós pénzek hazahozatalát és az infláció letörését is említette, de azt mondta, elsőként az oktatásra, az egészségügyre és a gyermekvédelemre fókuszálnának. Ezekre a területekre önálló minisztériumot és felelőst ígért.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter egy Törőcsik András által dedikált labdát kapott a legendás focista barátjától, aki azt állítja: hamarosan beszámol arról, hogyan bánt el velük „Orbán és erős emberei”
A korábbi dekázó rekordert, Polonkai Zoltánt hívták a Digitális Polgári Körökbe és a Harcosok Klubjába is, de azt mondta: nem akarja eladni magát.


Magyar Péter egy Törőcsik András által dedikált focilabdát kapott Szolnokon a legendás focista barátjától. Polonkai Zoltán azzal vívott ki magának hírnevet és elismerést, hogy annak idején megdöntötte Maradona dekázó rekordját.

A Tisza Párt elnöke a Facebookon számolt be a találkozásról, és leírta: Polonkai néhány éve stroke-ot kapott, lebénult, újra kellett tanulnia járni és beszélni.

Polonkai egy régi történetet mesélt el egy barátjáról, aki akkor 7 éves volt és Zuglóban labdázott a parkban. „A labda néha begurult a virágok közé. A jóindulatú parkőr magához hívta a kisfiút, megkérdezte, hogy hányas lett a bizonyítványod. Négyes. Miért nem ötös? Mert nem szeretek beszélni. Mit szeretsz? Hát focizni. Na, akkor focizz!” – mesélte.

Polonkai szerint ez a kissrác lett később Orbán Viktor kedvenc focistája, neki pedig a legjobb barátja, Törőcsik András.

A dekázó rekorder azt mondta, hogy hamarosan egy tévéműsorban számol be arról, „hogyan bánt el Orbán és erős emberei a kedvenc focistájával, illetve a magyar öregfiúk válogatottal és velem is”.

Polonkai hozzátette: hívták a Digitális Polgári Körökbe és a Harcosok Klubjába, de a válasza ennyi volt:

„Eddig igyekeztem becsületesen élni, nem eladni magam, ezután sem teszem”.

„Egy ütött-kopott labdát hoztam el. Törőcsik András barátommal alapítottuk meg annak idején a magyar öregfiúk válogatottat, és sok éven át több mint 80 meccsünk volt veretlenül. Kiprich, Détári, Ebedli, Váczi Zoli, voltunk vagy harmincan a csapatban. Most ezt az ütött-kopott labdát hoztam, igaz, csak egy aláírás van rajta, de az Törőcsiké” – mondta a sportember.

Magyar Péter szerint a labdát jótékonysági célra fogják felajánlani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Schadl Györgynek több mint százmillió forintot kell fizetnie, hogy megváltsa lefoglalt ékszereit, autóit, kisrepülőjét és kishajóját
Schadl az év elején kezdeményezte, hogy megválthassa az eljárás során lefoglalt vagyontárgyai egy részét. A végrehajtók volt elnöke 30 millióval számolt, de most már négyszer ekkora összegről van szó.
F. O. - szmo.hu
2025. október 14.



Ősszel folytatódik a Fővárosi Törvényszéken a Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és Schadl György, a végrehajtói kar korábbi elnöke elleni büntetőper. A 24.hu információi szerint elkészültek a szakvélemények azokról az értéktárgyakról, amelyeket Schadl kiváltana a bűnügyi zár alól.

Schadl az év elején kezdeményezte, hogy megválthassa az eljárás során lefoglalt vagyontárgyai egy részét. Védője azt kérte, hogy igazságügyi szakértő állapítsa meg az értéküket.

A listán járművek, ékszerek és órák szerepelnek, ingatlan azonban nem.

A januári tárgyalás után Schadl a Blikknek nyilatkozva azt mondta: „egy 7 éves Audi S8-as, valamint egy 15, egy 17 éves és egy 31 éves Mercedes van a birtokomban. A közel ötven éves repülőt 5 millió forintért vettem tíz éve, jelenleg üzemképtelen”.

Korábban a bíróság előtt még azt állította, hogy nem tudja, hol vannak az autók, de a 24.hu azonosította a járműveket és mozgásukat. A megváltani kívánt ékszerek közül több családi emlék, köztük olyan darabok, amelyeket felesége a szüleitől kapott érettségi ajándékként. Az nem derült ki, hogy ezek között vannak-e azok az ékszerek, amelyek miatt Schadl korábban a börtönből telefonált, és arra kérte feleségét és apját, hogy rejtse el őket a luxusórákkal együtt.

„Összességében úgy kalkuláltam, hogy az autók, repülő, kishajó és az értéktárgyakért összesen mintegy 30 millió forint körüli összeget kell majd befizetnem”

– mondta Schadl korábban.

A 24.hu szerint azonban a végrehajtók volt elnökének ennek körülbelül a négyszeresét, vagyis több mint 100 millió forintot kellene fizetnie, ha valóban meg szeretné váltani ezeket a tárgyakat.

Az értesülést Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék szóvivője is megerősítette. Mint elmondta,

az igazságügyi szakértői jelentések alapján több mint százmillió forintba kerülne a megváltás. Hozzátette: ez a bíróság számára is előnyös lenne, mivel nem kellene fizetni az értékek őrzéséért, és azok állaga sem romlana a továbbiakban.

A 24.hu korábban arról is beszámolt, hogy Schadl a börtönben ülve is 189 millió forintot keresett végrehajtói irodájával, és a végrehajtók új vezetése továbbra is biztosítja számára a több százmilliós bevételt.

A büntetőper nyári szünet előtti utolsó tárgyalásán tanúként hallgatták meg Varga Juditot és Trócsányi Lászlót, korábbi igazságügyi minisztereket. Közben Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke titokban készült hangfelvételeket hozott nyilvánosságra, amelyeken több végrehajtót említenek. A 24.hu megpróbálta beazonosítani a felvételek szereplőit, és találtak köztük olyat is, aki a Schadl–Völner-ügy aktáiban is szerepel.

A vádirat szerint Schadl György 2021 nyaráig legalább 83 millió forintot adott át jogtalan előnyként Völner Pálnak, aki cserébe befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta.

Az ügyészség szerint Schadl és hét társa előzetesen megállapodott abban, hogy elérik: önálló végrehajtói kinevezést kapjanak, majd az irodák működéséből származó osztalékból vissza kellett fizetniük neki. A hét végrehajtóból hat beismerte a vádakat, őket már jogerősen elítélték.

A vádhatóság szerint Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelmet szerzett. Az ügyészség tíz év börtönt, 200 millió forint pénzbüntetést, közügyektől való eltiltást és vagyonelkobzást kért rá beismerés esetén. Völner esetében nyolc év börtönt, 25 millió forintos pénzbüntetést, valamint szintén eltiltást indítványoztak.

A vádiratban szerepel Schadl siófoki nyaralója is, ahol február óta házi őrizetben van. Az épületet korábban jogszerűtlenül bővítették, és bár az eredeti állapot visszaállítását elrendelték, Schadl ennek nem tett eleget, ezért NAV-végrehajtás indult ellene.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk