TUDOMÁNY
A Rovatból

Karikó Katalin: „Amikor bejön az RNS vakcina, akkor a meccs el van döntve, a vírus ki van ütve”

A kutatóbiológus a Brain Bar Mi a kérdés? című podcastsorozatának legújabb részében mesélt az mRNS kutatás kezdeteiről és a technológia jövőjéről a mindennapi gyógyításban.
Fotó: BrainBar - szmo.hu
2021. május 29.


Link másolása

Karikó Katalint egy szerény tudósnőként ismeri a világ, aki pénzdíjait azonnal eladományozza, és még mindig a régi autójával jár. Anno az RNS-ben rejlő lehetőségek vonzották őt erre a területre, már 1978 óta ezzel foglalkozik. A BrainBar kérdezte a Semmelweis- és Széchenyi-díjas tudóst.

„A génterápia árnyékában dolgoztunk mi” - mondta el a kezdetekről.

Én úgy gondoltam, hogy a legtöbb betegség nem génhiba, a legtöbb embernek van egy kis sebe vagy akkut betegsége, amit csak egyszer-kétszer kellene valamilyen RNS-sel megkezelni (...) ha a fehérjét kódoló RNS-t odavisszük a sebre, az meggyorsítaná a gyógyulást

- tette hozzá.

Nem vezetett egyszerű út a ma ismert mRNS eljárás szabadalmaztatásához.

"Volt, hogy Chicago-tól Buffalo-ig a hónom alatt vittem a jeges táskában az RNS-eket" – mondta nevetve.

Végül nem is az általa alapított céghez, hanem a Modernához és a BioNTechhez került a jog. Az utóbbihoz „követte” Karikó Katalin is, a koronavírus megjelenése pedig már a BioNTech alelnökeként érte.

A módosított RNS vakcináról először 2017-ben írták, hogy működik, az eljárásra is ekkor figyeltek fel a gyógyszercégek. „2018-ban a Pfizer felkereste a BioNTech-et, hogy az influenza ellen RNS vakcinát akarnak kifejleszteni, és ebben az évben el is kezdtük a munkálatokat. Az utolsó pillanatban kellett átváltani a koronavírusra.”

Bár a nevét már világszerte ismerik, kevesen tudják, hogy majdnem abbahagyta az mRNS-kutatást, és más területet választott.

„A kísérletek során majd’ 10 évig nem derült ki, hogy az RNS, amit készítek, gyulladást okoz. 4 éven keresztül csak azon dolgoztam, hogy ezt kiküszöböljem, úgy, hogy nem tudtam, hogy ez lehetséges-e egyáltalán. Öt módosítást tudtunk megcsinálni, szurkoltunk, hogy ezek között legyen az, ami hatásos. Végül egy módosítással olyan RNS-t tudtunk csinálni, amellyel terápiás fehérjét lehetett volna kódolni. El se akartuk hinni, hogy ilyen létezik”

- mesélte.

A kutatónő folytatja az mRNS-kutatást a járvány lecsengése után is, ebben látja a gyógyítás jövőjét. A tumorokba beinjektált RNS kutatására, az autoimmun betegségek gyógyítására és a rák elleni vakcinációra akarja a legnagyobb hangsúlyt helyezni.

„Az immunrendszer és a vírusok állandóan harcolnak, de amikor bejön az RNS vakcina, akkor a meccs el van döntve, a vírus ki van ütve”

– mondta Karikó Katalin.

A Brain Bar kéthetente jelentkező Mi a kérdés? podcastsorozatának legújabb epizódjából még többet megtudhatnak az érdeklődők Karikó Katalinról, aki azt is elárulta, hogyan fog ünnepelni, amikor vége lesz a járványnak. Az adás elérhető a Brain Bar Spotify és YouTube csatornáján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Érdemes lesz az esti eget lesni április 10-én, mert ritka égi jelenséget láthatsz, a következőre 71 évet kell várni
Több érdekességet is megfigyelhetsz majd. Van amit szabad szemmel is tudsz követni, de egy másik látványossághoz egy jobb távcső is szükséges lesz.

Link másolása

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Április 10-én szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó

Jupiter és tőle jobbra, mindössze 3,5 fokra az 5 százalékos fázisú, 2 napos, cérnavékony holdsarló. 20 óra 20 perckor a páros még 15 fokos magasságban jár a nyugati ég alján. Szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek az égitestek,

ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Szintén felbukkan az égbolton a kékeszöld Uránusz bolygó - mely alig két fokkal jár a Jupiter fölött -, valamint az év egyik legszebb üstököse, a 12P/Pons-Brooks, mely a holdsarló alatt 3 fokkal látható.

A szabad szemmel nem látható, halványabb Uránusz és az üstökös megtekintéséhez érdemes megvárni az égbolt teljes besötétedését. 20 óra 50 perc körül már mindkét égitest az éjszakai égbolton figyelhető meg, de addigra a Jupiter-Hold páros 10 fokos, az üstökös pedig mindössze 7 fokos magasságba süllyed. Megpillantásukhoz így tiszta égbolt és egy nagyobb kézitávcső szükséges.

A láthatósága végén járó Jupiter 2023 májusában tért vissza a hajnali égboltra, a Naphoz közeledve azonban lassan eltűnik az esti szürkület fényében. Szintén ez alkalommal nyílik utolsó lehetőség az Uránusz megtekintésére.

A 12P/Pons-Brooks üstökös április 21-én ér perihéliumba, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára, de ekkor már nem lesz látható. Legközelebb 71 év múlva ér újra a Föld közelségébe. A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5 százalékos megvilágítottságú, majdnem pontosan 2 napos holdsarló továbbra is megfigyelhető lesz. A Hold megvilágítatlan oldalának derengése, a hamuszürke fény szabad szemmel is jól látszik majd - olvasható a közleményben.

Április 11. és 13. között az egyre növekvő tavaszi holdsarló krátereit a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is megfigyelhetik az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Élet a Földön túl? A NASA 5 milliárd dolláros űrszondája jó eséllyel lelhet idegen életre a Naprendszerünkben
A kutatók szerint az Europa Clipper-program űrszondájával akár a teljes galaxisunkat felfedezhetjük, és választ kaphatunk az örök nagy kérdésre is.

Link másolása

A NASA (a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) 5 milliárd dolláros – 1,8 billió forintos – szondája élet után kutat az űrben.

A NASA nem titkolt célja az, hogy újjáélessze a 20. században kitűzött terveit.

Az elhatározás tehát nem újkeletű: élő idegenek felkutatása a világűrben, amelynek korábbi célkitűzéseit az 1950-es évek végétől végigkövethetünk - írja a Ladbible.com

Az űrhajózási szervezet alkotta talán a legmaradandóbb élményt az emberiség történetében, amit az űrkutatással kapcsolatban ismerünk: először küldött embert a Holdra, amit különféle konteókban úgy olvashatunk napjainkban is, hogy megrendezett volt, és hogy ne menjünk ezzel messzire ezt gondolja Schobert Norbert fitneszguru is.

A NASA tervei között szerepel, hogy a Holdra szállást követően embert küldjenek a Marsra, majd a Jupiterre és annak holdjaira is, kiemelt pozícióba helyezve az Európa nevű holdat.

A kutatók szerint a legjobb lehetőség az Europa Clipper-program űrszondája lehet, amellyel akár a teljes galaxisunkat felfedezhetjük. Hiszen a NASA örök kérdése az: vajon tényleg egyedül vagyunk a világűrben? Az űrszonda pedig, úgy néz ki, kielégítő válaszokat fog adni erre a kérdésre.

A szonda vélhetően 2030-ra érkezik meg a Jupiter és az Európa pályájára, ahol elkezdi felmérni a bolygókat. A tudósok bíznak benne, hogy a fejlődő technika segítségével az emberiség észlelni fog olyasféle életformákat, amelyek hozzánk hasonlatosak.

Az űrszondát ez év októberében lövik ki floridai Kennedy Űrközpontból.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Először kapott sertésvesét egy ember, akit már haza is engedtek a kórházból
Richard Slayman új veséje többször is genetikai módosításokon esett át, mire a férfi testébe ültették. Slayman korábban már kapott egy vesét, ami lassan felmondta a szolgálatot.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 04.


Link másolása

Hazaengedték a kórházból azt a 62 éves férfit, akibe

a történelem során először sikeresen ültettek genetikailag módosított sertésvesét,

írja a BBC. Richard Slayman még március végén esett át a tudományos mérföldkőnek számító négyórás műtéten a Massachusetts-i Általános Kórházban (MGH).

A kórház szerdai közleményéből kiderül, hogy a férfi végstádiumú vesebetegséggel küzdött, ezért volt szüksége a szervátültetésre. Az orvosok szerint Slayman új veséje tökéletesen működik, ezért nincs szüksége a továbbiakban dialízisre, ami éveken keresztül megkeserítette a napjait. A férfi azt mondta, élete „egyik legboldogabb pillanata” volt, hogy egészségesen hagyhatta el a kórházat.

Slayman 2018-ban már kapott egyszer új vesét, ami tavaly egyre rosszabb állapotba került. Ekkor merült fel a sertésvese beültetésének lehetősége.

„Nemcsak azt láttam ebben, hogy ezzel segíthetek magamon, hanem azt is, hogy reményt adhatok annak a több ezer embernek, akiknek a túléléshez transzplantációra van szükségük” – mondta a férfi. Becslések szerint csak az Egyesült Államokban naponta 17 új szervre váró ember hal meg. A transzplantációra várók legnagyobb része veseátültetésre vár.

Slayman új veséjét a cambridge-i székhelyű eGenesis gyógyszergyártó cég módosította. A művelet során eltávolítottak belőle bizonyos sertésgéneket, miközben emberi géneket adtak a szervhez.

A történelmi műtétről a kórház a közösségi oldalán is beszámolt:


Link másolása
KÖVESS MINKET: