HÍREK
A Rovatból

Emberek milliói halhatnak meg antibiotikum-rezisztencia miatt

Világszerte 700 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, közülük több mint 30 ezer Európában. Ha nem történik változás, ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet, a világ vezető halálokai közé emelve az antibiotikum-rezisztenciát.


Az antibiotikum-rezisztencia fejlődésének biológiai hátteréről, a probléma globális jelentőségéről, a helytelen és ellenőrizetlen antibiotikum-használat elterjedéséről és következményeiről Méhi Orsolya, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének tudományos munkatársa írt a tudomany.hu számára összefoglalót.

Az antibiotikum-rezisztencia kifejezés valószínűleg sokak számára ismerősen hangzik, de tudjuk-e, hogy miről is van szó pontosan, és mennyire súlyos problémát jelent?

Általánosan megfogalmazva, az antibiotikum-rezisztencia az a jelenség, melynek során a baktériumok és más mikroorganizmusok (pl. kórokozó gombák, egysejtű paraziták) ellenállnak az elpusztításukra szánt antibiotikumoknak. Ebben a cikkben a kórokozó baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességére fókuszálunk, mivel globálisan ez jelenti a legsúlyosabb problémát.

Világszerte jelenleg 700 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, közülük több mint 30 ezer Európában. Ha nem történik változás, pesszimista becslések szerint ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet, a világ vezető halálokai közé emelve az antibiotikum rezisztenciát.

Fontos kiemelni, hogy az antibiotikum-rezisztencia nemcsak a bakteriális fertőzések kezelését veszélyezteti (köztük közönséges betegségekét, amelyeket már képesek voltunk leküzdeni, mint a tüdőgyulladás, tuberkulózis, vérmérgezés, gonorrhea, élelmiszer által közvetített betegségek), hanem számos más orvosi beavatkozást is, mint a rákterápiás kezelések, a transzplantációk és más immunszuppressziós eljárások, az invazív sebészeti beavatkozások vagy a koraszülöttek ellátása.

A WHO-nak egy idén áprilisban megjelent jelentésében sokatmondóan foglalják össze a jelenlegi helyzetet:

„Nincs idő a várakozásra: Hacsak nem reagálunk azonnal, az antibiotikum-rezisztenciának katasztrofális következményei lesznek egy generáción belül. Meg kell védeni a jövőt az antibiotikum-rezisztens fertőzésektől.”

Az antibiotikum-rezisztencia a megemelkedett mortalitáson kívül hosszabb kórházi tartózkodást, az ezzel járó magas kórházi költségeket és jelentős globális gazdasági terhet jelent.

Csak egy a számos sokkoló példa közül annak a nevadai nőnek az esete, akinek olyan Klebsiella pneumoniae fertőzés okozta a halálát, amely az Amerikai Egyesült Államokban elfogadott összes (26-féle) antibiotikummal szemben rezisztens volt.

Az ilyen baktériumtörzseket már nemcsak multidrogrezisztensnek nevezik, hanem pánrezisztensnek, mivel nemcsak többféle, hanem jóformán az összes antibiotikummal szemben ellenállóak.

A rettegett multidrog- vagy pánrezisztens szuperbaktériumok közé tartozik még a Staphylococcus aureus, a Mycobacterium tuberculosis, a Salmonella tiphy, vagy a Neisseria gonorrhoeae. Ezeknek a szuperbaktérium-fertőzéseknek a kétharmada kórházi eredetű. Ez azzal magyarázható, hogy ebben a környezetben magas az antibiotikum-felhasználás, a betegek immunrendszere sok esetben le van gyengülve, és sok beteg tartózkodik együtt, ami elősegíti a fertőzések terjedését. Ez történhet a betegek, egészségügyi dolgozók, illetve látogatók közti közvetlen vagy közvetett érintkezés, illetve a fertőzött eszközökkel való érintkezés útján. A kórházak tehát sajnos az antibiotikum-rezisztens fertőzések melegágyának tekinthetők, különösen az intenzív osztályok, ahol a kórházi fertőzések a kritikus állapotban lévő betegek felét érintik, megduplázva a halálozási kockázatot.

Fontos hangsúlyozni, hogy bár a legveszélyeztetettebbek a legyengült immunrendszerűek (idősek, kórházban fekvők, szoptató anyák, koraszülöttek, HIV-fertőzöttek), az antibiotikum-rezisztencia bárkit érinthet, bárhol a világon, bármilyen korban.

Mik az antibiotikumok? Mi ellen hatnak, és hogyan alakulhat ki ellenük a rezisztencia?

Az antibiotikumok (elnevezésük alapján „élet elleni ágensek”) olyan vegyületek, amelyek különböző mikroorganizmusokban (baktériumok, gombák, más egysejtűek) a sejtek életben maradása szempontjából létfontosságú folyamatokat gátolnak. Lehetnek természetes, más mikroorganizmusok által termelt vegyületek (például a Penicillium notatum penészgomba által termelt penicillin) vagy az ember által előállított félszintetikus vagy szintetikus származékok.

Fontos hangsúlyozni, hogy az emberiség nem feltalálta, csak felfedezte az antibiotikumokat,

és a természetben előforduló antibiotikumokat használva kiindulásnak, kémiai kísérletezéssel állít elő újabbakat. Gyógyászati szempontból az antibiotikumok népszerűsége abban rejlik, hogy hatásukat specifikusan a mikroorganizmusokra fejtik ki, anélkül, hogy jelentősen beleavatkoznának az emberi szervezet életfolyamataiba. Specificitásuk annak köszönhető, hogy olyan sejtfolyamatokat vagy célmolekulákat támadnak, amelyek csak a baktériumokra jellemzőek. Fontos kiemelni, hogy az antibiotikumok teljesen hatástalanok a vírusokra, ezért a vírusfertőzésekre való helytelen alkalmazásuk csak hozzájárul a rezisztencia kialakulásához.

A baktériumoknak és vírusoknak ugyan van néhány közös tulajdonságuk – mindkét csoport tagjai parányi méretűek, szemmel láthatatlanok, hasonló tüneteket okozhatnak, és gyakran hasonló úton terjednek –, de az eltérések köztük sokkal meghatározóbbak. A baktériumok bár csak egy sejtből állnak, mégis komplexek. Van saját anyagcseréjük, így önmagukban is életképesek, ellentétben a vírusokkal. Elképesztő módon tudnak alkalmazkodni a környezetükhöz, és ezáltal a legextrémebb környezetben is képesek megélni, mint például 90 Celsius-fokos hőforrásokban, a csendes-óceáni Mariana-árokban hatalmas nyomásnak kitéve, az egyik baktériumfaj, a Deinococcus radiodurans pedig olyan mértékű radioaktív sugárzást is képes elviselni, amely 3000-szerese az ember számára halálos dózisnak. A vírusok kisebbek a baktériumoknál (akár százszor kisebbek is lehetnek), nincs saját anyagcseréjük, ezért egy gazdaszervezetre (baktériumsejtre, emberi, állati, növényi sejtre) van szükségük ahhoz, hogy szaporodjanak. Önállóan csak nagyon rövid ideig képesek létezni.

Szem előtt tartva a baktériumok kiváló alkalmazkodási képességét, egyáltalán nem meglepő, hogy az antibiotikumok jelenlétéhez is képesek alkalmazkodni.

Az antibiotikum(ok)nak való kitettség is csupán egy stressztényező számukra, amihez alkalmazkodniuk kell, ha életben akarnak maradni. Mindössze néhány évvel a penicillin felfedezése után már maga Alexander Fleming is megfogalmazta, hogy valószínűleg nem létezik olyan kemoterápiás szer, amelyre a baktériumok megfelelő körülmények között ne lennének képesek ellenállással (rezisztenciával) reagálni. A rezisztencia kialakulása tehát a baktériumok természetes válaszreakciója az őket érő stresszre.

Vannak baktériumok, amelyek szerkezeti adottságaiknak köszönhetően eleve ellenállóak néhány antibiotikummal szemben. Például olyan védőburok (sejtfal) veszi őket körül, amely egyes antibiotikumok számára áthatolhatatlan. Ezt a fajta rezisztenciát természetes rezisztenciának nevezzük. A másik típusú rezisztencia a szerzett rezisztencia, amikor az adott baktérium érzékeny volt az antibiotikumra, de rezisztenciát szerzett ellene. Ez olyan változásokat jelent az örökítőanyagában, amelyek ellenállóvá teszik az adott antibiotikummal szemben. Ez azt jelenti, hogy az antibiotikum nem lesz képes bejutni a baktériumsejtbe, vagy intenzíven kipumpálódik a sejtből; megváltozik az antibiotikum célmolekulája, ezért az antibiotikum nem fogja tudni a baktériumot gátolni; vagy olyan enzimeket termel a baktérium, amelyekkel lebontja vagy hatástalanítja az antibiotikumokat. A szerzett rezisztencia kétféle módon alakulhat ki: azáltal, hogy a baktérium saját örökítőanyagában történnek változások (ún. mutációk), illetve úgy, hogy más baktériumoktól kölcsönöz rezisztenciagéneket. A rezisztenciagének csereberéje különféle baktériumfajok között is megtörténhet, ezt nevezzük horizontális géncserének. Kórházi környezetben ez az egyik fő útvonala a rezisztencia terjedésének. Gyakran a két mechanizmust (a saját örökítőanyaguk megváltoztatását és új rezisztenciagének beszerzését) ötvözik is a baktériumok, amivel nagyon magas antibiotikum-koncentrációknak is képesek ellenállni.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter bejelentette, ki lesz az igazságügyi miniszter
Melléthei-Barna Márton visszalépése után a leendő miniszterelnök Dr. Görög Mártát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját kérte fel igazságügyi miniszternek. Magyar Péter szerint a jogászprofesszor a magyar jogász szakma koronázatlan királynője.


Miután Melléthei-Barna Márton, Magyar Péter elsőszámú jelöltje az igazságügyi miniszteri pozícióra bejelentette visszalépését, a leendő miniszterelnök péntek délelőtt megnevezte, kit kért fel sógora helyett erre a tisztségre.

Az új jelöltet, Dr. Görög Mártát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját a magyar jogász szakma koronázatlan királynőjeként mutatta be.

„Professzor asszony elmúlt két és fél évtizedben végzett akadémiai, szakmai és közéleti munkája garancia arra, hogy az alkotmányos rend, a jogállam, a fékek és ellensúlyok, valamint a jogbiztonság újjáépítése a legjobb kezekben lesz” - írta Magyar Péter.

Görög Mártát hazánk egyik legkiválóbb jogászprofesszorának tartja, aki a Magyar Jogász Egylet Elnökségének tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja. Tudományos tevékenysége mellett a Magyar Akkreditációs Bizottság Akkreditációs Kollégiumának elnökeként a felsőoktatás minőségbiztosításában is vezető szerepet játszik.

Miniszteri feladatát Magyar Péter így írta le: „a jogalkotás szakmai minőségének helyreállítása és annak elérése, hogy a törvényalkotás átlátható legyen, és a jogszabályok elfogadását érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés előzze meg”.

„A következő időszak egyik legfontosabb célja annak biztosítása, hogy a független ellenőrző intézmények és hatóságok szakmai alapon, politikai befolyástól mentesen működjenek.

A TISZA-kormány igazságügyi miniszterére vár azon jogi feltételek megteremtése is, amelyek lehetővé teszik a Magyarországnak járó uniós források felszabadítását és hazahozatalát. Ezen célok elérését segíti majd Dr. Görög Márta felkészültsége, stratégiai szemlélete, kiemelkedő rendszerépítő és intézményvezetői tapasztalata” – olvasható a leendő kormányfő posztjában.

Azt is hozzátette, örül, hogy a TISZA-kormányban az ország egyik legkiválóbb jogásza ülhet Deák Ferenc székébe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Ez a legnehezebb feladat, amit ma a leendő miniszterelnök bárkinek tud adni” – Melléthei-Barna Márton elmondta, miért lépett vissza a miniszteri poszttól
Az ügyvéd a Válasz Online-nak adott interjúban beszélt döntésének hátteréről. Tisztázta, hogy nem a Magyar Péterhez fűződő rokonság miatt került a Tisza Párthoz, és a barátságuk sem játszott szerepet abban, hogy miniszterjelölt lett.


Miután visszalépett az igazságügy-miniszteri jelöltségtől, Melléthei-Barna Márton a Válasz Online-nak adott interjúban beszélt döntésének hátteréről.

Arra a kérdésre, hogy miért éppen őt kérte fel Magyar Péter, és ő miért fogadta el a jelölést, Melléthei-Barna Márton azt mondta,

nem a rokoni kapcsolat miatt került a Tisza Párthoz. Kiemelte, hogy a kezdetektől a mozgalom része,

már az első stockfotókon is szerepel, és önkéntesként, majd ügyvédként is segítette a pártot. Felidézte, hogy delegált volt a Nemzeti Választási Bizottságban, és számos perben képviselte a közösséget. Azt állítja, Magyar Péter a munkája és a megbízhatósága miatt kérte fel.

„Magyar Péter nem a rokonság vagy a régi barátság, hanem az elmúlt két évben kifejtett munkám és az ebben az időszakban megélt megbízhatóság miatt gondol engem alkalmasnak az igazságügyi miniszteri feladatra és ezért kért fel”

– jelentette ki. Hozzátette, azért vállalta el a feladatot, mert úgy gondolja, alkalmas a szolgálat betöltésére.

„Megyőződésem, hogy a szakmai pályafutásom, a személyes integritásom és az elmúlt két évben végzett munka alapján alkalmas vagyok ennek a szolgálatnak a betöltésére”

– mondta, megjegyezve, hogy érzése szerint ebben a párt vezetői, munkatársai, jogi szakemberei és prominen képviselői is egyetértettek.

Meggyőződésem: ez a legnehezebb feladat, amit ma a leendő miniszterelnök bárkinek tud adni.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a „vejek világa után a sógorok világa jön”, Melléthei-Barna Márton úgy fogalmazott, nem is érti a párhuzamot. Szerinte az ő esetében nem arról van szó, hogy Magyar Péter kedvezni akart volna neki. Hozzáfűzte: „Ez nem kegy, nem »ingyenpénz«, hanem kőkemény szolgálat.” Szerinte „az alapfelvetés is hibás, szó sincs semmilyen analógiáról, de még hasonlóságról sem.” Ugyanakkor elismerte, hogy érzékelte a közvéleményben megjelent, általa hamisnak nevezett percepciót.

„Azért, hogy a Tisza-kormány teljesen tiszta lappal indulhasson, s a nepotizmusnak még a látszata se vetülhessen rá, illetve, mert nekem a hazám sokkal fontosabb bármilyen pozíciónál, a visszalépés mellett döntöttem.”

Arra a kérdésre, hogy a miniszteri poszttal járó apparátusirányítási feladatok átgondolása szerepet játszott-e a visszalépésében, Melléthei-Barna Márton nemmel válaszolt. Állítása szerint alaposan átgondolta a feladatokat. „Ezekre a feladatokra képesnek érzem magam: van vízióm – ami a Tisza víziója –, elkötelezett vagyok és nagyon szeretném, hogy hazánk újra valódi jogállam legyen” – jelentette ki.

Nem azért lépek vissza, mert úgy gondolom, hogy nem lennék alkalmas miniszternek – ilyen kétség egyébként ismereteim szerint másban sem vetődött fel –, hanem azért, mert a saját ambíciómnál nagyságrendekkel fontosabb az ország és a Tisza-kormány érdeke.

Az interjúban elmesélte a Magyar Péterrel való megismerkedését. Elmondása szerint évtizedekkel korábban találkoztak először.

„Magyar Péterrel 1999 szeptemberében, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának gólyatábora felé vezető úton, a vonaton ismerkedtem meg” – részletezte. A barátság egy ulticsatával indult. „Ultiztunk, elnyertem a pénzét, bár lehet, hogy ő erre fordítva emlékszik…” – tette hozzá. Elmondta, hogy Magyar húgával ugyan találkozott egyetemi házibulikban, de a kapcsolatuk csak sokkal később, 2024 őszén kezdődött. „Ahogy a visszalépésemet bejelentő Facebook-posztomban is írtam, kapcsolatunk 2024 őszén kezdődött, egy évvel később házasodtunk össze” – mondta, majd összegezte: „Szóval nem a feleségem révén kerültem a Tisza Párthoz.”

Végül a jövőbeli terveiről is beszélt, miután felvette képviselői mandátumát. „Listán szereztem mandátumot, a listára pedig azért kerültem fel, mert a Tisza Párt elnöksége az elvégzett munkám alapján alkalmasnak gondolt arra, hogy képviseljem a magyar embereket” – mondta. Zárásként kijelentette: „Én az eskümnek megfelelően azon fogok mindennap dolgozni a képviselőségem ideje alatt, hogy Magyarország egy szerethető, demokratikus és európai jogállam legyen.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Izgulok, persze” – Győrfi Pál felkészült arra, hogy őt is leválthatják
Az Országos Mentőszolgálat szóvivője bevallotta: az új kormányzat és egészségpolitika miatt sok ezer emberrel együtt ő is izgul a jövője miatt. Azt is elmondta, hogy a személye annyira összeforrt a mentőszolgálattal, hogy a szervezetet érő kritikákat is magára veszi.
DP - szmo.hu
2026. május 08.



„Benne van a pakliban”, hogy leváltják, és az sem kizárt, hogy egy nő lesz az utódja – mondta Győrfi Pál a László Lilla vezette Legyen az! című vacsora-talkshow-ban. A szóvivő, aki több mint két évtizede az Országos Mentőszolgálat kommunikációs arca nyíltan beszélt a jövőjével kapcsolatos bizonytalanságokról és a rá nehezedő felelősségről a műsorban, amit az nlc.hu szemlézett.

Győrfi a kormányváltás utáni helyzetet úgy értékelte, hogy az sok ezer egészségügyi dolgozó számára bizonytalanságot hoz.

„Teljesen új kormányzat, teljesen új egészségpolitika és teljesen új állami intézményrendszer alakul ki. Ebben mi lesz az irányvonal? Hát ez most szerintem velem együtt nagyon sok ezer embernek izgalom, úgyhogy izgulok, persze”

– mondta a szóvivő.

Azt sem zárta ki, hogy ha leváltják, női utódja is lehetne.

„Ez abszolút benne van a pakliban. Szerintem egy nő még lehet, hogy olyan szempontból jó választás is lenne, mert ugye, azért mégiscsak az egészségügyben meg az ilyen szolgáltatásokban azért fontos a női habitus, vagy ez a gondoskodó, érzelmes női típus”

– fogalmazott.

Bár elismerte, hogy egy esetleges váltás nem lenne számára könnyű, a józan eszére is hallgat. „Számolok ezzel a lehetőséggel, és valószínűleg túl fogom élni, nem biztos… De ugyanakkor meg a józan eszem azt mondja, hogy szükség van változásra.”

Arról is beszélt, hogy az évek alatt a személye annyira összeforrt a mentőszolgálattal, hogy a szervezetet érő vádakat és kritikákat személyes támadásként éli meg. „Nem tudom szétszedni a dolgot – ha valaki a mentőszolgálatra mond valami rosszat, vagy merül föl valami vád, az egyben Győrfi Pálra is vonatkozik.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gyurkó Szilvia lehet a Tisza-kormány gyermekvédelmi államtitkára
A HVG értesülése szerint a Hintalovon alapítvány vezetőjét, Gyurkó Szilviát kérik fel a gyermekvédelmi terület irányítására. A szakember a Kátai-Németh Vilmos vezette Szociális- és Családügyi Minisztériumban kaphat pozíciót.
F O. - szmo.hu
2026. május 08.



Gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárnak kérheti fel a Tisza-kormány Gyurkó Szilviát, a Hintalovon gyermekjogi alapítvány alapítóját – írta a HVG több forrásra hivatkozva. A szakember, aki telefonon nem erősítette meg, de nem is cáfolta az értesülést, a Kátai-Németh Vilmos által vezetett Szociális- és Családügyi Minisztériumban kaphat pozíciót.

Egy esetleges kinevezés fordulatot jelenthet a gyermekvédelem irányításában, amely az előző ciklusban a Belügyminisztériumhoz tartozott. A terület reformja a Tisza Párt egyik központi ígérete volt a kampányban.

A párt programjában a gyermekvédelmi rendszer azonnali megerősítését vállalta,

beleértve a dolgozók 25 százalékos béremelését, az ágazat működési költségeinek 20 százalékos emelését és a költségvetés felülről nyitottá tételét. Terveik között szerepel a gyermekotthonok 2030-ig történő felújítása, a Gyermekjogi Ombudsman intézményének létrehozása, valamint egy 20 évre visszamenőleges vizsgálat elindítása a rendszerben történt visszaélésekről.

Gyurkó Szilvia, aki jogi diplomája mellett a New York-i Columbia Egyetemen is folytatott gyermekjogi tanulmányokat, és 2016-ban alapította a Hintalovon Alapítványt, régóta a rendszer egyik legismertebb kritikusa. Egy korábbi interjúban a gyermekvédelmi szakellátás súlyos állapotáról beszélt.

„Nagyon komoly bajban van a gyermekvédelmi szakellátás. De ha teljesen őszinték akarunk lenni, az 1997-es gyermekvédelmi törvény hatálybalépése óta sosem volt olyan «aranykor», amikor az előírások mindenütt teljesültek volna az országban” – mondta.

Gyurkó szerint a rendszer egyik legsúlyosabb ellentmondása, hogy bár jogszabály tiltja, mégis minden harmadik gyereket valamilyen anyagi problémával összefüggő ok miatt emelnek ki a családjából.

Gyurkó Szilvia neve a bicskei gyermekotthon ügyében is felmerült. Még 2012-ben, az Eszter Alapítvány munkatársaként hozzá fordult az otthon három nevelője bizonyítékokkal az igazgató által elkövetett szexuális zaklatásokról. Gyurkó a kegyelmi botrány kirobbanása után elismerte, hogy hibát követett el, amikor azt tanácsolta a nevelőknek, hogy ne forduljanak a sajtóhoz.

„Azt hittem, mivel annyira egyértelmű az ügy, hogy nem lehet más a vége, mint az, hogy a bűnös elnyeri méltó büntetését” – idézte fel.

A szakember hozzátette, hogy a sajtónyilvánosság szükségessége súlyos szegénységi bizonyítvány a hazai gyermekvédelemnek.

A pozíció éles kontrasztban állna az előző ciklus gyakorlatával, amelyet Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár neve fémjelzett.

Fülöp volt az, aki megüzente Magyar Péternek, hogy a gyermekvédelmi intézményekben „további »képviselői látogatására« a jövőben nem tartunk igényt, és nem biztosítunk rá lehetőséget”. Ő volt az is, aki adminisztratív okokra hivatkozva megakadályozta, hogy a Tisza Párt adományai célba érjenek, és azzal is bekerült a hírekbe, hogy kivonult a parlament Népjóléti Bizottságának üléséről, ahol a Szőlő utcai botránnyal kapcsolatban vártak volna tőle válaszokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk