hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

„Cél az, hogy ne egy levesestányérban végezze a cápauszony” - Magyarországon is sikeres a cápavédelem

Erdélyi Dániel filmrendező tavaly óta a cápauszony-kereskedelem elleni harc magyarországi élharcosa. És nem is sikertelenül gyűjtötték eddig az aláírásokat.
Fischer Gábor - szmo.hu
2021. november 08.


Link másolása

hirdetés

Amikor a klímavédelemről vagy a természeti környezet megóvásáról beszélünk, a legtöbb ember azt gondolja, ezek olyan összetett feladatok, hogy egyéni szinten, a szelektív hulladékgyűjtésnél többet aligha tehetünk. Nem így gondolta Erdélyi Dániel, aki egy olyan globális kérdéssel kezdett foglalkozni, amiről elsőre nem is sejtenénk, mennyire túlmutat az egyszerű állatvédelmen. A cápauszony-kereskedelem ugyanis nemcsak a cápákról szól. Ebben a problémában benne van minden, ami az ipari halászaton keresztül a világtengerek, de végső soron egész bolygónk jövőjét veszélyezteti. Az Európai Unióban indított kampány magyarországi sikere kapcsán beszélgettem vele.

– Friss hír, hogy a kezdeményezésetek Magyarországon elérte a szükséges aláírásszámot az érvényességhez. Mi is az az Európai Polgári Kezdeményezés?

– A feladat az, hogy egy év alatt kell hét tagállamban összegyűjteni egy országonként meghatározott minimális mennyiségű aláírást. De ez nem elég, összesen egymillió aláírás szükséges.

Közelmúltban volt egy ilyen gyűjtés, ami Magyarországot is bőven megmozgatta, az őshonos nemzetiségi régiók támogatásáról indult, amit Magyarországon Pesty Lászlóék vittek. Ez például sikeres volt, megvolt a minimum országszám is, és sokkal több aláírás is összejött, mint egymillió.

De nem olyan régen a méhek védelmében is indult egy sikeres kezdeményezés, ami arra kötelezi az EU-t, hogy bizonyos, rovarokra káros permetszereket tiltsanak be. A mi polgári kezdeményezésünk arról szól, hogy a cápauszony-szállítást és a cápauszony-kereskedelmet tiltsák be az Európai Unióban.

hirdetés

– Hogyan lesz valaki cápák magyarországi védelmezője?

– Én tavaly covidos lettem, itthon feküdtem, néztem az internetet, és ott találkoztam a Sea Shepherdnek a magyarországi oldalán egy ilyen bejegyzéssel, hogy erre lehet szavazni. Ezt aláírtam, és utána felvettem a kapcsolatot a központi csapattal, akik ennek az egésznek az elindítói voltak. A Sea Shepherdhez, a Shark Projekthez, tehát olyan környezetvédelmi szervezetekhez kapcsolódó emberek, akik ezzel már régebb óta foglalkoznak. Így indítottuk el a magyar oldalt, aminek most már több mint ezerötszáz követője van, és egy Instagram-oldalt. Ezen kívül próbálunk minél többet a sajtóban is megjelenni ezzel a lehetőséggel, hogy akár egy aláírással is tehetünk valamit az élővilág megőrzéséért.

Bár az EU sokszor foglya a nagy lobbierővel bíró gazdasági érdekcsoportoknak, de az Európai Polgári Kezdeményezés intézménye nagy lehetőség arra, hogy azokkal szemben eredményesen lehessen a polgárok érdekeit érvényesíteni.

– Te kezdted el Magyarországon ezt a mozgalmat?

– A Sea Shepherd volt az, ami elkezdte ezt Magyarországon megosztogatni, és olyan kétezer szavazatnál tartottak, amikor én is bekapcsolódtam. Aztán én indítottam el a magyar csoportot, majd Facebook-oldalt. Eddig két embert sikerült magam mellé gyűjtenem (nevet).

– Baráti körből, vagy jelentkeztek csak úgy?

– Az egyik egy Németországban élő magyar, aki már ebben eredetileg benne volt, a másik aktivista meg eleinte a posztokhoz írogatott, aztán ráírtam, hogy van-e kedve ezt együtt csinálni. Mert azért ez nagyon nagy munka. Egyedül ezt nem lehet, meg nem is érdemes csinálni.

– Mennyi aláírás gyűlik össze most naponta?

– Ha valami jó megosztást sikerül csinálnunk, akkor akár két-háromszáz aláírás is összegyűlik egy nap. Volt azért olyan is, hogy sokkal kevesebb sikerült. Olyankor reménytelennek tűnt, hogy elérhetjük. De elértük.

– Honnan szedtétek össze a pénzt?

– Saját zsebből. Illetve van ilyen lehetőség a Facebookon, hogy gyűjthessünk pénzt, például az én születésnapomra, mondjuk főleg a rokonaim adakoztak. De akkor azt a Facebookon összegyűjtött pénzt megkaptuk és azt költöttük el hirdetésre. Szóval magánpénzből finanszíroztuk.

– Végül is mi a kassza, mennyibe került ez nektek összesen?

– Körülbelül ötven és százezer forint között.

– Miért fontos ez a téma?

– A következőképpen zajlik az a folyamat, aminek az a vége, hogy valaki Kínában nagyon sok pénzért eszik egy cápauszony-levest. Ez Kínában egyfelől ünnepi eledel, másrészt azt gondolják, hogy ez jót tesz az egészségüknek, vagy a potenciájuknak, és szerencsét hoz a következő évben, és jobban fognak gazdagodni. Tehát ez a folyamat vége, hogy valahol Kínában egy levesestányérban végzi a cápauszony.

Viszont ott kezdődik, hogy a nagy halászhálókkal, melyekkel makrélát vagy tonhalat vagy bármit akarnak halászni, véletlenszerűen cápákat is kifognak. Ezt úgy nevezik, hogy by-catch vagy járulékos fogás. Egyszerűen levágják az élő állat uszonyait, magát a cápát meg megcsonkítva, még élve visszadobják a vízbe, ahol nyilván elpusztul. Ez egyébként már most is törvénytelen az Európai Unióban.

Az uszonyokat a hajó fedélzetén kiszárítják és a kikötőben szépen kirakják. Egyáltalán nincsen ellenőrzés a kikötőkben, a halászok azt csinálnak, amit akarnak. Néha magát a cápát is megtartják, habár a cápahús élvezhetetlen, de ledarálva csirke- vagy haltápnak eladják.

– Milyen mennyiségről beszélünk?

– Az óceánokban a nagy halaknak a száma az elmúlt ötven évben hetven százalékkal csökkent, ezen belül a cápák mennyisége is drasztikusan kevesebb. Évente 63-273 millió cápát fognak ki. Azért ilyen bizonytalan a szám, mivel ez a legtöbb helyen illegális, nincs, nem is lehet pontos statisztika, csak becslés.

– Ha mindez csak járulékos fogás, maga a halászat mekkora volumenű?

– Míg a huszadik század elején csupán ötmillió tonnányi halat halásztak ki, addig mára ez a szám már százmillió tonna halra emelkedett. Ebből tizenhatmillió tonnányit csak az Európai Unió halászik ki. A legnagyobb játékosok az EU-ban Portugália, Spanyolország, Franciaország.

– És mi a helyzet azzal a bizonyos járulékos fogással? Gondolom, nem csak cápák akadnak véletlenül a hálókba.

– A járulékos fogásoknak a legnagyobb áldozatai a delfinek.

Ebben a tizenhatmillió tonnányi kihalászott állatban benne van körülbelül háromszázezer delfin. Iszonyatos szám. A delfinek, mire kiszedik őket a halászhálóból, megfulladnak. Semmit nem csinálnak velük, csak visszadobják őket a vízbe. Százmilliós nagyságrendben vannak a cápák és ráják, és körülbelül százezer albatrosz akad bele a hálókba és pusztul el.

Tehát a mi kezdeményezésünk a kereskedelem, illetve a szállítás tilalmára irányul, mert a finninget (az uszony lemetszését az élő állatról) nem lehet kontrollálni, mert a hajókon nincsen ellenőrzés. Ezt egyébként tiltják már Dél-Amerikában, az Egyesült Államokban, és idén már szintén tilalmas az Egyesült Királyságban is. Ezzel mi, az EU-ban még adósok vagyunk. A cápák kipusztításáig szinte csak óráink vagy napjaink vannak hátra, ami a tengeri ökoszisztémának a felborulásához vezethet.

– Mondjuk innen Magyarországról nézve távolinak tűnik ez a probléma...

– Feltehető a kérdés, mit érdeklik a cápák a magyar embereket, hiszen nincs tengerünk, nem halászunk, de még cápauszony-levest sem eszünk. Szűklátókörűség lenne azt hinni, hogy ez nem érint minket. Ugyanannyira érdekes, mint az, hogy mi történik a szomszédunkban, aki mondjuk szemetet éget, vagy kiirtja a fákat, vagy lepermetezi méreggel a virágzó növényeket. És ugyanannyira fontos, mint az is, hogy az esőerdőket irtják, vagy az, hogy pálmaolajjal készült ételeket veszünk a boltban.

Egy világban élünk és minden hatással van ránk is. Mindannyiunknak fontos védeni a környezetet, a biodiverzitást, amennyire csak lehet. Ráadásul mi egy nagy közösségben élünk, az Európai Unióban, azokkal, akiknek van cápájuk, és nekünk is megvan a lehetőségünk arra, mint a közösség polgárainak, hogy hassunk az Európai Unióra ennek a kezdeményezésnek az aláírásával.

– Te találkoztál már cápauszony-levessel valahol a világban?

– Nem, sehol. De nem is ennék cápauszony-levest. Igazából nem nagyon eszem húst. Vadhúst egyáltalán nem. A halevés megítélése nagyon átalakult. Amikor gyerekek voltunk, vagy akár pár évvel ezelőtt is, nagyon egészségesnek volt kikiáltva a halevés. A vadon élő halak fogyasztása a természetre rettenetesen káros. Ha bemész egy boltba, és látsz egy polcot, ami tele van tonhal konzervvel, akkor azt kell látnod, hogy ott gyönyörűségesen nagy, három-négy méteres tonhalak, akik egyébként hetven-nyolcvan évig élnének boldogan a vízben, azok vannak ledarálva és berakva pácba. Miközben azok intelligens, érző lények voltak, akiket kifogtak és egy hajón üzemelő gyárban beraktak konzervbe.

Ezeket a halakat egyre kisebb korukban szedik ki a vízből, nem érik el a reprodukciós kort sem, és nem tudnak ikrákat lerakni, egyszer csak megszakad ez a láncolat és kifogják az összes halat.

A világ halászati volumenének ötven százalékát Kína adja, ahol nincs szabályozás. Mind az emberi, mind az állati jogokat lábbal tiporva fosztják ki a világtengereket. Kína gyakorlatilag kizsákmányolja a környezetet.

Ez a vad halfogyasztás. A tenyésztett halak fogyasztásánál más a probléma. Azok a halak tele vannak tömve antibiotikumokkal, mert nagyon közel vannak egymáshoz, állandóan betegek, kifogott halakból előállított táppal etetik őket. Tehát a halevésnek irtózatosan nagy az ökológiai lábnyoma. Én azt javaslom, hogy tengeri halat senki ne fogyasszon. Ezzel eleve nagyon pusztítjuk a környezetünket, ráadásul támogatjuk vele a halászati ipart, ami az egyik legkártékonyabb ipari tevékenység. Akit érdekel, az a Seaspiracy című dokumentumfilmet nézze meg, azonnal megérti, miről van szó.

– Mi ennek a prognózisa? Ha sikerül kiirtani a cápákat, tonhalakat, mi történhet?

– Én nem vagyok tengerbiológus, de Paul Watson, a Sea Shepherd alapítója azt mondja, hogy ha a tengerek kihalnak, akkor az emberiség is kihal. A tengerek adják az oxigéntermelés csaknem nyolcvan százalékát. Az amazóniai őserdőkre mondják, hogy a világ tüdejei. Ez igaz, de az méginkább igaz, hogy a tengeri ökoszisztéma növényei adják ki a legtöbb oxigént és kötik meg a legtöbb széndioxidot.

Ha ez az ökoszisztéma felborul, ami egy nagyon nagy és bonyolult rendszer, a legnagyobb bálnáktól a legkisebb planktonokig minden benne van, az egész oxigéntermelés gyakorlatilag leáll.

– Mintha minden területen ugyanaz lenne a probléma, a féktelenné váló rablógazdálkodás.

– Sajnos igen. Az óriási fogyasztás, a túlfogyasztás, a felesleges fogyasztás a katasztrófa felé kormányozza a világot. Nagyon hamar át kellene térni a növényi étrendre, azon belül is lehetőleg olyan növényekre gondolok, melyek a közelünkben teremnek meg. Amit magunk is megtermelhetünk, vagy amit a piacon meg tudunk venni, és nem kell hajón vagy repülőn ideszállítani mondjuk Dél-Amerikából.

Az lenne a jó, ha ezek nemcsak a személyes döntéseink lennének, hanem egy ilyen nagy szervezet, mint az Európai Unió, segítené ebben a polgárokat. Akár tájékoztatással, vámok kivetésével, vagy bizonyos tevékenységek megtiltásával, vagy olyan ellenőrzött szállítási láncok kialakításával, melyek garantálják, hogy a behozott áruk nem az esőerdők kiirtásával, vagy nem rabszolga- vagy gyerekmunkával készültek.

Nagyon sok olyan áru, amiről nem is gondolnánk, használati tárgyaink jelentős része, ruházatunk, valahol a világ szegényebb részein készül, rabszolgamunkával. De sajnos az EU ezt ide engedi, szemet huny felette. De legalább van lehetőségünk erre a kezdeményezésre.

– Hogyan zajlik maga az aláírás?

– Ez egy hivatalos intézmény. Tehát maga az aláírás az Európai Unió által működtetett oldalon történik, a személyi adatok megadásával, ami egyszerre ki is zárja a többszöri vagy érvénytelen, jogosulatlan aláírást. Ez a kezdeményezés másfél éve zajlik, kaptunk egy hosszabbítást a covid miatt.

– Hogy állunk most?

– Jelenleg Franciaország, Németország, Portugália, Málta már el is érte a szükséges aláírásszámot, ami a nemzeti minimum, és most már mi is, éppen a napokban. Ahhoz, hogy ezt elérjük, komolyan rajta voltunk kicsi csapatunkkal. Csak a Facebook-megosztásokkal tudtunk elérni embereket, így értük el az érvényességi küszöböt, amit úgy határoztak meg, hogy uniós parlamenti képviselői mandátumonként 750 aláírás szükséges, ez Magyarország esetében 15000 aláírást jelent.

– Gratulálok. Akkor nektek már semmi dolgotok nincsen?

– Dehogynem. Még három hónap van hátra. Remélem, még jó pár országban összegyűlik az érvényességhez szükséges aláírásmennyiség, de nem elégedhetünk meg, mert a másik kritérium az az, hogy összesen minimum egymillió aláírásnak meg kell lennie, ennek nagyjából csak a fele van meg. Tehát folytatnunk kell a munkát. És folytatjuk is.

Erdélyi Dániel, filmrendező, forgatókönyvíró. Simó Sándor osztályában végzett az SZFE-n, 2000-ben, mesteri fokozatát idén szerezte meg, már a FreeSZFE keretein belül. Játékfilmrendezés mellett televíziós műsorokat, kisjátékfilmeket, színházi előadásokat is rendezett. 411-Z című kisjátékfilmjét meghívták többek között a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválra is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK
Évek után újra bejutott egy magyar diák a Yale-re
A világ egyik legnevesebb egyetemére csaknem 47 ezren jelentkeztek tavaly, de kevesebb mint 5 százalékukat vették fel.
Címkép: m0229/Flickr - szmo.hu
2021. december 18.


Link másolása

hirdetés

"Tavaly végzett, hatosztályos képzésünket befejezett diákunk, Dörnyei Bendegúz bekerült a Yale-re" – közölte Facebook-oldalán a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium.

"Sok év munkája van ebben, több száz óra jelentkezéssel töltött idő, kudarcok, de végül mindez beért. A felvétel mellett ráadásul a maximális, majdnem 98 százalékos ösztöndíjat is sikerült elnyernem, ami a jövő évre 86 300 dollárt jelent" - kommentálta a hírt Dörnyei Bendegúz Facebook-bejegyzésben.

A Telex telefonon elérte a diákot, aki azt nyilatkozta, hogy tavaly csaknem 47 ezren jelentkeztek a Yale-re, de csak 4,6 százalékukat vették fel. Dörnyei 2017 óta a második magyar, akit felvettek a neves amerikai egyetemre.

A négyéves képzés költségeinek szinte egészét fedezi az egyetem, legkorábban jövő ősszel kezdi meg a tanulmányait. Elmondása szerint azért választotta a Yale-t, mert rugalmas az oktatási rendszere.

"Egyéves alapképzés után ráérek eldönteni, hogy milyen szakon tanuljak tovább. Ráadásul további ambíciókat sem kell feladni, mert amellett, hogy nagyon támogatják a kiteljesedést a fő szakirányban, mellette akár egészen más jellegű kurzusokat is fel lehet venni, és a hallgató ahhoz is megkap minden erőforrást" - mondta.

Hozzátette: az egyetemen nem csak a kiváló tanulmányi eredményt várják el, hanem arra is kíváncsiak a felvételi során, hogy a diákoknak mi az értékrendje és mennyire tudják azt jól megfogalmazni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK
Cápák között: Közel 750 milliót ígértek a Cápák a kutatónak, aki stressztűrő növényeket és magvakat szeretne a Marsra juttatni
Az RTL Klub üzleti showműsorának történelmében még sohasem ajánlottak ekkora összeget senki ötletéért. Az űrbizniszben végül három Cápa is lehetőséget látott.

Link másolása

hirdetés

A Cápák között eddigi legnagyobb befektetése körvonalazódott az RTL Klub üzleti showműsorának vasárnapi adásában.

Dr. Mátyás Bence 2 millió eurós, azaz közel 750 millió forintos befektetési igényével érkezett a Cápákhoz.

A kutató által képviselt vállalkozás stressztűrő növényeket és magvakat szeretne a Marsra juttatni starship űrhajókkal, hogy az emberi élethez szükséges atmoszférát megteremtse a vörös bolygón.

Dr. Mátyás Bence prezentációjában elmondta, ehhez azonban olyan eszközökre is szükség van, amik a növények állapotát figyelik, így hamarabb észreveszik, ha valami nincs rendben velük, minthogy annak látható jelei lennének.

Az űrbizniszben végül három Cápa is lehetőséget látott.

hirdetés
Moldován András, Balogh Péter és Balogh Levente fejenként 500 ezer euróval, több mint 180 millió forinttal terveznek részt venni az üzletben, továbbá a fennmaradó 500 ezer euro előteremtésére is keresnek megoldást.

Balogh Péter a Cápák között Facebook-oldalán egy kommentben azt írta: "Az eddigi legnagyobb tét a műsorban. Igyekszem mindent elolvasni a témában".

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
Egyedülálló, szimultán életmentő műtétet hajtottak végre egy 85 éves férfin szegedi orvosok
Világviszonylatban is csupán néhány a mostanihoz hasonló esetet ismertettek, Magyarországon pedig ilyen kombinált beavatkozást ezidáig még nem végeztek.
Fotó: SZTE SZAOK - szmo.hu
2021. december 20.


Link másolása

hirdetés

Egy 85 éves férfi beteg életét egy olyan szimultán műtéttel mentették meg a Szegedi Tudományegyetem orvosai, amilyet hazánkban még nem végeztek el korábban. Két szív-érrendszeri megbetegedésének bármelyikébe hónapokon belül belehalhatott volna a beteg. Világszinten is komoly hatása lehet az eredménynek.

Két önmagában sem túl gyakori, előrehaladott stádiumban lévő, beavatkozás nélkül már külön-külön is életet veszélyeztető betegséget diagnosztizáltak a férfinél. Az SZTE orvosai történelmi jelentőségű sikerrel végezték el a szimultán műtétet

- írják a közleményben.

Transzkatéteres aorta billentyű beültetést (TAVI) és hasi aorta aneurysma fedett stenttel való stentelését (EVAR) hajtotta végre a Szegedi Tudományegyetem kardio-vaszkuláris hibrid munkacsoportja. A Dr. Ruzsa Zoltán, Dr. Szűcsborús Tamás kardiológusok és Dr. Palásthy Zsolt, Dr. Nyilas Áron érsebészek által végzett beavatkozás számottevően csökkenti a megterhelést és a szövődmények kockázatát is.

Világviszonylatban is csupán néhány – a mostanihoz hasonló – esetismertetést közöltek, Magyarországon pedig ilyen kombinált beavatkozást ezidáig még nem végeztek.

"A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban az intervenciós kardiológiai és az érsebészeti munkacsoportok szoros együttműködése révén került sor a műtétre. Az előkészületek során végzett sürgős kardiológiai vizsgálat olyan súlyos aorta billentyű megbetegedést igazolt, amely önmagában is műtéti javallatot képezett. Az alapos előkészítést és tervezést követő műtét során előbb a kardiológiai munkacsoport implantálta a műbillentyűt, majd ezt követően az érsebészeti team végezte el a bifurcatios stent graft beültetését. A beavatkozás teljes egészében percután (metszés nélküli) technikával történt" – mondta Dr. Med Hab Ruzsa Zoltán részlegvezető főorvos.

A szegedi orvostudomány mindig az éllovasa volt a gyógyítás fejlődésének. Harminc évvel ezelőtt, a minimális megterhelést jelentő beavatkozások elterjedésében játszott kulcsszerepet, de számos esetben elsőként alkalmazott úttörő eljárásokat, honosított meg új módszereket. Pontosan ebbe a sorba illeszkedik a mostani műtét is, amelynek a feltételei nagyon kevés helyen adottak.

hirdetés

"A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti és Kardiológiai klinikái is az ország vezető intézetei közé tartoznak, ahol már hosszú ideje a betegeik számára legkisebb megterheléssel járó eljárásokat alkalmazzák, melyekben munkatársaink napjainkra komoly tapasztalatra tettek szert. A TIOP program keretében megvalósult új klinikai tömbben található az ország egyik legmagasabb szintű kardiológiai és sebészeti központja. A műtő és a műszerek a 21. század legmodernebb eszközeit jelentik. Érsebészeink egy évtizede tudatosan hajtottak végre metodikai váltást, a hagyományos, nyitott érműtétek helyett rutinszerűen kezdték alkalmazni az akkor idehaza még újdonságnak számító katéteres eljárásokat. Az így megszerzett tapasztalattal felvértezve egyre több ritka és nagy szakmai kihívást jelentő, különleges eset kezelése vált lehetővé. Az itt rendelkezésre álló eszközpark, infrastruktúra valamint a mindkét szakterületen rendelkezésre álló tapasztalat és tehetség, együttesen tette lehetővé ezt az egyedülálló sikeres beavatkozást" – emelte ki Prof. Dr. Lázár György, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánja.

A Szegedi Tudományegyetemen a társszakmák munkacsoportjainak magasszintű együttműködése figyelhető meg.

"A perifériás erek gyógyászatában különösen fontos, sőt megkerülhetetlen a különböző munkacsoportok együttműködése. Jónéhány szakterület képviselőinek kell kooperálnia ahhoz, hogy sikeresen menthessük meg a betegeink életét vagy éppen végtagjait. 85 éves páciensünk számára ez bizonyosan vállalhatatlan lett volna. Az általunk alkalmazott „kettő az egyben” megoldás tehát betegünknek nem csupán előnyös volt a megterhelés és a szövődmények kockázatának csökkentése révén, hanem számára ez az életben maradás egyetlen esélyét is jelentette" – mondta el Dr. Palásthy Zsolt érsebészeti profilvezető főorvos.

Világszinten is komoly hatása lehet a most elvégzett műtétnek, mivel egy olyan speciális helyzetet oldottak meg a szegedi orvosok, amelynek operatív és klinikai tapasztalatait megosztva, más kollégákkal ennek a műtétnek a rizikója is tovább csökkenthető.

"A mostanihoz hasonlóak lesznek a jövő beavatkozásai. Célunk, hogy ezen a téren is jelentős előrelépésnek legyen iránymutatója a Szegedi Tudományegyetem. Ehhez egy komplex, kardiovaszkuláris kiválósági centrumot szeretnénk kialakítani a közeljövőben, amely lehetővé fogja tenni, hogy az SZTE Klinikáin rutinszerűen történjenek majd ezek a most még egyedi és különleges beavatkozások, a reményeink szerint rövidesen megvalósuló kardiovaszkuláris hibrid műtő adta lehetőségek kiaknázása révén" – nyilatkozta Prof. Dr. Varga Albert, tanszékvezető egyetemi tanár, a Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Centrumának a vezetője.

A siker reménysugarat jelenthet a korábban gyakran menthetetlennek tartott betegek gyógyulására.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés
Negyedszer lett Guinness-rekorder a dinnyési Várpark – megmutatjuk az újdonságokat is
Sehol máshol nem található ilyen vármakett-park, ahol 44 régi építmény áll, a kornak megfelelő építőanyagokból – kőből és fából – elkészítve.

Link másolása

hirdetés

Évek óta kísérjük figyelemmel a Velencei-tó mellett, Dinnyésen található Várpark fejlődését és sikereit. Alekszi Zoltán nem mindennapi birodalma folyamatosan bővül és újabb meglepetésekkel szolgál. A Várpark megálmodója és megvalósítója minden betérő látogatót nagy szeretettel fogad és lelkesen mesél a várak és a park történetéről.

A fővárosból vidékre költözött, a minivárak építésének titkát menet közben elsajátító „várkapitány” munkáját eddig már három Guinness-rekord oklevéllel is elismerték. Mikor nemrégiben újra felhívott, sejtettem, hogy újabb jó hírt hallhatok. Nem csalódtam, Zoltán ugyanis arról számolt be, hogy

negyedik alkalommal is világrekorder lett.

Az erről szóló tanúsítványt a napokban kapta kézhez, és a Szeretlek Magyarországnak mutatja meg először.

A mostani díj azt igazolja, hogy

sehol máshol nem található ilyen vármakett-park, ahol 44 régi építmény áll, a kornak megfelelő építőanyagokból - kőből és fából - elkészítve.

hirdetés

Az új várak, amelyekkel a park bővült:

Léta vára

Az Erdélyben, Torda-Aranyos vármegyében, Magyarlétán állt vár, a „Castrum Léta” királyi vár volt kezdettől fogva, és az erdélyi vajda irányítása alatt állt. A vár építésének ideje nem ismeretes, de 1324-ben már említik. Több tulajdonosa is volt, többek között Corvin János, majd Balassa Menyhért birtoka lett. A 16. században Balassa szembeszállt János Zsigmond fejedelemmel, aki megostromolta a várat. Ekkor a várőrség fellázadt és a várat feladták. Mikor a fejedelem csapatai bevonultak a várba, a föld alatti kamrákban elrejtett lőpor felrobbant és a vár összeomlott. Ötven katona és parancsnokuk veszett oda. A romos építményt Ghiczy János kormányzó helyreállította, így róla nevezték el Géczi-várnak. Utána is több tulajdonos váltotta egymást, míg végül, a feltételezések szerint 1711 után lerombolták. Valószínűleg a Rákóczi-szabadságharcot követő szatmári béke után robbanthatták fel, hasonlóan az ország sok más várához.

Diód Vára

Az Erdélyben, Alsó-Fehér vármegyében, Diódon állt vár elődjét a Diódi család építette a 13. század második felében. Később 1445 körül Hunyadi János megerősítette az építményt, amit 1562-ben János Zsigmond ostromolt meg, és végül leromboltatta a várat.

Breáza vára

A feltáráskor előkerült leletek szerint a várat egy dák vár helyén emelték a 13-14. században szintén Erdélyben, Fogaras vármegyében, Breázában. A legenda szerint Radu Negru havasalföldi államalapító építette. Valószínűleg a 15. században kezdett el lepusztulni az épület.

Bágy vára

Keveset tudni az Erdélyben, Udvarhely vármegyében, Bágyon állt várról. Keletkezését 1662-re teszik, a pusztulásának okai nem ismertek. A vár az 856 méter magas Várhegyen épült fel a környék hat falujának összefogásával a török és tatár támadások elleni védelemre. Hat bástyáját egy-egy falu építette és egyben az ő menedékhelyük is volt. Mindegyik a saját faluja felé nézett, így megfigyelhették a térséget. Vész – ellenség vagy tűz – esetén figyelmezették a környéken élőket. A várat a feljegyzések szerint nem ostromolták, az elhagyott épület köveit a falu házainak építéséhez használták fel.

Székesfehérvár, Fekete-hegy vára

Az Árpád-kori erődítmény a leírásokban nem szerepelt. Ám 1988-89-ben egy terepbejáráson találták meg nyomait a régészek. A szakértők szerint a régen mocsaras, sík területen álló vár földsánca 90 centiméterre emelkedett ki, melyet egy 40 méter átmérőjű árok vett körül. A vár 29-30 méteres, az árka 4-6 méter széles lehetett, mely a bejáratot kivéve, kör alakban fogta körbe az építményt. Az épület nyomait nem találták meg, és a pontos építési módot is homály fedi, ezért a dinnyési palánkvár boronafallal épült fel.

Zoltán már korábban elmesélte, hogy nagy vágya, hogy 70 várat építsen fel a kertjében. A rá jellemző alapossággal, szisztematikusan előkészít mindent. Utánajár a vár történetének, régészekkel beszél, ásatásokra jár, átnézi a fellelhető dokumentumokat. Megkeresi a korhű anyagokat, és utána áll neki a munkának. Emellett a Várparkban Skanzent is épített és több más érdekességgel is találkozhatnak a látogatók. A jövőről is beszélgettünk, annyit már elárulhatunk, hogy idén egy szenzációval készül, amelyhez foghatót nemigen találni sehol máshol.

A Várparkról és Skanzenről bővebb információk ITT olvashatók.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: