hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

„Bárcsak ne ismerék a nevemet” – Karikó Katalin életútjáról és pályafutásáról mesélt

Az Amerikában élő kutató elmesélte, hogy volt, amikor „örök vesztesnek” gondolták, és olyan is, amikor alig egy dolláros órabérért dolgozott, mégsem adta fel soha.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. március 10.

hirdetés

Büszke arra, hogy az ő munkája is benne van a Pfizer és a Moderna vakcinájában, de fantasztikus logisztika és rengeteg ember szakmunkája kellett ahhoz, hogy idáig eljussanak - mondta egy kedd esti online beszélgetésen Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója. Mint mondta, sokak nevét nem ismerjük azok közül, akik a projekten dolgoztak.

„Az én nevemet se ismernék, ha nem lenne ez a járvány, és bárcsak ne ismernék”

- tette hozzá.

A szegedi egyetemen végzett Karikóval volt évfolyamtársa, a József Attila-díjas költőként is ismert Géczi János biológus, a legjelentősebb magyar rózsaszakértő beszélgetett, akinek az Amerikában élő tudós bevallotta, hogy eleinte nem volt lelkes a molekuláris biológia iránt, sokkal jobban érdekelték a növények.

A rá nagy hatást gyakorló professzorok, tanárok említésénél kitért arra, hogy szerencsés volt, mert mindenhol, ahol dolgozott, volt, aki máshoz értett. Ezen kívül hasznos volt az is, hogy sok mindent maguknak kellett megcsinálni. Ez persze nagyon lelassítja az embert, de megtanítja, hogy nincs itt probléma, utána kell nézni és meg lehet csinálni. Ahogy fogalmazott, eközben azt tanulta meg, hogy

„az emberek egyre többet tudnak egyre kevesebb dologról, a végén már mindent tudnak a semmiről, mi meg mindenről tudtunk valamit”.

Beszélt a nehézségeiről is, amik Amerikában, egyetemi pályafutása során érték. Arról is beszélt, hogy az elismerés „köztudottan nem volt jelen az életemben, de ez annyira nem zavart engem. Nagyon jól megvoltam anélkül, hogy elismerték volna, hogy amit csinálok, az fontos.

hirdetés
Olyan voltam, mint Cassandra, láttam a jövőt, de nem tudtam meggyőzni másokat róla. Most sem érzek olyan érzést, hogy na ugye, én megmondtam”.

Felidézte, hogy élete első laboros munkáját úgy kapta meg, hogy egy orvostanhallgató meggyőzte az egyetem egyik tanszékvezetőjét, hogy kell egy molekuláris labor és oda molekuláris biológus. Itt kapott életében először fizetést laboros kutatásért, és itt kezdett el az mRNS-sel foglalkozni. Ekkor a férje szerint kevesebbet keresett, mint egy mekis fizetéssel.

„Szerinte nagyjából 1 dollárra jött ki az órabérem, az alapján, amit laborban töltöttem, majd itthon dolgoztam, pályázatokat és cikkeket írtam”

- mesélte Karikó.

Férje egyébként is mindig mindenben támogatta. Mint meséli, „sokszor úgy jöttem haza, hogy egy műszert hoztam, hogy a férjem csinálja meg, mert például a teteje nem zár, és holnap szükségem van rá a laborban”. A férje akkor is mellette állt, amikor nyolc évvel ezelőtt Németországba ment. „Ő nem akart menni, de mondta, hogy menjek, mert amikor itthon vagyok, akkor se vagyok itthon.”

Felidézte, hogy valószínűleg "örök vesztesnek" gondolták, amikor az egyetemi kutató állást egy akkor még nevenincs németországi céges állásra cserélte, a BioNTechnél. Ekkor „összepakoltunk, hátrahagytuk a családot, mindent” egy japán kollégájával, „egyikünk se tudott németül, szegény japán kollégám angolul se nagyon”, de elkezdték azonnal keresni, milyen anyagba csomagolhatják az RNS-t. „Két évig azon dolgoztunk, hogy amit a tervezőasztalnál meg tudunk csinálni, azt hogyan lehet ipari szinten legyártani” - mesélte.

Amikor ennek kapcsán felmerült, hogy miért nincs elég a Pfizer-BioNTech vakcinájából, Karikó azt mondta:

„Magyarországon mindig szidni kell valamit, vagy a kormányt, vagy az EU-t. De amikor az EU ragaszkodott ahhoz, hogy ha 40 millió emberre csinálsz valamit, akkor azt nagyon alaposan meg kell nézniük, ahhoz nagyon jogosan ragaszkodtak”.

Arra a kérdésre, hogy azok, akik már átestek a Covid-fertőzésen, mikor kaphatnak oltást, azt mondta: korábban azt mondták, hogy 90 nappal a fertőzés után, de ma már nincs ilyen korlát sem. Hogy az oltás meddig véd, azt nem lehet tudni egyelőre, „ezekre nincsenek kísérletek”.

via Telex


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Már négy hónaposan bölcsődébe adta kislányát Karikó Katalin

A világhírű kutató elmesélte azt is, hogy férjével eltérő műszakban dolgoztak, így a gyerek közvetített közöttük. De együtt mindent megoldottak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 02.

hirdetés

Az anyaság és karrier lehetőségéről beszélt Karikó Katalin a Doktoranduszok Országos Szövetségének online rendezvényén.

Elmesélte, hogy már a terhessége idején - a radioaktív anyagokkal végzett vizsgálatok miatt - csökkentenie kellett a laboratóriumi munkát. A világhírű tudósnak a bölcsőde nagy segítséget jelentett, mikor 1978-ban megkezdte munkáját a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban doktoranduszként - írja a Szegedi Tudományegyetem Hírportálja.

"Miután megszületett a lányom, már négy hónapos korában a bölcsődébe adtam. Nagyon kedvezményes volt ez az ellátás a ’80-as évek elején. A gyermekorvos napi látogatása pedig biztonságot jelentett.

Lehetett üzenő füzetbe írni azoknak, akikre rábízta az anya a gyermekét. A dolgozó nő úgy érezhette, hogy szakértők vigyáznak a kicsire, akit közösségben helyezett el. A bölcsőde nagy segítség egy női pályán" - mondta Karikó Katalin.

Amerikában sem volt egyszerű összeegyeztetni a munkát és a családot.

"Reggel 5-6 órakor már a laboratóriumban kezdtem a napot.

hirdetés
A kislányom már második-harmadik osztályos korában tudta, hogy egyedül kell felkelnie, fel kell öltöznie. Ha a férjem az éjszakai műszakból hazajött, elvitte az iskolába. Később már egyedül ment a buszmegállóba, ahol az iskolabusz felvette. Én pedig délután mentem érte az iskolába"

– mesélte a kutató. Azt is elárulta, hogy mivel férjével különböző műszakban dolgoztak, így a lányuk "közvetített" közöttük. Sokszor kérdezték a kislányt, hogy "mit mondott apád" vagy "mit mondott anyád"? De végül közösen megoldottak mindent.

Elárulta, hogy kislánya nagyon önálló lett, de mivel egyedül öltözött, ezért "nem láttam reggelente, hogy mibe öltözik a lányom. Így aztán előfordult, hogy amikor érte mentem délután az iskolába, látom: a lyukas nadrágja van rajta. Kérdeztem: Miért ezt vetted fel az iskolába? Mert ez a kedvencem – válaszolta".

Karikó Katalin kislánya - Francia Zsuzsanna - a sportolói pályát választotta, élsportoló lett és két olimpiai aranyérmet is szerzett evezésben. A gyereke sikerei kapcsán sokáig úgy tartották számon, mint az olimpiai bajnok édesanyja.

A kutató azt is elmondta, hogy számára fontos példát mutattak szülei, akik keményen dolgoztak: "a szüleim is példaképeim voltak. Sokat dolgoztak és támogattak… Boldog gyerekkorom volt".


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK

Nem várt siker: Curtis és Szabó Ádám klipjét Los Angelesben díjazták

Az Ez vagyok én című dalukhoz készült elképesztő látványvilágot a Los Angeles Film Awards legjobb videóklip kategóriájában díjazták.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 03.

hirdetés

A Los Angeles Film Awards legjobb videóklip kategóriában díjazta Curtis és Szabó Ádám remekét, az Ez vagyok én-t. A klip 2 hónapja debütált és már több mint kétmilliószor pörgették a YouTubeon.

Február végén robbant be a két előadó kollaborációja, amely barátságuknak is himnusza is egyben.

A klip elképesztő látványvilággal érkezett, ami nem is meglepő, hiszen a videón már összeszokott stáb dolgozott. A mesteri anyagot Jimy J. Hollywood rendezte, a srácok pedig annyira parádésan alakítottak, hogy emellett még az Egyesült Államokban sem tudtak szó nélkül elmenni.

„Amikor először meghallgattam a dalt rögtön megfogott a mondanivalója, hogy a barátság mennyire fontos dolog Ádi és Curtis életében. Szerettük volna ezt megjeleníteni olyan köntösben ami egy kicsit vad, vakmerő, ezért gondolkodtunk kosztümös megvalósításban és így alakítottuk Curtis kedvenc filmjéhez”

- emlékezik vissza a rendező.

„A gyártásvezetőm telefonált hogy megnyertünk egy olyan díjat Los Angelesben, amit előttünk James Arthur és Travis Barker vitt el! Nagyon büszkék voltunk erre a videóklipre már előtte is, de ez hatalmas elismerés nekünk! Köszönöm az egész stábnak a kitartó munkáját”

- osztotta meg Jimy J. Hollywood.

hirdetés

Curtis így reagált: „Ez óriási elismerés, ráadásul éppen az a klipünk nyert, ami a szívügyünk volt már az első pillanattól kezdve. Az a video, ami az igazi barátságról, a feltétel nélküli, őszinte barátságról szol. Nagyon jó érzés, hogy nem csak a nézők, hanem a szakma is elismeri a munkánkat. Teljesen meglepett a hír, de nagyon örülök és büszke vagyok a csapatra”.

VIDEÓ: Ez vagyok én


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Sok súlyos koronavírusos beteg életét mentheti meg a magyar fejlesztésű lélegeztetőrendszer

Az Óbudai Egyetemen kifejlesztett prototípus nagyszámú, kritikus állapotú légzési elégtelenséggel küzdő beteg egyszerre történő és személyre szabott lélegeztetésére használható, akár kórházi körülményeken kívül is.
MTI, címkép: Óbudai Egyetem - szmo.hu
2021. április 23.

hirdetés

Sok súlyos állapotú koronavírus-fertőzött életét mentheti meg annak a magyar fejlesztésű lélegeztetőrendszernek a prototípusa, amelyet az Óbudai Egyetemen fejlesztettek ki.

Az egyetem pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint

a tömeg-lélegeztetőrendszer prototípusa nagyszámú, kritikus állapotú légzési elégtelenséggel küzdő beteg egyszerre történő - személyre szabott - lélegeztetésére használható, akár kórházi körülményeken kívül is.

Az Óbudai Egyetemen - mérnökök, orvosok, fizikusok, matematikusok közreműködésével - tavaly indult MassVentil projekt keretében valósult meg a tömeg-lélegeztetőrendszer mobilizálható, könnyen szállítható prototípus változatának (konténeres megoldás), valamint a tesztkörnyezetének a kialakítása, és már tesztelték is a berendezés működését.

Az egyetem közleménye szerint a tömeg-lélegeztetés az egyéni lélegeztetés hagyományos módját egészíti ki új funkciókkal, ellentétben a járvány első hullámánál kialakított úgynevezett társlélegeztetés koncepciójával.

A tömeg-lélegeztetőrendszer az egységesített szoftvermegoldásaival az orvosi munka hatékonyságát is növeli: egyszerre több páciens hatékony monitorozására ad lehetőséget. Egyben védi a szakszemélyzet egészségét azzal, hogy a kilélegzett levegőt a pácienstől automatikusan elszállítja és megszűri - írták.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

A magyar fotós képei eddig 11 alkalommal nyerték el a National Geographic Nap képe elismerését

Kószó András egyik Magyarországról készített filmjét pedig bemutatta az ismeretterjesztő csatorna az Európa a magasból című sorozatában.
Fotók: Kószó András - szmo.hu
2021. április 24.

hirdetés

Hogyan kerül egy magyar fotós képe a világ egyik legismertebb ismeretterjesztő magazinjába? Ráadásul - a magát amatőr fotósnak tartó Kószó András - nem is egy képét tartották méltónak a közlésre.

Hogyan kezdett fotózni, miért a természet ejtette rabul és hogyan került kapcsolatba a világhírű magazinnal? Erről is mesél a Szeretlek Magyarországnak Kószó András.

"A képi ábrázolás már gyermekkoromban elbűvölt, különösen a magasból elém táruló természeti szépségek, tájak, különleges helyszínek, amik nagy hatással voltak már akkor is rám. Édesapám pilótaként sokszor magával vitt repülései során, így a madarak szemszögéből láthattam a lenti világot.

Nagy öröm volt számomra, amikor hazánkban is elérhetővé váltak a kamerával felszerelt drónok, az elsők között jutottam hozzá egy ilyen szerkezethez, azóta is ez a kedvenc fotózási eszközöm.

Úgy érzem, jól döntöttem, hisz az általam készített fotók már 11 alkalommal nyerték el a National Geographic online felületén a Nap képe címet, majd a Hónap képe címet is kiérdemeltem, ami a magazinban is megjelent.

A fotózáson túl kedvencem lett a filmkészítés is, e technika alkalmat adott arra, hogy minél szebb és szebb tájakat, épületeket, természeti jelenségeket örökítsek meg a csodálatos Magyarországról.

Különösen a kevésbé ismert, eldugott, a nagyközönség által nem ismert helyeket szeretem előszeretettel bemutatni.

Ha lehetőségem van külföldre utazni, ott lapul nálam a kamerám, hisz elengedhetetlen számomra, hogy megörökítsem az ottani, helyi szépségeket is, majd útifilm formájában közreadni.

hirdetés

Örömmel és egyben büszkeséggel tölt el, hogy egy angliai filmvállalat, aki a Nat Geo filmjeit is készíti, elkérte az egyik Magyarországról készített filmemet és bemutatta a National Geographic, az Európa a magasból című sorozatában, ami a csatornámon jelenleg is itt elérhető.

VIDEÓ: Magyarország madártávlatból

Ezen kívül több külföldi tv társaság is keresett meg hasonló kéréssel, hogy útifilmjeimet bemutathassák csatornájukon.

Egyre jobban érdekel a filmkészítés is, hisz munkámból adódóan már olyan szerencsés helyzetbe kerültem, hogy

a Magyarországon forgatott híres amerikai filmekhez is készíthettem zászlókat, ami gyakorlatilag a „fő foglalkozásom”. Vehettem már részt forgatáson is, és ez még jobban megerősített abban, hogy ha hobbiként is, a fotózást és a filmkészítést tovább folytassam és mind magasabb szintre emeljem, hisz mindennapjaim részévé vált e tevékenység."

Ezek a fotók jelentek meg a National Geographic-on a Nap képekén:

András fotógalériáját ITT találod.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: