prcikk: Arany Medál-díj: Udvaros Dorottya, Szabó T. Anna és Hámori Ildikó is a díjazottak között | szmo.hu
KULT
A Rovatból

Arany Medál-díj: Udvaros Dorottya, Szabó T. Anna és Hámori Ildikó is a díjazottak között

A díjátadót a koronavírus-járvány miatt csak tízhónapos csúszással tudták megtartani. Hat kategóriában adták át a kitüntetést, mutatjuk a díjazottakat.


Kedden délután tartották az Arany Medál-díjak 12. átadási ünnepségét a fővárosi Bethlen Téri Színházban.

A kitüntetést az alábbi kategóriákban adták át:

Az év írója: Szabó T. Anna, József Attila-díjas író, költő

Az év színésze: Mészáros Béla, színművész

Az év színésznője: Udvaros Dorottya, Kossuth-díjas színművész

Az év filmrendezője: Dombrovszky Linda, filmrendező

Az év legígéretesebb fiatal tehetsége: Gáspár Kata, színművész

Életműdíj: Hámori Ildikó, Kossuth-díjas színművész

A koronavírus-járvány miatt tízhónapos csúszással megtartott díjátadáson Andorai Péter Krisztián, énekes, színész és Szabó Tamás zongoraművész SwingOver elnevezésű duója is fellépett. Az esemény állandó háziasszonya Juhász Anna irodalmár kulturális menedzser.

Díjat adott át Bodrogi Gyula Kossuth-díjas színművész, Gera Marina Nemzetközi Emmy-díjas színművésznő, Trokán Péter Jászai Mari-díjas színművész, Gáspárfalvi Dorka színművész és Nagy Lea író-költő. Díjat vett át Földes Eszter színművész. (Bodrogi Gyula az Arany Medál-életműdíjat 2012-ben, Földes Eszter az év színésznőjének járó kitüntetést 2015-ben vehette át.)

Fotó: MTI/Kovács Attila

A díjazottak a villányi Vylyan Pincészet és az egri Kovács Nimród Borászat felajánlásából értékes borokat tartalmazó ajándékban, továbbá virágcsokorban, elismerő oklevélben részesültek. A vendégek és díjazottak a színpadi díjátadás előtt és után a Vylyan boraiból, a BB pezsgőiből kortyolhattak, a Smankerli Cukrászda és Kávézó kínálatából falatozhattak.

Arany Medál-díj története

Az Arany Medál-díj egyedülálló kulturális közönségdíj, amelyet Navarrai Mészáros Márton kulturális újságíró, lap- és könyvszerkesztő kultúrafogyasztó kamaszként 2008-ban alapított. A kitüntetésre minden évben egy hónapig lehet szavazni az interneten, illetve két helyszínen: a fővárosi Bethlen Téri Színházban és a debreceni Apolló moziban. Évente tízezrek-százezrek voksolnak. A díjat 2021-től Szeredi Sára üvegtervező tervezi és készíti.

A Bethlen Téri Színház 2013 óta állandó díjátadási helyszínként szolgál. Eddig negyvennyolc művész vette át az Arany Medál-díjat.

A korábbi elismertek között van (mások mellett) Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Molnár Piroska, Bánsági Ildikó, Bálint András, Martinovics Dorina, Hámori Gabriella, Gálffi László, Básti Juli színművészek, Szász János, Till Attila, Enyedi Ildikó filmrendezők, Nádas Péter, Háy János, Dragomán György szépírók.

2020-as kitüntetettek:

Szabó T. Anna, József Attila-díjas író, költő.

Kolozsváron született, 1987-ben családjával áttelepült Magyarországra. 1991-ben Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–angol szakos hallgatója, az Eötvös József Collegium diákja. 1997-ben szerzett tanári és előadói diplomát, majd elvégezte az Angol Reneszánsz és Barokk PhD-programot, doktori fokozatát 2007-ben szerezte meg. Jelenleg Budaörsön él férjével, Dragomán György íróval és két gyermekükkel. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, több napi- és havilapban, különféle antológiákban rendszeresen közöl verseket, esszéket, novellákat. Első kötete A madárlépte hó címmel 1995-ben jelent meg, ezt követően a Magvető Könyvkiadónál publikálja versesköteteit. Író, műfordító (többek között William Shakespeare, James Joyce, Sylvia Plath, W. B. Yeats, John Updike, Beatrix Potter írásait fordította), dolgozott a Cinema magazinnak, tanári és szerkesztői munkát végzett a British Councilnak, a Magyar Könyv Alapítványnak és a Hungarian Quarterlynek, részt vett a Nyugat, a Szósz és a Lyukasóra című televíziós irodalmi műsorokban, cikkeket, tanulmányokat és kritikákat ír, színdarabjait sikerrel játszották. Negyvenkilenc éves.

Mészáros Béla, színművész

Az Új Színház stúdiója elvégzése után 2003-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Máté Gábor osztályában. Gyakorlatát a Katona József Színházban töltötte, majd 2003-ban, a diploma megszerzése után itt is kapott szerződést. Jelenleg is a társulat tagja. Egykori osztálytársaival megalapította az AlkalMáté Trupp nevű csoportot. Színpadi munkái közül számtalan filmben és sorozatban láthatta a közönség, az utóbbi években a Pesti balhé, a Seveled, a BÚÉK! című filmekben, valamint a Mintaapák című sorozatban. Negyvenkét éves.

Udvaros Dorottya, Kossuth-díjas színművész

A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1978-ban a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött. 1981-ben a Nemzeti Színház (jelenlegi nevén: Pesti Magyar Színház), 1982-től a budapesti Katona József Színház alapító tagja. 1994-től az Új Színház, 1997-től a Bárka Színház, 2002-től a Nemzeti Színház tagja. Szenvedélyes lendülettel játszik, színészi alkata változatos jellemek megformálására teszi képessé, klasszikus és mai darabokban, drámában és vígjátékban egyaránt remekel. Számtalan filmszerepe közül a Te rongyos élet (1983), A miniszter félrelép (1997) és Nyugalom (2008) című filmekben játszott szerepe a legismertebb. 1983-ban Jászai Mari-díjat, 1990-ben Kossuth-díjat kapott. Nyolc alkalommal nyerte el különféle filmfesztiválokon a legjobb női alakítás díját. 2004-ben Prima díjas lett, 2005-ben beválasztották a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai közé. Hatvanhét éves.

Dombrovszky Linda, rendező

2013-ban Almási Tamás osztályában végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem, Film és TV – rendező szakán. Egyéb filmes munkák után és mellett, több kisjátékfilmje (Csavargó, 2009; Harmadnapon, 2013; Hetvenes, 2014) és dokumentumfilmje (Kötelesség, 2011; Volt egyszer két balerina, 2016) hazai és külföldi sikeres fogadtatása után tavaly mutatták be a Pilátus című egész estés játékfilmjét, amellyel elnyerte a legjobb rendezőnek járó Milánói Filmdíjat. A Szabó Magda regényéből készült filmet sokáig esélyesnek találták a Golden Globe-díj jelölésre. Számtalan országban díjazták a filmet és alkotógárdáját. Filmjeiben rendszeresen fordul az idősek, az öreg kor problémái felé. Negyvenegy éves.

Gáspár Kata, színművész

Állatorvosnak, tengerbiológusnak vagy pszichológusnak tanult volna tovább, de 2003-ban, a főszereplésével bemutatott Apám beájulna című film beszippantotta a színjátszás világába. Érettségi után beiratkozott az esztergomi főiskola (ma Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kar) kommunikáció szakára és a Nemzeti Színház akkor induló kétéves színészképző stúdiójába. Első önálló színházi szerepét 2007-ben kapta Alföldi Róbert rendezőtől. Hét éven át játszott a Nemzeti Színházban, majd 2013-ban szabadúszó lett, s a budapesti Karinthy és a veszprémi Petőfi Színház előadásaiba is meghívást kapott. 2017-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor szakán, Molnár Piroska, Szőcs Artúr és Kocsis Gergely osztályában. 2014-től a Thália Színházban, 2015-től a Pesti Magyar Színháznál kapott szerepeket, ahol 2020-ig volt tag. A 2000-es évek közepétől látható filmekben (Tibor vagyok, de hódítani akarok, 2006; S.O.S. szerelem, 2007; 9 és 1/2 randi, 2008; Intim fejlövés, 2009, Login, 2013), sorozatokban, továbbá hallható szinkronhangként is. 2018-tól a 200 első randi című sorozat címszereplője és mostanában a Játékszínben is játszik. Harminchárom éves.

Hámori Ildikó, színművész

Tizenhárom évesen már tévéfilmben játszott, 1960-tól a Magyar Televízió gyermekszereplője volt. Mielőtt felvették a főiskolára, 1966–67-ben tagja volt, az akkor alakuló, híressé vált, Bodnár Sándor vezette Nemzeti Színház stúdiójának. Ekkor lépett először a Nemzeti színpadára, amikor Az ember tragédiája Major Tamás rendezte előadásával megnyílt Nemzeti Színházként a Hevesi Sándor téri épület. 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Békés András és Gáti József osztályában. 1971–1980 között a Thália Színházhoz szerződött. 1980–1983 között a Népszínházban lépett fel. 1983-tól a Nemzeti Színház, majd 2000-től, az átnevezés után is a Pesti Magyar Színház társulatának művésznője. A magyar színház- és filmművészetben betöltött szerepe és generációk számára meghatározó, emlékezetes alakításai jól ismertek, aktív szinkronszínészként is. 1980-ban Jászai Mari-díjat, 2014-ben Kossuth-díjat kapott. Hetvennégy éves.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Ingyen lehet megnézni húsvétkor a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet
Az alkotók egy társadalmi igényre hivatkozva döntöttek a film ingyenes közzététele mellett. Céljuk, hogy az üzenet eljusson oda is, ahol a mozik az ország felében nem adtak vetítési lehetőséget a filmnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 03.



A Tavaszi szél – Az ébredés című film alkotói egy videóüzenetben jelentették be, hogy az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban. Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.

Premier a kapcsolódó cikkünkben!

A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást. Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.

„Például, hogy eléri a 200 ezer nézőt moziban, ami a vágyunk volt, és amihez elég jó úton haladtunk a jelenlegi 130 ezer nézővel” – tették hozzá.

Az alkotók hangsúlyozták, a Tavaszi szél mozivászonra készült, és állításuk szerint „a kormányzati és propagandatámadások ellenére is kimagaslóan teljesít a mozikban”. Beszéltek a pozitív nézői visszajelzésekről is, mondván, a közönség együtt nevet és érzékenyül el a vetítéseken, a végén pedig tapsolnak és énekelnek. „Őszintén nem is mertünk arra gondolni, hogy ilyen fogadtatása lesz majd a filmünknek” – vallották be.

A döntésük hátterében az is áll, hogy szerintük a film nem juthatott el mindenkihez.

„A Tavaszi szél az ország mozijainak felében nem kapott lehetőséget” – állították.

Ezért merült fel bennük a kérdés, hogy „hogyan juthat el akkor mindenkihez a remény és a bátorság üzenete”. Úgy látják, a film a nézői visszajelzések alapján is a bátorságról, a reményről és a hitről szól. Szerintük arról, hogy „mi, magyarok képesek vagyunk felelősséget vállalni a tetteinkért, képesek vagyunk felismerni egy történelmi pillanatban, hogy az történelmi, és ezekben a pillanatokban képesek vagyunk összezárni, és a közös cél érdekében az egyéni érdekeinket háttérbe helyezni”.

Ennek értelmében bejelentették:

„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet a döntés súlyos szakmai következményeire is. Elmondásuk szerint „a szakmában szokásos gyakorlatok és szerződéses feltételek alapján ez a döntés normál esetben ellehetetleníti a film további hasznosítását, a mozis forgalmazását, a streamerekkel való együttműködést, a televíziós forgalmazást és a nemzetközi fesztiváloztatást is”. Hozzátették, hogy ezekben a megállapodásokban „mind kizáró tényező az ingyenes online megjelenés”.

Az alkotók továbbra is a mozis élményt helyezik előtérbe. „Ha van film, amire különösen érvényes, hogy közösségi élményként működik leginkább, az a Tavaszi szél” – vélekedtek. Arra kérték a közönséget, hogy aki teheti, továbbra is moziban nézze meg a filmet.

Kitértek a döntés anyagi vonzataira is, megemlítve, hogy „a nettó gyártói bevételek 11%-a gyermekvédelemre megy, így ez a lépésünk ezt is befolyásolja”.

Arra buzdították a nézőket, hogy ha tehetik, vegyenek mozijegyet akkor is, ha online nézik meg a filmet, vagy támogassák a megjelenést a videó alatt „szuperlájkkal”.

A lényeg számukra, hogy a hétvégén minél többen lássák a filmet, és beszélgessenek arról, „milyen bátor, szolidáris és érzelmileg intelligens nép vagyunk”.

Üzenetük szerint, bár sok mindenben nem értünk egyet, „mégis több bennünk a közös, mint ami szétválaszt, és a nap végén mindannyian hazaszerető, kedves, és nem utolsósorban rendkívül jófej emberek vagyunk”. A bejelentést azzal zárták, hogy a film péntek este 19 órától vasárnap éjfélig lesz ingyenesen elérhető az eletedmozia.hu oldalon, és kérték a videó megosztását, hogy minél több emberhez eljusson a hír.

A filmet itt lehet majd megnézni pénteken este hét órától:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője
A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.


A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
80 éves lett Bródy János: A magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival
Fiatalon mérnöknek készült, de hamar a zene felé fordult. Lázadó, ironikus hangvétele és társadalomkritikus dalszövegei miatt a hatalommal is szembekerült. Idén áprilisban tartja meg a magyar zenei ikon utolsó koncetjét.


Nyolcvan év: egyetlen estével készül lezárni egy legendás korszak végét Bródy János, az egykori Illés és a Fonográf együttes legendás dalszerző-előadója. Ezzel a nagyszabású arénakoncerttel készül pályafutásának befejezésésre.

A dátumválasztás nem véletlen: az eseményt április 11-én, a magyar költészet napján tartják a Papp László Budapest Sportarénában, szimbolikusan összekötve a dalszövegírást a lírával.

A koncertet egyszeri és megismételhetetlen életmű-összegzésként harangozták be.

A visszavonulás szándékát a zenész még karácsonykor jelentette be az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol a tőle megszokott visszafogottsággal, de egyértelműen fogalmazott. „Megérlelődött az az elhatározásom, hogy április 11‑én, a Költészet napján befejezettnek tekintem a zenei életbe való közreműködésemet” – mondta korábbi tudósításunkban.

Amikor a beszélgetésben elhangzott a „búcsúkoncert” kifejezés, a zenész legenda finoman árnyalta a képet: „Olyasfajta, olyasfajta, ezt nem szívesen jelenti ki az ember.” A jubileumi év azonban nem csak az elköszönésről szól.

Szeptemberben jelent meg Az első 80 év című új albuma, a Magyar Zene Házában pedig április 2-án nyílt meg a „Bródy 80” pop-up kiállítás, amely relikviákkal és pályaképpel tiszteleg a művész előtt.

Bródy a közéleti állásfoglalástól ma sem riadt vissza az évfordulója kapcsán kiadott dalában. Alkatrész című új dala is egyértelmű üzenetet hordoz: azoknak szól, akik egy „embertelen, és szakadék felé haladó gépezetnek” a részei.

Bródy pályája az Illés-együttessel indult a hatvanas években, ahol a magyar nyelvű beat megteremtése mellett a sorok közé rejtett társadalomkritika mesterévé vált.

A hetvenes-nyolcvanas években a Fonográf folk-rock zenekarral ért el országos sikereket, miközben Szörényi Leventével olyan maradandó színpadi műveket alkotott, mint az István, a király. Dalszövegíróként Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezeinek is meghatározó alakja volt.

Bródy János legismertebb dalai, mint a Ha én rózsa volnék, az Az utcán, a Miért hagytuk, hogy így legyen?, a Lesz még egyszer vagy a Filléres emlékeim nemcsak dallamaik miatt váltak emlékezetessé, hanem mély, gondolatébresztő szövegeik révén is, amelyek gyakran finom társadalomkritikát, líraiságot és személyes hangvételt ötvöznek, így generációk számára adtak közös élményt és értelmezési keretet.

A közéleti szerepvállalás mellett a magánéletét érintő támadásokról is beszélt, a fiát ért sajtóhírek kapcsán. „Ezt a saját bőrömön érzem, hogy mennyire igaztalan és valótlan híreket képesek sokszorosítani.”

Bródy János a magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival.

Születésnapján egy olyan alkotót ünneplünk, aki csendesen, mégis mélyen szólt bele a történelembe és a lelkekbe. Boldog születésnapot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapatai feszülnek egymásnak az RTL új főzős műsorában
Április 24-én indul az RTL-en az Éttermek csatája, ahol két sztárséf, Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapata verseng egymással. A megmérettetésben a napi győztes jutalmat kap, a vesztes brigádból pedig valakit hazaküldenek.
DP, kép: RTL - szmo.hu
2026. április 07.



A Sztárbox ringje után a konyhában csap össze Rácz Jenő és Sárközi Ákos.

Április 24-én, pénteken 19:55-től indul az RTL vadonatúj gasztro-realityje, az Éttermek csatája.

A két Michelin-csillagos séf tavaly a Sztárbox ringjében nézett farkasszemet, most pedig „hazai pályára” váltanak, és a konyhában mérik össze az erejüket. A műsorban két különálló étterem küzd a vendégek kegyeiért:

Sárközi Ákos a Paletta nevű éttermet vezeti, míg Rácz Jenő az Espelette konyháját irányítja. Két külön világ csap tehát össze, a döntést pedig minden adásban valódi vendégek hozzák meg.

„Nem azért jöttem, hogy barátkozzak, hanem hogy megmutassam, az én konyhám a legjobb az országban. A vendég a király, és az én éttermemből elégedetten fognak távozni” – jelentette ki Rácz Jenő.

„A főzés művészet és alázat. A csapatommal olyan ízélményt akarunk nyújtani, amiről még napokig beszélnek majd az emberek. Jenővel a ringben ellenfelek voltunk, de a konyha más terep” – tette hozzá Sárközi Ákos.

Egy profi csapat nélkül azonban a legjobb séf sem érhet el sikert.

Mindkét sztárséf 8-8 fős csapatot verbuvált magának, ahol félprofi és profi szakácsok dolgoznak a kezeik alá. Az Éttermek csatájában minden napnak kőkemény tétje van. A versenyzők feje felett folyamatosan ott lebeg a konyhakés, mert a vezetőség bármikor dönthet úgy, hogy valakinek mennie kell.

A napi győztesek jutalmat kapnak, míg a vesztesek csapatából valakinek távoznia kell.

A gasztro-realityt a már több sikeres RTL-es műsort (Nyerő Páros, Mestercukrász) is jegyző Solaz Media gyártja. A műsor hétköznap esténként lesz látható az RTL-en.

Via RTL


Link másolása
KÖVESS MINKET: