hirdetés

SIKERSZTORIK

A szemünk láttára öntötték a több mázsás harangot

Gombos Miklós évszázados családi hagyományt visz tovább: itthon ma egyedül az ő műhelyében űzik ezt a mesterséget.

Link másolása

hirdetés

A sarokban elhelyezett kemence belsejében az ón és vörösréz ötvözetéből álló folyékony fém hőmérséklete éppen átlépte az 1000 fokot. Hétköznapi mércével ez rengeteg, jelen esetben azonban még kevés: bár az olvadáspontot rég meghaladta, az ideális eredményhez 1150 fokra van szükség.

Pár méterrel arrébb izgatott társaság figyeli az eseményeket. Nagyjából tucatnyian lehetnek, a káposztásmegyeri Szentháromság Plébánia közösségének tagjai. Azért jöttek, hogy saját szemükkel lássák, ahogy megszületik templomjuk legújabb harangja.

Őrbottyánban vagyunk, az ország egyetlen harangöntő műhelyében, ahol ma heten dolgoznak. A 62 éves mester, Gombos Miklós gyakorlatilag beleszületett a szakmába: felmenői generációk óta ezzel foglalkoznak, így magától értetődő volt, hogy folytatja az apáról fiúra öröklődő tradíciót.

001

Az elődök

hirdetés

Miklós nagyapja Szlezák László volt, Magyarország aranykoszorús harangöntője, aki 1910 óta űzte önállóan a mesterséget. Az I. világháború utáni harangpótlások komoly hányadát ő végezte, így ő önthette újjá a budapesti, a váci és az esztergomi Bazilika nagyharangját. Ezek közül

a budapesti Szent István Bazilikáé, a 7795 kg-os Szent Imre harang a 20. század magyar harangöntészetének legnagyobb alkotása.

A II. világháború után unokatestvérén, Szlezák Rafaelen kívül konkurenciája nem maradt, így az 1940-es évek végén történt harangpótlásokban is ő kapta a legkomolyabb szerepet. Száz főt foglalkoztató budapesti üzemét azonban Rákosiék 1951-ben államosították, majd három évvel később bezáratták.

Fogadott fia, Gombos Lajos viszont továbbvitte a szakmát. Ő alapította meg 1958-ban az örbottyáni (akkor még őrszentmiklósi) öntödét, egy istállóból átalakítva. A sokkal modernebb jelenlegi üzem ettől egy utcányira található, ezt már Miklós építette fel és kezdett benne dolgozni 1991-ben.

011

012

Bár gyerekkorától fogva ebben a közegben élt, akadt némi csavar az előmenetelében: gyenge fizikuma miatt először nem vették fel öntőnek, így jobb híján esztergályos-tanulónak ment. Tíz évvel később végül Csepelen, a kohóipari szakközépiskolában szerzett öntő végzettséget, addigra az esztergályos mellett már a lakatos és a kovácsszakmát is kitanulta.

Önálló pályafutásának három évtizede alatt közel 1500 harangot öntött - a legnagyobb 1550 kilós volt és Kiskunfélegyházára került.

A hazaiak mellett külföldről is számos megrendelést kap, munkái megtalálhatók például Németországban, a Vatikánban, Izraelben, Ausztráliában, de még Tanzániában és Kamerunban is.

Különösen büszke arra, hogy az 1992-es sevillai világkiállításra, a Makovecz Imre által tervezett magyar pavilonba is ő készítette a 14 harangból álló, kibővített oktáv hangterjedelmű bronz harangjátékot.

Hogy készülnek a harangok?

Első lépésként meg kell határozni, milyen hangú harang illeszkedik a már meglévőkhöz, hogy a harangzúgás ne bántólag hasson az ember fülének. Ez vagy egy erre specializált hangvillával történik, vagy újabban már inkább egy digitális készülékkel.

003

004

006

Utána jön a munka elméleti része: az öntő megszerkeszti a harang hangja és tömege fényében az elkészülő öntvény formáját. Ezt mind a mai napig papírral, ceruzával végzik. Ha ez is megvan, elkészítik az úgynevezett mintát, ami három egymásba illeszkedő részből áll, akár egy matrjoska-baba.

Így áll össze a minta

Mag: Építenek egy kemencét, kisebb harangoknál agyagból, nagyobbaknál téglából. A középpontjába egy függőleges tengely mentén elforduló harangsablon kerül. Ennek segítségével a kemencére felhordott agyagot a harang belső formájának megfelelően alakítják.

Álharang: a magra elkészítik a kívánt harang pontos mását agyagból, ezt zsírral lefixálják. Erre kerülnek rá a feliratok és a díszítések viaszból.

Köpeny: az agyag álharangra különleges összetételű finomsár-masszát hordanak fel több rétegben. Ez a keverék agyagon, samotliszten, tojáson, tejen és cukron kívül apróra vágott emberi hajat is tartalmaz. A köpeny belső felülete átveszi az álharang formáját, illetve a rajta lévő feliratokat. A köpeny felső részére fémhorgokat szerelnek.

A fentieket követően begyújtják a kemencét és kiégetik az öntőformákat. Az öntésnél az álharangra már nincs szükség, közvetlenül előtte kiemelik. A helyén keletkezik egy űr, ezt töltik ki az anyaggal, ami 78% vörösrezet és 22% ónt tartalmaz.

Az előkészületek akár fél évig is eltarthatnak, maga az öntés ehhez képest alig pár perc.

Ez volt az, amit mi is végignézhettünk. Mielőtt nekiálltak, rövid csenddel emlékeztek meg a nagy elődökről, majd Isten áldását kérték a munka legfontosabb szakaszára. Emelkedett pillanat volt.

Videó: a közös fohász és az öntés eleje

Az öntés vége és a betemetés:

A fortyogó, forró fémet egy kis csatornán keresztül öntötték be a formába, olyan volt, akár a lávafolyás. A végén az egészet földdel temették be, és következett a dolog talán leggyötrelmesebb része, a várakozás: minimum 2-3 napig így kell hagyni, amíg lehűl és kiáshatják.

Csak utána dől el, ami érthető módon mindannyiukat izgatja, vagyis hogy milyen lett az eredmény.

"
Ez egy lassú folyamat, minket meg a franc megesz addig, hogy vajon mit csináltunk

- fogalmaz Miklós.

Ha valami hiba csúszik a számításba, az hathavi hiábavaló munkát jelent, tehát nagy a tét. Szerencsére ilyen eddig csak egyszer fordult elő a műhely fennállása során, akkor sem az ő hibájukból. Most már elárulhatjuk: a káposztásmegyeri harang tökéletesen sikerült, amint elkészül a templom tornya, fel is szerelik majd a helyére.

010

007dpp

008

Van, hogy futni kell

Komolyabb üzemi baleset csak nagyon ritkán történt a Gombos-üzemben, de persze sosem lankadhat az öntők ébersége, hiszen szó szerint a tűzzel játszanak. Például ha a minta valamilyen okból megreped, és a folyékony fém érintkezik a nedves földdel, annak súlyos következményei lehetnek.

Ilyenkor ugyanis a fém "megijed", és kis golyókká formálódva villámgyorsan kilövell. Ez ellen pedig a speciális, öntések során viselt ezüst színű öltözet sem nyújt védelmet, így nincs más választás: rohamtempóban el kell hagyni a helyiséget.

Érdekes adalék egyébként, hogy van valami, ami az összes létező védőruhánál hatékonyabb. Ez nem más, mint az emberi izzadság: az izzadt testről egyszerűen lepattannak a forró fémcseppek, mindössze apró heget hagyva maguk után. Nem véletlen, hogy a kohászok gyakran még ma is félmeztelenül dolgoznak.

A családi tradíció tovább folytatódik

Bár várólistájuk nincsen, nem panaszkodnak, a műhely folyamatosan el van látva megrendelésekkel. Amikor épp nem öntenek, akkor is bőven akad munkájuk: dolgoznak a mintákon (akár 10-12 darabon egyszerre), vagy anyagért mennek Ausztriába. Rendszeresen járnak szerelni is, hiszen a már leszállított harangok karbantartása szintén az ő feladatuk.

Magyarországon jó ideje nincs versenytársuk, tulajdonképpen nem is bírna el a piac több öntödét. Igaz, van aki külföldről rendel harangot, Miklós szerint viszont ennek megvan a maga kockázata. A szervizelést ugyanis sokkal nehezebb megoldani több ezer kilométer távolságból, míg ők rögtön mennek, ha adódik valami probléma.

013

harang_generaciok

A mesterhez hasonlóan fia, Ferenc is gyerekkorától a szakma bűvöletében él. Már iskolásként is apjával dolgozott, fokozatosan sajátítva el a fortélyokat. Sőt, most már neki is van gyereke, aki úgyszintén tetemes időt tölt a műhelyben. A családi tradíció tehát tovább folytatódik.

Mint mondják: nincs az egészben semmi titok, egyszerűen szeretni kell, amit csinálnak. Náluk pedig kétségtelen, hogy a szakértelem mellett ez is adott. Nem is lehetne másképp: lényegében a vérükben van a mesterség.

(A cikk megírásához a harangontes.hu és a magyarharangok.hu oldalak szolgáltak plusz információval. A videókat az öntésről Farkas Géza készítette.)

Ha tetszett a cikk, oszd meg!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Bicikligumiból övet, teherautó-abroncsból aranyat érő port készít két magyar vállalkozás

Szabó László és Vékony Miklós vállalkozása is azon dolgozik, hogy újrahasznosítsák a gumiabroncsokat, és megoldásukkal bevezessék azt a körforgásos gazdaság szemléletébe.

Link másolása

hirdetés

A Deutsche Welle magyar szerkesztőségének riportjában mutattak be két magyar vállalkozást, akik a gumiabroncsok újrahasznosítására találtak ki egy-egy új megoldást.

A videó egyik főszereplője Szabó László, aki bicikligumikból készít dizájntermékeket.

Övet, pénztárcát, sőt bicikliláncból még kulcstartót is csinált. Munkájuk során évente több ezer abroncsnak adnak új formát, és a maradék gumikat is újrahasznosítják. Vevőik pedig a világ minden tájáról keresik a termékeiket.

A riportban bemutattak egy eljárást is, amelyet Vékony Miklós és csapata fejlesztett ki Tiszalökön. A kísérleteik arról szólnak, hogyan tudnak magas nyomású víz segítségével szétrobbantani gumiabroncsokat. Ezt a folyamatot szeretnék egyre hatékonyabbá és mobillá tenni, miközben az eljárás maga igyekszik minden ponton környezetbarát maradni.

A Deutsche Welle riportja:

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Egy bajba került majomról készült a világ idei legviccesebb természetfotója

A verseny döntőjébe a magyar Kránitz Roland két képe is bejutott.

Link másolása

hirdetés

A brit BBC One tévécsatornán hirdették ki kedd este a legviccesebb természetfotókat kereső Comedy Wildlife Photography Awards verseny eredményét – írja a Sokszínű vidék.

Az idén hetedik alkalommal kiírt pályázatra több ezer nevezés érkezett, volt köztük például kuncogó fóka, zsiráfon lovagló majom és nevető kígyó is.

A magyar vonatkozást pedig az adta, hogy a tavalyi közönségdíjas, Kránitz Roland ezúttal két, ürgékről készült fotójával is döntőbe jutott, így esélyes volt a végső győzelemre.

Ez volt az említett két kép:

Fotó: Kránitz Roland

Fotó: Kránitz Roland

hirdetés

Végül most nem sikerült a bravúr, de az is nagyon szép eredmény, hogy felkerültek a fotók a szűkített listára. A versenyt idén Ken Jensen nyerte egy bajba került majmot ábrázoló fotóval, ami itt látható:

Fotó: Ken Jensen

A fényképész szerint állat arckifejezése valójában agressziót közvetít, a pillanatképen azonban úgy tűnik, mintha fájdalmai lennének.

Az összes idei díjazottat ezen a linken lehet böngészni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

150 autó, napi 4500 megrendelés 75 településen – mi a Kifli sikerének titka?

A cseh cég alig két év alatt olyan fejlődést és növekedést tudott felmutatni, amit csak kevesen.

Link másolása

hirdetés

2019. december 15-én lesz két éve, hogy belépett a magyar piacra a nálunk Kiflire keresztelt, cseh anyavállalattal rendelkező cég. Akkor még 10 autóból állt a flottájuk, és mindössze párszáz címre szállítottak. Mára 150 autójuk napi 4500 megrendelést teljesít, és 75 településen vannak jelen.

De miért más ez a cég, mint a többi? Mi a Kifli titka? Vásárlói oldalról közelítettük meg a kérdést.

Emlékszem az első találkozásomra egy Kifli hirdetéssel. Valami ilyesmit gondoltam akkor: “Egy újabb cég, ami leírva jónak tűnik, amit akár ki is tudnék használni, de úgyse lesznek ezek sem jobbak a többinél.” Az előítéletességem pedig abból fakadt, hogy az összes házhozszállítós céggel volt már dolgom, és mindegyikben csalódtam. Sok esetben küldtek hozzám sérült, romlott árut, és ha éppen nem volt az, amit rendeltem, teljesen random helyettesítő termékekkel küldték ki a futárt, akivel aztán lehetett jókat vitatkozni, hogy miért nem fogadom el a spagetti helyett a pennét, vagy a kedvenc jeges teám helyett a sajátmárkásat… Ha egyáltalán időre odaért hozzám, vagy hajlandó volt feljönni az ötödikre...

A Kifli első ránézésre nem tud sokkal többet, mint a konkurens márkák: online bevásárlást kínálnak egyszerűen, nagyjából olyan kínálattal, amit egy szupermarketben talál az ember.

De ha megnézzük közelebbről, könnyen rájövünk, hogy egy átlagos élelmiszerüzletnél azért jóval bővebb kínálattal rendelkeznek. Ha pedig megtapasztaljuk a velük való vásárlás élményét, nehéz lesz szabadulni tőlük, vagy másra váltani.

A marketingszöveg helyett elmondom, hogy én mit tapasztaltam. Én, aki magánemberként, lassan másfél éve vásárolok tőlük.

Én, aki a normál boltba járásomat abszolút megszüntettem miattuk. Én, aki azonnal váltottam prémiumra, mert meg vagyok győződve róla, hogy náluk éri meg a legjobban VIP-nak lenni.

hirdetés

A Kifli előnyei egy mezei vásárló szemszögéből

Az online felület jól használható. Mindenhez van kép, megfelelő leírás. Nagyon sok termék van, és nagyon sok olyan tétel, ami csak gourmet- vagy bioboltokban lenne fellelhető.

Mindig van egy csomó izgalmas újdonság, és sokszor jár ajándék is a vásárláshoz. És vannak kategóriák, amikben kifejezetten élvezet válogatni.

Az olcsóbban elhozható, szavidős áruk, vagy az újdonságok, esetleg a csak náluk fellelhető Marks & Spencer termékek engem például mindig kattintásra csábítanak.

Bizonyos termékek talán drágábbak, mint a sarki boltban, de a különbség nem számottevő, és itt valóban friss és minőségi portékát kap az ember. Ez húsoknál, zöldségeknél és gyümölcsöknél nagyon nem mindegy.

Ha pedig valami nem stimmel, nem megfelelő állapotú, pár kattintással vissza lehet igényelni az árát, és nem fog veled egy morcos ügyintéző sem vitatkozni miatta.

A kiszállítási idősávokat is jobban oldották meg, mint a konkurencia. Nem fél napokat várod otthon a futárt, hanem csak egy adott órán belül kell otthon lenned. Sőt! Ha előfizetsz prémiumra, akkor 15 perces idősávok közül választhatsz. És ha délután 4-ig leadod a rendelésed, garantálják, hogy még aznap meg is kapod. Na ezért vagyok én is prémiumos!

Az ügyfélszolgálatosok és futárok kedvessége is meglepő. Köszönnek, mosolyognak, normális hangon kommunikálnak veled, készséggel oda teszik-viszik a szatyrot, ahova kéred. Én más cégnél ezt az állandó korrekt és kedves hozzáállást még nem tapasztaltam!

És bár a Kifli egy cseh anyacéghez tartozik, mindig az adott országhoz igazodnak. Így Magyarországon is rengeteg helyi márkával és gazdasággal állnak kapcsolatban. Mondok pár példát.

A ráckeresztúri Martontej finomságai például a személyes kedvenceim. A Martontej Kft. közel 1000 állatot számláló Holstein-fríz marhaállománya első osztályú tejet termel, köszönhetően a monodietikus, GMO-mentes takarmányozásnak. A takarmány 80%-át maguk termelik és állítják elő. Sajátosságuk, hogy a növénytermesztéstől az állattenyésztésig, a feldolgozástól a termék boltokba juttatásáig mindent saját kézben tartanak. A Martontej alapelve a termékek gyártásánál, hogy mesterséges adalékanyag, színezék és ízesítőanyag-mentesek legyenek, ezáltal kizárólag gondosan tesztelt és bevizsgált összetevők kerülhetnek termékeikbe. Mennyivel jobb ilyen tejet és joghurtot rendelni nap mint nap, ugye?

De ha a gyümölcsök vagy zöldségek között keresgélünk, akkor is rengeteg magyar terméket találunk, és ez jól láthatóan megjelenik a leírásokban is. Csak hogy egy szezonális példánál maradjak, sütőtököt venni például iszonyat nagy lutri. De nem a Kiflinél! A tök az Ortofrutta névre hallgató magyar cégtől érkezik, és sütés után minden darab édes és krémes! (Saját tapasztalat!)

Ráadásul az oldalon az alapanyagok mellett találunk recepteket is, így azonnal össze is dobhatunk egy bevásárlólistát egy jó sütőtök krémleveshez.

Ha tojást szeretnénk, könnyedén találunk náluk szabadtartású tyúkoktól származót. Ha friss húsra vagyunk, ott vannak például a Pro-Duck termékei. Ez is egy magyar cég, aminek a fő profilja a prémium minőségű hízott kacsa és liba húsok.

Nekem fontos, hogy minőségi alkoholt is be tudok tőlük szerezni. Mióta a Kifliről rendelek, nem is nagyon járok más borboltba vagy alkoholszaküzletbe.

És hogy ide is konkrét példát hozzak, a jóáras bor éppúgy a raktárkészlet részét képezi, mint a magasabb kategóriás. Frittmannból például van Cserszegi Fűszeres, ami 1300 forintba kerül, de elérhető a Gold Ezerjó pezsgőjük is, ami 5000 forintba kerül, és szerintem maximálisan meg is éri az árát.

Érzem, hogy fontos vagyok

Sok helyen találkozik hasonló mottóval az ember, csak aztán ez a valóságot nem tükrözi. A Kifli számára tényleg fontos a vevő és az ő véleménye, és ezt pár hónap alatt meg is tapasztalja az ember.

Mivel ez a cég fejlődni szeretne, és meg szeretné változtatni a házhoz szállítás piacát, ezért tényleg fontos nekik az, hogy te mit rendelsz, mivel vagy elégedett és mivel nem, és hogy mire vágysz még.

Nem gyűlölnek azért, ha elmondod a véleményedet, kritikádat, javaslatodat, hanem kifejezetten örülnek neki, és tanulni próbálnak belőle, fejlődni általa.

Számos kérdőívet töltöttem ki nekik én is mezei vásárlóként, majd pár hónap múlva tapasztaltam a változást, amit a beérkező válaszok alapján eszközöltek. Így lett például egyre szélesebb a pékáruk palettája, vagy a jó boroké.

Szóval a Kifli könnyedén válik a hétköznapok szerves részévé, és a bevásárlással, étkezéssel kapcsolatos stresszes helyzeteket üti ki.

Két év alatt olyan fejlődést és növekedést tudtak felmutatni, amit kevesen. A jövőjük pedig elég fényes, mert a visszajelzések alapján az emberek szívesen fizetik meg a minőséget, a gyorsaságot és a kiemelten pozitív élményt hagyó kommunikációt.

Te fizetnél azért egy kicsivel többet, hogy a bevásárlás ilyen élmény legyen? Akkor ajánlom a Kiflit!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Bejárta a világot és még Új-Zélandon is szüretelt Homoky Dorka negyedik generációs borász

Szülei, nagyszülei, dédszülei is a szőlőnek és a bornak szentelték az életüket, ám nem sokon múlt, hogy Dorka ne folytassa a családi hagyományokat.
Tomka Tivadar - szmo.hu
2021. november 22.


Link másolása

hirdetés

Homoky Dorka szülei, nagyszülei, dédszülei is a szőlőnek és a bornak szentelték az életüket. Dorka bejárta a világot, kezdetben filmelméletet és filozófiát tanult, és nem sokon múlt, hogy ne folytassa a családi hagyományokat.

– Miért nem azonnal lettél borász?

– Alapvetően, mert számomra mindig természetes volt, hogy a családom ezzel foglalkozik. Eszembe sem jutott eleinte, magamnak kellett végigjárni az utat, eltávolodni a famíliától, hogy újra érdekes legyen a számomra és más aspektusból közelítsek a birtokhoz, tudatosabb legyek és hasznos tapasztalatokat szerezzek másutt. Más szemmel nézni arra, mi van Tokajban és mit lehet másképp csinálni, mint eddig. Amíg távol voltam, addig a bölcsészkarra jártam, ahol filmelméletet és filozófiát tanultam. Ha már beszéltem a szemléletről, a kisfilmek készítése a gasztronómiáról, borászatról, szőlőről az egyetemi évek alatt is szerves része volt az életemnek.

– Amikor visszatértél a családhoz, szüleid mit szóltak mindehhez?

– Természetesen nagyon örültek, mert éppen azon gondolkodtak, hogy mi lesz a birtokkal, ha a hagyomány megszakad. Eladják? Megtartsák? Amikor hazatértem, mindez egy csapásra megoldódott. Soha nem tették kötelezővé sem nekem, sem a húgomnak, hogy ezzel kell foglalkoznunk, mi dönthettük el, hogy mi érdekel bennünket. Gyermekkoromban besegítettünk a szüretelésbe, ám akkor sem határozták meg, mikor és mennyit dolgozzunk.

hirdetés
A visszatérésemet követően kezdetben édesapám adott néhány parcellát, és azzal indított utamra, hogy gondozzam a szőlőt, készüljön el a bor, aztán legyen értékesítve.

Csupán ennyi volt a kérés... Miután jól debütáltam, egyre több területet adott át nekem évről-évre, tehát a bizalom a részéről töretlen volt már akkor is. Egyébként itt hadd jegyezzem meg, hogy kevés a jó generációváltás a borászoknál, magunkról elmondhatom, ez sikeresen megtörtént.

– Laikusként kérdezem: mit jelent a natúr bor kifejezés?

– Ha egy mondattal kellene válaszolnom, akkor azt mondom, semmit nem veszünk el belőle és semmit sem teszünk hozzá. Organikus a művelés, és minden természetes, ami a pincében van. Sokat tanultam a családtól, de szakmailag én is folyamatosan képeztem magam, így kerültem fél évre Lyonba is egy Erasmus-ösztöndíjjal, ott szőlészet és borászat szakra jártam.

Számtalan kóstoláson vettem részt, és figyeltem, mik az újdonságok a világban. 2019-ben még Új-Zélandon is voltam egy szüreten. Idehaza is megismertem sok borászt.

Mindezek olyan élményeket adtak, amiket most a családi borászatunkba integrálhatok.

– Mik a közeli és távoli integrációs terveid?

– A közeljövőben Balogh Leventével, a Szentkirályi Magyarország elnök-tulajdonosával közösen, aki befektetésével támogat, - megkezdjük Tállyán a borászat kiépítését, újítását, fejlesztését. A legfontosabb, hogy az ott élő embereknek lehetőséget adjunk, legyen miért ott maradni, és hogy szakképzett munkaerőt képezzünk.

Ha hosszú távra tekintek előre, akkor Tokaj formálása a célom, arculat, kommunikáció és infrastruktúra szinten is. Lassan haladnak a fejlesztések, ami a borászoknak is nehézséget jelent. A másik, hogy a vásárlóknak ne csak az édes borok, hanem a száraz borok is eszükbe jussanak, ha meghallják a település nevét.

Egyébként egyre nagyobb az igény világszinten a natúr borok iránt.

– A nap minden percében dolgozol?

– Nem unatkozom. Főleg az őszi időszakban, mert akkor a hétvégéim is foglaltak. Rengeteg kóstolót tartunk több borászattal közösen. Kitaláltunk egy eseménysorozatot is programokkal teletűzdelve, amelynek Zsendülés a neve. Szeretnénk felpezsdíteni az itteni mindennapokat az itt lakók és a turisták számára is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: