hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

A szemünk láttára öntötték a több mázsás harangot

Gombos Miklós évszázados családi hagyományt visz tovább: itthon ma egyedül az ő műhelyében űzik ezt a mesterséget.

Link másolása

hirdetés

A sarokban elhelyezett kemence belsejében az ón és vörösréz ötvözetéből álló folyékony fém hőmérséklete éppen átlépte az 1000 fokot. Hétköznapi mércével ez rengeteg, jelen esetben azonban még kevés: bár az olvadáspontot rég meghaladta, az ideális eredményhez 1150 fokra van szükség.

Pár méterrel arrébb izgatott társaság figyeli az eseményeket. Nagyjából tucatnyian lehetnek, a káposztásmegyeri Szentháromság Plébánia közösségének tagjai. Azért jöttek, hogy saját szemükkel lássák, ahogy megszületik templomjuk legújabb harangja.

Őrbottyánban vagyunk, az ország egyetlen harangöntő műhelyében, ahol ma heten dolgoznak. A 62 éves mester, Gombos Miklós gyakorlatilag beleszületett a szakmába: felmenői generációk óta ezzel foglalkoznak, így magától értetődő volt, hogy folytatja az apáról fiúra öröklődő tradíciót.

001

Az elődök

hirdetés

Miklós nagyapja Szlezák László volt, Magyarország aranykoszorús harangöntője, aki 1910 óta űzte önállóan a mesterséget. Az I. világháború utáni harangpótlások komoly hányadát ő végezte, így ő önthette újjá a budapesti, a váci és az esztergomi Bazilika nagyharangját. Ezek közül

a budapesti Szent István Bazilikáé, a 7795 kg-os Szent Imre harang a 20. század magyar harangöntészetének legnagyobb alkotása.

A II. világháború után unokatestvérén, Szlezák Rafaelen kívül konkurenciája nem maradt, így az 1940-es évek végén történt harangpótlásokban is ő kapta a legkomolyabb szerepet. Száz főt foglalkoztató budapesti üzemét azonban Rákosiék 1951-ben államosították, majd három évvel később bezáratták.

Fogadott fia, Gombos Lajos viszont továbbvitte a szakmát. Ő alapította meg 1958-ban az örbottyáni (akkor még őrszentmiklósi) öntödét, egy istállóból átalakítva. A sokkal modernebb jelenlegi üzem ettől egy utcányira található, ezt már Miklós építette fel és kezdett benne dolgozni 1991-ben.

011

012

Bár gyerekkorától fogva ebben a közegben élt, akadt némi csavar az előmenetelében: gyenge fizikuma miatt először nem vették fel öntőnek, így jobb híján esztergályos-tanulónak ment. Tíz évvel később végül Csepelen, a kohóipari szakközépiskolában szerzett öntő végzettséget, addigra az esztergályos mellett már a lakatos és a kovácsszakmát is kitanulta.

Önálló pályafutásának három évtizede alatt közel 1500 harangot öntött - a legnagyobb 1550 kilós volt és Kiskunfélegyházára került.

A hazaiak mellett külföldről is számos megrendelést kap, munkái megtalálhatók például Németországban, a Vatikánban, Izraelben, Ausztráliában, de még Tanzániában és Kamerunban is.

Különösen büszke arra, hogy az 1992-es sevillai világkiállításra, a Makovecz Imre által tervezett magyar pavilonba is ő készítette a 14 harangból álló, kibővített oktáv hangterjedelmű bronz harangjátékot.

Hogy készülnek a harangok?

Első lépésként meg kell határozni, milyen hangú harang illeszkedik a már meglévőkhöz, hogy a harangzúgás ne bántólag hasson az ember fülének. Ez vagy egy erre specializált hangvillával történik, vagy újabban már inkább egy digitális készülékkel.

003

004

006

Utána jön a munka elméleti része: az öntő megszerkeszti a harang hangja és tömege fényében az elkészülő öntvény formáját. Ezt mind a mai napig papírral, ceruzával végzik. Ha ez is megvan, elkészítik az úgynevezett mintát, ami három egymásba illeszkedő részből áll, akár egy matrjoska-baba.

Így áll össze a minta

Mag: Építenek egy kemencét, kisebb harangoknál agyagból, nagyobbaknál téglából. A középpontjába egy függőleges tengely mentén elforduló harangsablon kerül. Ennek segítségével a kemencére felhordott agyagot a harang belső formájának megfelelően alakítják.

Álharang: a magra elkészítik a kívánt harang pontos mását agyagból, ezt zsírral lefixálják. Erre kerülnek rá a feliratok és a díszítések viaszból.

Köpeny: az agyag álharangra különleges összetételű finomsár-masszát hordanak fel több rétegben. Ez a keverék agyagon, samotliszten, tojáson, tejen és cukron kívül apróra vágott emberi hajat is tartalmaz. A köpeny belső felülete átveszi az álharang formáját, illetve a rajta lévő feliratokat. A köpeny felső részére fémhorgokat szerelnek.

A fentieket követően begyújtják a kemencét és kiégetik az öntőformákat. Az öntésnél az álharangra már nincs szükség, közvetlenül előtte kiemelik. A helyén keletkezik egy űr, ezt töltik ki az anyaggal, ami 78% vörösrezet és 22% ónt tartalmaz.

Az előkészületek akár fél évig is eltarthatnak, maga az öntés ehhez képest alig pár perc.

Ez volt az, amit mi is végignézhettünk. Mielőtt nekiálltak, rövid csenddel emlékeztek meg a nagy elődökről, majd Isten áldását kérték a munka legfontosabb szakaszára. Emelkedett pillanat volt.

Videó: a közös fohász és az öntés eleje

Az öntés vége és a betemetés:

A fortyogó, forró fémet egy kis csatornán keresztül öntötték be a formába, olyan volt, akár a lávafolyás. A végén az egészet földdel temették be, és következett a dolog talán leggyötrelmesebb része, a várakozás: minimum 2-3 napig így kell hagyni, amíg lehűl és kiáshatják.

Csak utána dől el, ami érthető módon mindannyiukat izgatja, vagyis hogy milyen lett az eredmény.

"
Ez egy lassú folyamat, minket meg a franc megesz addig, hogy vajon mit csináltunk

- fogalmaz Miklós.

Ha valami hiba csúszik a számításba, az hathavi hiábavaló munkát jelent, tehát nagy a tét. Szerencsére ilyen eddig csak egyszer fordult elő a műhely fennállása során, akkor sem az ő hibájukból. Most már elárulhatjuk: a káposztásmegyeri harang tökéletesen sikerült, amint elkészül a templom tornya, fel is szerelik majd a helyére.

010

007dpp

008

Van, hogy futni kell

Komolyabb üzemi baleset csak nagyon ritkán történt a Gombos-üzemben, de persze sosem lankadhat az öntők ébersége, hiszen szó szerint a tűzzel játszanak. Például ha a minta valamilyen okból megreped, és a folyékony fém érintkezik a nedves földdel, annak súlyos következményei lehetnek.

Ilyenkor ugyanis a fém "megijed", és kis golyókká formálódva villámgyorsan kilövell. Ez ellen pedig a speciális, öntések során viselt ezüst színű öltözet sem nyújt védelmet, így nincs más választás: rohamtempóban el kell hagyni a helyiséget.

Érdekes adalék egyébként, hogy van valami, ami az összes létező védőruhánál hatékonyabb. Ez nem más, mint az emberi izzadság: az izzadt testről egyszerűen lepattannak a forró fémcseppek, mindössze apró heget hagyva maguk után. Nem véletlen, hogy a kohászok gyakran még ma is félmeztelenül dolgoznak.

A családi tradíció tovább folytatódik

Bár várólistájuk nincsen, nem panaszkodnak, a műhely folyamatosan el van látva megrendelésekkel. Amikor épp nem öntenek, akkor is bőven akad munkájuk: dolgoznak a mintákon (akár 10-12 darabon egyszerre), vagy anyagért mennek Ausztriába. Rendszeresen járnak szerelni is, hiszen a már leszállított harangok karbantartása szintén az ő feladatuk.

Magyarországon jó ideje nincs versenytársuk, tulajdonképpen nem is bírna el a piac több öntödét. Igaz, van aki külföldről rendel harangot, Miklós szerint viszont ennek megvan a maga kockázata. A szervizelést ugyanis sokkal nehezebb megoldani több ezer kilométer távolságból, míg ők rögtön mennek, ha adódik valami probléma.

013

harang_generaciok

A mesterhez hasonlóan fia, Ferenc is gyerekkorától a szakma bűvöletében él. Már iskolásként is apjával dolgozott, fokozatosan sajátítva el a fortélyokat. Sőt, most már neki is van gyereke, aki úgyszintén tetemes időt tölt a műhelyben. A családi tradíció tehát tovább folytatódik.

Mint mondják: nincs az egészben semmi titok, egyszerűen szeretni kell, amit csinálnak. Náluk pedig kétségtelen, hogy a szakértelem mellett ez is adott. Nem is lehetne másképp: lényegében a vérükben van a mesterség.

(A cikk megírásához a harangontes.hu és a magyarharangok.hu oldalak szolgáltak plusz információval. A videókat az öntésről Farkas Géza készítette.)

Ha tetszett a cikk, oszd meg!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK
Évek után újra bejutott egy magyar diák a Yale-re
A világ egyik legnevesebb egyetemére csaknem 47 ezren jelentkeztek tavaly, de kevesebb mint 5 százalékukat vették fel.
Címkép: m0229/Flickr - szmo.hu
2021. december 18.


Link másolása

hirdetés

"Tavaly végzett, hatosztályos képzésünket befejezett diákunk, Dörnyei Bendegúz bekerült a Yale-re" – közölte Facebook-oldalán a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium.

"Sok év munkája van ebben, több száz óra jelentkezéssel töltött idő, kudarcok, de végül mindez beért. A felvétel mellett ráadásul a maximális, majdnem 98 százalékos ösztöndíjat is sikerült elnyernem, ami a jövő évre 86 300 dollárt jelent" - kommentálta a hírt Dörnyei Bendegúz Facebook-bejegyzésben.

A Telex telefonon elérte a diákot, aki azt nyilatkozta, hogy tavaly csaknem 47 ezren jelentkeztek a Yale-re, de csak 4,6 százalékukat vették fel. Dörnyei 2017 óta a második magyar, akit felvettek a neves amerikai egyetemre.

A négyéves képzés költségeinek szinte egészét fedezi az egyetem, legkorábban jövő ősszel kezdi meg a tanulmányait. Elmondása szerint azért választotta a Yale-t, mert rugalmas az oktatási rendszere.

"Egyéves alapképzés után ráérek eldönteni, hogy milyen szakon tanuljak tovább. Ráadásul további ambíciókat sem kell feladni, mert amellett, hogy nagyon támogatják a kiteljesedést a fő szakirányban, mellette akár egészen más jellegű kurzusokat is fel lehet venni, és a hallgató ahhoz is megkap minden erőforrást" - mondta.

Hozzátette: az egyetemen nem csak a kiváló tanulmányi eredményt várják el, hanem arra is kíváncsiak a felvételi során, hogy a diákoknak mi az értékrendje és mennyire tudják azt jól megfogalmazni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK
Cápák között: Közel 750 milliót ígértek a Cápák a kutatónak, aki stressztűrő növényeket és magvakat szeretne a Marsra juttatni
Az RTL Klub üzleti showműsorának történelmében még sohasem ajánlottak ekkora összeget senki ötletéért. Az űrbizniszben végül három Cápa is lehetőséget látott.

Link másolása

hirdetés

A Cápák között eddigi legnagyobb befektetése körvonalazódott az RTL Klub üzleti showműsorának vasárnapi adásában.

Dr. Mátyás Bence 2 millió eurós, azaz közel 750 millió forintos befektetési igényével érkezett a Cápákhoz.

A kutató által képviselt vállalkozás stressztűrő növényeket és magvakat szeretne a Marsra juttatni starship űrhajókkal, hogy az emberi élethez szükséges atmoszférát megteremtse a vörös bolygón.

Dr. Mátyás Bence prezentációjában elmondta, ehhez azonban olyan eszközökre is szükség van, amik a növények állapotát figyelik, így hamarabb észreveszik, ha valami nincs rendben velük, minthogy annak látható jelei lennének.

Az űrbizniszben végül három Cápa is lehetőséget látott.

hirdetés
Moldován András, Balogh Péter és Balogh Levente fejenként 500 ezer euróval, több mint 180 millió forinttal terveznek részt venni az üzletben, továbbá a fennmaradó 500 ezer euro előteremtésére is keresnek megoldást.

Balogh Péter a Cápák között Facebook-oldalán egy kommentben azt írta: "Az eddigi legnagyobb tét a műsorban. Igyekszem mindent elolvasni a témában".

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés
Egyedülálló, szimultán életmentő műtétet hajtottak végre egy 85 éves férfin szegedi orvosok
Világviszonylatban is csupán néhány a mostanihoz hasonló esetet ismertettek, Magyarországon pedig ilyen kombinált beavatkozást ezidáig még nem végeztek.
Fotó: SZTE SZAOK - szmo.hu
2021. december 20.


Link másolása

hirdetés

Egy 85 éves férfi beteg életét egy olyan szimultán műtéttel mentették meg a Szegedi Tudományegyetem orvosai, amilyet hazánkban még nem végeztek el korábban. Két szív-érrendszeri megbetegedésének bármelyikébe hónapokon belül belehalhatott volna a beteg. Világszinten is komoly hatása lehet az eredménynek.

Két önmagában sem túl gyakori, előrehaladott stádiumban lévő, beavatkozás nélkül már külön-külön is életet veszélyeztető betegséget diagnosztizáltak a férfinél. Az SZTE orvosai történelmi jelentőségű sikerrel végezték el a szimultán műtétet

- írják a közleményben.

Transzkatéteres aorta billentyű beültetést (TAVI) és hasi aorta aneurysma fedett stenttel való stentelését (EVAR) hajtotta végre a Szegedi Tudományegyetem kardio-vaszkuláris hibrid munkacsoportja. A Dr. Ruzsa Zoltán, Dr. Szűcsborús Tamás kardiológusok és Dr. Palásthy Zsolt, Dr. Nyilas Áron érsebészek által végzett beavatkozás számottevően csökkenti a megterhelést és a szövődmények kockázatát is.

Világviszonylatban is csupán néhány – a mostanihoz hasonló – esetismertetést közöltek, Magyarországon pedig ilyen kombinált beavatkozást ezidáig még nem végeztek.

"A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban az intervenciós kardiológiai és az érsebészeti munkacsoportok szoros együttműködése révén került sor a műtétre. Az előkészületek során végzett sürgős kardiológiai vizsgálat olyan súlyos aorta billentyű megbetegedést igazolt, amely önmagában is műtéti javallatot képezett. Az alapos előkészítést és tervezést követő műtét során előbb a kardiológiai munkacsoport implantálta a műbillentyűt, majd ezt követően az érsebészeti team végezte el a bifurcatios stent graft beültetését. A beavatkozás teljes egészében percután (metszés nélküli) technikával történt" – mondta Dr. Med Hab Ruzsa Zoltán részlegvezető főorvos.

A szegedi orvostudomány mindig az éllovasa volt a gyógyítás fejlődésének. Harminc évvel ezelőtt, a minimális megterhelést jelentő beavatkozások elterjedésében játszott kulcsszerepet, de számos esetben elsőként alkalmazott úttörő eljárásokat, honosított meg új módszereket. Pontosan ebbe a sorba illeszkedik a mostani műtét is, amelynek a feltételei nagyon kevés helyen adottak.

hirdetés

"A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti és Kardiológiai klinikái is az ország vezető intézetei közé tartoznak, ahol már hosszú ideje a betegeik számára legkisebb megterheléssel járó eljárásokat alkalmazzák, melyekben munkatársaink napjainkra komoly tapasztalatra tettek szert. A TIOP program keretében megvalósult új klinikai tömbben található az ország egyik legmagasabb szintű kardiológiai és sebészeti központja. A műtő és a műszerek a 21. század legmodernebb eszközeit jelentik. Érsebészeink egy évtizede tudatosan hajtottak végre metodikai váltást, a hagyományos, nyitott érműtétek helyett rutinszerűen kezdték alkalmazni az akkor idehaza még újdonságnak számító katéteres eljárásokat. Az így megszerzett tapasztalattal felvértezve egyre több ritka és nagy szakmai kihívást jelentő, különleges eset kezelése vált lehetővé. Az itt rendelkezésre álló eszközpark, infrastruktúra valamint a mindkét szakterületen rendelkezésre álló tapasztalat és tehetség, együttesen tette lehetővé ezt az egyedülálló sikeres beavatkozást" – emelte ki Prof. Dr. Lázár György, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánja.

A Szegedi Tudományegyetemen a társszakmák munkacsoportjainak magasszintű együttműködése figyelhető meg.

"A perifériás erek gyógyászatában különösen fontos, sőt megkerülhetetlen a különböző munkacsoportok együttműködése. Jónéhány szakterület képviselőinek kell kooperálnia ahhoz, hogy sikeresen menthessük meg a betegeink életét vagy éppen végtagjait. 85 éves páciensünk számára ez bizonyosan vállalhatatlan lett volna. Az általunk alkalmazott „kettő az egyben” megoldás tehát betegünknek nem csupán előnyös volt a megterhelés és a szövődmények kockázatának csökkentése révén, hanem számára ez az életben maradás egyetlen esélyét is jelentette" – mondta el Dr. Palásthy Zsolt érsebészeti profilvezető főorvos.

Világszinten is komoly hatása lehet a most elvégzett műtétnek, mivel egy olyan speciális helyzetet oldottak meg a szegedi orvosok, amelynek operatív és klinikai tapasztalatait megosztva, más kollégákkal ennek a műtétnek a rizikója is tovább csökkenthető.

"A mostanihoz hasonlóak lesznek a jövő beavatkozásai. Célunk, hogy ezen a téren is jelentős előrelépésnek legyen iránymutatója a Szegedi Tudományegyetem. Ehhez egy komplex, kardiovaszkuláris kiválósági centrumot szeretnénk kialakítani a közeljövőben, amely lehetővé fogja tenni, hogy az SZTE Klinikáin rutinszerűen történjenek majd ezek a most még egyedi és különleges beavatkozások, a reményeink szerint rövidesen megvalósuló kardiovaszkuláris hibrid műtő adta lehetőségek kiaknázása révén" – nyilatkozta Prof. Dr. Varga Albert, tanszékvezető egyetemi tanár, a Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Centrumának a vezetője.

A siker reménysugarat jelenthet a korábban gyakran menthetetlennek tartott betegek gyógyulására.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés
Negyedszer lett Guinness-rekorder a dinnyési Várpark – megmutatjuk az újdonságokat is
Sehol máshol nem található ilyen vármakett-park, ahol 44 régi építmény áll, a kornak megfelelő építőanyagokból – kőből és fából – elkészítve.

Link másolása

hirdetés

Évek óta kísérjük figyelemmel a Velencei-tó mellett, Dinnyésen található Várpark fejlődését és sikereit. Alekszi Zoltán nem mindennapi birodalma folyamatosan bővül és újabb meglepetésekkel szolgál. A Várpark megálmodója és megvalósítója minden betérő látogatót nagy szeretettel fogad és lelkesen mesél a várak és a park történetéről.

A fővárosból vidékre költözött, a minivárak építésének titkát menet közben elsajátító „várkapitány” munkáját eddig már három Guinness-rekord oklevéllel is elismerték. Mikor nemrégiben újra felhívott, sejtettem, hogy újabb jó hírt hallhatok. Nem csalódtam, Zoltán ugyanis arról számolt be, hogy

negyedik alkalommal is világrekorder lett.

Az erről szóló tanúsítványt a napokban kapta kézhez, és a Szeretlek Magyarországnak mutatja meg először.

A mostani díj azt igazolja, hogy

sehol máshol nem található ilyen vármakett-park, ahol 44 régi építmény áll, a kornak megfelelő építőanyagokból - kőből és fából - elkészítve.

hirdetés

Az új várak, amelyekkel a park bővült:

Léta vára

Az Erdélyben, Torda-Aranyos vármegyében, Magyarlétán állt vár, a „Castrum Léta” királyi vár volt kezdettől fogva, és az erdélyi vajda irányítása alatt állt. A vár építésének ideje nem ismeretes, de 1324-ben már említik. Több tulajdonosa is volt, többek között Corvin János, majd Balassa Menyhért birtoka lett. A 16. században Balassa szembeszállt János Zsigmond fejedelemmel, aki megostromolta a várat. Ekkor a várőrség fellázadt és a várat feladták. Mikor a fejedelem csapatai bevonultak a várba, a föld alatti kamrákban elrejtett lőpor felrobbant és a vár összeomlott. Ötven katona és parancsnokuk veszett oda. A romos építményt Ghiczy János kormányzó helyreállította, így róla nevezték el Géczi-várnak. Utána is több tulajdonos váltotta egymást, míg végül, a feltételezések szerint 1711 után lerombolták. Valószínűleg a Rákóczi-szabadságharcot követő szatmári béke után robbanthatták fel, hasonlóan az ország sok más várához.

Diód Vára

Az Erdélyben, Alsó-Fehér vármegyében, Diódon állt vár elődjét a Diódi család építette a 13. század második felében. Később 1445 körül Hunyadi János megerősítette az építményt, amit 1562-ben János Zsigmond ostromolt meg, és végül leromboltatta a várat.

Breáza vára

A feltáráskor előkerült leletek szerint a várat egy dák vár helyén emelték a 13-14. században szintén Erdélyben, Fogaras vármegyében, Breázában. A legenda szerint Radu Negru havasalföldi államalapító építette. Valószínűleg a 15. században kezdett el lepusztulni az épület.

Bágy vára

Keveset tudni az Erdélyben, Udvarhely vármegyében, Bágyon állt várról. Keletkezését 1662-re teszik, a pusztulásának okai nem ismertek. A vár az 856 méter magas Várhegyen épült fel a környék hat falujának összefogásával a török és tatár támadások elleni védelemre. Hat bástyáját egy-egy falu építette és egyben az ő menedékhelyük is volt. Mindegyik a saját faluja felé nézett, így megfigyelhették a térséget. Vész – ellenség vagy tűz – esetén figyelmezették a környéken élőket. A várat a feljegyzések szerint nem ostromolták, az elhagyott épület köveit a falu házainak építéséhez használták fel.

Székesfehérvár, Fekete-hegy vára

Az Árpád-kori erődítmény a leírásokban nem szerepelt. Ám 1988-89-ben egy terepbejáráson találták meg nyomait a régészek. A szakértők szerint a régen mocsaras, sík területen álló vár földsánca 90 centiméterre emelkedett ki, melyet egy 40 méter átmérőjű árok vett körül. A vár 29-30 méteres, az árka 4-6 méter széles lehetett, mely a bejáratot kivéve, kör alakban fogta körbe az építményt. Az épület nyomait nem találták meg, és a pontos építési módot is homály fedi, ezért a dinnyési palánkvár boronafallal épült fel.

Zoltán már korábban elmesélte, hogy nagy vágya, hogy 70 várat építsen fel a kertjében. A rá jellemző alapossággal, szisztematikusan előkészít mindent. Utánajár a vár történetének, régészekkel beszél, ásatásokra jár, átnézi a fellelhető dokumentumokat. Megkeresi a korhű anyagokat, és utána áll neki a munkának. Emellett a Várparkban Skanzent is épített és több más érdekességgel is találkozhatnak a látogatók. A jövőről is beszélgettünk, annyit már elárulhatunk, hogy idén egy szenzációval készül, amelyhez foghatót nemigen találni sehol máshol.

A Várparkról és Skanzenről bővebb információk ITT olvashatók.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: