SIKERSZTORIK
A Rovatból

Az iskolások kedvenc ragasztójának sikertörténete, ami egy magyar családhoz köthető

Az a bizonyos kenőfejes, ami a 90-es években oly sokunknak az egyik fő segédeszköze volt a technika és rajz órákon, és a mai napig az is, csak már más csomagolásban. Ez a Nebulo ragasztó, ami 100%-ban magyar és nagyon családi történet.

Link másolása

Mi is az a PandArte blog? Bánhidi Dóra több mint három éve a fejébe vette, hogy minden olyan dolgot megismertet a világgal, ami kreatív ötletből született. "Blogomon rengeteg hazai tervezőről, innovatív ötletről, helyről és designról írok, mert ezzel szeretném inspirálni az embereket arra, hogy megtalálják önmaguk 'ajándékát', vagyis azt, hogy ők miben a legkreatívabbak" - írja Dóra.

Hogy miért tetszik ennyire a Nebulo története? Mert a 80-as években, amikor még nem lehetett olyan könnyen és szabadon vállalkozni, a startup fogalma még nem is létezett és sokkal szűkösebbek voltak a lehetőségek, Lőrincz Miklós vegyészmérnök nagyon bátran és eltökélten mégis saját vállalkozásba kezdett! Egyszerűen nem tudott és nem is szeretett volna alkalmazkodni ahhoz, hogy nem a megfelelő tudású emberek ültek vezetői székekben, ambíciói és tehetsége viszont volt, így 1983-ban ( én abban az évben születtem ) úgy döntött, hogy GMK keretein belül saját vállalkozásba kezd. Kifejlesztett egy Magyarországon akkor még egyedi ragasztó receptet, saját maga épített egy ragasztó töltő gépet, majd elkezdte gyártani a Nebulo oldószermentes folyékony papírragasztót.

Bencével, Miklós egyik gyermekével beszélgettem erről a sikersztoriról és a Nebulo márkáról, ami a több mint 30 év alatt elképesztő fejlődéseken ment keresztül, és mára már sokkal több egy úttörő ragasztónál.

- Milyen termékek készültek eleinte?

- 1983-tól 1986-ig a ragasztó műanyag olajozóflakonba került töltésre, ez persze nem volt a legideálisabb a felhasználás szempontjából, így szinte egy időben az 1983-as indulással megkezdődött a csomagolás fejlesztése. 1986-ra készült el a kenőfejes kivitel 65 grammos kiszerelésben. A termék egyedülállónak számított a magyar piacon, így rövid idő alatt óriási népszerűségre tett szert a diákok és szüleik körében is.

Bal oldalt az a bizonyos olajozó flakonos megoldás. Középen az a Nebulo ragasztó, amiből mi is elhasználtunk jó pár dobozzal, amíg az iskolapadot koptattuk. Jobbra a mai, modern külső.

- Miért lett akkora siker a szülők körében?

- A Nebulo volt Magyarországon az első iskolai ragasztó, ami nem tartalmazott semmiféle egészségre káros anyagot, ruhából ki-, bőrről lemosható volt.

A gyermek, ha összekente a ruháit, meleg vízzel ki lehetett mosni és a ruha nem ment kárba, a szülők nagy-nagy örömére. Kenőfejének köszönhetően könnyen lehetett adagolni, majd elkenni a ragasztót.

(Én kiegészítésként hozzátenném, hogy nem bántotta az orrunkat sem, szemben a jó öreg csípős szagú és mérgező technokollal! )

- Ti, a gyerekek, mikor csatlakoztatok be a családi vállalkozásba?

- Tulajdonképpen kétszer. Első alkalommal egészen fiatalon, hiszen már 9-10 éves korunktól nyári szünetekben be-besegítettünk a termelésbe, vagy az autó készáruval megrakásába, ha azt a szükség megkívánta. Nem kellett messzire menni, mert családi vállalkozáshoz illően a családi házunk alsó szintjén folyt a termelés. Ez így is ment a 90-es évek végéig, majd szünet következett, bátyám is én is a saját utunkat jártuk. 2011-ben apu úgy döntött, hogy nyugdíjba megy. Felajánlotta nekünk a vállalkozás továbbvitelét, így Áronnal, a bátyámmal megalapítottuk a Nebu Trade Kft-t, ami 2012. január 01-től folytatatta a Nebulo ragasztók gyártását, és a márka építését.

Áron és Bence

- Milyen fontos fejlődéseken ment keresztül a Nebulo? Mik a vállalkozás mérföldkövei?

- Az első fontos mérföldköveket érintettük korábban.

1983-as indulás, 1986-ban a kenőfejes kivitel megjelenése, ami 1992-ben kiegészült a 45 grammos kiszereléssel. Ide lehet még sorolni az 1996-os műanyagos gép beszerzéseket, hiszen azóta minden műanyag csomagoló eszközt magunk gyártunk. Majd a 2011/2012-es generációváltás.

A generációváltást követően a mérföldkövek mondhatni elkezdtek sűrűsödni. 2012-ben egységes, új arculat született és bővült a ragasztó kínálatunk.

Ami még komoly lépés volt, hogy 2014-ben bemutattuk az első színező termékeket. Ez azért volt fontos, mert ezzel a

Nebulo megindult azon az úton, hogy egy ragasztó márkából iskolaszer márkává fejlődjön! 2018-ban új, modern telephelyet építettünk zöld mezős beruházással Nagytarcsán, illetve gyártó gép parkunkat bővítettük.

Tavaly újabb arculatváltás következett, amellyel megjelentünk a frankfurti Paperworld kiállításon, ahol sikerült lengyel viszonteladót találnunk, így megkezdődött a Nebulo termékek export értékesítése. Idén elindult a gyurmaragasztónk hazai gyártása, amit 5 éves előkészítő munka előzött meg, sok minden történt 2012 óta, de talán erre vagyok az legbüszkébb, hogy újabb terméket gyártunk idehaza.

- Miért éppen iskolaszerekkel bővült a kínálatotok?

- A Nebulo szó, így a márkánk kisdiákot jelent, ragasztóinkat is sokat használják az iskolában, ebben a célcsoportban ismert, ezért úgy döntöttünk, hogy a portfóliónkat iskolaszerekkel bővítjük, azzal a céllal, hogy a Nebulot ragasztó márkából iskolaszer márkává fejlesszük. E mellett szólt az is, hogy a piacon azt láttuk, hogy nagyon kevés a jó minőséget kínáló, de mégis kedvező áron elérhető, megfizethető márka/termék. Így azt gondoltuk, ha mi ezt tudjuk kínálni, az sikert hozhat az erős verseny ellenére.

2014-ben bevezettük a piacra első színező termékeinket, temperát, vízfestéket, színes ceruzát, zsírkrétát, olajpasztellt és filctollat. Ekkor jelent meg a csomagoláson a kis Nebulo figura, ami a 2019-es arculatváltásig minden színező termék csomagolásán visszaköszönt. Az első termékek sikert arattak, így azóta is ezen az úton haladunk, minden évben bővült iskolaszer kínálatunk. Mára a termékszortimentünkben megtalálható számos színes ceruza, grafit ceruzák, víz- és tempera festékek, ecsetek, filctollak, gyurmák, zsírkréták, ollók, körző, vonalzókészlet, hibajavító rollerek, szövegkiemelők, és természetesen a ragasztók.

Az idei évben is sok újdonság érkezik a szezonra: radírok, tolltartók és hegyező, cikkszámaink száma közelíti a 90-et. Azt gondolom, hogy mára elértük a célunkat, és elmondhatjuk, hogy a Nebulo iskolaszermárkává fejlődött!

- Minden gyártási folyamat itthon zajlik?

- A kenőfejes ragasztóink kezdetek óta itthon készülnek. Ahogy korábban említettem, 1996 óta a műanyag csomagoló eszközöket is saját fröccsöntő- és flakonfújó gépeinkkel gyártjuk. Idei évtől gyurmaragasztónkat is nagytarcsai üzemünkben állítjuk elő, nagy örömünkre, hiszen sok éves fejlesztés eredménye ez. Édesapánk több száz receptúrát kevert ki, mire elérkeztünk a végtermékhez, mert egy minőségileg kiváló árut szerettünk volna. A gyártósor egyedi gyártású, amelyet egy magyar cég fejlesztett ki kifejezetten erre a feladatra.

Ennyiféle terméket - ami ma megtalálható a kínálatban - itthon gyártani csak hatalmas beruházással lehetne, amire egy hozzánk hasonló családi vállalkozásnak nincsenek forrásai. Így a termékek bérgyártásban készülnek Kínában, Thaiföldön, Malajziában és Szerbiában. Ez egyébként az egész iskolaszer piacot jellemzi, szinte minden gyártó ugyanezt teszi, még a legnagyobb, leghíresebb világmárkák is így járnak el. Mindenkinek vannak saját gyártású termékei, és vannak amelyeket arra szakosodott más gyártókkal gyártat. Mi termékeink között is van sok olyan, ami olyan gyárban készül, ahol nálunk sokkal drágább, felénk pozícionált termékek is készülnek, tőlünk kvázi ugyanazt kapja a vásárló, csak jelentősen kedvezőbb áron és más csomagolásban.

A gyártókat nagy gondossággal választottuk ki, a legtöbb gyárban, ahol készülnek a termékeink jártunk. Termékeinket magyar, akkreditált laborban bevizsgáltattuk, hogy biztosak lehessünk abban, hogy megfelelnek az EU-s szabványoknak, gyermekekre káros anyagokat nem tartalmaznak.

Fontosnak tartjuk ugyanakkor a hazai gyártás folyamatos fejlesztését, ebben látjuk a jövőt, hisz ebben nőttünk fel.

Otthonról azt hoztuk, hogy a gyártással teremtünk igazi hozzáadott értéket, ott van mögötte a komplett értéklánc, a sok beszállító, akiknek szintén üzletet jelent, ha mi itthon gyártunk valamit.

Terveink között szerepel újabb termékek itthoni előállítása, ahogy a gyurmaragasztónk gyártását is „hazahoztuk” Malajziából. Ez persze sajnos lassú folyamat, mert hosszú fejlesztéssel és jelentős beruházással jár, de most is haladunk, vannak ötletek.

- Mik a nagy közönség kedvencek?

- Az összes termék a „saját gyermekünk”, így mit is mondhatnék, nem illik senkit kedvencként kiemelni.

Viccet félretéve, ha arra vonatkozik a kérdés, hogy nekünk mi a kedvenc termékünk, akkor arra azt mondhatom, hogy számunkra mindig azok a termékek lesznek a legkedvesebbek, amelyeket itthon, magunk gyártunk. Ezek közül pedig mindig ki fog emelkedni a kenőfejes ragasztó, hiszen azzal indult minden, úgy is szoktam hívni, hogy az „Ősnebulo”.

Ha a piacot nézzük, akkor mindenképpen kiemelendők a temperáink és a ragasztóstiftjeink. Import termékek közül ezekből érjük el a legmagasabb forgalmat, és azt gondolom ezeknek a legmagasabb a piaci részesedése is. Mindkét termékből nagyon sokat adunk el, ami annak köszönhető, hogy a termékek kiváló minőségűek kedvező ár mellett, indulásuk óta nagyon népszerűek.

- Mik a közeljövőbeli terveitek?

- Sok új termék érkezik a következő hetekben. Az előttünk álló nyár egyik legfontosabb feladata, hogy ezeket minél sikeresebben be tudjuk vezetni a piacra. Ez nem lesz könnyű feladat, hiszen a világban kialakult helyzet miatt jelentős késéssel érkeznek be. Ettől független bizakodóak vagyunk, mert vannak köztük olyan kuriózum termékek, amiktől nagy sikert remélünk, izgatottan várjuk, hogy beérkezzenek végre.

Legfontosabb célként gyártókapacitásunk kihasználtságának növelését tűztük ki idei évre. Keressük az együttműködéseket, hogy más gyártóknak gyártsuk a saját márkájukkal az itthon gyártott termékeinket. Ez kiváló lehetőséget ad export forgalmunk növelésére. Egy holland cég részére már gyártottunk is gyurmaragasztót, egész áprilisban nekik termeltünk. Remélem sok hasonló együttműködést tudunk kialakítani a közeljövőben.

Ha szeretnél megismerni még több fiatal, magyar designert, akik szuper dolgokat alkotnak, keresd a PandArte blogot a Facebookon és az Instagramon!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
„Két napon át nem találták a szelvényt a lakásban” – sofőrként dolgozik az első magyar lottónyertes unokája
Gáborban csak nagymamája halálakor tudatosult, hogy híres család tagja: felmenője igazi híresség volt az ötvenes években. Miután nyertek, napokig keresték a lottószelvényt a lakásban.

Link másolása

Ring Sándorné vitte el a hazai lottójátékok történelmének első főnyereményét 1957-ben. Az asszony a 6. játékhéten játszotta meg négy gyermeke életkorának számát, ötödikként pedig a saját életkorát húzta be. Misi 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66 éves volt. Pár nap múlva éppen ez az öt szám volt a nyerő, Ring néninek 855 ezer forint ütötte a markát. Érdemes tudni, hogy

az akkori az átlagkereset 1442 forint volt, mai értékre átszámolva pedig 146 millió forintot érne ez a nyeremény.

„Édesapám volt a legfiatalabb, ő nem is kapott olyan sokat a nyereményből. A nagyi elég szigorú asszony volt, poroszosan nevelte a gyerekeit és velünk is így viselkedett. Festményekbe, műtárgyakba fektette a pénzt, emlékszem, hogy édesapám is kapott egy nagy képet, de nagy gazdagság nem köszöntött ránk” – mesélte Gábor a Blikknek.

Nagy volt az izgalom a sorsolás után, ugyanis két napon át nem találták meg a szelvényt a lakásban.

Végül egy kabátzsebből került elő az értékes papírdarab. Ring Sándorné akkoriban azt nyilatkozta, hogy egyelőre takarékba teszi a pénzt. Később ugyan próbált okosan gazdálkodni az összeggel, de gyermekei nehezen tudták kezelni a hirtelen jött gazdagságot.

Gábornak ha pénz nem is jutott, a lottózás szeretete azért megmaradt. Ő is mindig ugyanazokkal a számokkal játszik, bízva abban, hogy egyszer rámosolyog a szerencse.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SIKERSZTORIK
A Rovatból
Szinte csoda: közel 30 év után találták meg a Forma-1-es versenyző ellopott Ferrariját
Mint kiderült, Gerhard Berger 1995-ben eltűnt autója Japánba került, majd onnan Nagy-Britanniába, ahol most találta meg a Scotland Yard.

Link másolása

Londonban találták meg Gerhard Berger volt Forma-1-es autóversenyző csaknem 29 éve ellopott Ferrariját.

Az osztrák expilóta Ferrari F512M típusú személyautóját 1995 áprilisában, a San Marino-i Nagydíj első időmérő edzése után lopták el ismeretlen tettesek Berger imolai szállodájának parkolójából, a Ferrari-istálló akkori másik versenyzője, Jean Alesi ugyancsak Ferrari típusú autójával együtt.

A Scotland Yard hétfőn bejelentette, hogy Berger Ferrariját az autókhoz kapcsolódó szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyosztálya 29 évvel az eset után Nagy-Britanniában megtalálta.

A beszámoló szerint a londoni rendőrség januárban értesítést kapott a Ferrari autógyártól arról, hogy egy amerikai vásárló tavaly egy brit közvetítő révén kívánt megvásárolni egy Ferrari személyautót, ám a cég vizsgálatai kiderítették, hogy lopott kocsiról van szó.

A Scotland Yard ilyen ügyekre szakosodott részlege kiterjedt vizsgálatot indított, amelyből kiderült, hogy Berger ellopott autójáról van szó. Az ügyosztály kiderítette azt is, hogy a kocsit a 29 évvel ezelőtti lopás után nem sokkal Japánba szállítottak, és onnan érkezett 2023 végén Nagy-Britanniába.

Az ügyosztály négynapi vizsgálattal feltárta a kocsi múltját, és a Scotland Yard ezután lefoglalta a járművet, megakadályozva elszállítását Nagy-Britanniából – áll a londoni rendőrség hétfői beszámolójában.

A vizsgálatot vezető nyomozó, Mike Pilbeam közölte: szakértői becslések szerint a kocsi értéke megközelíti a 350 ezer fontot (162 millió forint).

Pilbeam közölte azt is, hogy Alesi ellopott Ferrarija továbbra sem került elő.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
TikTok-videókban mutatja be Balázs, hogyan varázsoltak át egy romos parasztházat álmaik otthonává
Teljesen laikusként, szinte nulláról kellett felújítaniuk az etyeki házat, a három évig tartó munkát részletesen dokumentálták. A videókban szó esik sitthordásról, flexelésről, de még az építkezési alkoholizmusról is.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. február 18.


Link másolása

Vidékre Házasodtunk címmel október elején indult Tarnóczi Balázs TikTok-csatornája, amelyen elmeséli, milyen kihívásokkal kellett szembenéznie friss házasként és apukaként egy házfelújítás levezénylése során. Arról beszélgettünk, mennyire tette próbára a projekt a kapcsolatukat a feleségével, előfordult-e, hogy besokalltak, és hogyan érintette őket az építőanyagok óriási áremelkedése.

– Sokan a gondolatától is fáznak annak, hogy felújítandó ingatlant vásároljanak. Számotokra mi szólt mellette?

– Épp nemrég készült egy kétrészes videóm arról, milyen előnyei vannak a romos, vagy legalábbis erősen felújítandó állapotú házaknak. A leglényegesebb szempont az ár, jóval olcsóbban meg lehet venni, mint egy kulcsrakész ingatlant. Emellett egy látszólag felújított ház is rejthet csapdákat: lehet, hogy amikor megveszi az ember, tök jónak tűnik, de pár hónap múlva mondjuk kiderül, hogy azért húztak fel gipszkarton falat, mert mögötte durván penészedik a valódi fal. Ilyenkor nincs más lehetőség, mint visszabontani az egészet, akkor pedig máris ugyanott tartunk.

Ha a problémák előre láthatóak, az összességében sokkal ideálisabb helyzet, mint amikor ránézésre minden rendben, majd szép lassan kiderül, hogy valójában nagyon nem.

– Ha a fő indokotok az ár volt, akkor valójában kényszerből döntöttetek így, és mondjuk háromszor-négyszer annyi pénz birtokában inkább maradtatok volna Budapest belvárosában?

– Biztos, hogy nem. Én Salgótarjánban nőttem fel, aztán 12 évet éltem Budapesten, egyetemistaként és közvetlenül utána még kiélvezve ennek minden előnyét. Alapítottam stand up comedy társulatot, játszottam kilenc zenekarban, és még sorolhatnám. De ahogy elcsitultak bennem a kozmopolita ingerek, valahogy sokkal inkább a természetközeliség és a nyugalom kezdett vonzani.

Egyértelmű volt, hogy Budapestről el kell jönnünk, viszont a munkáim miatt valamennyire azért közel kellett maradnunk hozzá. Így végül a mindössze félórányira lévő Etyekre esett a választásunk. Egyéb szempontok is szóltak mellette, arról szintén készítettem egy videót, hogy mit érdemes mérlegelni, amikor az ember lakóhelyet választ.

– Mekkora személyes jelenlétet igényel egy ilyen projekt? Tudtatok-e dolgozni mellette?

– Amikor elkezdtük, hétvégente jártunk ki, már csak azért is, mert akkoriban olyan munkahelyem volt, ami állandó városi jelenlétet igényelt. Viszont apósom a távollétünkben is egyengette a dolgokat. Négy és fél hónapunk volt arra, hogy befejezzük az első szobát és a fürdőszobát, mivel addig tartott at albérleti szerződésünk, amit csak nagyon előnytelen feltételekkel tudtunk volna meghosszabbítani. Emiatt az első 4 hónap, 2020 decemberétől 2021 áprilisáig rettentően feszített tempóban zajlott.

Ráadásul ez pont a karantén idejére esett, ami abból a szempontból jó volt, hogy nem is vágyakoztunk elmenetelre, hiszen lehetőségünk se lett volna rá. Emiatt az összes szabadidőnket ebbe öltük. Az áprilisi beköltözést követően pedig már hétköznapokon is tudtunk haladni.

A munkám addigra jórészt otthonról végezhetővé vált, szóval két feladat között „pihenésként” nem megittam egy teát, hanem mondjuk elhordtam pár vödör sittet, kiástam egy négyzetmétert a terasz előkészítéséhez, esetleg leszedtem pár kiló mészkövet a disznóólról, hogy szét tudjuk bontani.

Amiatt is sietnünk kellett, mert augusztusban összeházasodtunk, és az esküvőnk után már itt nálunk szerettünk volna egy összejövetelt tartani, tehát addigra vendégfogadásra alkalmas állapotba kellett hozni a helyet. Nem egyszer fordult elő, hogy felkeltünk egy órával hamarabb hajnalban, hogy felvihessünk még egy réteg meszet valamelyik szobára, mert akkor az napközben tud száradni, és este mehet rá egy újabb réteg.

– Volt olyan, hogy besokalltatok?

– Inkább a feleségemnek volt olyan érzése néha, hogy jó volna szünetet tartani, elmenni kirándulni, vagy bárhogyan kikapcsolódni. De annyira hajtott bennünket a határidő és az előre lefektetett ütemterv, hogy nem éreztem szükségét a pihenésnek. Ez konfliktusokhoz is vezetett köztünk, úgyhogy meg kellett tanulnom kikapcsolni. Ahhoz képest, hogy ez a fajta munkavégzés addig totálisan távol állt tőlem, egy egészen új dimenzióját ismertem meg a flow érzésnek.

– Hárman csináltátok az egészet az apósoddal, senki mást nem vontatok be?

– Kezdetben még próbálkoztunk barátok elhívásával, hogy egyfajta közösségi élményt nyújtva őket is részesévé tegyük a történetnek, de ez nem mindig sült el jól. Ment rá emberi kapcsolatunk arra, hogy aki segíteni jött, nem tudta felvenni azt a tempót, amihez mi hozzáedződtünk a hónapok során.

Ilyenkor egy idő után óhatatlanul fellép egy olyan rossz érzés, hogy „mégse voltam jó segítség”, és ha sikerélmény helyett ezzel tér haza az adott barát, az sajnos súrlódáshoz vezethet. Egyébként készült arról a témáról is egy videóm, hogyan lehet elkerülni az ilyesmit.

Volt egy egyszemélyes kőműves segítségünk is egy idős mester bácsi személyében, aki például a vakolást és az ablakok cseréjét végezte, közben pedig folyamatosan tanított bennünket. Rengeteget köszönhetünk neki, de mivel korlátozottak voltak az anyagi lehetőségeink, csak időnként bíztuk meg őt. És persze ott voltak szüleim is, akik amikor tudtak, bekapcsolódtak az aktuális folyamatokba, de Salgótarjánból nekik ez bonyolultabb volt azért, úgyhogy távmunkában végezhető feladatokat vittek, mint például a 100 éves tálaló szekrényünk kipofozása.

– A kapcsolatotokat mennyire tette próbára a projekt?

– Próbára tette, de kiállta a próbát. Amikor tavaly nyáron, a terhessége hetedik hónapjában nekiláttam a pince felújításának, és egy héten keresztül napi 12 órát ott töltöttem a pincében, amit ő akkor megközelíteni se tudott, érthető módon nem volt boldog. De fantasztikus megbocsátó- és megértőkészsége van, szóval ezen és a hasonló helyzetekben szerencsére túl tudtunk lendülni.

– Az építőanyagok ára óriásit nőtt az elmúlt pár évben. Ezt ti mennyire éreztétek meg?

– Abszolút mértékig. Épp most tervezek egy videót arról, mikor érdemes anyagot venni az építkezéshez, a válasz erre nagyon röviden annyi, hogy amint pénze van az embernek. Attól jobb ajánlatot ugyanis, amit ma kap, később biztos nem fog kapni, valószínűleg már másnap se. Rosszabbat viszont annál inkább kaphat. Az építkezés három éve alatt a faanyagtól a cementen át a sóderig mindennek az ára hatalmasat drágult.

@videkrehazasodtunk Első meglepetések a felújítában Pt.1 #vidékreházasodtunk #költözzvidékre #vidékiélet #vidék #etyek #csináldmagad #diy #diyproject #felújítás #házfelújítás #házasélet #házépítés #házilag #hajópadló #homok #építkezünk #építkezés #parketta #vizesedés #falak #fal #tippek #tippeknektek #tippekneked #fyp #tippektrükkök #mész #mészkő #festék ♬ eredeti hang - VidekreHazasodtunk

– Milyen váratlan akadályok merültek még fel?

– Rögtön az építkezés elején volt egy olyan bakim, hogy meg kellett néznem, milyen mélyen van a ház alapja. Soha nem csináltam előtte ilyet, szóval bementem a szoba közepére és ott kezdtem el ásni. Már egy egész nagy kupacot kiástam, amikor bejött a feleségem, majd nevetve közölte, hogy az alapot a fal mellett kell megnézni, nem a szoba közepén. Hasonló, a szaktudás hiányából fakadó felesleges feladatvégzések több alkalommal adódtak, de a ház állapota is okozott meglepetéseket.

– Hogy jött a TikTok-csatorna ötlete, ki a célközönség?

– Magával a csatornával többféle célom is volt. A fő szempont mindenképpen az oktatás, hiszen én pusztán gyakorlat útján el tudtam jutni a teljesen laikus szintről egy olyan fokra, amikor már magabiztosnak mondhatom magam az építkezéssel összefüggő kérdésekben. Szerettem volna a megszerzett tudást minél többeknek átadni, hiszen ha a munka elején is rendelkeztem volna vele, biztosan rengeteget tudtunk volna spórolni. Egyben azt a nézetet is népszerűsítem, hogy nyugodtan vágjunk bele olyan dolgokba, amelyekhez látszólag egyáltalán nem értünk, mert minden tanulható.

A harmadik szempont pedig, hogy teljesen beleszerettem a vidéki életbe, ami egykori városiként komoly tanulási folyamat volt. Ennek része például, hogy igen, itt előfordul, hogy hétvégén is kaszálnak az emberek a telkükön, de valamikor le kell vágniuk a füvet, és mivel hétköznap dolgoznak, máskor nem tudják. Empatikusnak kell lenni mások felé. Az is teljesen természetes dolog, hogy az út közepén sétálnak az emberek, mert itt nincs járda, városiként viszont ez is nagyon furcsa lehet.

Rengeteg olyan vidékre települő van, aki pontosan azt a városi kultúrát hozza magával, amit hátra akart hagyni. Szerintem ha szórakoztató formában mutatjuk be az itteni tipikus élethelyzeteket, az nekik is segít az átállásban. Most már 53 videó közül lehet válogatni, emellett a YouTube-csatornán elindítottam egy podcast-sorozatot is, amelyben a miénkhez hasonló történeteket mutatok be olyan emberekkel beszélgetve, akik városból költöztek vidékre.

@videkrehazasodtunk Miket kell elfogadj vidéken? 3: Ne flexelj! #vidékreházasodtunk #vidék #vidékiélet #vidékiéletszépségei #vidékvagyváros #vidéki #közösség #tanács #tanácsadás #tanácsok #gondoldújra #tipp #tippek #tippeknektek #tippekneked #tippektrükkök #flex #flexelés #társadalom #társadalomkritika #fy #fyp #foryou #foryourpage #ingyen #jótékonyság #felajánlás #szerénység #bmw #porsche #maserati #balenciaga ♬ eredeti hang - VidekreHazasodtunk

– A ház már teljesen készen van, vagy akad még feladat?

– Egy ház soha nem lesz kész… (nevet) Egyelőre ami látható feladat, az a falak külső lemeszelése, ugyanakkor a gyerekünknek a cseresznyefára elképzelt lombháztól kezdve az udvarban kialakítandó járófelületig folyamatosan jutnak eszünkbe olyan dolgokat, amiket meg lehetne valósítani, és ami persze tartalmat is biztosítana a csatornára. Egyelőre még visszamenőleg dolgozom fel az elmúlt 3 év eseményeit, de miután azzal végeztem, jöhetnek az újabb témák.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Balogh Levente: Az első évadban egészen szelíd voltam ahhoz képest, amilyen a másodikban vagyok
Keménykezű vezető vagy szőrösszívű üzletember? Milyen valójában Balogh Levente? Tényleg minden üzletet megköt? Az Álommeló és a Cápák között befektetője fogadott minket az irodájában.

Link másolása

Balogh Levente üzletember, befektető, televíziós személyiség, a Szentkirályi Magyarország Kft. alapítója és vezetője. Vízmárkája mellett kozmetikai termékeket és kávékat értékesít a piacon, közvetett módon több tízezer embernek ad munkát. Jelenleg is új munkatársat keres.

- Néhány hete indult az Álommeló 2, az első évad megosztó volt, egyértelmű volt a második évad elindítása?

- Nem volt egyértelmű. Amikor az első évadot forgattuk, szó sem volt a folytatásról, viszont olyan jól sikerült, hogy adta magát. A műsor nézettségét tekintve úgy döntöttünk az RTL Klubbal, hogy érdemes továbbvinni. Ami a személyes megélést illeti, nagyon jó élmény volt számomra, arról nem beszélve, hogy valóban egy remek munkatársat kaptam az Álommelónak köszönhetően.

- Mondjuk el, hogy az irodájában itt van velünk Keserű Balázs, az Álommeló első győztese, aki szemmel láthatóan jó munkaerő, amióta itt vagyok, elképesztő tempóban dolgozik, és az is látszik, hogy jól kijönnek egymással. De meg kell hagyni, hogy a műsorban kemény kezű volt a versenyzőkkel, és ez most sincs másképp.

- Az első évadban egészen szelíd voltam ahhoz képest, amilyen a másodikban vagyok.

Ez pedig semmi ahhoz képest, ahogy a műsor amerikai változatában viselkedik a cégvezető, igazi kispályás vagyok hozzá képest. Ezzel nem teljesen értek egyet, édesapám volt ilyen keménykezű, én ebben különbözök tőle.

Ugyanakkor tudom, hogy milyen sok múlik a kiválasztáson, ha rossz embert választok, akkor csak hátráltatom magamat, ha viszont megtalálom a pozícióra legalkalmasabb kollégát, akkor sokat tehetek a cégért. Vagyis az én elméletem a következő: legyél nagyon kemény, ha új munkatársak keresel.

- Ilyen az igazi Balogh Levente?

- Aki szeretné tudni, hogy milyen vagyok valójában, nézze meg az Álommelót és a Cápák között műsort. Az igazság a kettő között van.

Balogh Levente és Keserű Balázs, Az álommeló 1. évadának győztese. Fotó: RTL

- Az üzleti műsorról akartam kérdezni. Megszámlálhatatlan vállalkozásba szállt be, legalábbis mi ezt láttuk a képernyőn.

- Azért a gyakorlatban ez nem egy nagy szám, ráadásul folyamatosan változik, ezért most nem tudom megmondani, hogy ezen a napon pontosan mennyi együttműködésről van szó. Ennek oka, hogy folyamatosan változnak a részesedések,

van, hogy kivásárolnak engem a vállalkozásból, vagy hogy egy vállalkozó nem teljesíti a műsorban foglalt feltételeket, ezért nem tudok beszállni.

Persze még ez is változhat. Előfordult, hogy egy cég nem teljesítette a feltételeket, viszont sok pontenciál volt az üzletben, ezért újra tárgyaltunk arról, hogy érdemes lenne szerződni. Összességében a Cápák között műsorban kötött üzleteknek az ötven százaléka valósul meg.

- Ez játék vagy üzleti stratégia?

- Ezen a szinten játék. A Szentkirályi 70 milliárdot ér, ezzel szemben a néhány milliós vállalkozások eltörpülnek.

- Mi a helyzet a saját vállalatával? Van itt ivóvíz, kozmetikumok és már kávé is.

- A Szentkirályinál jelenleg kőkemény automatizálás folyik. A cél, hogy megőrizzük azt a minőséget, amit megszoktak a fogyasztók, ebből nem engedek. Most, amikor itt beszélünk, közvetlen módon négyezer embernek ad munkát a Szentkirályi, közben szépen halad a maga útján. Akárcsak a Vízangyal, amelyből két kategóriát készítettem, egy mindennapi, könnyen elérhető termékcsaládot, valamint egy prémiumkategóriás termékcsaládot, amelyre kozmetikai láncot építettem.

A legújabb üzletem a kávéra épül, ez egy szerelemprojekt, aminek a célja, hogy olyan magas minőségű kávét áruljak, amelyek vélhetően sosem fognak bekerülni a boltok polcaira, elvégre az igazán jó kávékat nem a multikban árulják.

Miért éppen kávé? Szeretem, jó ötletnek tűnt beszállni a kávépiacra, de a fókusz mindig a Szentkirályin lesz. Ez a legfontosabb minden üzlet között, és büszkén mondhatom, hogy a Szentkirályi tőkeszerkezete sokkal erősebb, mint bármikor korábban, arról nem beszélve, hogy a cég régen kinőtte magát. Negyven év múlva fellövöm az űrbe, ott lesz a Holdon a Szentkirályi!

Fotó: Ujvári Sándor

- Mintha csak a magyar Elon Musk lenne. Külföldre is terjeszkedik?

- Nem célom az exportálás. Nem lenne jó döntés, márcsak azért sem, mert az Európai Unió korlátozza. A kút forrástól számított ötszáz kilométeres sugarú körön kívül nem adhat vizet.

Ez védi a vízbázist attól, hogy ne fosszuk ki.

Így van ezzel minden nemzet, Szerbiában például ott van Milos víz vagy Ausztriában a San Pellegrino, és még hosszan sorolhatnám a többi ország nemzeti vízmárkáját. Ezt pedig tiszteletben tartja minden cégtulajdonos, valamint ezt támogatja a nemzetközi Centrál European Mineral Water Holding, amelynek ez elnöke vagyok.

- Mindig is erre vágyott: cégvezetés, üzleti döntések, elnöki poszt?

- Édesapámtól láttam, hogyan lehet felépíteni egy sikeres vállalkozást. Majd megismertem egy görög milliárdost, akinek tetszett a vezetői stílusa, az élete, a gondolkodása, és elkezdtem figyelni őt. Mellette rengeteget olvastam a világ legnagyobb, leghíresebb márkáiról, kezdve a Gucci háztól a Mercedesig. Tizennégy éves korom óta tudatosan építem magam, ez lett az eredménye, amit ön most felsorolt.

- Tehát kemény munka árán jutott ilyen magasra?

- Sok munka van benne, ez nem vitás, de azért hozzá kell tenni, hogy erre születni kellett. Mert vagy vezetőnek születik valaki, vagy nem. Itt vannak például a zeneművészek. Vegyünk egy zseniális hegedűművészt: hiába tanul sokat a virtuóz, ha nem erre született, akkor nem lesz nagy művész. A gyerekekkel is ezt akarom megértetni, amikor előadásokat tartok számukra. Arra ösztönzöm őket, hogy

vizsgálják meg, minek születtek: vezetőnek vagy menedzsernek. Ha vezetőnek, akkor ennek megfelelően kell továbbmenni az életben,

ha menedzsernek, akkor ennek megfelelően edukálják magukat. És van még valami, legyenek értékeik! Sajnos ma egyre kevesebben vagyunk azok, akik saját értékeink mentén teremtettünk vállalkozást, holott erre óriási szükség lenne ma Magyarországon, mert a német cégek nem fogják képviselni a mi értékeinket…

 

Link másolása
KÖVESS MINKET: