HÍREK
A Rovatból

A fizikai Nobel-díjakkal a klímaválságra is reflektáltak

A komplex fizikai rendszerek kutatásáért hárman kapják meg idén a fizikai Nobel-díjat.

Link másolása

A kedden, pár perccel dél előtt a Svéd Királyi Tudományos Akadémia és az akadémia Nobel-bizottságának képviselői bejelentették, hogy 2021-ben kinek ítélték meg a fizikai Nobel-díjat – írja a telex.hu. Ezúttal három tudós megosztva kapta a díjat: az egyik felén a japán születésű, amerikai Syukoro Manabe és német Klaus Hasselman osztozhat, a másik felét az olasz Giorgio Parisi kapta. A döntést azzal indokolták, hogy mindhárman hozzájárultak a komplex fizikai rendszerek működésének megértéséhez.

A díjazottak kutatása

A kutatók kaotikus és látszólag véletlenszerű jelenségek tanulmányozásáért részesülnek az elismerésben – írta indoklásban az illetékes bizottság. De ez közel sem így van, a három tudós kutatási ugyanis nagyon is összefüggnek. Syukuro Manabe és Klaus Hasselmann alapozta meg ismereteinket a Föld éghajlatáról és arról, hogy az emberi tevékenység milyen hatással van rá, Parisi pedig forradalmasította a rendezetlen anyagokról és a véletlenszerű folyamatokról szóló elméletet. A komplex rendszereket véletlenszerűség és rendezetlenség jellemzi, nehéz őket megérteni. A három tudós új módszereket dolgozott ki e rendszerek leírására és hosszú távú viselkedésének kiszámítására – írja az MTI.

Az egyik ilyen, az emberiség számára létfontosságú komplex rendszer a Föld éghajlata – mutattak rá. Syukuro Manabe kimutatta, hogy a légköri szén-dioxid megnövekedett mennyisége miként növeli a hőmérsékletet a Föld felszínén. Az 1960-as években az ő vezetésével dolgozták ki a Föld éghajlatának fizikai modelljeit, és ő volt az első, aki kutatta a sugárzásegyenleg és a légtömegek függőleges mozgása közötti kölcsönhatást.

Munkássága megalapozta a jelenlegi éghajlati modellek kifejlesztését

– hangsúlyozták.

Mintegy tíz évvel később Klauss Hasselmann kidolgozott egy modellt, amely összekapcsolta az időjárást és az éghajlatot, ezzel megválaszolta a kérdést, hogy miért lehetnek megbízhatók az éghajlati modellek annak ellenére, hogy az időjárás változékony és kaotikus. Módszereket fejlesztett ki arra is, hogy miként lehet megkülönböztetni a természetes jelenségek és az emberi tevékenység hatásait az éghajlatra. Ezeket a módszereket alkalmazták annak bizonyítására, hogy a megnövekedett légköri hőmérséklet az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxid következménye.

1980 körül Giorgio Parisi rejtett mintákat azonosított rendezetlen komplex anyagokban. Felfedezései a legjelentősebb hozzájárulást jelentették a komplex rendszerekről szóló elméletben, és lehetővé tették sok különböző és látszólag teljesen véletlenszerű anyag és jelenség megértését és leírását nemcsak a fizikában, hanem más területeken, így a matematikában, a biológiában és az idegtudományban is – emelték ki.

„Az idén elismert felfedezések alátámasztják, hogy az éghajlatról szóló ismereteink szilárd - alapos elemzéseken és megfigyeléseken nyugvó - tudományos alapokon állnak” – fogalmazott Thors Hans Hansson, az illetékes bizottság elnöke.

A díj

A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (352,1 millió forintos összegen) osztoznak, a pénz egyik felét Syukuro Manabe és Klaus Hasselmann, a másikat Giorgio Parisi kapja. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át, a koronavírus-világjárvány miatt idén is a megszokottnál jóval szerényebb körülmények között.

Magyar esélyes

Az idei Nobel-díjakat bejelentése egyébként hétfőn kezdődött az orvostudományi díjazottak közzétételével. Ezt az amerikai David Juliusnak és a libanoni születésű, szintén amerikai Ardem Patapoutiannek ítélték meg, a hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért. Jó eséllyel indult a díjért Karikó Katalin is, ahogyan arról itt is írtunk. És bár végül nem ő nyert, van még egy kategória, amiben a magyar biokémikus sikert arathat: a szerdán bejelentésre kerülő kémiai Nobel-díj.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Magyar Péter szerint nem a CSOK-tól lesz több gyerek: "Én beszéltem egy-két hölggyel, a volt feleségemmel is, és ami meghatározó, az a szülésélmény"
Komlón beszélt a Tisza-párti politikus arról, szerinte miért nem születik elég gyermek. Szerinte pocakos, őszülő kormánytagok döntötték el, hogyan szüljenek a nők.

Link másolása

[caption id="attachment_2189761" align="alignnone" width="705"]Magyar Péter országjárása során komlói beszédének végén arról beszélt, mi kellene ahhoz, hogy valóban több gyermek szülessen. Szólt a nevelőintézetekről, a szülés biztonságáról, a szabad orvosválasztás megszüntetésének káros voltáról és a kormány szociális érzéketlenségéről. Ezeket mondta:

Az ország érdeke, hogy kiművelt emberfők legyenek, hogy normális gyerekkoruk legyen, hogy szeretetben nőjenek fel. Azok is, akik árvák, (...) ne nagy intézményekben nőjenek föl, hanem nevelőcsaládokban, jó nevelőcsaládokban nőjenek fel a gyerekek. Mi történik?

Államosítja a meddőségi központokat a kormány, miközben több gyereket szeretne. Várólisták lesznek.

Viszont aki örökbe szeretne fogadni, annak egy nagyon hosszú folyamaton kell végigmennie, ami nagyon sokszor sikertelen. Így inkább otthagyják a gyerekeket az otthonukban. A bicskeihez hasonló otthonokban. Kérdezem az otthonukban. Kérdezem én, ez a keresztény kormány? Ez a családbarát kormány? (...) Azt hiszi a kormány, hogy ha CSOK-ot meg különböző hiteleket ad, akkor a hölgyek attól több gyereket fognak szülni. El kell, hogy keserítsem őket.

Én beszéltem egy-két hölggyel, a volt feleségemmel is, és ami meghatározó, az a szülésélmény.

Hogy valaki olyan környezetben tud szülni, ahol biztonságban érzi magát. Ahol, ha lehet, a férjével van. (...) Nem kikötik, nem leszólják, nem beszólnak neki, hanem háborítatlanul szülhet. Akkor lehet, hogy lesz második gyereke, lehet, hogy lesz harmadik.

Szóvá tette azt is, hogy mindezen bajokat tetézve a kormány levette a szabad orvosválasztás lehetőségét, aminek alapvetőnek kell lennie. Mert ez nem kéztörés, hanem a legintimebb helyzet. Magyar szerint a három gyerek az elsőnél kezdődik.

Ha egy gyereket vagy két gyereket nem támogatnak, akkor nem lesz harmadik gyerek. Ha nem érjük el azt, hogy a nők visszamehessenek dolgozni, rugalmasan mehessenek vissza, ugyanabba a karrierívbe térhessenek vissza, akkor nem fognak gyereket vállalni.

Ha nem tesszük szexivé a gyerekvállalást, akkor nem fognak gyereket vállalni, adhatunk nekik akármennyi pénzt.

Magyar azt is mondta, hogy a magyar kormányban egyetlen nő sincsen, szerinte Szaúd Arábiában több nő van a kormányban, mint a keresztény magyar kormányban.

Úgy zajlottak a kormányülések, hogy pocakos, őszülő urak megmondták, hogy hogy lesz a szülés. Merthogy az ő feleségük is így szült három gyereket

– mondta beszédében Magyar Péter.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Balog Zoltán egyházkerülete ingyen kapott az államtól egy 1,4 milliárd forintos ingatlant
1950 óta volt a ház a magyar állam tulajdonában. Az egyház 15 év múlva akár el is adhatja.

Link másolása

Az rtl.hu járt utána, hogy január végén teljesen ingyen kapta meg az államtól a Dunamelléki Református Egyházkerület, melyet Balog Zoltán vezet, az Alkotmány utca 25. szám alatti ingatlant.

Az 569 négyzetméteres irodaház több mint 1,4 milliárd forintot ér a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint.

A tervek szerint az egyházkerület hivatali munkáját végzik majd benne. Az ingatlan 1950 óta a magyar állam tulajdonában volt. A földhivatali iratok szerint a tulajdonát később el is adhatja az egyház, mivel a magyar állam csak 15 évre jegyeztetett be elidegenítési tilalmat. Az rtl.hu értesőlései szerint már korábban is a reformátusok használták az irodaházat, eddig csak bérlőként.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Két helikopter összeütközött a levegőben, tízen meghaltak – videó
Tíz ember meghalt, miután két haditengerészeti helikopter összeütközött a levegőben a Malajziai Királyi Haditengerészet parádéjának katonai próbáján.

Link másolása

A BBC jelentése szerint az egyik helikopter levágta a másik rotorját, mielőtt ketten a földbe csapódtak volna, a helyi médiában közzétett felvételek szerint.

Az incidens helyi idő szerint 09:30-kor (Közép-Európai idő szerint 03:30) történt a malajziai Lumut városában, amely egy haditengerészeti bázisnak ad otthont.

Nincsenek ismert túlélők.

Minden áldozat halálát megerősítették a helyszínen, és a maradványokat a katonai kórházba vitték azonosításra” - mondta a Malajziai Királyi Haditengerészet. Hozzátette, hogy bizottságot hoznak létre az incidens okának kivizsgálására. Az egyik helikopter, egy HOM M503-3 hét emberrel a fedélzetén vélhetően egy futópályára zuhant. A másik, gép, három áldozattal egy közeli uszodába zuhant. Helyi idő szerint 09:50-kor riasztották a tűzoltókat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos segít pénzt gyűjteni a szekszárdi kórházból kirúgott takarítónőknek
Balog Tímea és Szabó Anikó azután kapta meg a felmondását, hogy felemelték a szavukat, mert „fertőtlenítő pótlékot” fizettek nekik túlóra helyett.

Link másolása

Hadházy Ákos Facebook posztban számol be két, szekszárdi takarítónő sorsáról. Az RTL Házon kívül legutóbbi adásában is bemutatott Balog Tímea és Szabó Anikó ugyanazon a napon, indoklás nélkül kapta meg a felmondását. Azt gondolják, mindez azért történt, mert felemelték a hangjukat, többek között azért, hogy egy úgynevezett „fertőtlenítő pótlékot” fizetnek túlóra helyett.

A felmondást nem indokolták, megtehették, mert bár kilenc éve dolgoztak a kórháznál, de mivel januártól a B+N Referencia kft. alá szervezték ki a kórházban a takarítókat, így próbaidősnek minősültek.

300 ezer bruttó fizetéssel kecsegtették őket, de az első fizetésnél kiderült, hogy a túlórát nem túlórában számolták el, hanem úgynevezett „fertőtlenítő pótlékot” adtak. Így nem kellett például a hétvégékre dupla óradíjat fizetni, ahogy azt a szabályok előírják. A nők ezután a NAV-hoz fordultak, ahol szintén nem értették, mi lehet az a bizonyos pótlék.

A B+N szerint viszont ők szabályosan jártak el. Azt írták, hogy ha a kollégák túlóráznak és „jelenléti íven is így rögzíti a csoportvezető, akkor ezt így is számfejtik”.

A bökkenő csak annyi volt, hogy nem vezettek jelenléti ívet a dolgozók szerint, így ők nem tudják bebizonyítani, hogy mikor túlóráztak.

Tímea és Anikó bejelentése nyomán a NAV eljárást indított, és munkaügyi ellenőrök is jártak azóta a szekszárdi kórházban. Márciustól alvállalkozónak szervezte ki a B+N a kórház takarítását.

Hadházy Ákos szerint ahhoz, hogy ezek a bátor nők sikerrel vívhassák meg a harcukat, segítségére van szükségük.

„Azért, hogy meg tudják fizetni az őket segítő ügyvédeket, és azért is, hogy ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: