ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

10 bizonyíték arra, hogy már itt van az okostelefonos zombiapokalipszis

Egyes szakemberek szerint rendkívül aggasztó, milyen nagy hatással vannak az életünkre az okostelefonok.
ListVerse - szmo.hu
2017. február 23.



Nem kérdés, hogy az okostelefonok átalakították a társadalmat. Paradox módon ezek az eszközök izolációhoz is vezetnek, az emberek többségének pedig komoly függősége alakult ki tőlük. A telefonunknak biztosított túlzott figyelem sokszor balesetekhez, sőt akár bűncselekményekhez is vezethet.

Emellett pedig mentális egészséggel foglalkozó szakemberek állítják, hogy akár

mentális betegségekhez is vezethet a túlzott mobilhasználat.

A Listverse.com összegyűjtött 10 arra utaló jelet, ami alapján úgy tűnik, hogy egy okostelefon zombi apokalipszis kellős közepén vagyunk.

1. Smombie

2015-ben Németország hivatalos ifjúsági szava a smombie - lett, ami az angol smartphone (okostelefon) és a zombi szavakból keletkezett. Ez a szó pedig valódi veszélyt jelez a közbiztonságban. Miután több közúti baleset is történt az okostelefont séta közben használók miatt, ezért Augsburg városa új kísérleti közvilágítást alakíttatott ki, méghozzá a földre, amit akkor is látnak a gyalogosok, ha lefelé bámulnak a telefonjukba. A világítás ideális gyerekeknek is, akik azonnal észreveszik a piros LED-fényeket. Emellett Köln utcái is fel vannak szerelkezve ilyen földi közlekedési lámpákkal.

Münchenben egy 15 éves lány halt meg, mert a fülhallgatója megzavarta a villamosmegállóban. Erre a város más választ adott, ők egy olyan applikációval védekeznek, ami a kereszteződéseknél jelzést ad a telefonnak: jelzi, hogy a használója figyeljen oda, vigyázzon. Egy kutatás alapján a mai 25-35 év közöttiek negyede van a telefonjára cuppanva járás közben.

okostelefon03

2. Okostelefon-függőség

Egy New York-i pszichoterapeuta, Nancy Colier, Az offline hatalma című írásában elmagyarázta, milyen negatív hatásai vannak a munkára a túlzott okostelefon-használatnak. Colier szerint egy átlagember körülbelül 6 percenként ellenőrzi a telefonját, vagy naponta legalább 150-szer. Colier kutatása alapján az emberek 45%-a mondta azt, hogy nem tud a telefonja nélkül létezni.

A Marylandi Egyetem kutatói pedig azt találták, hogy a hallgatók többségénél szorongást váltott ki, ha egy egész napig nem használhatták a telefont. Emellett pedig sokaknál az derült ki, hogy előbb mondanak le a szexről, mint az okostelefon-használatról.

Az állandó okostelefon-használat miatt az agy nem tud pihenni és állandó "harci - menekülő" üzemmódban van.

"Folyamatosan online vagyunk, és emiatt folyamatosan fáradtak is" - mondja Colier. "Míg az eszközeink könnyedén újraindulnak, mi már annyira nem". Colier azt mondja, a valós kapcsolataink táplálnak minket, míg a digitálisak csak hiányérzetet idéznek elő bennünk.

3. A Pokémon Go veszélyei

A Pokémon Go hatalmas sikert aratott. Azonban egy héttel a játék megjelenése után máris olyan hírek kerültek napvilágra, hogy a kis lények levadászása komoly veszélyt hordoz magában. Arról nem is beszélve, hogy néhányan sokkal több mindent találtak egy egyszerű Pokémonnál. Shayla Wiggins például egy oszló holttestbe botlott bele Amerikában, miközben nagyban vadászott.

2017. januárjában pedig egy 60 éves játékost lőtt le egy biztonsági őr. Jiansheng Chen a kocsijában játszott, egy klub előtt, és mikor szóváltásba keveredtek, és a biztonsági őr nem értette, hogy az angolul nem tudó férfi mit mond, lelőtte.

4. Csungking okostelefon-sávja

Van Kínában egy város, Csungking, ahol külön sávot alakítottak ki azoknak, akik séta közben az okostelefonjukat nézik, hogy ezzel se zavarják a többiek közlekedését. A város még 2014-ben alakíttatta ki ezt a sávot, jelezve, hogy melyik oldalon lehet, és melyiken nem lehet okostelefont bámulva sétálni.

Ez a sáv egyébként nem az első ilyen, korábban a National Geographic tévécsatorna festett fel hasonlót Washingtonban, egy társadalmi kísérletet végezve.

5. A svédek okostelefon-gondja

Az elmúlt évtizedben több száz svéd gyalogos sérült meg, miközben hozzá volt ragadva okostelefonjához. 2016-ban a Svéd Közlekedési Ügynökség bejelentette, hogy 650 ember sérült meg olyan komolyan egy "okostelefon-balesetben", hogy szükséges volt a sürgősségi ellátásuk. "A leggyakoribb és legsúlyosabb az, amikor elütnek valakit a gépjárművek" - mondta az iroda szóvivője, Tomas Fredlund. "Majdnem olyan gyakoriak ezek, mint mikor nekisétálnak a lámpaoszlopoknak, de a sérülés ilyenkor legalább nem súlyos."

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint, amiben 14 ezer okostelefonozót kísértek figyelemmel hat európai fővárosban, azt sugallta, hogy Stockholm lakosai a leginkább hajlamosak veszélybe kerülni a forgalomban. Válaszul erre az átható problémára két művész, Jacob Sempler és Emil Tiisman létrehozott figyelmeztető jeleket a gyalogosok és autósok számára, amiken okostelefon-zombikat ábrázolnak.

okostelefon02

6. Fantomrezgés

Szinte mindenki érezte már úgy, hogy jelez a telefonja akkor is, amikor éppen nem is történt semmi. Ez pedig egyértelműen a függőség jele. A Michigan Egyetem professzora, Daniel Kruger azt mondja, amikor az emberek szenvedélybetegek, akkor sokkal érzékenyebbek különböző ingerekre. Kruger és csapata 800 egyetemistát toborzott, akik először kitöltöttek egy személyiségtesztet.

A vizsgálatból kiderült, hogy akik érzelmileg stabilabbak, azoknál kevésbé volt jellemző ez a jelenség, illetve a férfiak kevesebbszer hitték azt, hogy a telefont érzik, hallják, mint a nők.

7. Szöul okostelefonos megszállottsága

Szöulban az elmúlt öt évben megháromszorozódott azoknak a baleseteknek a száma, amikben olyanok sérültek meg, akik a telefont használták. A dél-koreai fővárosban ezért indítottak egy programot. Olyan táblákat helyeztek ki, amiken felhívják a telefon használók figyelmét, hogy jól nézzenek körül, és figyeljenek arra mi történik körülöttük.

Dél-Koreában a lakosság 88%-a rendelkezik okos telefonnal, náluk van a legtöbb okostelefon-felhasználó és -függő. Egy felmérés során még az is kiderült, hogy a legszélsőségesebb esetekben még fürdeni sem mennek el telefon nélkül az emberek.

8. Holland járdafények

Egy holland városkában gyalogátkelőhelyeket jelző fényeket helyeztek el, hogy az okostelefon-zombik tudják, hol kell átmenni. A fények megfelelnek a közlekedési lámpák fényeinek, pirosak, ha meg kell állni, és zöldek ha elindulhatnak az emberek. A város vezetői a fentiekhez hasonló okokból döntöttek a fények mellett.

Egyelőre csak egy városban vannak, ott is egy iskola közelében, de a kitalálói biztosak benne, hogy nemsokára elterjed az országban ez a megelőzési módszer.

9. Hongkong lehajtott fejei

Hongkongban a 15 és 34 év közöttiek 80%-ának van okostelefonja. Az állandó telefonbámulás miatt lehajtott fejekre már egy kifejezés is született, ők a "lehajtott fejűek törzse". Egy idegsebész, Harold Cheng Kin-ming figyelmeztet, hogy a telefon hosszan tartó bámulása ilyen testhelyzetben túlzott nyomást gyakorolnak a nyakcsigolyákra.

Emellett felhívja a figyelmet arra is, hogy nemcsak egészségügyi problémákat okoz ez az egész, hanem kelletlenséget is más embereknek, mikor a mobiljukat bámulók hirtelen megállnak az út közepén, lépcsőfordulóban stb., hogy válaszoljanak egy-egy üzenetre.

okostelefon01

10. Gyerekveszélyeztetés

A felnőttek függősége nemcsak saját életüket veszélyezteti, sajnos a gyerekre is nagyon rossz hatással van. 2016 októberében elterjedt egy videó az interneten, amiben egy autó elütött egy kisgyereket. Az anyuka gyermeke mögött haladt, de mivel teljesen rá volt kattanva a telefonra, ezért nem látta a közeledő járművet.

Mire kiértek a mentők, a kislány már halott volt. A helyi kormányzati szervek a kisgyermek halálát használják arra, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, hogy visszafogják az okostelefon-használatot.

Címkép: Pixabay

Ha érdekes volt a cikk, kattints a megosztásra!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült végre, mi számít a legbiztonságosabb alkoholnak
Több mint 340 ezer főt vizsgált a kutatás, hogy megtalálja a legbiztonságosabb alkoholt. Nagyon nem mindegy tehát, hogy mivel koccintasz.


Egy pohár vörösbor a vacsorához: sokak számára ez a kép a megérdemelt pihenés, a kulturált gasztronómia és a mediterrán életérzés szinonimája. De vajon ez a rituálé egy szívbarát szokás, vagy csupán önámítás, amivel az alkoholfogyasztás kockázatait próbáljuk palástolni? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk.

Friss, több százezres adathalmazt elemző kutatások szerint a bor, mértékkel fogyasztva, valóban a legalacsonyabb kockázati profillal társul a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából,

miközben a közegészségügyi üzenet továbbra is kőbe van vésve: nincs biztonságos alkoholszint.

A központi állítás, amely szerint a bor lehet a legbiztonságosabb alkoholfajta, egy nagyszabású, az idei kardiológiai világkongresszuson bemutatott elemzésen alapul. A UK Biobank több mint 340 ezer brit felnőtt adatait feldolgozó munka szerint a mérsékelten bort fogyasztók körében

körülbelül 21 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem isznak.

Ezzel éles ellentétben a sört vagy égetett szeszes italokat előnyben részesítők körében már alacsony fogyasztás mellett is mintegy 9 százalékkal magasabb kockázatot mutattak ki – írja az American College of Cardiology. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek megfigyeléses adatok, amelyek összefüggést mutatnak, de nem feltétlenül jelentenek egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. Zhangling Chen, a kutatás vezető szerzője szerint az eredményeik segítenek tisztázni a korábbi, gyakran ellentmondásos bizonyítékokat.

„Még az égetett szeszes italok, a sör vagy a cider alacsony vagy mérsékelt fogyasztása is magasabb halálozáshoz kapcsolódik, míg a bor alacsony vagy mérsékelt fogyasztása alacsonyabb kockázattal járhat”

– tette hozzá a professzor.

A számok mögött azonban ott rejlik a fogyasztás mintázata is. Egy másik, szintén a UK Biobank adataira épülő vizsgálat szerint az étkezéshez kötött, és a hét több napjára elosztott alkoholfogyasztás kedvezőbb kimenetelekkel járt, mint az étel nélkül, vagy ritkán, de akkor nagyobb mennyiségben történő ivás – áll a BMC Medicine tudományos folyóiratban.

De ha nem csak a mennyiség, hanem a „hogyan” és a „mit” is számít, mi különbözteti meg a borivókat másoktól? A különbségek egy része az életmódban keresendő.

A kutatók szerint a borfogyasztók általában jobb minőségű étrendet követnek és egészségesebb viselkedésmintákat mutatnak.

Maga a bor összetétele is szerepet játszhat: a vörösborban található polifenolok elméletileg támogathatják az erek egészségét, bár ez a hatás embereken egyértelműen nem bizonyított.

A száraz vörösbor emellett jellemzően kevesebb cukrot tartalmaz, mint sok hozzáadott sziruppal készült koktél. Míg a nemzetközi szabványok szerint egy száraz bor maradékcukor-tartalma alacsony, addig egyetlen cukros koktél is több tíz gramm hozzáadott cukrot rejthet.

Miközben egyes kutatások a mérsékelt borfogyasztás lehetséges előnyeit vizsgálják, a nagy nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja sokkal szigorúbb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelműen fogalmaz: a kockázat az első korty alkoholtól kezdődik, különösen a daganatos megbetegedések szempontjából. „Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholfogyasztási szintről. Nem számít, mennyit iszik az ember – az ivó egészségét érintő kockázat bármely alkoholtartalmú ital első cseppjével elkezdődik” – mondta Dr. Carina Ferreira-Borges az Egészségügyi Világszervezet közleményében.

Az Amerikai Szív Szövetség pragmatikusabb megközelítést alkalmaz:

aki nem iszik, az egészségügyi okokból ne is kezdjen el, aki pedig fogyaszt alkoholt, az tegye mértékkel, és egyeztessen orvosával az egyéni kockázatairól.

Iránymutatásuk szerint a mértékletesség nők esetében napi egy, férfiaknál napi legfeljebb két standard italt jelent, ami nagyjából 1,5 deciliter bornak, egy pohár sörnek, vagy 4 centiliter tömény italnak felel meg.

Bizonyos esetekben pedig még a mérték is túl sok. Várandósság alatt, bizonyos gyógyszerek szedése mellett, máj- vagy hasnyálmirigy-betegségben szenvedőknek, illetve szívritmuszavar-hajlam esetén a teljes absztinencia javasolt.

Összességében a jelenlegi bizonyítékok alapján a bor mértékletes fogyasztása a tömény italokhoz vagy a sörhöz képest valóban kedvezőbb szív- és érrendszeri kockázati profillal társulhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bor „védőoltás” a szívnek, és nem ad általános felmentést az alkohol ismert egészségkockázatai alól. A döntést mindig három pillérre érdemes alapozni: az egyéni egészségi állapotra, a fogyasztás mennyiségére és mintázatára, valamint az ital típusára. A hosszú élet receptjében ugyanis a bor legfeljebb fűszer lehet – a fő hozzávalók továbbra is a mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a minőségi alvás és a stressz hatékony kezelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk