ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

7 tipp a megfázás leküzdéséhez

Enyhítsd a megfázás tüneteit ezzel a 7 egyszerű trükkel és érezd magad fittnek és egészségesnek télen is!


Ha valaki, én aztán ismerem a felsőlégúti megbetegedéseket, volt bennük részem elégszer. Még mielőtt a kemoterápia kárt tett volna az amúgy sem olyan bivalyerős immunrendszeremben, általános volt, hogy évente kétszer-háromszor kidönt egy ilyen kór, utána meg aztán pláne.

Bár talán klasszikusan influenzás alig voltam, inkább a vírusos torokgyulladásra specializálódtam. Ennek okán már elég profi vagyok abban, hogy mivel érdemes esetleg próbálkozni, hogy a tüneteket mérsékeljük, netán hamarabb meggyógyuljunk.

Össze is szedtem néhány tippet – amikről azért nem állítanám, hogy tuti befutók, mert biztosan mindenkinél más válik be, de az biztos, hogy ártani nem ártanak, ilyenformán egy próbálkozást megérhetnek. A lista szubjektív, saját tapasztalatokon alapul, és a sorrend nem jelöl különösebb preferenciát.

Pozitívra Hangoló: egészség, boldogság, siker

Az ember akkor tanulja meg értékelni az egészség fontosságát, ha egyszer csak nincs. Magam is így voltam vele - 10 évvel ezelőtt a nyirokrákból sikerült meggyógyulnom. De sikerült!

orsi

Ez a blog részben visszaemlékezés, de nagyobb részt mégis inspirálás arra, hogy hogyan lehetünk általában jól. Szóval pozitívra hangolni igyekszik.

1. Csodakeverék

Van egy könyvem, „Természetes antibiotikumok” a címe, abból lestem el ezt a receptet, és már elég sokszor alkalmaztam. A tapasztalat az, hogy ha még az elején kapjuk el a megfázást, akkor akár csodákra is képes a cucc, de ha már benne vagyunk a sűrűjében, amikor először iszunk a keverékből, akkor csak apró lépésekben jön a változás, de azért jön.

És akkor a csodaszer: egy bögre meleg (de nem forró!) vízbe csavarjuk bele egy citrom levét, adjunk hozzá egy evőkanál aloé levet (bevallom, ezt én sokszor kihagyom, mert nem mindig van otthon), 10 csepp echinaceát és 10 csepp grapefruitmag-kivonatot.

megfazas8

Ebből a keverékből naponta háromszor érdemes fogyasztani. Enyhén izzaszt, de a légutakat is tisztítja, ezért lefekvés előtt mindenképpen érdemes felhajtani egy adagot.

2. Grapefruitmag-kivonat

Amennyi jót írnak róla, már lassan ez is olyan mindent tudó csodaszer a szememben, mint amilyennek sokszor az aloé tűnik. De tény, hogy sokféle problémára alkalmazható, aktiválja a szervezet saját védekező rendszerét. Ráadásul, ha megfelelően adagoljuk, nincs mellékhatása – nem én mondom, a szakirodalom, de mellékhatást én sem tapasztaltam.

Arra kell csak ügyelni, hogy tömény formában nem szabad alkalmazni a nyálkahártyákon, mindig hígítani szükséges. A hatóanyaga bioflavonoidokból és glikozidokból áll, előbbiek kiválóan semlegesítik a szabadgyököket – amik ugye a daganatok kialakulásában is szerepet játszhatnak. Mivel ennyire remek hatásai vannak, természetesen megfázás ellen is bevethető, 2 dl vízben (esetleg teában) kell 15 csepp kivonatot elkeverni és meginni, naponta három alkalommal.

megfazas1

Nálam akkor válik be leginkább, amikor este úgy érzem, hogy mintha kaparna a torkom, és felhajtok egy pohár vizet grapefruitmag-kivonattal, na akkor másnap az esetek 90%-ában semmi bajom. Ajánlják még szájfertőzések kezelésére, fogínygyulladás mérséklésére, herpesz ellen, bőrhibákra, aknés problémákra, de még bőrbetegségek kezelésére is.

3. Gyömbér

Az indiai ajurvédikus orvoslás és gasztronómia szerint a gyömbérnek fűtő tulajdonsága van, ezért is inkább a hidegebb, téli hónapokban érdemes fogyasztani. Meg is lepődtem ezen egy indiai főzőtanfolyamon, hogy akkor ezek szerint teljesen elhibázott lépés nyáron gyömbéres-citromos limonádét szürcsölgetni…

De hát a gyömbér azért szerencsére nem csak limonádéban felhasználható, és mivel emésztést segítő hatása van, a konyhában abszolút alapkellék lehet. Mert hát miért ne lehetne télen a sütőtök-krémlevest egy kis gyömbérrel megbolondítani – még a meghűlések kivédésére is jól jöhet. Igen, a gyömbér erre is jó: megfázás, torokfájás kezelésére ajánlott.

magfazas4

Főzhetünk belőle teát, de nem is muszáj ezzel pepecselni, mert gyömbérteából van bőven választék bioboltban vagy egy szupermarketben is. Ha mégis pepecselnénk: a gyömbért lereszelve keverjük össze egy kis mézzel, és abból kanalazzunk be nap közben minél többször egy-egy adagot.

4. Propolisz

A méheknek köszönhetjük ezt a rengeteg hatóanyaggal rendelkező csodaszert. Főként flavonoidok és flavonok vannak benne, de tartalmaz ásványi anyagokat és nyomelemeket is. A propolisz katalizátorként megerősíti az immunrendszert, a sejtek anyagcseréjét fokozza, és állítólag még allergiaellenes hatása is van.

A megfázáson kívül jól alkalmazható a fül-, orr-, torok- és gégebetegségeknél (mint amilyen a nagyon gyakori vírusos torokgyulladás például), köhögésnél, fogínygyulladásnál, fogbetegségeknél, alhasi szervek megbetegedésénél. A már emlegetett szakirodalom azt írja, hogy felsőlégúti megbetegedéseknél egy szelet kenyérre kell 10-20 csepp propolisztinktúrát csepegtetni, azt alaposan megrágva lenyelni.

megggf

Kipróbáltam, egy kanál mézzel is remekül működik a dolog, a toroknak külön jól esik. De toroköblítésre is alkalmas: 2 dl meleg vízhez 5 csepp propoliszkivonatot kell adni, azzal gargarizálni naponta többször. Ha általános immunerősítés is a cél, akkor egy pohár vízbe kell 10 csepp propolisztinktúrát elkeverni, azt meginni, naponta kétszer-háromszor.

5. Gyógyteák

A megfelelő folyadékbevitel a beteg szervezet esetében még fontosabb, mint általában, és persze amikor ilyen bölcsességeket olvasunk, véletlenül se gondoljuk, hogy az energiaital, a kóla, vagy akár a 100%-os narancsléként árult dobozos ital pont megfelelő a célnak. Meghűlésnél alap, hogy forró teára vágyunk – ha meg nem, akkor belénk tuszkolják – úgyhogy ha már tea, akkor lehet olyan is, aminek talán van valamilyen pozitív hatása azon kívül, hogy jól esik.

megfazas6

A választék széles, a teakeverékek beszerezhetők a drogériákban is akár, vagy patikában, bioboltban. Nekem a hársfa – citromfű összekeverése vált be leginkább, annak még az íze is egész jó. Kakukkfűtea köhögésnél jön jól, a kamilla pedig általános gyulladáscsökkentő – és hát persze a kamilla főzettel remekül lehet inhalálni, csak ne felejtsünk el egy kis sót is szórni a vízbe, hogy ne szárítsa ki az arcüreget a főzet.

És igen, a csipkebogyótea is szóba jöhet, C-vitamin-forrás, miegyéb, csak kövessük a csomagoláson leírtakat. Nem szabad leforrázni, áztatni szükséges, ráadásul hideg vízben.

6. Lapacho

Erről egyszer majd írok egy külön történetet, hogyan ismerkedtem meg a lapacho teával, mert megér egy külön posztot. De nem hiányozhat ebből a felsorolásból sem. A lapacho egy dél-amerikai fa fajta, belső, vörös színű kérgéből készítik a lapacho teát. A lapachokéreg gyógyhatású lehet fertőzések esetén, de fájdalomcsillapító hatása is van, és tisztítja a nyirokrendszert. Utóbbi tulajdonsága miatt daganatos betegeknek is ajánlják kiegészítő terápiaként. (Igen, próbáltam én is, 10 éve – nem véletlen, hogy szokott lenni otthon a polcon úgy általában…)

Az immunrendszert erősíti, de emellett gomba- és baktériumölő hatása is van, gombás fertőzések esetében különösen hatásos lehet. Sőt, javallott bőrbetegségek, akár ekcéma kezelésére is. Hogy hogyan kell elkészíteni a teát, arra már elég sok változatot találtam, az arany középút az lehet, hogy érdemes legalább 1 liter forrásban lévő vízhez kb. 4 evőkanálnyi lapachokérget hozzáadni, ezt kislángon még 10-15 percig főzni, majd 5-10 percig állni hagyni, és utána leszűrni.

lapacho

Az íze elsőre talán barátságtalan, mézzel egész tűrhető, de kapható már ízesített változatban is. Van filteres kiszerelés a boltokban, de hát azzal speciel csak bonyolultabban kivitelezhető ez az elkészítési procedúra, meg esetleg kérdéses, hogy mit rejtenek a tasakok. Legjobb a szálas verzió, Müllerben például beszerezhető.

7. Megelőzés

Elcsépeltnek hangzik, de én a saját bőrömön tapasztalom, hogy lehet azért tenni, hogy ellenállóbbak legyünk a megfázások, influenza-szerű megbetegedések ellen. Évekig az ment, hogy egyszer ősszel, egyszer tavasszal garantáltan beteg lettem – hogy vírust szedtem-e be, vagy csak valami bakteriális cucc volt, az változóan alakult, de a forgatókönyv hasonló volt: torokfájás – gyengeség / orrfújás / levegőt nem kapok - köhögés.

Az alaphosszúság 2 hét volt, amiből mondjuk 5 nap ágyhoz kötöttebbre sikerült, de a köhögéses szakasz elnyúlhatott akár önmagában is 3 hetesre. Legutóbb megúsztam, elmaradt az ágynak dőlés ősszel. És egyelőre most is tartom magam, a szezonban.

megfazas2

Lehet, hogy csak szerencsém van, de a megelőzés fontosságára legalább ennyire gyanakodnék. Reggelente bekapok egy 1000 mg-os C vitamint, és ősszel elkezdtem szedni egy multivitamint is. Hetente háromszor-négyszer még reggeli előtt kifacsarom egy grapefruit levét, összekeverem egy kis kanál olívaolajjal és megiszom. Sok gyümölcs, sok zöldség. És heti háromszor sport.

Érezhetően javult az állóképességem és az ellenálló-képességem. Márpedig a cél ez volt, elsősorban. 10 éve egyre inkább ez: hogyan lehet elérni azt az állapotot, amikor minden rendben van, az egészség nem egy vágyott fogalom.

Ha még olvasnivalóra vágytok, összeszedtem még további tippeket: itt a tudományosnak ható verzió, ez itt a bulvárosabb, ez pedig a bio/natúrgyógyászati megközelítés.

Oszd meg barátaiddal is, ha náthásak, influenzásak!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült végre, mi számít a legbiztonságosabb alkoholnak
Több mint 340 ezer főt vizsgált a kutatás, hogy megtalálja a legbiztonságosabb alkoholt. Nagyon nem mindegy tehát, hogy mivel koccintasz.


Egy pohár vörösbor a vacsorához: sokak számára ez a kép a megérdemelt pihenés, a kulturált gasztronómia és a mediterrán életérzés szinonimája. De vajon ez a rituálé egy szívbarát szokás, vagy csupán önámítás, amivel az alkoholfogyasztás kockázatait próbáljuk palástolni? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk.

Friss, több százezres adathalmazt elemző kutatások szerint a bor, mértékkel fogyasztva, valóban a legalacsonyabb kockázati profillal társul a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából,

miközben a közegészségügyi üzenet továbbra is kőbe van vésve: nincs biztonságos alkoholszint.

A központi állítás, amely szerint a bor lehet a legbiztonságosabb alkoholfajta, egy nagyszabású, az idei kardiológiai világkongresszuson bemutatott elemzésen alapul. A UK Biobank több mint 340 ezer brit felnőtt adatait feldolgozó munka szerint a mérsékelten bort fogyasztók körében

körülbelül 21 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem isznak.

Ezzel éles ellentétben a sört vagy égetett szeszes italokat előnyben részesítők körében már alacsony fogyasztás mellett is mintegy 9 százalékkal magasabb kockázatot mutattak ki – írja az American College of Cardiology. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek megfigyeléses adatok, amelyek összefüggést mutatnak, de nem feltétlenül jelentenek egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. Zhangling Chen, a kutatás vezető szerzője szerint az eredményeik segítenek tisztázni a korábbi, gyakran ellentmondásos bizonyítékokat.

„Még az égetett szeszes italok, a sör vagy a cider alacsony vagy mérsékelt fogyasztása is magasabb halálozáshoz kapcsolódik, míg a bor alacsony vagy mérsékelt fogyasztása alacsonyabb kockázattal járhat”

– tette hozzá a professzor.

A számok mögött azonban ott rejlik a fogyasztás mintázata is. Egy másik, szintén a UK Biobank adataira épülő vizsgálat szerint az étkezéshez kötött, és a hét több napjára elosztott alkoholfogyasztás kedvezőbb kimenetelekkel járt, mint az étel nélkül, vagy ritkán, de akkor nagyobb mennyiségben történő ivás – áll a BMC Medicine tudományos folyóiratban.

De ha nem csak a mennyiség, hanem a „hogyan” és a „mit” is számít, mi különbözteti meg a borivókat másoktól? A különbségek egy része az életmódban keresendő.

A kutatók szerint a borfogyasztók általában jobb minőségű étrendet követnek és egészségesebb viselkedésmintákat mutatnak.

Maga a bor összetétele is szerepet játszhat: a vörösborban található polifenolok elméletileg támogathatják az erek egészségét, bár ez a hatás embereken egyértelműen nem bizonyított.

A száraz vörösbor emellett jellemzően kevesebb cukrot tartalmaz, mint sok hozzáadott sziruppal készült koktél. Míg a nemzetközi szabványok szerint egy száraz bor maradékcukor-tartalma alacsony, addig egyetlen cukros koktél is több tíz gramm hozzáadott cukrot rejthet.

Miközben egyes kutatások a mérsékelt borfogyasztás lehetséges előnyeit vizsgálják, a nagy nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja sokkal szigorúbb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelműen fogalmaz: a kockázat az első korty alkoholtól kezdődik, különösen a daganatos megbetegedések szempontjából. „Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholfogyasztási szintről. Nem számít, mennyit iszik az ember – az ivó egészségét érintő kockázat bármely alkoholtartalmú ital első cseppjével elkezdődik” – mondta Dr. Carina Ferreira-Borges az Egészségügyi Világszervezet közleményében.

Az Amerikai Szív Szövetség pragmatikusabb megközelítést alkalmaz:

aki nem iszik, az egészségügyi okokból ne is kezdjen el, aki pedig fogyaszt alkoholt, az tegye mértékkel, és egyeztessen orvosával az egyéni kockázatairól.

Iránymutatásuk szerint a mértékletesség nők esetében napi egy, férfiaknál napi legfeljebb két standard italt jelent, ami nagyjából 1,5 deciliter bornak, egy pohár sörnek, vagy 4 centiliter tömény italnak felel meg.

Bizonyos esetekben pedig még a mérték is túl sok. Várandósság alatt, bizonyos gyógyszerek szedése mellett, máj- vagy hasnyálmirigy-betegségben szenvedőknek, illetve szívritmuszavar-hajlam esetén a teljes absztinencia javasolt.

Összességében a jelenlegi bizonyítékok alapján a bor mértékletes fogyasztása a tömény italokhoz vagy a sörhöz képest valóban kedvezőbb szív- és érrendszeri kockázati profillal társulhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bor „védőoltás” a szívnek, és nem ad általános felmentést az alkohol ismert egészségkockázatai alól. A döntést mindig három pillérre érdemes alapozni: az egyéni egészségi állapotra, a fogyasztás mennyiségére és mintázatára, valamint az ital típusára. A hosszú élet receptjében ugyanis a bor legfeljebb fűszer lehet – a fő hozzávalók továbbra is a mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a minőségi alvás és a stressz hatékony kezelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk