ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

7 tipp a megfázás leküzdéséhez

Enyhítsd a megfázás tüneteit ezzel a 7 egyszerű trükkel és érezd magad fittnek és egészségesnek télen is!


Ha valaki, én aztán ismerem a felsőlégúti megbetegedéseket, volt bennük részem elégszer. Még mielőtt a kemoterápia kárt tett volna az amúgy sem olyan bivalyerős immunrendszeremben, általános volt, hogy évente kétszer-háromszor kidönt egy ilyen kór, utána meg aztán pláne.

Bár talán klasszikusan influenzás alig voltam, inkább a vírusos torokgyulladásra specializálódtam. Ennek okán már elég profi vagyok abban, hogy mivel érdemes esetleg próbálkozni, hogy a tüneteket mérsékeljük, netán hamarabb meggyógyuljunk.

Össze is szedtem néhány tippet – amikről azért nem állítanám, hogy tuti befutók, mert biztosan mindenkinél más válik be, de az biztos, hogy ártani nem ártanak, ilyenformán egy próbálkozást megérhetnek. A lista szubjektív, saját tapasztalatokon alapul, és a sorrend nem jelöl különösebb preferenciát.

Pozitívra Hangoló: egészség, boldogság, siker

Az ember akkor tanulja meg értékelni az egészség fontosságát, ha egyszer csak nincs. Magam is így voltam vele - 10 évvel ezelőtt a nyirokrákból sikerült meggyógyulnom. De sikerült!

orsi

Ez a blog részben visszaemlékezés, de nagyobb részt mégis inspirálás arra, hogy hogyan lehetünk általában jól. Szóval pozitívra hangolni igyekszik.

1. Csodakeverék

Van egy könyvem, „Természetes antibiotikumok” a címe, abból lestem el ezt a receptet, és már elég sokszor alkalmaztam. A tapasztalat az, hogy ha még az elején kapjuk el a megfázást, akkor akár csodákra is képes a cucc, de ha már benne vagyunk a sűrűjében, amikor először iszunk a keverékből, akkor csak apró lépésekben jön a változás, de azért jön.

És akkor a csodaszer: egy bögre meleg (de nem forró!) vízbe csavarjuk bele egy citrom levét, adjunk hozzá egy evőkanál aloé levet (bevallom, ezt én sokszor kihagyom, mert nem mindig van otthon), 10 csepp echinaceát és 10 csepp grapefruitmag-kivonatot.

megfazas8

Ebből a keverékből naponta háromszor érdemes fogyasztani. Enyhén izzaszt, de a légutakat is tisztítja, ezért lefekvés előtt mindenképpen érdemes felhajtani egy adagot.

2. Grapefruitmag-kivonat

Amennyi jót írnak róla, már lassan ez is olyan mindent tudó csodaszer a szememben, mint amilyennek sokszor az aloé tűnik. De tény, hogy sokféle problémára alkalmazható, aktiválja a szervezet saját védekező rendszerét. Ráadásul, ha megfelelően adagoljuk, nincs mellékhatása – nem én mondom, a szakirodalom, de mellékhatást én sem tapasztaltam.

Arra kell csak ügyelni, hogy tömény formában nem szabad alkalmazni a nyálkahártyákon, mindig hígítani szükséges. A hatóanyaga bioflavonoidokból és glikozidokból áll, előbbiek kiválóan semlegesítik a szabadgyököket – amik ugye a daganatok kialakulásában is szerepet játszhatnak. Mivel ennyire remek hatásai vannak, természetesen megfázás ellen is bevethető, 2 dl vízben (esetleg teában) kell 15 csepp kivonatot elkeverni és meginni, naponta három alkalommal.

megfazas1

Nálam akkor válik be leginkább, amikor este úgy érzem, hogy mintha kaparna a torkom, és felhajtok egy pohár vizet grapefruitmag-kivonattal, na akkor másnap az esetek 90%-ában semmi bajom. Ajánlják még szájfertőzések kezelésére, fogínygyulladás mérséklésére, herpesz ellen, bőrhibákra, aknés problémákra, de még bőrbetegségek kezelésére is.

3. Gyömbér

Az indiai ajurvédikus orvoslás és gasztronómia szerint a gyömbérnek fűtő tulajdonsága van, ezért is inkább a hidegebb, téli hónapokban érdemes fogyasztani. Meg is lepődtem ezen egy indiai főzőtanfolyamon, hogy akkor ezek szerint teljesen elhibázott lépés nyáron gyömbéres-citromos limonádét szürcsölgetni…

De hát a gyömbér azért szerencsére nem csak limonádéban felhasználható, és mivel emésztést segítő hatása van, a konyhában abszolút alapkellék lehet. Mert hát miért ne lehetne télen a sütőtök-krémlevest egy kis gyömbérrel megbolondítani – még a meghűlések kivédésére is jól jöhet. Igen, a gyömbér erre is jó: megfázás, torokfájás kezelésére ajánlott.

magfazas4

Főzhetünk belőle teát, de nem is muszáj ezzel pepecselni, mert gyömbérteából van bőven választék bioboltban vagy egy szupermarketben is. Ha mégis pepecselnénk: a gyömbért lereszelve keverjük össze egy kis mézzel, és abból kanalazzunk be nap közben minél többször egy-egy adagot.

4. Propolisz

A méheknek köszönhetjük ezt a rengeteg hatóanyaggal rendelkező csodaszert. Főként flavonoidok és flavonok vannak benne, de tartalmaz ásványi anyagokat és nyomelemeket is. A propolisz katalizátorként megerősíti az immunrendszert, a sejtek anyagcseréjét fokozza, és állítólag még allergiaellenes hatása is van.

A megfázáson kívül jól alkalmazható a fül-, orr-, torok- és gégebetegségeknél (mint amilyen a nagyon gyakori vírusos torokgyulladás például), köhögésnél, fogínygyulladásnál, fogbetegségeknél, alhasi szervek megbetegedésénél. A már emlegetett szakirodalom azt írja, hogy felsőlégúti megbetegedéseknél egy szelet kenyérre kell 10-20 csepp propolisztinktúrát csepegtetni, azt alaposan megrágva lenyelni.

megggf

Kipróbáltam, egy kanál mézzel is remekül működik a dolog, a toroknak külön jól esik. De toroköblítésre is alkalmas: 2 dl meleg vízhez 5 csepp propoliszkivonatot kell adni, azzal gargarizálni naponta többször. Ha általános immunerősítés is a cél, akkor egy pohár vízbe kell 10 csepp propolisztinktúrát elkeverni, azt meginni, naponta kétszer-háromszor.

5. Gyógyteák

A megfelelő folyadékbevitel a beteg szervezet esetében még fontosabb, mint általában, és persze amikor ilyen bölcsességeket olvasunk, véletlenül se gondoljuk, hogy az energiaital, a kóla, vagy akár a 100%-os narancsléként árult dobozos ital pont megfelelő a célnak. Meghűlésnél alap, hogy forró teára vágyunk – ha meg nem, akkor belénk tuszkolják – úgyhogy ha már tea, akkor lehet olyan is, aminek talán van valamilyen pozitív hatása azon kívül, hogy jól esik.

megfazas6

A választék széles, a teakeverékek beszerezhetők a drogériákban is akár, vagy patikában, bioboltban. Nekem a hársfa – citromfű összekeverése vált be leginkább, annak még az íze is egész jó. Kakukkfűtea köhögésnél jön jól, a kamilla pedig általános gyulladáscsökkentő – és hát persze a kamilla főzettel remekül lehet inhalálni, csak ne felejtsünk el egy kis sót is szórni a vízbe, hogy ne szárítsa ki az arcüreget a főzet.

És igen, a csipkebogyótea is szóba jöhet, C-vitamin-forrás, miegyéb, csak kövessük a csomagoláson leírtakat. Nem szabad leforrázni, áztatni szükséges, ráadásul hideg vízben.

6. Lapacho

Erről egyszer majd írok egy külön történetet, hogyan ismerkedtem meg a lapacho teával, mert megér egy külön posztot. De nem hiányozhat ebből a felsorolásból sem. A lapacho egy dél-amerikai fa fajta, belső, vörös színű kérgéből készítik a lapacho teát. A lapachokéreg gyógyhatású lehet fertőzések esetén, de fájdalomcsillapító hatása is van, és tisztítja a nyirokrendszert. Utóbbi tulajdonsága miatt daganatos betegeknek is ajánlják kiegészítő terápiaként. (Igen, próbáltam én is, 10 éve – nem véletlen, hogy szokott lenni otthon a polcon úgy általában…)

Az immunrendszert erősíti, de emellett gomba- és baktériumölő hatása is van, gombás fertőzések esetében különösen hatásos lehet. Sőt, javallott bőrbetegségek, akár ekcéma kezelésére is. Hogy hogyan kell elkészíteni a teát, arra már elég sok változatot találtam, az arany középút az lehet, hogy érdemes legalább 1 liter forrásban lévő vízhez kb. 4 evőkanálnyi lapachokérget hozzáadni, ezt kislángon még 10-15 percig főzni, majd 5-10 percig állni hagyni, és utána leszűrni.

lapacho

Az íze elsőre talán barátságtalan, mézzel egész tűrhető, de kapható már ízesített változatban is. Van filteres kiszerelés a boltokban, de hát azzal speciel csak bonyolultabban kivitelezhető ez az elkészítési procedúra, meg esetleg kérdéses, hogy mit rejtenek a tasakok. Legjobb a szálas verzió, Müllerben például beszerezhető.

7. Megelőzés

Elcsépeltnek hangzik, de én a saját bőrömön tapasztalom, hogy lehet azért tenni, hogy ellenállóbbak legyünk a megfázások, influenza-szerű megbetegedések ellen. Évekig az ment, hogy egyszer ősszel, egyszer tavasszal garantáltan beteg lettem – hogy vírust szedtem-e be, vagy csak valami bakteriális cucc volt, az változóan alakult, de a forgatókönyv hasonló volt: torokfájás – gyengeség / orrfújás / levegőt nem kapok - köhögés.

Az alaphosszúság 2 hét volt, amiből mondjuk 5 nap ágyhoz kötöttebbre sikerült, de a köhögéses szakasz elnyúlhatott akár önmagában is 3 hetesre. Legutóbb megúsztam, elmaradt az ágynak dőlés ősszel. És egyelőre most is tartom magam, a szezonban.

megfazas2

Lehet, hogy csak szerencsém van, de a megelőzés fontosságára legalább ennyire gyanakodnék. Reggelente bekapok egy 1000 mg-os C vitamint, és ősszel elkezdtem szedni egy multivitamint is. Hetente háromszor-négyszer még reggeli előtt kifacsarom egy grapefruit levét, összekeverem egy kis kanál olívaolajjal és megiszom. Sok gyümölcs, sok zöldség. És heti háromszor sport.

Érezhetően javult az állóképességem és az ellenálló-képességem. Márpedig a cél ez volt, elsősorban. 10 éve egyre inkább ez: hogyan lehet elérni azt az állapotot, amikor minden rendben van, az egészség nem egy vágyott fogalom.

Ha még olvasnivalóra vágytok, összeszedtem még további tippeket: itt a tudományosnak ható verzió, ez itt a bulvárosabb, ez pedig a bio/natúrgyógyászati megközelítés.

Oszd meg barátaiddal is, ha náthásak, influenzásak!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kutatók belenéztek az agyba ásítás közben, és nem hittek a szemüknek
Ausztrál kutatók azt hitték, tudják, mi történik ásításkor, de egy MRI-vizsgálat mindent a feje tetejére állított.


MRI-felvételek leplezték le: egyetlen ásítás teljesen más irányba tereli az agyat védő folyadékot, mint egy mély lélegzetvétel. Ausztrál kutatók jöttek rá a meglepő jelenségre egy friss tanulmány alapján, írta a ScienceAlert. A kutatócsoport 22 egészséges résztvevő fejét és nyakát vizsgálta MRI-vel, miközben ásítottak, mélyeket lélegeztek, vagy épp megpróbálták elfojtani az ásítást.

A felvételek kimutatták, hogy ásításkor az agy-gerincvelői folyadék (CSF) a koponyától a gerinc felé mozdult el.

Ez pont az ellenkezője annak, ami egy mély belégzésnél történik.

Mindkét cselekvés, az ásítás és a mély légzés is, fokozta az agyból kiáramló vér mennyiségét, helyet csinálva a friss vérnek. Az ásítás kezdeti szakaszában azonban az agyba áramló artériás vér mennyisége nagyjából egyharmadával megugrott. A kutatók azt is észrevették, hogy minden résztvevőnek volt egy rá jellemző, egyedi ásítási mintázata, ami minden alkalommal ismétlődött.

„Az ásítás a cerebrospinális folyadékot az ellenkező irányba mozgatta, mint egy mély lélegzetvétel” – mondta Adam Martinac idegtudós a New Scientist magazinnak. „És mi csak ültünk ott, hogy hűha, erre egyáltalán nem számítottunk.”

A nagy kérdés, hogy miért van ez a különbség.

A kutatók szerint az ásításnak különleges szerepe lehet az agy „kitakarításában”, vagyis a salakanyagok eltávolításában. Egy másik elmélet szerint az agy hűtését szolgálhatja.

Az agyhűtés elméletét korábbi adatok is alátámasztják, amelyek kapcsolatot találtak a környezeti hőmérséklet és az ásítások gyakorisága között. Az agyi salakanyag-eltávolítás, az úgynevezett glymphatikus rendszer kutatása egyre fontosabb terület, és más vizsgálatok már kimutatták, hogy

alvás közben a folyadékáramlás felerősödik az agyban.

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek. A tanulmányt még nem bírálták el független szakértők, és a megfigyelt hatás nem jelentkezett mindenkinél, a férfiaknál például ritkábban. Ezt azonban részben a mérőeszköz zavaró hatása is okozhatta. Az ásítás tehát jóval több lehet egy egyszerű reflexnél. Egy bonyolult, velünk született idegrendszeri program, amelynek pontos szerepét további kutatásoknak kell tisztáznia.

„Az ásítás egy rendkívül adaptív viselkedésnek tűnik, és élettani jelentőségének további kutatása gyümölcsöző lehet a központi idegrendszer homeosztázisának megértésében” – írják a szerzők.

Már csak az a kérdés, hogy amíg ezt cikket olvastad, hányszor kellett ásítanod?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Itt a krónikus hazudozók lebuktatásának új, alattomos módszere – kiderült, mit árul el a szenvedély
Egy friss brit kutatás trükkös, de zseniális módszert dolgozott ki a notórius hazudozók kiszűrésére: nem azt figyeli, mit mondanak, hanem hogyan.


A hazugságkutatás a kommunikációpszichológia Szent Grálja. Mindenki hazudik – ezt rég tudjuk, de nem mindegy, milyen gyakran, és milyen típusban. Van az apró, szociálisan elfogadott hazugság: „Nagyon jól áll ez az ing!”, „Sajnálom, aznap nem érek rá…” Ezek a kis füllentések valójában kenegetik az emberi kapcsolatokat. A másik véglet viszont a krónikus hazudozó:

aki úgy és olyan gyakran ferdít, hogy már-már a valóság is csak egy lehetőség neki a sok közül.

Ők azok, akiknek a szavában már senki sem bízik, és akikkel kapcsolatban egyre inkább az a kérdés: mitől ilyen kórosan allergiásak az igazságra?

Most a University of Portsmouth kutatói – élükön Sharon Leel pszichológussal – egy újfajta kísérleti módszert dolgoztak ki arra, hogy a krónikus hazudozók mikor és hogyan buknak le. A módszer neve: az Ördög ügyvédje-teszt. Az alapötlet annyira egyszerű, hogy szinte fáj: kérj meg valakit, hogy előbb érveljen a saját véleménye mellett, majd érveljen az ellenkezője mellett is. És nézd meg, mikor mondja szenvedélyesebben. Na, ott lesz az igazság.

Nem mindegy, milyen hazugságról beszélünk

A klasszikus hazugságvizsgálatok – például a poligráf vagy a szemmozgás-elemzés – mindig azt feltételezték, hogy valaki vagy igazat mond, vagy nem. A Portsmouth-i kutatás viszont egy finomabb réteghez nyúlt: az identitás szintjén lévő véleményhazugságokhoz, azaz ahhoz, amikor valaki a politikai, erkölcsi vagy társadalmi nézeteiről nem mond igazat. Tipikus helyzet: beszélgetsz valakivel, nem ismered jól, és a téma átcsúszik kényes terepre – mondjuk politikára. Először csak óvatosan puhatolózol, majd esetleg bele is mész egy kis hazugságba, nehogy összezördüljetek. De vajon ki az, aki csak udvariasságból „csúszik meg”, és ki az, aki alaptermészeténél fogva hajlamos a hazugságra?

Az ördög ügyvédje: egy új hazugságcsapda

Leel és munkatársai 170 résztvevővel dolgoztak, akiket videós Zoom-interjúkon keresztül kérdeztek meg véleményes kérdésekről – például, hogy bízhatunk-e a kormányban, vagy hogy a közterületi kamerák megsértik-e a magánszférát. A résztvevőket két csoportra osztották: egyik fele mondhatott igazat, a másiknak viszont hazudnia kellett.

Ezután mindenkitől azt kérték, hogy mondja el az álláspontját, majd érveljen az ellentétes nézőpont mellett is, mintha ő is azt vallaná.

Később megkérték őket, értékeljék, mennyit hazudtak, és mennyire gondolták, hogy az interjúztató elhitte nekik.

Az interjúkat hang- és videófelvétel alapján értékelték: hány érvet tudtak felsorakoztatni, mennyire voltak világosak, eredetiek, szenvedélyesek, és mennyire tűnt az egész hitelesnek. A legérdekesebb mérőszám: a szenvedély – azaz az, hogy valaki mennyire hisz abban, amit mond. Ez lett a legfontosabb különbség a hazudozók és az igazmondók között.

A lebukás kulcsa: a szenvedély hiánya

A kutatás azt találta, hogy a krónikus hazudozók meglepően simán eljátsszák az ördög ügyvédjét – tehát könnyen és folyékonyan tudnak az ellenkező vélemény mellett érvelni. Az igazmondóknak ez sokkal nehezebben ment, különösen akkor, ha részletes, példákkal alátámasztott magyarázatot kellett adniuk.

A különbség ott jelent meg igazán, amikor a szenvedélyességet mérték. A hazudozók, amikor nem az igazi nézetüket mondták, látványosan elvesztették a lendületüket. Nem világosan, nem meggyőzően, és legfőképp: nem szenvedéllyel beszéltek. Ahogy a kutatók fogalmaztak:

„Ha valaki olyan véleményt mond, amit igazán vall, abba szenvedélyt is visz. A hazudozók viszont, akik nem hisznek abban, amit mondanak, nem mutatnak szenvedélyt.”

A leglátványosabb különbségek akkor jelentkeztek, amikor bővebb kifejtést kértek: ilyenkor a krónikus hazudozók még inkább lebuktak – nem volt elég az ékesszólás, ha hiányzott mögüle az elhivatottság.

Így ismerhetsz fel te is egy hazudozót

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem kell többé mikrokifejezéseket figyelned, nem kell szemmozgást vagy gesztusokat elemezned – elég, ha hallgatod, ahogy a másik beszél.

A szenvedély az, ami nem hamisítható: ha valaki igazat mond, az felizzik. A hangja, a testtartása, a szóhasználata is átmegy egy másik regiszterbe.

Ha pedig kényszerből a másik oldal mellett kell érvelnie, egyből megtorpan, dadogni kezd, ismétli magát, vagy unott lesz. A szenvedély nem hazudik.

Éppen ezért a kutatás azt is javasolja, hogy ha tudni akarod, mit gondol valaki valójában – például egy párkapcsolat elején –, csak kérd meg, hogy játsszon ördög ügyvédjét. Érveljen az ellenkező vélemény mellett is. És csak figyelj: hol lobban fel a láng. Mert ott lesz az igazság.

A Leel-féle tanulmány új korszakot nyithat a hazugságkutatásban: nem a szándékos lebuktatásról szól, hanem arról, hogyan kényszeríthető ki az igazság egy olyan helyzetben, ahol nem lehet hazudni. Mert nem a konkrét tények érdekelnek, hanem az, hogy valaki miben hisz igazán. És erre nem feltétlenül az a válasz, amit mond – hanem az, ahogyan mondja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
„Úgy leszünk többek, ha merünk kevesebbek lenni” – Dr. Aczél Petra meghökkentő tanácsa a digitális zaj korára
A kommunikációkutató az egó háttérbe szorítását javasolta a hitelesebb élethez a Tudatos döntések adásában. Szerinte a valódi kapcsolódás kulcsa nem az önérvényesítés, hanem a jelenlét megélése.


A digitális zaj korában, amikor a figyelem lett a legértékesebb valuta, felmerül a kérdés: tudunk-e még érdemben beszélgetni, vagy már csak elbeszélünk egymás mellett?

A kommunikáció tétje ma már egzisztenciális: érteni a körülöttünk lévő világot – vagy menthetetlenül eltévedni benne.

Ezt a gondolatot járta körbe dr. Aczél Petra kommunikációkutató, a hazai felsőoktatás több mint harminc éve megkerülhetetlen alakja a Tudatos döntések podcast január végi adásában.

„Ha nem tudunk eligazodni a média világában, ha nem tudunk jól kommunikálni – vagy akár értelmezni azt, ami körülvesz minket –, akkor bizony komoly bajba kerülünk” – szögezte le a szakember a Remind magazin által is feldolgozott adásban.

Szerinte a tudás önmagában kevés; ha nem válik érthetően és hitelesen megoszthatóvá, elveszíti minden társadalmi értelmét.

Ezzel szembesítette azt az elitista nézetet, amely szerint ami közérthető, az szükségképpen felszínes is. A probléma épp az, amikor a tudomány vagy a művészet bezárkózik elefántcsonttornyába.

„Ott állunk egy kiállítótérben, és azt érezzük: ez már nem nekünk szól” – hozott egy hétköznapi példát.

A jelenség a tudomány világában is pusztít, amikor a szakmai óvatosság elnémítja a hiteles hangokat.

A COVID-járvány alatt ez drámaian megmutatkozott: amíg a tudomány óvatoskodott, az áltudomány harsányan és egyszerűen beszélt, betöltve a kommunikációs űrt.

Aczél Petra számára a kommunikáció alapjait a gyermekkori családi közeg teremtette meg, ahol a beszélgetés nem praktikus ügyintézés, hanem a közös gondolkodás terepe volt.

A valódi párbeszéd alapja nem a kimondott szó, hanem a megelőző figyelem és kíváncsiság.

A tudatosságot egyetlen szóban sűríti össze: jelenlét. Vagyis az a képesség, hogy nem spórolunk az odafigyeléssel, és nem vagyunk fél lábbal máshol.

Korunk egyik legnagyobb problémájának azt látja, hogy a tudástársadalom elterelte a fókuszt a részvételről, a fiatal generációk pedig gyakran „nincsenek otthon” a saját korukban, ami súlyos mentális terhekhez vezet.

A kutató leszámolt azzal a modern mítosszal is, hogy a siker kulcsa az extrém leegyszerűsítés.

„Soha nincs általános recept a kommunikációra” – jelentette ki határozottan. „Az az állítás, hogy akkor leszel sikeres, ha mindent egy szóba tudsz sűríteni, egyszerűen nem igaz.”

A beszélgetés végén egyetlen, paradox útravalót hagyott a hallgatóknak: „úgy leszünk többek, ha merünk kevesebbek lenni.” Hozzátette: ne vegyük magunkat túl komolyan, és ne az egónk védelme legyen a cél.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kátyúba hajtottál és defektet kaptál? Ezt kell tenned, különben bukhatod a kártérítést
Összegyűjtöttük azokat a lépéseket és buktatókat, amelyek döntően befolyásolják a kárrendezés kimenetelét.


Egyetlen rossz pillanat, egy tompa puffanás, és máris kész a baj: defekt, sérült futómű, több tízezer forintos kár. Pedig kátyúkárnál nem csak az számít, mekkora volt a gödör – hanem az is, mit csinálsz az első percekben. Mutatjuk, hogyan növelheted drasztikusan az esélyedet arra, hogy valóban kifizessék a kárt.

A szokatlanul hideg, jeges időjárás idén különösen kegyetlen volt az utakhoz: országszerte látványosan megszaporodtak a kátyúk, velük együtt pedig a kellemetlen – és gyakran költséges – autós meglepetések.

Bár sokan nem tudják, a kátyúk okozta sérülések után lehet kártérítést igényelni, a gyakorlatban a legtöbb autós már az első lépésnél elbukja az ügyet.

A MABISZ adatai szerint a kátyúkár-bejelentések közel fele adminisztratív okok miatt kerül elutasításra. Vagyis nem azért, mert nem volt kár, hanem mert rosszul, hiányosan vagy nem a megfelelő helyen indult el az ügy. Bokros Máté Levente, biztosítási szakértő, az Atervező.hu alapítója szerint a siker kulcsa a felkészültség és a helyszíni precizitás – nem az, hogy mennyire volt mély a kátyú.

Nem a kátyú méretét nézik

Jogilag a kátyúkár a közút kezelőjének felelősségi körébe tartozik, de ez messze nem jelenti azt, hogy automatikusan fizetnek is. A felelősségbiztosító nem a kátyú méretét vagy formáját vizsgálja, hanem azt, hogy:

  • az úthiba valóban alkalmas volt-e a konkrét sérülés okozására,
  • és mindez egyértelműen bizonyítható-e.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az út kezelője mentesülhet a felelősség alól, ha az úthibára figyelmeztető tábla volt kint, vagy ha a kátyút ideiglenesen jelölték. Emellett a vezetési körülmények is fókuszba kerülnek: nem az a kérdés, ki lehetett-e kerülni a kátyút, hanem az, hogy a sofőr ésszerűen járt-e el az adott forgalmi, időjárási és látási viszonyok között. Bokros Máté Levente elmondása szerint a károk jelentős részét a nem megfelelő sebesség okozza, ezért a vezetési körülmények vizsgálata a kárrendezés része.

Ezért kulcsfontosságú, hogy a kárbejelentéskor részletesen és pontosan írd le a történteket. Minden a felkészültségen és a helyszíni precizitáson múlik.

Mi az első dolgod, ha kátyúba hajtasz?

A biztosítási szakértő kiemelte: kátyúkárnál célszerű rendőrt hívni, még akkor is, ha nincs személyi sérülés, mert a hatósági jegyzőkönyv kulcsfontosságú bizonyíték. Ennek hiánya komoly nehézséget okozhat a kár rendezésében.

A kárt első körben nem a biztosítónál, hanem a közút fenntartójánál kell írásban bejelenteni. A rosszul megcímzett kárigény eljárási okból is elbukhat, még akkor is, ha a károsodás ténye nem vitatott. Magyarországon az útkezelői rendszer nem egységes, ezért kiemelt körültekintés szükséges.

Autópályák és gyorsforgalmi utak: MKIF Zrt.

Országos fő- és mellékutak: Magyar Közút Nonprofit Kft.

Településeken belül: jellemzően az önkormányzat

Budapesten: Budapest Közút Zrt. és a kerületi önkormányzatok

Dokumentálás: itt nem lehet félmunkát végezni

A sikeres kárrendezéshez komplex dokumentációra van szükség:

  • rendőrségi jegyzőkönyv,
  • tanúnyilatkozat (ha van, és jobb, ha van),
  • részletes kárigény,
  • több, beazonosítható fénykép a kátyúról és az autóról,
  • javítási számlák a kár összegének igazolására.
A fotóknál nem elég egy közeli kép a gödörről: látszania kell a helyszínnek, a környezetnek, sőt az utcatáblának is, lehetőleg több szögből.

Bár videót egyelőre nem kérnek a biztosítók, egy későbbi jogvita esetén aranyat érhet.

A szakértő külön kiemeli: ilyenkor nincs „okosba megoldjuk”. A javításról szóló számlákat meg kell őrizni, a cserélt alkatrészeket érdemes megtartani, személyi sérülésnél pedig az orvosi dokumentáció is elengedhetetlen. Továbbá hasznos lehet néhány szemtanú is, akik alátámaszthatják, hogy a sofőr nem lépte túl a megengedett sebességet. Ha nem tudod egyértelműen bizonyítani, hogy az úthiba okozta a kárt, a fenntartó nem fog felelősséget elismerni, és a biztosító sem fizet.

Van könnyebb út? Igen, de nem mindenkinek

Ha rendelkezel CASCO-val vagy kötelezőhöz kötött kátyúkár-kiegészítéssel, a biztosító átvállalja az ügyintézést, segít az útkezelő azonosításában, és megtéríti a kárt. Sőt, a regresszt – vagyis a kár behajtását az útkezelőn – is intézi.

Adminisztratív szempontból ez jelentősen egyszerűbb megoldás, mint a közvetlen igényérvényesítés az útkezelőnél. Fontos azonban, hogy a biztosítás ilyenkor sem fedezi az esetet, ha az úthibára figyelmeztető jelzés ki volt helyezve.

Milyen alkatrészekre terjed ki általában a kiegészítő kátyúkár biztosítás?

Bokros Máté Levente elmondta: jellemzően a gépjármű gumiabroncsai, keréktárcsái, tengelycsonkjai, kerékagyai, csonkállványai, gólyalábai és lengéscsillapítói tartoznak a biztosított alkatrészek közé. Emellett a fényezési és egyéb apróanyag költségek is téríthetők. Érdemes számolni azzal, hogy ha egy alkatrészt az ellenoldali párjával együtt kell cserélni, a biztosító csak a sérült darabot téríti, a párját nem.

A szakértő szerint a kátyúkár biztosítások éves díja alacsony, így könnyen kedvet kaphatunk a szerződéskötésre. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a CASCO bónusz fokozata csökken, amikor a biztosító kifizeti a kárt, mivel ez kárrendezésnek minősül, és a következő évek díja emelkedhet. Jó hír, hogy ha a kifizetett összeg visszatérül a biztosítónak, a bónusz fokozat visszaállítható. Ez azonban nem automatikus, külön ügyintézést igényel, és könnyen el lehet felejteni.

A legjobb védekezés még mindig a figyelem

A szakértő szerint a legtöbbet továbbra is azzal tehetjük, ha körültekintően vezetünk, és alkalmazkodunk az útviszonyokhoz. Ha mégis bekövetkezik a baj, a türelmes, alapos dokumentálás a legjobb befektetés.

Akár a biztosító, akár az útkezelő felé indítjuk az igényt, a gondos nyilvántartás adja majd a sikeres kártérítés alapját. Ne felejtsük: a kár pontos dokumentálására szánt idő mindig kevesebb, mint amit egy esetleges jogvita során a bíróságon kellene eltölteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk