Megmutatjuk az El Greco kiállítás legkülönlegesebb remekműveit
Nagyszabású El Greco-kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban. A kiállításon több mint ötven alkotást csodálhatsz meg a spanyol-krétai mestertől. Illetve itt mutatkozik be a Szépművészeti legújabb El Greco szerzeménye, a magyar vonatkozású Gonzaga Szent Alajos képmása című remekmű is.
Mi már láttuk a kiállítást. Nézd meg velünk a legkülönlegesebb alkotásokat!
A Szépművészeti Múzeum híres spanyol festészeti gyűjteményéről, és akárhányszor jártam végig az állandó kiállítást, mindig El Greco művei vonzották magukhoz a tekintetem. Nem csoda, hiszen ezek az erősen kontrasztos vallásos képek igencsak kitűnnek sajátos stílusukkal.
A Szépmű összesen hat saját kezű El Greco-alkotást őriz. Ezt kiegészítve olyan kiemelkedő művek érkeztek az El Greco időszaki kiállításra, mint a Szent Sebestyén a palenciai katedrálisból, a Krisztus megkeresztelése a madridi Pradóból, a Szent Lajos francia király egy apróddal a párizsi Louvre-ból, és a toledoi Santo Domingo el Antiguo-kolostorból kölcsönzött, Krisztus feltámadása című oltárkép, amely eddig még sosem hagyta el a várost.
El Greco 1541-ben Domenikosz Theotokopulosz néven született Kréta szigetén, ahol elismert ikonfestőként tevékenykedett fiatal éveiben. Művészi ambíciói azonban már 25 évesen Velencébe vitték, ahol nagy hatást tett rá a velencei kolorit és életteliség. Ugyanakkor hatott rá Veronese színpadszerűsége, Tintoretto nyugtalan, vibráló vészjósló légköre, és Tiziano portéfestészete is.
El Greco végül Spanyolországban tudta kibontakoztatnia alkotóképességének teljes eszköztárát. Az 1580-as évek elejére a toledói vallásos művészeti közeg meghatározó alakjává vált, és 1614-ben bekövetkezett haláláig egy kisebb műhelyt vezetett, amelyben a bonyolult kivitelezésű retablók (oltárfelépítmények) mellett vallási témájú képeket is festettek.
A kiállítótérbe lépve az első kép, amivel szembe találtuk magunkat Szent Jakabot, mint zarándokot ábrázolja. A nyitókép nem véletlen, hiszen jelképezi azt a hosszú utat is, amit El Greco Krétától Toledóig bejárt, és amelynek során bizánci ikonfestőből a nyugati festészet meghatározó mesterévé vált.
A kiállításon az itáliai nagy mesterektől is kiállítottak képeket, így hatásukat El Grecora közvetlenül is megfigyelhetjük. Első toledói megbízásain is látszik, hogy El Greco nagyszabású és bonyolult kompozíciójú művek kivitelezésében is jeleskedett. A Szent Sebestyén című festményén is szemügyre vehetjük, hogyan használja a Velencében tanult témákat, színeket és a tájképi hátteret.
El Greco számos Magdolna-képe közül a kiállításon látható kötődik legszorosabban a velencei festészethez. A jobb kéz ujjainak beállítása jellegzetes tizianoi mintát követnek. A táj és égbolt finom színátmenetekkel megfestett ultramarinkékje pedig szintén a velencei mestereket idézi.
Érdekes volt a nagy előd hatását tanulmányozni El Greco és Veronese egymás mellett kiállított azonos témájú Angyali üdvözletén is.
El Greco számos Szűz Mária-ábrázolást készített. Ezek közül is kiemelkedő a kiállításon a Szeplőtelen fogantatás Szent János evangélistával. A festmény merőben újszerű ábrázolás a Szűzről. Mária monumentális alakjára az evangelista ugyanabból a pozícióból néz fel, mint ahol a kép nézője is áll.
El Greco jellegzetes megnyújtott alakjai 1600 körül tűntek fel egyre gyakrabban alkotásain. Szép példa erre a kiállításon a Krisztus megkeresztelése kompozíción.
A Krisztus-ábrázolások közül a tárlat legkülönlegesebb darabja a toledoi Santo Domingo el Antiguo-kolostorból kölcsönzött Krisztus feltámadása című oltárkép, amely eddig még sosem hagyta el Toledo városát. A kép felső részét Krisztus nyugodt és méltóságteljes apollói alakja uralja. A kecses beállítás Giambologna Mercurius-szobrát idézi.
A kiállításon El Greco Krisztus a kereszten festményét összehasonlíthattuk Veronese azonos témájú alkotásával. Illetve a kiállított domborművön, feszületen és El Greco feszületeket ábrázoló festményein megismerhettük a 16. században népszerű keresztrefeszítés-típusokat is.
A kiállítás külön szekcióban mutatja be El Greco isteni és világi képmásait.
Különleges alkotás Szent Ildefonz portréja is, aki kulcsfontosságú szerepet játszott a Mária-kultusz spanyolországi megerősítésében. El Greco glória nélkül, saját íróasztalánál ülve ábrázolja a szentet, 16. századi enteriőrben. A püspök arca egy nagyon emberi keresztény tudósé, akihez minden bizonnyal könnyen tudtak kapcsolódni a szentélyt látogató hívek.
El Grecónak köszönhető Toledóban a világi portré műfajának bevezetése is. A festő a velencei arcképfestészet eszközeit a spanyol ízléshez és igényekhez igazította, és élénk kifejezőerővel teli portrékat alkotott.
A világi portrék között kiemelt helyen mutatja be a tárlat a Szépművészeti Múzeum legújabb szerzeményét a Szent Alajos képmása című portrét.
El Greco Szent Alajos képmása című festménye a MOL-Új Európa Alapítványnak köszönhetően került a múzeumba. A remekművet a Christie’s aukciósház júniusi árverésén 3,6 millió dollárért vásárolták meg, és hosszú távú letétként került a Szépműbe.
A festmény egykor a neves műgyűjtő, Nemes Marcell tulajdonában volt, aki az 1910-es évek elején vételre ajánlott több jelentős művet a magyar államnak és a főváros vezetésének. Sajnos egyikük sem élt ezzel a páratlan lehetőséggel, így a Szent Alajos képmása is végül egy 1913-as párizsi aukción kelt el. A remekmű mostani megvásárlása tulajdonképpen ennek a sajnálatos döntésnek a részleges helyrehozatala: a festmény több mint száz év elteltével visszakerült Magyarországra.
Az Assisi Szent Ferencről készült alkotások szekciójában láthattunk egy nagy felfedezést is. A Szent Ferenc elragadtatása című festmény sokáig ismeretlen volt az El Greco életműben. A közelmúltban bukkantak rá egy lengyel templom félreeső, rosszul megvilágított részén, elhanyagolt állapotban. A sokáig feledésbe merült alkotás restaurálás után most először hagyta el Lengyelországot.
El Greco tudatában volt művei népszerűségének, és a nagy itáliai mesterek nyomán rézmetszetekkel reklámozta hírnevét, ami kétségkívül elősegítette legnépszerűségét.
A kiállítás különlegessége, hogy a krétai-spanyol mester életművéből csupán négy rajz maradt fenn. Ezekből kettő, a Keresztelő Szent János és a Szent János evangélista című alkotásokat is megcsodálhattuk a tárlaton, amelyek kapcsolatba hozhatók a mellettük álló portrékkal.
El Greco végső alkotószakaszában egészségi állapotának romlása miatt egyre inkább műhelye jelentős közreműködésével dolgozott. Azonban ekkor festette legszemélyesebb és legnyugtalanítóbb műveit is, amelyeket a következő századokban teljes értetlenség övezett.
A Laokoón című kompozíció is ennek a korszaknak a sílusjegyeit hordozza a szinte anyagtalanná vált aktokkal és az elmosódó kontúrokkal. A központi figurában El Greco korábbi Szent Sebestyén alakja köszön vissza. Illetve Szent Ildefonz portréjához hasonlóan ezt a festményt is saját korába helyezte a festő. A jelenet háttere ugyanis nem Trója, hanem a korabeli Toledo.
A kiállításra mindenképp érdemes ellátogatnod, mert a magyar nagyközönség most először láthat El Greco életművet átfogóan bemutató tárlatot Budapesten. Az El Greco kiállítást 2023. február 19-ig nézheted meg. Részletek a Szépművészeti Múzeum honlapján.
