HÍREK
A Rovatból

Matolcsy György rég nem látott válság lehetőségére figyelmeztet

A jegybankelnök szerint Magyarország letért az egyensúlyi növekedés útjáról.


A globális gazdaság, az Európai Unió és a magyarok is akkor tudják jól megoldani az évtized kihívásait, ha „fejben átváltanak” és elfogadják, hogy új gondolkodásmódra van szükség – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen Szegeden, csütörtökön.

Az MNB kutatócsoportjában úgy látják, hogy a modern gazdaság a kvantummechanika, a részecskefizika törvényeit követi – hangsúlyozta. Azt javasolta a közgazdászoknak, hogy a komplexitás törvényét, a rendszerelmélet törvényét építsék be gondolkodásmódjukba, továbbá a modern gazdaságot próbálják élő rendszerként elképzelni.

„Tudomásul kell venni, hogy vége van a lineáris világnak, elhagyjuk a régi, biztonságosnak hitt közgazdaság világát és evezünk a fenntarthatóság felé”

– fogalmazott.

A jegybankelnök jelezte, hogy kulcsfontosságú az úgynevezett parétó elv megismerése: eszerint 100 egységnyi erőforrás 20 százaléka váltja ki az eredmények 80 százalékát, ezen belül pedig az erőforrások 1 százaléka az eredmények 50 százalékát adja. Mindenkinek azt javasolta, hogy – miután ilyen aránytalanságok vannak az erőforrások és eredmények között – vegye figyelembe ennek az elvnek a tanulságait: a családban, a városban, a kormányban, a különböző gazdasági ágazatokban meg kell találni „azokat az 1 százalékokat”.

Az MNB-elnök hangsúlyozta, hogy a tudás exponenciálisan bővül, ha megosztják, a tehetség és a kreativitás döntő erőforrássá válik. A világban – a kisvállalkozótól kezdve a nagybankig, a kormányokon át az országokig és kontinensekig – az győz, ahol a tehetséget feltárják, a kreativitást motiválják és vegyítik a tudással, technológiával, tőkével – fűzte hozzá.

Matolcsy György felhívta a figyelmet arra, hogy a mai emberi civilizáció, Európa, Közép-Európa, Magyarország akkor tud fennmaradni, ha fenntarthatósági fordulatot hajt végre. Hozzátette: a másik fontos alapfeltétel az egyensúlyi növekedés, mert „akinél nincs stabilitás, az elveszett”.

„Magyarország letért a 2010 után először beállított, majd fenntartott egyensúlyi növekedési útról és sikeres felzárkózásról (...) Nem szabad megengedni, hogy a húszas évtizedben egyensúlytalan növekedéssel próbálkozzunk”

– mondta.

Példaként felhozta, hogy az államháztartás hiánya tavaly Lengyelországban 1,9 százalék, Magyarországon pedig 6,8 százalék volt, és utalt arra, hogy a számok hasonlóak idén is. Hozzátette: nem nagyon látható, hogy az egyensúlyi növekedéshez, felzárkózáshoz való fordulat megindult volna.

A jegybankelnök szerint az új piacgazdaság megalkotásához az egyensúlyi növekedésen kívül „kötelező felszerelés” a jövőkép kialakítása, célok és határidők ehhez rendelése, a folyamatok mérése, nagyobb összetettségre-komplexitásra van szükség, továbbá különlegesnek kell lenni. Az extenzív, azaz „a munkaerő kiterjesztésén” alapuló növekedési modellről rá kell térni az intenzív, tudásalapú, a tudásmegosztás, a kreativitás és a termelékenységi fordulat bázisán álló növekedési útra – húzta alá.

Az MNB elnöke a siker kulcsának a digitális átállást nevezte, és azt mondta, elfogadhatatlan a magyarországi üzleti szektor alacsony digitalizáltsága. Úgy vélte, az állami szektor digitalizációjával "kötelező kezdeni", érdemes figyelembe venni a sikeres nemzetközi példákat; ezt lehet gyorsítani a parétó elv alapján.

Leszögezte: az energiaforrások ára a következő évtizedben lehet, hogy nem marad ilyen magas, de a magyar egyensúly visszaállítása, a külkereskedelmi mérleg javítása biztos, hogy nem lehetséges az energiaforradalom tudomásul vétele nélkül.

Matolcsy György végül beszélt arról is, hogy az 1970-es évtized - nem ugyanúgy, de főbb mintázatában - megismétlődhet, egyebek mellett a magas infláció tartós maradhat és alacsony növekedéssel párosulhat; ezen felül számolni kell az 1940-es évek problémáival is. A jó hír szerinte az, hogy bár részleteiben sok lehet a hasonlóság, a 2020-as évtized lefutása nem feltétlenül követi az 1970-1982-es vagy a 40-es évekét; ehhez jó időben jó döntéseket kell hozni, "meg kell találni azokat a bizonyos 1 százalékokat".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megszólalt a hatvanpusztai birtokról Orbán Viktor apja: Jövőre már beindulhat a gazdálkodás
Orbán Győző egy interjúban arról is beszélt, hogy pontosan milyen épületek találhatóak a hatvanpusztai birtokon. Azt is elárulta, hogy miből van pénze minderre.


„Hatvanpuszta egy gazdaság. A semmi közepén, mint a neve is mutatja” - mondta a Borsnak adott interjújában Orbán Viktor édesapja. Orbán Győző azt mondta, azért vállalja az interjút, mert közelednek a választások, és fiát rajta keresztül támadják a birtok miatt, igaztalanul.

Némi történelmi kitekintés után a miniszterelnök apja elmondta, hogy mezőgazdasági üzemmérnök, és fel akarja támasztani az egykori mintagazdaságot.

„Aki ismer, tudja, hogy szívügyem a mezőgazdaság és ez a vidék. Először földeket vásároltam, vagy 300 hektárt. Aztán megvettem ezt a telepet is, amit rendbe hozok, és beindítom a gazdálkodást”

- fogalmazott Orbán Győző, aki azt is elárulta, mire lesz kész a hatvanpusztai birtok.

„A földek rendben vannak, a gazdasági központ is elkészülhet az ősz végére. Nagy terület, sok épület, még évekig kell rajta dolgozni. De jövőre már beindulhat a gazdálkodás”

- mondta.

Az interjúban a hatvanpusztai birtok épületeiről is beszélt, elmondta, mit láthatnak a leskelődök.

„Portaépület, őrszolgálat, trafóház, szennyvízközpont, napelemtelep. Aztán a tisztilakot, ahol valaha a gazdatiszt családja élt.

Visszaépítettem a valamikor béresházat is, itt laktak a telepen dolgozók és a családjaik. Kiütöttem a födémet, és könyvtárat csináltam belőle, itt lesz a családunk összes könyve, irata, mindaz, ami megmaradt a múltból. Lesz egy tanulóterem és két diáklak, ha valakit mindez érdekel, és netán kutatni akarna.

Az egyik nagy birkaistállóból műhelyházat csináltam, ahol feldolgozhatjuk a terményeket. Gépszín lesz, szerelőakna, aszaló, akarok pálinkafőzőt is, minden, amire egy igazi gazdálkodónak szüksége lehet. És persze szociális helyiségek, munkáslakás, ha igény lesz rá. Vannak raktárak, pincék, garázsok.

A másik nagy birkaistállóból vendégházat csináltam. Ha összejön az egész család, vagyunk vagy ötvenen. A dédunokáknak csináltattam egy gyerekmedencét.

12 unokám és 7 dédunokám van. Eddig. Aztán van itt egy nagy gépszín és egy hatalmas pajta, ami még mindig rogyadozik, de már nem ázik be. Azt már biztosan nem én fogom rendbe hozni” - sorolta.

Orbán Győző azt is elárulta, honnan van pénze a birtokra.

„50 éve dolgozom a gánti kőbányában. A rendszerváltáskor összeálltunk, és megvettük. A kevés sikeres MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) egyike volt. Öten még mindig megvagyunk. 51 százaléka az enyém. Jól gazdálkodtunk. Komoly üzem lett belőle, ma hetven környékbeli családnak ad kenyeret

- fogalmazott a miniszterelnök apja.

„Mi sikeresek voltunk az Antall-, a Horn-, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány alatt is. Tisztességesen gazdálkodtunk, nálunk nincs és nem is volt soha semmiféle „visszaosztás”, mindig minden szabályt betartunk. Közbeszerzésen nem indulunk. Ha valakinek jó minőségű, szabályosan előállított kőre van szüksége, fizet, és viheti”

- tette hozzá Orbán Győző, aki végül azt is megjegyezte, hogy sok mindent felépített és létrehozott már, ezt a gazdaságot is tető alá fogja hozni, hiába próbálják gáncsolni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Orbán Viktor apjáról: Meg kell hagyni, hogy az idősebb Orbánnak is van humora
Magyar Péter is reagált Orbán Győző Borsnak adott interjújára, amelyben a hatvanpusztai birtokról beszélt. „Lesz dolga a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalnak” - jegyezte meg a Tisza Párt elnöke.


Mint azt mi is megírtuk: Orbán Viktor édesapja interjút adott a Borsnak a hatvanpusztai birtok kapcsán. Orbán Győző többek között elárulta, hogy pontosan milyen épületek találhatóak a hatvanpusztai birtokon, és, hogy minderre miből volt pénze.

„Sajnos a 30 milliós előnevelt fákról, a pánikszobáról és a birtokon tárolt harcjárművekről nem osztott meg részleteket, ahogy arról se, hogy az antilop-, vagy a zebratenyésztés lesz-e a gazdaság a főprofilja. Azt viszont megtudhattuk, hogy Orbán Győző sosem indult állami közbeszerzéseken. Persze, csak azok a cégek, akiktől ő a tízmilliárdos megrendeléseket kapta”

- írta Magyar Péter az interjúban elhangzottakra reagálva a Facebook-oldalán.

„Meg kell hagyni, hogy az idősebb Orbánnak is van humora. Vagyis annak, aki ezeket a válaszokat írta. Bár, ha Orbán Győző életrajzát nézzük, lehet nem is volt szüksége segítségre”

- jegyezte meg a Tisza Párt elnöke, majd bemásolta a következő részletet a miniszterelnök édesapjának életrajzából: „Orbán Győző 1966-ban belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, ahol előbb KISZ-patronáns, később propagandista funkciót látott el”.

„Lesz dolga a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalnak”

- zárta posztját Magyar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lavrov szerint indokolt lépés volt a Munkács elleni orosz támadás
Az orosz külügyminiszter egy interjúban azt mondta: a hírszerzésüknek nagyon jó értesülései vannak.


Szergej Lavrov az NBC amerikai televízió Meet the Press című politikai magazinműsornak adott interjújában a csütörtöki, Munkácsot ért orosz támadás is szóba került.

„Oroszország soha, de soha nem célzott szándékosan olyan létesítményeket, amelyeknek semmi közük nincs Ukrajna katonai képességeihez”

- fogalmazott az amerikai elektronikai üzemet ért rakétatámadással kapcsolatban az orosz külügyminiszter, majd közölte, hogy hírszerzésüknek nagyon jó értesülései vannak.

„És ahogy mondtam a célpontok között csak hadiüzemek, katonai létesítmények, illetve olyan ipari vállalatok vannak, amelyek közvetlenül állítanak elő katonai felszerelést az ukrán hadsereg számára”

- fogalmazott.

A támadás után az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha ugyanakkor arról beszélt, hogy egy teljesen polgári létesítményről van szó, és a helyiek is azt mondták, hogy az üzemben nem gyártanak katonai berendezéseket.

„Egyes emberek nagyon naivak, és ha látnak egy kávéfőzőt a kirakatban, azt hiszik, hogy ott kávéfőzőket gyártanak. Hírszerzésünk nagyon jó információkkal rendelkezik, és mi csakis olyan célpontokat támadunk, ahogy mondtam is: katonai üzemeket, katonai létesítményeket vagy ipari üzemeket, amelyek közvetlenül részt vesznek az ukrán hadsereg számára készülő katonai felszerelések gyártásában”

- mondta ezzel kapcsolatban Lavrov.

A riporter ezután arra kérte Lavrovot, erősítse meg, hogy Oroszország valóban célba vette és megtámadta azt az amerikai tulajdonú céget, mire az orosz külügyminiszter azt mondta, soha nem is hallott az esetről.

„Nem hallottam erről az esetről. Ha tud küldeni nekem valamilyen hivatkozást az incidensre, amelyről beszél, utánanézek”

- fogalmazott.

(via MTI, 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Sokkoló változás: így néz ki most Herszon volt polgármestere, aki három év után szabadult az orosz hadifogságból
Az ukrajnai várost a háború kitöréséig vezető Volodimir Mikolajenkót fogolycsere keretében engedték el. Videón és képeken is bemutatták, mekkora változáson ment keresztül.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. augusztus 25.



Krisztina Berdinszkih ukrán újságíró vasárnap a Facebook-oldalán osztott meg két fotót Volodimir Mikolajenkóról. Az egykori polgármesterről előtte és utána készült kép is látható a posztban - vette észre a 444.hu.

Az ukrán politikus több mint három év után térhetett haza az orosz fogságból.

Az ukrán függetlenség napján engedték szabadon, fogolycsere keretében.

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint 146 katonájukat kapták vissza, cserébe pedig 146 ukrán hadifoglyot adtak át.

Az ukrán foglyok hazatéréséről videó is készült. A felvételen Mikolajenkó úgy fogalmazott:

„az oroszok fő célja, hogy fizikailag és morálisan megtörjenek minket”.

Elmondta, hogy sok fiatal nehezen viselte a fogságot: többen öngyilkosok lettek, de erről az ünnepnapra való tekintettel egyelőre nem akart többet beszélni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: