SZEGED
A Rovatból

Lovasbemutató, jurták, mamutfenyő és a híres Feszty-körkép – Ópusztaszer, a Dél-Alföld egyik legnépszerűbb kirándulóhelye

A Nemzeti Történeti Emlékparkban visszarepülhetünk a múltba, a híres körkép mellett pedig a skanzen az ország különböző tájegységeinek népi építészetét, a régi foglalkozásokat is bemutatja.
szs - szmo.hu
2025. november 06.



Szeged felé menet érdemes letérni kicsit a sztrádáról és pár órára visszarepülni a múltba. Ópusztaszer egy tökéletes helyszín a sétára, a történelem egy izgalmas időszakának felfedezésére, a múltunk megismerésére. A Feszty-körképet végigsétálva, nézve, hallgatva elgondolkozhatunk az akkor élt őseink megpróbáltatásain. A Skanzenben pedig dédszüleink életét képzelhetjük el. Még a november is tartogat remek programot, így érdemes útrakelni akár most is (lásd a cikk végén).

A Csongrád-Csanád megyében található Nemzeti Történeti Emlékpark a Dél-Alföld egyik legismertebb kirándulóhelye. Az ópusztaszeri park leghíresebb látványossága a Rotundában található hatalmas Feszty-körkép, amely a honfoglalás néhány elképzelt jelenetét mutatja be. A „Magyarok bejövetele” című festményen Feszty Árpád mellett több neves művész is dolgozott, például Mednyánszky László és Vágó Pál.

A hatalmas körképet először a Városligetben mutatták be, majd elvitték a londoni világkiállításra is. Később Budapesten kapott helyet egy faszerkezetes épületben, amit 1944-ben bombatalálat ért. Ezután a kép hosszú évekre a Nemzeti Galéria raktárába került. A hetvenes években vetődött fel, hogy az akkor épülő emlékparkban kellene kiállítani. A restaurálást egy lengyel csoport végezte el, 1995-ben lett kész, azóta látható Ópusztaszeren.

A körképet csak csoportosan lehet megtekinteni, a turnusok félóránként indulnak.

Képgaléria (fotókért kattints a képre)

A Rotundában a Feszty-körképen kívül több más kiállítás is van. A „Promenád 1896” egy múlt század végi magyar nagyváros és kisváros utcáit mutatja be, korhű ruhába öltöztetett figurákkal. Emellett több tárlat is foglalkozik a honfoglalás korával, a középkori magyar várakkal és a nevezetes csatákkal.

A parkban működő skanzen 19 épületegyüttese az ország különböző tájegységeinek népi építészetét mutatja be. A látogatók megnézhetnek itt például szélmalmot, tanyasi iskolát, postát, szatócsboltot, kovácsműhelyt és különféle tanyasi épületeket.

A különleges formájú Csete-jurtákat Csete György és Dulánszky Jenő tervezte. Némelyikben kiállítás működik – például egy erdészetit vagy egy íjászati tárlatot lehet megnézni. Az egyik jurtában látható egy óriási mamutfenyő-szelet, a bütü, amely egy majdnem kétezer éves kaliforniai fából származik, súlya meghaladja a 7 mázsát.

Képgaléria (fotókért kattints a képre)

A Nomád Parkban jurták és téli szállások idézik fel a sztyeppei világot. Itt a főszezonban naponta kétszer honfoglalás kori lovasbemutatókat tartanak, emellett van egy játszótér is a gyerekeknek. A jurtában a korabeli tevékenységeket is megismerhetik az érdeklődők.

Az „Erdő és ember” kiállítás egy vörösfenyőből épült, jurtára emlékeztető pavilonban látható. A tárlat az ember és az erdő kapcsolatát mutatja be, vele szemben egy kéttornyú ökumenikus kápolna áll.

A „Vízügyi kiállítás” az ember és a víz kapcsolatát járja körül. A tutajozástól kezdve a hajóépítésen át a halászatig több témát is bemutat. A látogatók egy hang- és fényhatásokkal kiegészített makett segítségével átélhetik az 1879-es nagy szegedi árvíz eseményeit is.

A park területén több emlékmű is található. Az Árpád-emlékmű és az Árpád-liget a honfoglalásnak állít emléket. A katonai emlékmű az elmúlt ezer év csatáit idézi fel. A Szegedi kapun domborművek láthatók, de van emlékmű az 1945-ös földosztásról, a földművesekről és a megyék első országos gyűléséről is.

A park története egészen a honfoglalás idejére nyúlik vissza. Anonymus szerint itt gyűltek össze a magyar törzsek vezetői, hogy megbeszéljék az ország dolgait. Innen ered a hely neve is: „szerét ejtették” az ügyeknek.

A 12. században egy monostor is állt itt, amelyet a török időkben elpusztítottak. A millennium idején vetődött fel először egy emlékhely gondolata, de akkor csak az Árpád-emlékmű készült el. A hetvenes években újra előtérbe került a terv, ekkor kezdődött a skanzen építése is. A legnagyobb felújítást 2010-ben fejezték be.

Egy izgalmas program még novemberben: November 8-án Szent Márton-nap az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A rendezvényen népi beöltözős és libás játszóház, nótaszó, pásztortáncok bemutatója mellett, többek között libás ételek és újbor kóstoltatója is várja a látogatókat.

Bővebb információk: ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEGED
Szeged adventi díszben pompázik: megannyi látványosság, kedves, visszatérő figurák, fényfüggöny és varázslatos hangulat
A Tisza-parti város télen, az ünnepi időszakban egészen más arcát mutatja. Mint egy mese elvarázsolt díszlete, olyan a belváros és környéke.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2024. december 21.



Az egyik leghangulatosabb adventi dekorációt Szegeden láthatjuk. Évek óta visszatérő látványosságok mellett mindig vannak újdonságok is. A belváros, a Kárász utca, a Dóm környéke, a Széchenyi tér ilyenkor fénypompában úszik. A csodaszarvas és a fényvillamos is évről-évre láthatók, és sokak kedvencei.

Idén is káprázatos lett a Tisza-parti város, amit a sejtelmes köd is még meséssebbé varázsolt.

Képgaléria: Szeged adventi fényekben (A fotókért kattints a képre)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEGED
A Rovatból
Kivágták Szeged ikonikus platánfáját, a Széchenyi téri 120 éves disznófejes fát
Sokak kedvence volt a belvárost díszitő fasor egyik fája. Évek óta küzdöttek a megmentéséért, de most egy fertőzés annyira legyengítette, hogy már nem maradhatott tovább. Fotókon a fa utolsó percei.


Már többször is veszélyben volt, de most végleg eldőlt a sorsa a szegediek kedvenc fájának. A Széchenyi téren lévő ikonikus disznófejű fát kivágták.

A fának még a Wikipédiában is van oldala, ahonnan kiderül, hogy a disznófejű fa Szeged belvárosában élt. A platán az egyik olyan szegedi fa, amelynek saját neve is lett. Ezt pedig az egyik fő ágán kialakult furcsa kinövésnek köszönhette. A Széchenyi tér sétányán sokan csodálták meg a vaddisznó formát, amely úgy tűnt, mintha figyelné a lombok közül a sétálókat.

A fát 1890 körül ültették a Széchenyi tér fásítási programjában. 2004-ben a lakosság tiltakozása menette meg a kivágástól. A fagyrepedés azonban sok gondot okozott. Többször is kezelték, gyógyították a fát, de sajnos mára már nem lehetett megmenteni.

2023-as adatok szerint a platán magassága 27 méter, értéke pedig 56 millió forint volt.

A Szeged 365 portál pénteki cikke szerint a fát decemberben metszették meg, és rendszeresen vizsgálták is. Abban bíztak, hogy még legalább tíz évig élhet, de végül olyan állapotba került, hogy kockázatos volt a megtartása. Egy gombás fertőzés miatt annyira leromlott az állapota, hogy nem maradt mág megoldás, mint a kivágása.

Azonban arra van remény, hogy a "disznófej" megmarad. A kivágás során próbálják a fejet megmenteni, hogy ne sérüljön. A fa helyére még nem kerül új növény, mert a fertőzés egy új fát is veszélyeztethetne - írja a szeged365.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
A Rovatból
Fotók: Bejutottunk a szegedi Városháza ikonikus épületének ritkán látott helyeire is
Láthattuk a kis harangot, a fura kéményeket, a csodás dísztermet, ahol még a karzatra is felmehettünk. Közben pedig kiderült a Sóhajok hídjának története is.
szs - szmo.hu
2025. október 09.



Szeged egyik legjellegzetesebb épülete, a Széchenyi téren álló Városháza, amely évszázadok óta meghatározó része a városképnek.

A különösen szép épület szinte minden arra járót megállásra késztet. És érdemes is elidőzni előtte, mert a sok szép részlet valóban lenyűgöző, a toronnyal, a sóhajok hídjával, a különleges Zsolnay burkolatú tetővel. A sorsa, története is különleges, ahogy a ritkán látható belső terei is számos meglepetést, érdekes sztorikat rejtenek. Ám néha megnyílnak a kapuk, és szervezett formában, vezetéssel be lehet kukkantani az épületbe. Nekünk is nagy szerencsénk volt, mert Szegedre érve pont sikerült becsatlakozni a Szegedi Tourinform iroda által szervezett épülettúrába.

Mielőtt fotókon is megmutatnánk, mi mindent láttunk, íme pár érdekesség a Városházáról.

Az első városházát, melyet egy katonai mérnök tervezett, már 1728-ban átadták, mai formáját azonban hosszú átalakítási folyamat során nyerte el. A város gyors fejlődése miatt a régi épületet hamar kinőtték, így 1801-re új városháza épült Vedres István tervei alapján. Bal oldali szárnyát színházi előadásokra is alkalmassá tették, így 1847-ig rendszeresen tartottak itt színiesteket. Az 1849-es országgyűlés egyik legfontosabb döntése is itt született: ekkor emelték törvényerőre a zsidók egyenjogúságát és a nemzetiségi törvényt.

Képgaléria: Szegedi Városháza (Fotókért kattints a képre)

Ugyanebben az évben Haynau a városháza tornyából figyelte a szőregi csatát, amikor egy magyar ágyúgolyó kis híján eltalálta – a lövedék a torony falába fúródott, és sokáig az 1848–49-es szabadságharc emlékeként őrizték.

Az 1879-es nagy árvíz gyakorlatilag teljesen elpusztította Szegedet. A pusztítás után Ferenc József személyesen látogatott el a városba, és kijelentette: „Szeged szebb lesz, mint volt!”

A város újjáépítése során új emeletet húztak a városházára, és teljesen átalakították Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. Az épület 1883-ban készült el, és az októberben rendezett háromnapos királylátogatáskor adták át.

A főkapu fölött atlaszok tartják a kőkorlátos erkélyt, amely fölött a város újjászületését jelképező főnixmadár áll. Az udvarban két márványkút, a falon pedig az I. világháború hősi halott köztisztviselőinek emléktáblája található. És egy érdekesség: itt látható az a kis harang is, amely régen a közgyűlési szünet végét jelezte a képviselők számára. A két márványkúttal is díszített udvarról jól láthatók a barokkos kémények.

A kétszintes, karzattal rendelkező díszterem mennyezetén Vajda Zsigmond freskója látható: középen szárnyas puttók emelik a város címerét, a sarkokban pedig négy nőalak jeleníti meg Szeged alappilléreit. A főbejárat fölött díszpáholy (itt ült I. Ferenc József is, mikor a várost meglátogatta), a két oldalon pedig I. Ferenc József és Erzsébet királyné portréja. A terem oldalfalain gróf Széchenyi István, Deák Ferenc, gróf Andrássy Gyula és Kossuth Lajos alakjai sorakoznak. A lépcsőházban pedig három színes üvegablakon a régi és a mai városháza, valamint a város címere látható.

Képgaléria: A belső terek (Fotókért kattints a képre)

A közgyűlések mellett ünnepi események helyszíneként is szolgáló díszterem mellett két tanácskozóterem található. A Lechner Lajos-terem a nagy árvíz emlékét őrzi festményein, a Tisza Lajos-teremben pedig az egykori polgármesterek portréi sorakoznak, köztük a várost 32 évig vezető Pálfy Ferencé.

A Sóhajok hídja

Eredetileg nem tervezték a Városháza, és a mellette található 1872-ben épült Polgármesteri Hivatal összekötését. Ám az 1883-as királylátogatás idején I. Ferenc József és kísérete a hivatali épületben lakott. Mivel a két épület ahhoz túl közel volt, hogy hintóval menjen át, sétálva meg szintén nem volt illő, így Lechner Ödön tervei alapján egy díszes híddal kötötték össze a két épületet, a velencei Sóhajok hídját idézve. A lépcsőlejáró falán manapság Lauscher Lipót árvízi fotói láthatók.

A torony a városháza leglátványosabb része. Körerkélyes, órával ellátott, díszes sisakkal, tetején vázák, sárkányfejes vízköpők és az előző városháza tornyából idekerült 25 mázsás, 1832-ben készült harang. 2004 óta minden egész órában zenei részletek hallhatók belőle. A régihez hasonlító tetőre mázas cserépfedés került, melyeket a Zsolnay-gyár készített.

Néhány különös eset is fűződik a Városházához:

Az épületet Babits Mihály is megemlítette: szerinte a torony „a csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnőhöz” hasonlít.

1919 májusában tanárgyűlésen vettek részt a városházán, ahol Juhász Gyula is jelen volt újságíróként. A költő megpróbálta megvédeni egyik megrágalmazott barátját, de a vita hevében kidobták a teremből.

Különleges történet fűződik Réh János polgármester portréjához is. Ő életében sosem engedte, hogy fénykép készüljön róla. Halála után családja ünnepi ruhába öltöztette, így készítették el a fényképet, amely alapján a portré is készült. A festőnek végül módosítania kellett a képen: „élővé” tette a tekintetet, hogy természetesebb legyen.

Mikszáth Kálmán tudósítóként követte az 1879-es árvíz eseményeit. A városháza közgyűlési terméből rohant át a Zsótér-házba, hogy első kézből tudósítson. Így írta le a pillanatot: „hirtelen kialudtak a még kivilágított városháza nagytermének gázlámpái”, majd sötétség borult Szegedre, és megérkezett az áradat.

Köszönet a segítségért a Szeged Tourinform irodának, és az idegenvezető Gyuris-Karancsi Dórának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
A Rovatból
Már nem volt az a régi, „erőt sugárzó” ragadozó – ezért kellett elaltatni a matuzsálemi korú tigrislegendát
A Csehországban született tigris 2009-ben érkezett Szegedre testvérével, Borisszal. Állapota a vadaspark szerint testvére 2024-es halála után romlott meg, ami a végső döntéshez vezetett.


Huszonegy év után csendes lett Szeged egyik legnépszerűbb kifutója: a Vadaspark kedden állatjóléti megfontolásból elaltatta Igort, a szibériai tigrist, aki hosszú, életkorával összefüggő betegségben szenvedett.

A hírt a Szegedi Vadaspark a hivatalos Facebook-oldalán jelentette be; a gondozók és az állatorvosi csapat együttes mérlegelése után hozták meg a döntést, hogy a „békés befejezéssel” megkíméljék az idős állatot a további szenvedéstől.

Igor 2005-ben a csehországi Dvůr Králové állatkertjében született. Testvérével, Borisszal együtt először a rigai állatkertbe került, majd 2009-ben érkeztek meg Szegedre, az újonnan átadott, korszerű tigriskifutó és -ház első lakóiként.

A vadasparki anekdota szerint a két nagymacska annyira jól érezte magát a szállítóládában, hogy a hosszú út után csak egy gondozó orosz nyelvű hívására voltak hajlandók kilépni új otthonukba.

A testvérpár érkezése mérföldkő volt az intézmény életében, Igor pedig hamar a látogatók egyik legnagyobb kedvencévé vált.

Igor 2018-ban vált országosan ismertté, amikor egy úttörő orvosi beavatkozást hajtottak végre rajta. A már akkor is idősnek számító állat régóta szenvedett csípőízületi fájdalmaktól, amelyeket egy, a humán gyógyászatban is alkalmazott sajátsejtes (Lipogems) eljárással enyhítettek.

A beavatkozás, amely az első ilyen volt szibériai tigrisen, sikeresnek bizonyult.

„Kezelgettük mi ezt hagyományos módszerekkel, aztán most jött egy ilyen lehetőség, hogy ezt az őssejtes beültetést megpróbálják elvégezni rajta, hátha tudunk könnyíteni az életén” – mondta a HírTV-nek Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója a műtét idején.

Igor életminősége érezhetően javult, mozgása könnyebbé vált, ami hozzájárult ahhoz, hogy ilyen matuzsálemi kort érjen meg.

Az eljárást végző állatorvos akkor bizakodóan nyilatkozott: „Igort már holnap láthatják a vadasparkba érkezők, mert az eljárásnak nincs felépülési ideje, egyedül az altatást kell kipihennie a tigrisnek” – idézte a 24.hu dr. Gippert Róbertet.

A természetben a tigrisek átlagosan 10-15, állatkertekben is csupán 18-20 évig élnek. Igor 21 éves kora a faj mércéjével is kiemelkedőnek számít, ami a szegedi gondozók és állatorvosok szakértelmét dicséri.

Testvére, Borisz 2024-es elvesztése után a vadaspark beszámolója szerint Igor már nem volt az a régi, „erőt sugárzó” ragadozó, mint korábban.

A vadaspark közlése szerint a tigriskifutó most egy időre üresen marad, de már dolgoznak a korszerűsítésén. Céljuk, hogy a felújítás után ismét a fajmegmentési program keretében érkező tigriseket mutathassanak be a szegedi közönségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk