Kétszázféle sörrel támad a Főzdefeszt
Újra Főzdefeszt van, már kilencedszer, de kezdjük nem számolni, hogy hányadszorra új helyen. Feltehetően a Mikszáth térre emlékszik vissza az ember a legszívesebben, de azóta volt pár helyszín, nekem az Andrássy út is bejött, de a Városliget se rossz. Van árnyék, ami délután nem árt, máskülönben három sör után kidőlünk a sorból, de hát ez a fesztivál amúgy sem arról szólna, hogy "Józsi, a tizedik korsó ingyenbe lesz!"
Kóstolgatunk. Ízek, aromák, színek, fene gondolta volna akár 5-6 évvel ezelőtt is, hogy ez lesz a sörforradalomból, illetve hogy ilyen rövid idő alatt. Gombamód nőnek ki a szuper kis sörfőzdék a földből az ország minden táján, és ma még viszonylag könnyű bekerülni az elitbe, noha feltehetően egyre nagyobb a verseny, egyre jobb minőséget és állandó színvonalat kell produkálni. Egyelőre ott tartunk, hogy megy a kísérletezés, ami ilyenkor még egészen természetes, sok főzde még nem alakított ki magának egységes és könnyen felismerhető arculatot, egyelőre jó sört akarnak készíteni, és lehetőleg valami különlegeset. Nem baj ez, letisztul a történet, mint ahogy a profibb főzdéknél már egészen jól halad ez a folyamat.
A nyitáskor, pénteken háromkor próbálunk kóstolni elég szerény sikerrel, hiszen vagy a Metapay kártya nem működik még, vagy csapolni nem lehet, vagy mindkettő, a legtöbb bódénál sajnálkozva tárják szét a kezüket, várni kell. Azért, vannak szép számmal, akiknél meg lehet ízlelni néhány egészen kiváló sört, és a street foodosok is kinyitnak sorban. Bár persze látogató is kevés van, minden második megállít, hogy honnan szereztem a korsómat, és hogy hol lehet a kártyát feltölteni - még ezek a bódék is csak később nyitottak ki.
Én az egységes, 1000 forintba kerülő korsót nem tartom a legjobb ötletnek, nyilván ez is biznisz, de nehézkesebbé tesz mindent, noha persze a műanyag pohárnál környezetkímélőbb. Ráadásul a végén vissza sem lehet váltani, csak kicserélni egy tisztára, és lefogyasztani az árát később az Élesztőben.
A kártya oké, ha nem kell majd sorban állni, főleg, hogy paypassos bankkártyával is lehet fizetni. Ami gáz volt: négykor az Olof Palme-sétány felé haladva egy darab mobilvécét nem találtam, vagy mi voltunk bénák, és jól el van rejtve, vagy tényleg nem volt, az utóbbi viszont nem annyira biztató - oké, lehet, hogy azóta már van. (FRISSÍTÉS: igen, van - de száz forintba kerül a használata, amit szintén csak kártyával lehet fizetni...)
A sörök. Olyanokat fogok ajánlani, amelyeket vagy itt kóstoltam, vagy a közelmúltban máshol, de mindenképp friss élmények. Aki akar, betarthat olyan szabályt, hogy a világos, könnyebb söröktől haladjon a sötétebb, sűrűbb, alkoholosabb témák felé, én most nem fogok, azt kóstoltam, ami nyitva volt, és működött a csapon.
Elsőként a Reketye bódéjában a Gólem főzde fekete IPA-ja jött velem szembe, ők is szereltek még, de a csap működött, és elmagyarázták, hogy a "Sötét bunkó" névre hallgató IPA háromféle komlóval készült elég durván keserű sör, amely nevéhez méltóan letaglóz, indításnak elég kemény volt, mi jöhet még ezután, gondoltuk...
Óvatosságot javaslunk, ha sok sört akarunk végigkóstolni, a kétdecis megoldásokat részesítsük előnyben, annál többet egy sörre nem érdemes fordítani, mert hamar vége lesz a kóstolgatásnak... Különösen, ha egy magasabb alkoholtartalmú versenyző kerül elénk, mint a 8,2 százalékos Kentucky Bourbon Barrel Ale,a melynek a két decije is hosszan elnyúló kortyolgatós élményt ad, hisz 6 héten keresztül frissen kiürített bourbon hordóbon érlelik, és mind ízében, mind illatában átveszi a whiskey (amerikai, ugye) ízét. Még aperitifnek is el tudom képzelni, ha rögtön enni akartok valamit.
Apropó, enni - a legjobb street foodosok vannak kinn, tényleg nehéz ajánlani, a Zingtől a Kolbice-ig a klasszikus cégek mind itt vannak, de kinn van a Padron, a Húspatika, a Pista bá, a Vörös Homár, a Bakker bägeleit is kóstolhatjátok, itt a Meat&Sauce, a sajtos Paneer, a Twist&Chips és a Lángos Máshogy. Szóval nem fogtok éhen halni, de arra készüljetek, hogy a pénztárcát meg fogják csapolni, ha rendesen akartok enni, akkor a kártyára plusz 2-3 ezerrel többet kell feltöltenetek személyenként. Amúgy, és ez már fel sem tűnik, a sörök is elég rendesen be vannak árazva, én a kedvenc kocsmámat néztem, vagy mondjuk, a viszonylag elterjedt fóti söröket, nos, a fesztivál olyan 15-20 százalékkal fölé lő a kocsmaáraknak. A sörösök persze azt mondják, és ebben biztosan van némi igazság, hogy a kézműves sörökön még mindig kisebb az árrés, mint az ipari mennyiségben készülő kommersz italokon. Itt meg benne van a bérlet, a kitelepülés meg még ki tudja, minek a plusz költsége.
A legnagyobb meglepetés az élesztősök Black Mamma söre, egy coffee stout, amelyről nem gondoltam volna, hogy bejön, a kávé és a sör kombinációjáról eddig nem voltak jó tapasztalataim, de ez megfogott, szerintem a legjobb sör, amit aznap ízleltem, de legalábbis benne van a háromban.
Tovább kóstolgatva, meg kell állapítsam, hogy a kísérletező kedvnek nincs határa, hiszen az OK Brewery Fusion Cidere egy hidegen komlózott hagyományos, angol cider, amelyhez nem volt túl nagy bizodalmam, de a kóstolás után megállapítottam, hogy a rendkívül magas alkoholtartalmát leszámítva ideális üdítőital lehet 30 fok fölötti időkben, ráadásul a szerkezetet működés közben is megcsodálhattam, ügyes.
A gyümölcsös sörökből is óriási a választék, én magam nem vagyok a híve, borzongva látom, hogy már a kezdéskor hatalmas sor állt az egyik, rém egyszerű dizájnnal és cégérrel dolgozó bódé előtt, ahova nem is volt más kiírva, csak annyi: ribizlis sör. Lesz itt persze minden egyéb is, válassza ki mindenki a megfelelőt, én amit meg tudok inni, az a belgák meggyes söre, és nemrég bekóstoltam a szarvasi főzde barna meggyes sörét, amely ugyan egy fokkal édesebb, mint ami nekem ideális lenne, de meglepően kellemes választásnak bizonyult.
Az IPA-forradalom zajlik, mindenhol főzik, komlóznak veszettül, és ez sok esetben némi fejetlenséghez vezet, én itt is a letisztult ízeket részesítem előnyben, például a Zip's fekete IPA-ját, amelyet négyféle komlóval főztek egy svéd főzdével közösen. Mindenképp érdemes próbára tenni, a miskolciakban eddig sosem csalódtam.
Kinn van a Legenda rengeteg jó sörrel, a Neked csak Dezső is kiköltözött a Horizont-sörökkel, a Hedon és a Rothbeer a szokásos jóféle cuccokkal, én nagy reményeket fűzök a Monyóhoz is.
És, majdnem elfeledtem, nagy a választék a cseh, belga és német sörökből, ha csak ezeket kóstolnátok, akkor sem érnétek a végére, a Primator IPA-ját javaslom, a Pivo Kocour főzdéből származó sörét mindenképpen. A belga főzdéknél pedig egyszerűen nem lehet hibázni, de ne velük kezdjük, mert a magas alkoholtartalom miatt túl hamar megtörténhet, hogy csak üldögélünk egy padon, üveges szemekkel bámulva a korsót...
(A fesztivál szombaton 12 és éjjel 2, vasárnap 12 és éjfél között tart nyitva. Részletek a Fb-eseményben.)
Ha kilátogatnál, nyomj egy lájkot!
