„Isten veled, TGM!” – írta Orbán Viktor a filozófus halálára, aki sosem bánt vele kesztyűs kézzel

Az Országos Mentőszolgálat Facebook-posztja szerint a hozzájuk „egyik nap befutó segélyhívás egy drámai, mégis mindennapos jelenetet vázolt fel: egy férfi mozdulatlanul feküdt az utcán, eldőlt kerékpárja mellett”. A mentésirányító a szakmai protokoll alapján azonnal instruálni kezdte a bejelentőt, kérve, hogy ellenőrizze a bajbajutott állapotát. „A válasz azonban mellbevágó volt”, ugyanis a telefonáló határozottan elutasította, hogy segédkezzen.

A diszpécser próbálta meggyőzni a bejelentőt, de „hiába érvelt az életmentő beavatkozás súlya mellett és hiába hangsúlyozta a másodpercek jelentőségét egy esetleges keringésmegállásnál, a vonal túlsó végén a közöny falaiba ütközött.”

A bejegyzés szerint a késlekedésnek súlyos következménye lett.

A kiérkező egység ennek ellenére megkezdte a küzdelmet a férfi életéért, „ami hosszas küzdelem és számos életmentő beavatkozás után sikerre vezetett és a férfi keringése visszatért.” A helyszíni ellátást követően stabil állapotban szállították kórházba.

A mentőszolgálat hangsúlyozza, hogy a laikus segítség elengedhetetlen. „A mentések sikerességében bajtársaink szakmai helytállása mellett minden esetben elengedhetetlen szerepe van azoknak a bátor, segítőkész laikusoknak, akik a mentésirányítás utasításai alapján megkezdik a betegek ellátását a mentők kiérkezéséig, jelentősen növelve ezzel a túlélés esélyét.”

Azt kérik: „segítsetek, hogy segíthessünk: köszönjük a hétköznapi hősöknek, hogy vagytok!”

Leépítés fenyegetheti Magyarország egyik legbőkezűbben támogatott, papíron nyereséges mintagazdaságát, a Mezőhegyesi Ménesbirtokot.

A múlt hét végén Lázár János összehívta a cég dolgozóit – írja a Magyar Hang. A lap értesülései szerint a leköszönő építési és közlekedési miniszter arról tájékoztatta a munkavállalókat, hogy a gazdaság jövője bizonytalan.

A tájékoztatón a lap szerint elhangzott az is, hogy ameddig lehet, a helyi, mezőhegyesi dolgozókat tartják meg, de a Makóról és Hódmezővásárhelyről bejáró munkavállalók állása hamarabb veszélybe kerülhet.

A bejelentés azért is meglepő, mert a cég pénzügyi adatai stabil működésre utalnak. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság a lap szerint 2024-ben 12 milliárd forintos árbevétel mellett 440 millió forint adózott eredményt ért el, és a megelőző évek is nyereségesek voltak. A társaság saját tőkéje elérte a 79,5 milliárd forintot. A cég 463 főt foglalkoztat.

A ménesbirtokot egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány tulajdonolja, amelynek kuratóriumi elnöke Lázár János.

A birtok korábban is hatalmas összegekből fejlődhetett. 2022-ben egy körülbelül 10 milliárd forintos beruházásból épült korszerű öntözőrendszer, amihez az állam 8,5 milliárd forint támogatást adott.

Egy évvel később pedig 3,3 milliárd forintból adtak át egy olyan különleges tehénistállót, amelyben az állatok vízágyon pihenhetnek. Ehhez 1,2 milliárd forint uniós forrás érkezett.

Az Orbán-kormány kommunikációja a ménesbirtokot rendre a magyar agrárium mintagazdaságaként és tudásközpontjaként mutatta be, amelynek fejlesztései az ország versenyképességét szolgálják.

Az ügyben a Magyar Hang megkereste a ménesbirtokot, de választ egyelőre nem kaptak.

A Mol után a Richter Gedeon Nyrt. is kész elhalasztani az osztalékfizetést, hogy ezzel segítse az új kormányt az Európai Unióval folytatott viták rendezésében – jelentette be Orbán Gábor, a gyógyszercég vezérigazgatója egy konferencián.

A lépés hátterében a magyar egyetemi autonómia körüli uniós viták állnak. Az osztalék visszatartásával a kormányközeli alapítványok, például a Matthias Corvinus Collegium sem jutnának hozzá a nekik járó milliárdokhoz. Magyar Péter a választást követő héten jelezte, hogy a Mol után a Richter vezetését is meg fogja keresni ebben az ügyben.

A gyógyszercég vezérigazgatója a konferencián hangsúlyozta, hogy a Richter meg fogja találni a jogszerű és piackonform megoldást az osztalék visszatartására a közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működő tehetséggondozó intézmény felé is – írja tudósításában a Telex. A bejelentésre a Richter árfolyama eséssel reagált, a részvény 1,7 százalékos mínuszban állt a nap folyamán.

A Richter szerdán tartja éves rendes közgyűlését, ahol a részvényesek döntenek az igazgatóság osztalékjavaslatáról.

Ebből a Matthias Corvinus Collegium a 10 százalékos részesedése alapján 12 milliárd forintra számíthatna, és további 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a vele szoros kapcsolatban álló Maecenas Universitas Corvini alapítvány is.

Nem a Richter az első nagyvállalat, amely hasonló lépésre szánja el magát. Korábban a Mol igazgatósága javasolta az osztalék kifizetésének harmadik negyedévre tolását, miután Magyar Péter Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatóval tárgyalt.

A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) közleményt adott ki arról, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségnél különösen jelenős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hivatali visszaélés gyanúja miatt.

A szervezet emlékeztet rá, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) április 24-én közzétette a Kiemelt Kulturális Programok Kollégiumának 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között meghozott támogatási döntéseit.

A nyilvánosan elérhető információk alapján a Kollégium működésére vonatkozó alapvető adatok – így különösen a tagok személye, a működés célja, a döntéshozatal rendje és a rendelkezésre álló források nagysága – nem hozzáférhetőek az NKA honlapján.

„E döntések közül mindössze két esetben volt azonosítható meghívásos pályázati eljárás, a többi támogatás esetében nem található nyoma sem nyilvános, sem meghívásos pályázati felhívásnak” – mutatnak rá.

A FESZ-ben a hozzáférhető információk alapján felmerült a gyanú, hogy „nem került sor nyílt vagy meghívásos pályázatok közzétételére”.

A FESZ szerint emellett a pályázói kör és a versenyfeltételek nem voltak átláthatóak, a döntéshozók személyét nem hozták időben nyilvánosságra, és egyes kedvezményezettek politikai kommunikációban is feltűntek, ami a szervezet szerint indokolja a támogatások felhasználásának vizsgálatát. A közleményben hangsúlyozzák: „a hatályos jogszabályok értelmében a pályázatok adatait és a támogatási döntéseket meghatározott határidőn belül nyilvánosságra kell hozni, biztosítva ezzel a közpénzek felhasználásának átláthatóságát.”

A napokban terjedt el a hír a sajtóban, hogy az NKA az érintett szakmai kollégiumokat megkerülve, közel 12 milliárd forintot oszthatott szét a Fideszhez köthető gazdasági, közéleti és művészeti szereplőknek. Az értesülések szerint kormánypárt az NKA-n keresztül fizethette ki a 2026-os választási kampányában részt vevő influenszereit.

Hankó Balázs kulturális miniszter a vádakra reagálva azt közölte, hogy a támogatások odaítélése minden esetben szabályozott pályázati eljárás keretében, meghatározott szakmai szempontok alapján történt. Azt is hangsúlyozta, hogy a támogatásokból nem „csorgattak vissza” semmit a választókerületi kampányába.

Mai hír, hogy az NKA alelnöke, Bús Balázs lemondott posztjáról.