Így kirándulj Magyarország egyik legszebb táján

Átírják a nyári térképet Európában: a közel-keleti konfliktus miatt a nyaralók a megszokott kelet-mediterrán úti célok helyett inkább nyugatra vagy a Karib-térségbe utaznak, miközben a turisztikai szektor a veszteségeket számolja.

Az Egyesült Királyságból és a kontinensről érkező utazók egyre gyakrabban cserélik le Ciprust, Törökországot és Görögországot Olaszországra, Spanyolországra, Máltára és Horvátországra, mivel a Közel-Kelet környéki régió járattörlésekkel és légtérzárakkal küzd – írja a The Guardian.

„Bár az érintett térségekben látunk némi lemondást, ezeket jelenleg ellensúlyozza, hogy az ügyfelek inkább módosítják a terveiket” – mondta Neil Swanson, a Tui egyik igazgatója. A Hays Travel utazási iroda is megerősítette, hogy különösen Olaszország, Málta és Horvátország iránt erősödött a kereslet.

Sokan az Atlanti-óceánon túlra tekintenek, hogy elkerüljék a fennakadásokat. „Különösen erős a kereslet a közvetlen, hosszú távú karibi járatainkra, főleg a Dominikai Köztársaságba és Jamaicába” – tette hozzá Swanson. Mark Duguid, a Kuoni utazásszervező munkatársa szerint a Karib-térség iránti érdeklődés „az egekben van” az elkövetkező hetekre. „Azt látjuk, hogy a repülőjegyárak hatalmasat emelkedtek, mert kevés szabad hely maradt – arról beszélünk, hogy akár 1000 fonttal is drágul egy turistaosztályú hely fejenként, ami sok ügyfél számára már megfizethetetlenné teszi a nyaralást” – közölte Duguid.

A légitársaságok is léptek: a British Airways törölte a Heathrow-ról induló szezonális Abu-Dzabi járatát, amelyet „később az év folyamán” indít újra. A Wizz Air a Bloombergnek azt nyilatkozta, hogy közel-keleti kapacitásának mintegy felét, napi 25-30 járatot csoportosít át európai üdülő- és városi célpontokra, például Horvátországba, Spanyolországba, Portugáliába és Olaszországba szeptemberig.

A piaci hatások már most látszanak. Az On the Beach online utazási ügynökség részvényei 13 százalékot estek, miután a cég felfüggesztette éves nyereség-előrejelzését. A vállalat „jelentős lassulást” tapasztalt a Törökországba, Ciprusra és Egyiptomba irányuló foglalásoknál. A görögországi utak iránti kereslet is csökkent, bár a Tui épp ennek ellenkezőjéről számolt be. Más utazási cégek részvényei is estek: az easyJet 16, a Jet2 pedig 10 százalékos mínuszban van az amerikai-izraeli támadás óta.

A Turisztikai Világtanács becslései szerint a közel-keleti turisztikai szektor naponta 600 millió dollárnyi bevételtől esik el. A konfliktus előtt a szervezet úgy számolt, hogy a nemzetközi látogatók idén mintegy 207 milliárd dollárt költenek majd a régióban.

A háború a térség turisztikai infrastruktúráját is érintette. Irán csapást mért a dubaji Fairmont szállodára, egy elfogott drón törmeléke pedig tüzet okozott a város híres luxusszállodájában, a Burj Al Arabban, valamint Dubaj nemzetközi repülőterén.

Egyik pillanatról a másikra háborús övezetté válhat egy népszerű nyaralóhely, ahol a bajba jutott utazóknak a pénzügyi kártérítésnél is többet érhet a gyors és pontos információ. A CLB független biztosítási alkusz közleménye szerint

A közlemény arra figyelmeztet, hogy a külföldre készülőknek mostantól különösen fontos átnézni a külügyminisztérium aktuális kockázati besorolását, ugyanis a pirossal jelölt országokba való utazás kockázatát a biztosítók nagy többsége már nem vállalja.

Az elmúlt napokban Dubaj és több Öböl-menti ország légterét is lezárták iráni rakéta- és dróntámadások miatt, ami járatok ezreit érintette, és utazók tömegei ragadtak a repülőtereken. Ilyenkor jogos a kérdés, hogyan tud segíteni a biztosító. A helyzet nem fekete-fehér.

– szögezte le Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója.

A járattörlés, a kint tartózkodás kényszerű meghosszabbítása és a hazautazás pluszköltségeinek megtérítéséről azonban már egyedileg döntenek a biztosítók.

Komoly kockázatot jelent, ha egy fegyveres támadás következtében összeomlanak az alapvető ellátórendszerek: lezárhatják a légteret, törlik a járatokat, megbénul a közlekedés és megtelnek a kórházak.

„Normál helyzetben a biztosítás pénzügyi, krízishelyzetben viszont logisztikai és információs védelem” – tette hozzá a szakértő. A biztosítók nem küldenek felmentő sereget, hanem szerveznek, koordinálnak és a körülményekhez mért alternatív megoldásokat keresnek.

A CLB összeállított egy javasolt „viselkedési kódexet” a háborús helyzet miatt külföldön rekedt magyar turistáknak:

A legfontosabb, hogy a bajba jutott turista a hivatalos csatornákon tájékozódjon, és kövesse a helyi hatóságok, valamint a magyar konzuli szolgálat útmutatásait.

Azonnal értesíteni kell a biztosító asszisztencia központját, még akkor is, ha aktuálisan nincs anyagi kár, mert ott tudni fogják, melyik kórház működik, milyen útvonal járható, vagy mikor indul evakuációs járat.

Lényeges, hogy az utazó ne pánikoljon, és ne hozzon önálló, kockázatos döntéseket, mert az egyéni menekülési kísérlet sokkal veszélyesebb lehet, mint a koordinált evakuálás.

Emellett mindent dokumentálni kell: a plusz szállásköltségről, a járattörlésről vagy az orvosi ellátásról is legyen igazolás.

Végül fontos gondolni a készpénzre és a digitális elérésre, mivel hálózatkimaradás esetén a bankkártya sem mindig működik.

Eleged van abból, hogy a strandon a szomszéd napolajának szagát érzed a sós tengeri levegő helyett? Hogy a füledbe ordítva beszélgetnek 30 centire tőled?

Nos, most jó hírrel szolgálhatunk!

Például a portugáliai Praia de Odeceixe fövenye, amelyet a The Guardian is Európa rejtett gyöngyszemei közé sorolt, egy teljesen más világ a zsúfolt Algarve-hoz képest. Ott a legkisebbek is biztonságban pancsolhatnak a part menti sekély vízben, a nagyobbak a hullámokat lovagolhatják meg. A Kék Zászló minősítés a tiszta víz és a biztonság garanciája, a fürdőzőkre pedig nyaranta vízimentők vigyáznak. Arra viszont készülj fel, hogy az óceáni áramlatok miatt a portugál partszakaszon nem találsz olyan meleg vízű starndokat, mint amilyenek az Adrián várnak. Ha nem zavar a nyáron is hideg víz, itt jól érezheted magad.

A spanyol Costa Braván található Cala Estreta öblét egy hatalmas sziklazátony osztja ketté. Ide ne indulj el vízicipő nélkül, mert a talaj sziklás, de a látvány és a nyugalom mindenért kárpótol. A környéken a csúcsszezonban korlátozzák az autóforgalmat, hogy megőrizzék a partszakasz vad jellegét.

Korzikán a Plage de Carataggio csodálatos helyszín. Ugyan nincsenek napágyak, nincsenek bárok, csak a kristálytiszta tenger és a csend. És egy büfé. Aki idejön, a természetet keresi. Mivel kiépült szolgáltatások nincsenek, ebédelni a közeli Palombaggiában érdemes.

Szicíliában Eraclea Minoa partján a történelem és a tenger találkozik. Fantasztikus érzés az ókori görög romoktól lesétálni a partra, és a parázson sült polip mellett nézni a naplementét a Lido Garibaldi teraszán.

Görögországban, Pátmosz szigetén a Psili Ammos beachet csak vízitaxival vagy félórás túrával lehet megközelíteni. Itt az az időjárásra figyelj, mert haa feltámad a szél, a fürdés veszélyessé válhat.

Horvátországban, a sűrű erdővel borított Mljet-szigeten Saplunara homokos öble igazi ritkaság. „Nálunk minden friss, ami a tányérra kerül. A halat a helyi srácok hozzák reggel, a zöldségek pedig a szigeten teremnek” – büszkélkedett Ante, a vízparti étterem vezetője.

Északra kanyarodva, Németország balti-tengeri partvidékén a Weststrand homokdűnékkel és erdővel szegélyezett, hosszú partszakasza vár. Itt sem olyan meleg a víz, mint az Adrián, de pihenéshez, teljes ellazuláshoz tökéletes. Olyannyira, hohgy a partszakasz a művészeket is megihleti.

Lengyelországban a Najspokojniejsza Plaża eléréséért meg kell küzdened. Le kell ereszkedni egy meredek ösvényen, de a jutalmad a hatalmas, tiszta homokos part, ahol szinte egyedül lehettek.

Végül Dániában, a Koppenhágától csupán egyórányi autóútra található Liseleje kínál laza kikapcsolódást.

Via The Guardian

„Az ibafai papnak fapipája van” – a mondat szinte mindenkinek ismerősen cseng, egyike a gyerekkorban tanult, majd felnőttként elfelejtett nyelvtörőknek. A legtöbben sosem gondolunk bele, hogy a ritmusos sorok mögött egy valós hely, egy valós ember és egy egészen különleges tárgy áll, amely egy apró, baranyai zsákfalu teljes identitását és gazdasági túlélését határozza meg.

A Zselic keleti dombjai között, a világtól elzártan bújik meg a település, ahová a 67-es főútról Szentlászlónál kell letérni. Szigetvártól huszonnégy, Pécstől bő ötven kilométerre egy olyan világ vár, ahol a lassúság erény, a helyi legenda pedig a legerősebb valuta.

A történet középpontjában Hangai Nándor plébános áll, aki 1864-től több mint negyven éven át szolgált a faluban. A helyi emlékezet szerint

A legenda szikráját a kaposvári újságíró, Roboz István egy baráti tréfája pattintotta ki, amikor megalkotta a híres nyelvtörőt. Bár a szerzőséget írásos bizonyíték nem támasztja alá, a szájhagyomány makacsul tartja magát. „Ibafán is minden gyerek tudja ezt a mondókát, szinte kötelező” – mondta a Telexben Benes László, a falu korábbi polgármestere, érzékeltetve, mennyire a helyi identitás részévé vált a mondóka. Az igazi robbanást 1931 hozta el, amikor az „Ipafai lakodalom” című operettben a nyelvtörő dallá nemesedett, és országos sláger lett. A hírnév ettől kezdve megállíthatatlanul vonzotta a kíváncsiskodókat a zselici faluba,

A helyiek azonban nem hagyták annyiban a dolgot. A leleményes közösség a postamesternő férjének szervezésében 1934-ben egy különleges, nagyméretű, esztergált fapipát ajándékozott ünnepélyesen a papnak. A Janus Pannonius Múzeum leírása szerint a darab egyedülálló módon teljes egészében, még a kupakjával együtt is körtefából készült. Ez a pipa lett a kultusz kézzelfogható szimbóluma, a későbbi múzeum központi ereklyéje, a tárgy, ami miatt ma is érdemes elzarándokolni Ibafára.

A Pipamúzeum intézményesülése 1968-ban kezdődött, amikor a helyi kultúrházban megnyílt az első kiállítás. A tárlatot 1989-ben a pécsi Janus Pannonius Múzeum rendezte újra, majd egy átfogó felújítást követően, 2023 júniusában modernizált formában nyitotta meg újra kapuit. A központi vitrinben természetesen az 1934-es „papi fapipa” áll, de a kollekció messze túlmutat rajta.

bemutatva a különböző korok divatjait és a kézműves mesterek leleményességét. Különleges darabok a 19. század második feléből származó, apró, pipa alakú tajtékszivarszipkák, vagy Lakatos Boldizsár pécsi mester esztergált „társas” pipája. A tárlat vonzerejét tovább növeli, hogy

amelyek egy külön vitrinben kaptak helyet. „A mi időnkben végtelenül megnövekedett a dohány élvezete…” – olvasható a múzeum egyik értelmező szövegében Francis Bacon aforizmája, amely tökéletesen keretezi a látottakat.

A legenda Ibafán ma sem csupán múzeumi tárgy. A közösség aktívan élteti a hagyományt. Évente megrendezik a Pipanapot, amelynek fénypontja a Lassúsági Pipaszívó Verseny. A résztvevők azonos felszerelést kapnak – egy pipa, három gramm dohány, két szál gyufa és egy tömőfa –, a cél pedig az, hogy a gyufafejnyi parazsat a lehető leghosszabb ideig életben tartsák. A helyi rekordok órákban mérhetők, a verseny pedig igazi közösségi esemény. 2022 márciusában a múzeum mellett felavatták Hangai Nándor tölgyfából faragott szobrát is, Horváth-Béres János faszobrász alkotását, amely méltó emléket állít a pipás papnak.

Aki a látogatást tervezi, annak érdemes tudnia, hogy a Pipamúzeum a 7935 Ibafa, Arany János utca 2. szám alatt található. A kiállítás a hét bármely napján megtekinthető, de mivel nincs állandó személyzet, a látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges az önkormányzatnál, vagy a helyszínen kell keresni a gondnokot, Lakatos Sándornét, aki kérésre kinyitja az ajtókat.

így 6 év alatt, 70 év felett, valamint a fogyatékkal élők és kísérőik számára a belépés ingyenes. Az ibafai kiruccanás tökéletesen kombinálható a közeli Zselic természeti szépségeinek felfedezésével, például egy sétával a Hollófészek-kilátóhoz.