Ezt az ajándékot sosem felejti el! – 7 helyszín, ahol ajándékutalvánnyal tényleg maradandó élményt adhatsz

Budapest ma és szombaton Metallica-üzemmódra vált: 17 órától késő estig szakaszos útlezárások jönnek a Puskás Aréna körül, cserébe sűrűbben jár az M2-es, az M4-es metró és az 1-es villamos.

A Puskás Arénában ma és szombaton este is koncertet rendeznek, a forgalmi változások és lezárások mindkét napon várhatóan 17 és 23 óra között érintik a stadion környékét.

A koncertek után, 22:30 és 23:30 között az Ifjúság útját a Dózsa György út és a Stefánia út között, valamint a Stefánia utat a Hungária körút és a Thököly út között zárják le.

A koncert után, illetve szombaton a koncert előtt is a megszokottnál sűrűbben indul a 2-es és a 4-es metró, valamint az 1-es villamos – közölte a Budapesti Közlekedési Központ. A Thököly úton közlekedő buszok mindegyike megáll 17 órától üzemzárásig a Reiner Frigyes park és a Thököly út/Stefánia út megállóhelyen.

A koncertek miatt 18 óra és üzemzárás között a 30-as autóbusz mindkét irányban a Thököly út–Dózsa György út útvonalon közlekedik, nem érintve a Verseny utcai megállót.

A 75-ös és a 77-es trolibuszra a Puskás Ferenc Stadionnál csak a Hungária körúton, a Kerepesi út előtti trolivégállomáson vagy a 901-es busz Óbuda irányú megállóhelyén lehet felszállni. Emellett a Stefánia út késő esti lezárása miatt 22:30-tól a 75-ös trolibusz a Thököly út–Hungária körút útvonalon, a 77-es trolibusz pedig az Egressy út és a Puskás Ferenc Stadion között a Hungária körúton közlekedik, mindkét járat kihagyja az Egressy út/Stefánia út és a Szobránc köz megállókat.

A stadionba a Dózsa György út és a Stefánia út felől lehet belépni. A helyszín gyalog nemcsak a Puskás Ferenc Stadion metróállomástól, hanem hasonló eljutási idővel a Keleti pályaudvartól, a Verseny utcán át is megközelíthető.

Két napra megáll a 2-es metró fél vonala egy hollywoodi akciófilm miatt – Karácsony Gergely szerint a BKV „nagyjából 50 millió forintot” keres rajta, de ha a budapestiek nem kérik, kész erről vitázni.

– mondta Karácsony Gergely főpolgármester a Népszava videójában.. A főpolgármester jelezte, hogy ha a budapestiek úgy érzik, ezt nem szeretnék, akkor lehet erről beszélgetni, de a magyar filmszakma versenyelőnye fontos szempont.

A korlátozás ezen a hétvégén, szombat üzemkezdettől vasárnap üzemzárásig tart, ez idő alatt nem közlekedik az M2-es metró a Deák Ferenc tér és az Örs vezér tere között.

A pótlóbuszra az Örs vezér terénél a Fehér úti autóbusz-végállomáson, illetve a Kerepesi út befelé vezető oldalán lehet felszállni. A járat a Deák Ferenc térről, a 9-es autóbusz Kőbánya irányú megállóhelyéről indul.

A lezárás oka, hogy egy amerikai akciófilm forog Arnold Schwarzenegger és Sharon Stone szereplésével a Stadionok állomás alagúti részében. A filmforgatást a BKK szerint nem tudják a forgalomtól biztonságosan elválasztani, ezért van szükség a forgalom teljes leállítására az érintett szakaszon.

A főváros érvelése szerint a filmszakma támogatása gazdasági haszonnal jár, a mostani esetben a BKV bevétele a közösségi közlekedés finanszírozását segítheti. A Metróért Egyesület ugyanakkor a lezárás aránytalanságára hívta fel a figyelmet, mivel a korlátozás számos utast érint.

Via 24.hu

Az A38 Hajó a budapesti Duna-part egyik legikonikusabb, nemzetközileg is elismert kulturális központja. Rengeteg embernek van innen koncertélménye, azt viszont jóval kevesebben tudják, hogyan lett belőle szórakozóhely, és milyen élet zajlik itt a kulisszák mögött.

Ezekre a kérdésekre ad választ az Imagine Budapest új sétája, amelynek egyik első alkalmán mi is részt vettünk. A másfél óra során annyi érdekesség hangzott el, hogy egy cikkbe lehetetlen lenne mindent bezsúfolni, ezért inkább csak néhány kiragadott részletet mutatunk be.

Háromszáz elefánt is elférne a fedélzeten

Az A38 története valójában sokkal korábban kezdődött annál, hogy a hajó 2003-ban megnyitotta volna kapuit. Az ötletgazda és alapító, Bognár Attila a 90-es években a legendás Bahia üzletlánc és a hazai underground zenekarokat felkaroló Bahia Kiadó vezetője volt. Ezeket az előadókat (például az Európa Kiadót, a Balatont vagy Kamondy Ágnest) sűrűn meghívták Európa-szerte, ilyenkor pedig a vendéglátók feltették a kérdést: „Tök jó, hogy ti itt vagytok, de vissza tudtok minket hívni?”

Attila és társai ekkor kezdtek el gondolkodni egy olyan budapesti koncerthelyszínen, ahol a fellépésekkel nem zavarják a lakókat. A végső lökést 2000-ben egy párizsi utazás adta meg, amikor meghívást kaptak a Szajna partján álló Batofar koncerthajóra, amely eredetileg egy ír tengeri világítóhajó volt.

Bognárnak megtetszett a koncepció, a hazai bürokrácia viszont hozta a formáját – amikor a budapesti Városházán arról érdeklődött, hogyan lehetne egy hasonlót megvalósítani a Dunán, tömören csak annyit mondtak neki: „Sehogy.”

Az elutasítás ellenére a projekt elindult. Ebben kulcsszerepe volt Szabó Endrének, a Ganz Művek akkori műszaki igazgatójának, akit a szervezők látatlanban kerestek meg, ő pedig azonnal a kezdeményezés mellé állt.

Az uszály átalakítása igazi mérnöki és dizájn-kihívást jelentett. Bognár Attila volt a kreatív motor, rajta kívül Patonai Péter bankár, valamint Váncza László és Mirtényi Miklós építészek közös munkájával valósult meg a terv. A hajótest oldalán eredetileg mind a négy tulajdonos keresztnevének kezdőbetűje (A, P, L, M) fel volt tüntetve hegesztett betűkkel, de kettőt ma már eltakar a hajóhoz utólag rögzített kiegészítő szennyvíztartály. A P-t és az A-t viszont azóta is látni lehet.

Az építkezés során a legnagyobb fejtörést a hangszigetelés okozta. Nemcsak azt kellett megoldani, hogy a benti koncertek hangja ne szűrődjön ki, hanem fordítva is: ha a felső étteremben valaki elhúz egy széket, vagy elmegy a hajó mellett egy nagyobb dunai jármű, a koncertterem közönsége abból semmit ne érezzen.

A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak bevonásával végül egy „ház a házban” szerkezetet hoztak létre: a belső és a külső doboz közé masszív rugókat és speciális hangszigetelő szivacsokat építettek be, amelyek elnyelik a Duna természetes ringását és a külső rezgéseket.

Az A38 eredeti hajóteste 85 méter hosszú, 18 méter széles és 1200 tonnát nyom. Ezt a gigantikus méretet a sétavezető, Czakó Zsófia azzal szemléltette, hogy a fedélzetre elvileg simán felférne 300 ázsiai elefánt (afrikai elefántból a nagyobb méretük miatt csak 200). Ha elefántok nem is, évente körülbelül félmillió látogató megfordul a fedélzeten, akik több mint 750 programon vehetnek részt.

A látogatószámmal arányosan nagy fogyasztás is jár: becslések szerint évente legalább félmillió liter sör fogy el a pultoknál. A hajó 30 köbméteres szennyvíztartálya a nagy forgalom miatt naponta félig megtelik, így a szippantós kocsinak majdnem minden nap meg kell látogatnia a kikötőt.

A legizgalmasabb feladatuk viszont az, amikor a hajónak el kell hagynia a megszokott kikötőjét. Tízévente egyszer ugyanis kötelező hatósági felülvizsgálatra viszik a révkomáromi hajógyárba, egy vontató- és egy tolóhajó segítségével.

A matrózok szerint ez a legszebb és legfeszültebb pillanat, amelyre hetekig készülnek, hiszen az összes rögzítőkötelet és a Petőfi híd mélyén fekvő hatalmas vasmacskákat is fel kell vonni a fedélzetre. A következő ilyen alkalom 2027 januárjában lesz.

Már meg se lepődnek, ha egy fellépő egyszínű M&M’s-t kér

Bár az A38 lassan 25 éve üzemel, a személyzet tagjai közül jó néhányan az első perctől itt dolgoznak. Jó példa erre Herr Krisztián, aki a nyitás óta ül rendületlenül az információs pultban. Bár eleinte az éjszakai műszakokat húzta, az évek során rájött, hogy a hosszú és egészséges élet titka a nappali munka, így azóta ő a hajó nappali arca és élő emlékezete.

Krisztián az évtizedek során számtalan világsztárt látott megfordulni a lépcsőkön. Elmesélte például, hogy meglepően sok hollywoodi híresség rendelkezik saját zenekarral, és közülük többen az A38-on is felléptek már.

Járt itt például Kiefer Sutherland a country-zenekarával, de a legnagyobb port Juliette Lewis és metalegyüttese, a Juliette and the Licks kavarta. A 90-es évek ikonikus, Oscar-jelölt színésznője – akit a nagyközönség decens filmekből vagy Brad Pitt egykori barátnőjeként ismerhetett – a színpadon teljesen kivetkőzött magából, és elképesztő energiájú, kőkemény rockkoncertet nyomott le a hajó gyomrában.

Ennél is emlékezetesebb sztori volt, amikor nagyjából 10-15 éve egy februári reggelen Krisztián jött nyitni a hajót, és egy alsógatyás férfi várta őt a bejárat előtt. Kiderült, hogy ő az aznapi fellépő, a Madball frontembere, de elhagyta a zenekarát.

Ő viszont pánikolás helyett azonnal elkezdett stoppolni, és szinte abban a percben felvette egy kamionos, aki gyorsabban felhozta Budapestre, mint ahogy a többiek a kisbusszal ideértek. Krisztián ráadta a pulóverét, főzött neki egy teát, majd beültette az infópultba. Az aznap esti koncert pedig remekül sikerült.

A backstage világa a fellépők különféle, sokszor egészen abszurd kívánságairól is híres. Az A38 stábja már szinte meg sem lepődik az olyan kéréseken, mint a kizárólag vékony csíkokra vágott répa, vagy az egyszínű M&M’s drazsék. Utóbbi esetében a személyzet már rutinosan, kézzel válogatja szét a tálakat: ha a zenekar úgy kéri, az asztalra csak a barna, csak a piros vagy csak a zöld szemek kerülhetnek.

Van azonban egy olyan visszatérő kérés is, ami elsőre furcsának tűnhet, de a matrózok és tengerészek világában teljesen logikus: több külföldi zenekar kifejezetten kéri, hogy legyen elhelyezve egy Szent Miklós-kép a backstage-ben. Ő ugyanis többek között a hajósok védőszentje, így a babonásabb zenészek szeretik maguk mellett tudni a képét a Duna felett koncertezve.

Szirénázás és sűrű füst a backstage-ben

Az A38 belsejét járva lépten-nyomon a régi uszály újrahasznosított darabjaiba botlunk: Drabik István képzőművész a hajóról leesett fém- és vasmaradványokból készített szobrokat a fedélzetre és a backstage-be, az ajtókon kilincsek helyett 16 tonna teherbírású seklis csatok találhatók, Lois Viktor szobrászművész pedig az eredeti hajócsavarokból épített egy működő „propeller-hangszert”, amelynek meglehetősen meditatív – vagy egyesek szerint horrorfilmbe illő – hangját a mai napig előszeretettel szólaltatják meg.

A hajó technikusai a hosszú, eseménytelen órákban – például amikor egy-egy zenekar sokat késett a beállásról – elunva magukat úgy döntöttek, hogy egy kis saját szórakozást építenek a rendszerbe. A pultot titokban átkábelezték, és különféle meglepő effekteket varázsoltak mögé. Ha valaki ma a backstage-ben meghúzza a hatalmas főkapcsolót, és a gombokon beüti a megfelelő kombinációt, a pult nem a motort indítja be, hanem vad villogásba kezd, és vizet fröcsköl a gyanútlan bámészkodókra.

Eredetileg volt egy olyan gomb is, amely a hajó falán lévő régi fényjelző készüléket hozta működésbe: az elkezdett eszeveszetten szirénázni, villogni és sűrű füstöt okádni. Ezt a funkciót azonban a backstage-bár pultosa egy idő után inkább lekapcsoltatta.

Rengeteg hasonló sztori hangzott még el a sétán, ráadásul a századelő Budapestjéről, illetve a hajós életformáról is számos érdekességet megtudhattunk. Legközelebb július 11-én, majd augusztus 23-án indul egy napon belül több turnus is, további infók itt találhatók.

Az épületek szerelmese Harcz Balázs Dániel, aki sorra járja a gyönyörű középületeket, lakóházakat, hogy megörökítse szépségüket - kint és bent is. Külön engedéllyel jutott be az Országházba is, az ott készített fotókat pedig most megosztja veletek is.

Nekem fotósként a kapualjak, lépcsőházak (különösképp a csigalépcsők), a korlátok, gangok, homlokzatok, mennyezetek és egyéb építészeti elemek, az épületbelsők a specialitásom, és az Országházban ezek valóságos tárháza rejlik. Főleg a folyosói ihletnek meg minden alkalommal, amelyek egészen egyedülállóak.

A most bemutatott válogatásban lévő képek közül a Kupolateremben lencsevégre kapott látvány fogott meg leginkább. Az úgynevezett look-up fotók a kupolabelsőt mutatják. Most nyílt alkalmam először a kupolaterem lefotózására.

A díszlépcsőházban szabadon mozoghattam, aminek köszönhetően több irányból és szögből is meg tudtam örökíteni”.

A fotósnak tavaly egy albuma is megjelent. Erről azt mesélte: „Tavaly ősszel jelent meg Szédületes Budapest címmel első könyvem (Corvina Kiadó), mely 210 budapesti fotómat mutatja be Lackfi János szórakoztató verseivel fűszerezve, melyeket a fotóim ihlettek. Ebben is szerepel pár fotóm az Országházról. Nem csak belső fotók, hanem pocsolyatükröződéses fotóm is.”

A fotózás szakmai titkairól is beszélt: „Eddig háromszor volt alkalmam az Országházban fotókat készíteni. Egyre jobb felszereléssel, egyre kifinomultabb technikával, egyre ügyesebben és gyakorlottabban... Legutóbb pár napja jártam ott fotózni a Nikon full-frame gépemmel és a Sigma Art 12 - 24 mm-s objektívemmel, amellyel nagylátószögű felvételeket tudok készíteni (főleg épületbelsőkről).”

Az eredményt pedig itt láthatjátok:

Képgaléria: Országház

(A fotókért kattints a képre)

További képek a fotóstól: ITT nézhetők meg