KULT
A Rovatból

Cukiság és Felhő Múzeum – ilyen kiállítások várnak idén a Ludwig Múzeumban

Háborús bűnökkel, az élet törékenységével és a közösségi média hamis cukiságával is szembesítenek majd a Ludwig Múzeum 2023-as kiállításai.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2023. február 02.



Bemutatta 2023-as programtervét a budapesti Ludwig Múzeum, amely minden évben egy központi tematika köré szervezi az éves kiállítási programját. Idén a “Gondoskodás” és az ehhez szorosan kapcsolódó szolidaritás, felelősség, bizalom lesz ez a téma. Az idei tárlatok a háborús bűnökkel, az élet törékenységével és a közösségi média hamis cukiságával is szembesítenek majd. Boris Lurie, Wolf Vostell, Till Brönner és Lengyel András műveiből is nyílik kiállítás.

Mi már láttuk a legújabb tárlatot, Lengyel András …minden fent van a felhőben… című kiállítását. Nézd meg velünk a legkülönlegesebb alkotásokat! Illetve sorra vesszük a 2023-ban várható tárlatokat.

Időgép – válogatás a gyűjteményből

MEGHOSSZABBÍTVA 2023. december 31-ig

A tárlat az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, amelyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást. Erről a kiállításról korábban itt írtunk.

…minden fent van a felhőben… Lengyel András kiállítása

2023. február 03. – május 28.

A …minden fent van a felhőben... című kiállítás Lengyel András életművét mutatja be. Az emberiség évezredek óta fürkészi az eget tudományos és vallási okokból, alapvető összefüggéseket állítva fel a makrokozmosz jelenségei és mikrovilágunk között. Lengyel András is "szemlélődik", és a hetvenes évek óta gyűjti a felhőket, és művészetén keresztül kapcsolatot teremt a megfogható és megfoghatatlan között.

Boris Lurie & Wolf Vostell. Művészet a soá után

2023. március 31. – július 30.

Boris Lurie (1924–2008) és Wolf Vostell (1932–1998) konfrontatív művészete először látható együtt Magyarországon. Az ötvenes évek végétől mindkét művész radikális módon foglalkozott a soával (shoah héberül „katasztrófát” jelent, a szó a holokauszt szinonimája). Abban az időben, amikor a háború még mindig tabutémának számított a társadalom jelentős része számára, ők olyan művészetet választottak, amely szembesítette a nézőt ezzel a fájdalmas időszakkal. A háborús bűnök legmegdöbbentőbb képeit felszínes reklámképekkel kombinálva műveik egyben vádiratot is jelentenek a háború utáni fogyasztói társadalom ellen, amely egyszerűen újraindult, nem törődve a zsidók és az áldozatok elszenvedett traumáival. E sokkoló hatás megteremtéséhez mindkét művész a legmodernebb technikákat építette be munkáiba.

Cukizmus. Absztrakció és figuralitás között

2023. június 23. – 2023. október. 01

A középgenerációhoz tartozó művészek alkotásaikban előszeretettel emelik be és gondolják újra, főként a kilencvenes évek rajzfilmjeiből ismert figurákat. A kiállított művek könnyed, játékos módon, humorral és (ön)iróniával közelítenek a társadalmakat súlyosan érintő globális vagy mindennapi problémákhoz. A „cukiság” fogalmát kritikai éllel ruházzák fel, arra ösztönözve a közönséget, hogy megkérdőjelezze a közösségi média által képviselt perfekcionizmust és a giccset.

Vigyázat, törékeny!

2023. szeptember 8. – november 26.

A kiállítás az élet törékenységére, a gondoskodásra szoruló egyének és közösségek sérülékenységére, a szociális ellátórendszer repedéseire és hiányosságaira utal. Ugyanakkor magára a múzeum feladatára, a műtárgyakról való gondoskodásra is vonatkoztatható. A többszörös – egészségügyi, természeti, gazdasági, pénzügyi – válságok időszakában a kiállítás arra keresi a választ, miként gondolható újra a gondoskodás, és ezen keresztül mi a múzeum (és a művészet) szerepe ebben a folyamatban?

Till Brönner Identity-Landscape Europe

2023. október 20. – 2024. január 28.

A fotós és zenész szenvedélyes európai. Igazi trombita virtuóz, aki zenéjével és fotográfiáival meggyőzően mutatja be korunk életérzését. Legyen szó portrékról, tájképekről, ipari tájról vagy építészetről, mint érzékeny megfigyelő dokumentálja és tematizálja nemcsak európai hazáinak fejleményeit és társadalmi tendenciát, hanem a válságokkal – Covid-19 vírus által okozott járvány, ukrajnai háború – küzdő világ problémáit is. Jelenlegi projektje az „Identitás-Európai táj” előszőr a Ludwig Múzeumban lesz látható.

ESTERHAZY ART AWARD SHORT LIST 2023

2023. december 15. – 2024. március 3.

Az Esterházy Privatstiftung 2023-ben ismét meghirdeti az Esterházy Art Award-ot. A benyújtott pályázatokból egy nemzetközi szakmai zsűri választja ki a díjra jelölt maximum 25 művészt: a short list válogatásból a Ludwig Múzeumban nyílik kiállítás. A 2009-ben megalapított díj célja a kortárs képzőművészet és a nemzetközi párbeszéd támogatása. Az egyenként 5000 euróval jutalmazott díjat kétévente, három, 45 év alatti képzőművésznek ítéli oda a független szakmai grémium.

18. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále Magyar Pavilon,

2023. május 20 – november 26.

Reziduum – The Frenquency of Architecture A kiállítás kiindulópontját azok a kortárs ornamentika-átiratok adják, amelyek az új Néprajzi Múzeum homlokzati fémrácsán jelennek meg. A múzeumban őrzött – különféle népek, kultúrák hagyományaiból származó – mintákat a tervezők egy egyszerű formára redukálták.

A sajtótájékoztatón Fabényi Julia, a múzeum igazgatója azt is elmondta, hogy az elmúlt években - főként a Covid hatására - a múzeumok számára nem maradt kérdés, hogy megjelennek-e az online térben, ahol egy új verseny kezdődött a közönség figyelméért. Emellett pedig idén további digitális fejlesztéseket is tervez a múzeum. A múzeumi térben digitális információs felületeket hoznának létre, és olyan eszközöket helyeznének ki, amik a műalkotások befogadását segítik, illetve interaktív látogatói élményt nyújtanak.

A 2023-as programterv sajtótájékoztatója után lehetőségünk nyílt megnézni a Ludwig legújabb kiállítását. A …minden fent van a felhőben… című kiállítás Lengyel András egész pályáját átfogja, bár, a művésznek a mai napig születnek új munkái. A kiállításon témakörök segítségével követhettük nyomon sokszínű művészetét. Láttunk tőle festményeket, sokszorosított grafikát, fotókat, akciókat, installációkat is.

Lengyel András a magyar neoavantgárd második generációjának, a 70-es évek képzőművészetében nagy szerepet játszó Rózsa-kör alapító tagja. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán festő szakon kezdte, harmadévtől a Grafika Tanszéken tanult tovább.

Lengyel András művészetének célja, hogy ne lehorgasztott fejjel mászkáljunk, hanem nézzünk fölfelé az égre, a hegyekre. A kiállítást is ezen elv alapján rendezték be, ezért került több műalkotás is a magasba.

Felhői és más fontos motívumai – mint a háromszög, a könyv, a Felhő Múzeum – arra késztetnek bennünket, hogy részévé váljunk egy sok ezer éves hagyománynak, melynek során az ember az Univerzumban kereste helyét.

Ezt a belemerülést kívánják elősegíteni műalkotásai, a maguk játékos és szellemes módján: esetében minden lehet művészet, a csempedarab és a neoncső is, vagy akár egy elázott Andy Warhol katalógus is, amennyiben meditációs tárgyként segíti szemlélődésünket, elmélyülésünket.

Részletek a Ludwig Múzeum honlapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk