prcikk: "A rózsa és a rozmaring is élni akart" – így varázsolj csodát a kertedben! | szmo.hu
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

"A rózsa és a rozmaring is élni akart" – így varázsolj csodát a kertedben!

Igaz, hogy most még a tél dübörög, de a cikket elolvasva, garantáljuk, hogy tervezni fogod a kertedet, erkélyedet vagy akár a konyhaablak párkányát.
Forrás: Móroczanikó blog - szmo.hu
2018. december 09.



Miről szól Az élet íze blog?

Mórocz Anikó a lányának, Annának a születését várva kezdte el írni a blogot, neki is ajánlja első bejegyzésében. Ahogy ígéri: izgalmas utazást kezd Nusival, és csalódik, aki egy pelenkaszagú "baba-blog"-ra készül, mert azt a terepet meghagyja arra jóval érdemesebbeknek. Ők ketten inkább kóstolgatják az élet ízét, és az élményekből Nusi is ki fogja venni a maga részét.

Már nem is tudom, hol kezdődött pontosan. Talán ott, amikor Csányi Vilmos etológus azt mesélte nekem, hogy napjában több órát töltött a nógrádi botanikus kertjének gondozásával, és ennél jobb szabadlevegős test-karbantartást nem ismer. Talán ott, amikor nem néztem jó szemmel egy ajándékba kapott szobarózsám falak közé zárt sínylődését. Vagy akkor, amikor az első rozmaringszáram gyökeret eresztett.

Szóval Csányi Vilmosék rügyfakadástól levélhullásig sok időt töltöttek a nógrádi telken, és paradicsomi helyet teremtettek maguk köré: ezerötszáz négyzetméteren öt-hatszáz féle növényt gondoztak, több évtizeden át. Jázminbokrok, rózsák, liliomok lehelték feléjük édes-párás illatukat, és óleánderek ejtették rabul a tekintetüket. A különleges példányok közé tartozott a kínai Calycanthus floridus fűszercserje, a Koreából származó Viburnum Carlesii (illatos bangita cserje), az ausztrál Blackboy, és a Gunnera manicata lapu, az Amazonas vidékéről. A magán-arborétumban csepegtetős öntözőrendszer kényeztette a növényeket, a meztelen csigákat pedig nem permetező, hanem saját telepítésű ebihalakból született békák riogatták. Biológus lévén Csányi Vilmos örömét lelte a kert gondozásában, ami napi több órányi „sportot” jelentett neki. A telken két kis faház is áll, itt született számos Csányi-könyv.

Irigylésre méltó, nem? De mit tegyen az, akinek - ugyan egy sokak által vágyott, vízparti városkában – mindössze pár lépéssel körbejárható lakás jutott? Kertészkedjen, naná!

Először is körülnéztem

Az ablak előtt pedáns rendben sorakoznak azok a hársfák, amik tavasszal teljes bódulatba kergetnek. Először csak nagyon finoman, egy-egy fuvallat szárnyán libben be a már éjjel-nappal nyitva hagyható ablakon, aztán plafontól a padlóig minden zugba kíméletlenül beköltözik.

Az illatgomolyagban úgy sétálgat az ember, ahogy a kifinomult hozzáértők tanítják a parfüm használatát: permetezz a levegőbe, majd szép lassan sétálj át az illatfelhőn. Ami rajtad marad, annyi kell belőle. A hárs az más, keményebb drog...

Kezdetben volt a szőlő

Strukturális és színkontrasztnak a fordított szív-alakú hársak mellett nyújtózik a lilás-bordós levelű juhar, egy filigrán, fehér törzsű nyír, a nyári vészkorszakban az autóknak árnyat adó két testes dió, na meg az árok partjára ki tudja hogyan felkapaszkodó és tanyát verő vadalma. Gyümölcséből reggelente kosárnyit adott.

Némi meglepettséggel figyelek fel az erkélyünk alatt, közvetlen a ház betonja mellett kihajtó szőlőtőkére. A régebb óta fiatal szomszédok úgy mondják, hogy korábban itt közel s távol szőlőültetvény volt.

Értem én, de az hány harminc-negyven évvel ezelőtt? Ez meg most van itt... Hogy ne legyen túl sok gondolkodási időm, jött az előttünk lévő ligetet szépen rendben tartó fűkaszás, és levágta a kusza hajtásokat.

A rózsa jött és maradt

Nagyjából ezzel egy időben a jógatanárnőmtől érkezett ajándékba egy szobarózsa. Dús, rózsaszín virágokkal teli, illatos példány. Az a fajta, amibe az ember egy szempillantás alatt beleszeret a bevásárlóközpontban, az újságok és az étolajak közé zsúfolva, és ráadásul akciós is. Meglepően sokáig virult, aztán bekövetkezett a sejthető hanyatlás.

Már épp készültem elengedni, amikor beállított hozzánk az aszófői barátunk, s kerek-perec közölte, hogy ennek a rózsának szabad földben van a helye. Éppenséggel tehetünk egy próbát.

Így kapott új sanszot az erkély alatt, ahol különösebb szaladgálás nélkül, fentről tudtam öntözni. Hálából kitartott a növényt és embert egyaránt próbára tevő télben, tavasszal pedig rózsaszín labdaként csücsült a fűben.

Körbeölelték a töretlen lelkesedéssel kihajtó szőlőkarok, nem sejtve, hogy ez a látszólagos rendezettség menti meg az életüket: a fűkaszás némi tétovázás után továbbment... A szombati jógaórámra boldogan vittem magammal Julinak rózsát, azóta is minden évben az első szál mindig azt illeti, akitől kaptam.

A rozmaring is élni akart

Juli földháza a paloznaki domboldalba simul, bejáratánál akkora rozmaringbokorral, ami a ház homlokzatának felét betakarja. Illatos-olajos kis jószág, tele apró, pillangó-szerű, áttetsző fátylú lila virággal.

Juli szombat reggelente megkopasztja, és a jógaóra résztvevői között – ételbe szánva - szétosztja az ágait. Egy alkalommal több jutott nekem, mint amit azonnal fel tudtam használni, hát benne maradt a pohárban, hogy friss maradjon.

Az üdeség olyan jól sikerült neki, hogy apró bajuszkás gyökereket növesztett. Supsz, bele vele a konyhaablakban viruló klasszikus fűszerládába, némi kakukkfű, oregánó, bazsalikom, petrezselyem, snidling és menta társaságába. Nem volt kérdés, hogy amikor kinőtte a fűszercsalád kényelmes fészkét, szépen kisétált az erkély alá, a rózsa mellé...

Menta Marokkóból

Egy alkalommal Az év kertjévé választott Kocsis család Kistói utcai, mediterrán udvarában forgattunk. Egyik ámulatból a másikba esve azt se tudtam, hová nézzek. A sokat dédelgetett, buja édenkertben valami megcirógatta a bokámat. Nini, hát te, ki vagy? Marokkói menta, onnét hozattuk – jött a házigazda válasza, aki privát paradicsomában mindennek a nevét is, virágát is tudja. A háziasszonytól, Klárától azt hallottam, hogy az illata és az aromája teszi különlegessé, a fogyasztása pedig az egészséget szolgálja.

Hamar jött a hozzá kapcsolódó saját élmény: szóval ennek a rokonaiból főztek nekünk hűsítő esspresso-t a sivatagban. A többi már csak ismétlés: egy csokor frissen illatozó Casablanca-mentával a kezemben távoztam, amit sikerült meggyökereztetni. A téli hónapokat a nappalink ablakában töltötte, bár be kell valljam, nem túl boldogan, szerintem vágyott ki a szabadba... A korai tavasznak köszönhetően a szabadulása gyorsan be is következett.

Illatot ajándékba

Julitól és a saját bokromról mérhetetlen mennyiségben érkezett rozmaringszál, megeredve kis cserepekben sorakoztak a fürdőszoba ablakában, fűszeres illatukkal betöltve az aprócska teret. Karácsony éjszakáján lábra keltek, diszkrét csomagolást húztak magukra, és a szomszédok ajtajában, jóbarátok kezében kötöttek ki.

Aszófő irányából levendula-szállítmány érkezett, némi aprítás után kézzel varrott illatpárnákba bújtak az illatos részek. Az ember azon kapja magát, hogy a bajban jönnek a segítő kezek, fenntartják a víz fölött, s milyen jó is a szabadon maradt kézzel átadni egy marék aranyat érő illatot.

Levendulából nőtt paradicsom

A levendulás zsák alján ottmaradtak a mákszemnyi magocskák, beleszórtam vagy százat egy virágládába, és lestem, hogy mi lesz. Persze, hogy saját ültetvényt akartam az erkély alatt. Sokáig semmi, aztán egyszer csak előbújt egy levendulának még merész jóindulattal sem nevezhető lény.

A rutinos aszófői szem azonnal látta, hogy paradicsom, de az nem lehet, hisz csak levendulamagot ültettem. Az elpusztításáról szó sem lehetett, így történt, hogy januárban két beérett paradicsomot szüreteltünk a nappali ablakában. Idővel a paradicsom is jelezte, hogy kicsi a neki szánt óvoda, nagyobb helyre költözne.

Fügéd van-e?

Van. A jógaóráról hazafelé vezető úton minden alkalommal óvatosan megsimogatták az autóm oldalát egy termetes fügebokor messze kinyúló ágai. Nehéz ilyen csábításnak ellenállni… A kesztyűtartóban kézfertőtlenítő helyett egy metszőollót tartok. Érzésből kiválasztottam néhány ágacskát, megkérdeztem tőlük, hogy akarnak-e velem jönni. Akartak. Hetekig semmi nem történt. Ott gubbasztottak a vidáman hancúrozó, ajándékba szánt rozmaring-gyerekek között, és nem kaptak tőlük növekedés-kedvet.

Már letettem a saját fügéről, úgyis mondták a hozzáértők, hogy azt nem lehet úgy… de lehet: furcsa kinövések jelentek meg a vízben lévő száron, amit jó jelnek véltem, és cserépbe dugtam őket. Értelmetlennek tűnő újabb várakozás után az egyik rügy felpattant, amit továbbiak követtek. Senki nem tud lebeszélni róla, hogy a mellette épp viruló fázisába ért paradicsom volt jó hatással a fügére.

A lejtő tetején

Minek cifrázni, ha már ott voltam, hát elindultam rajta lefelé. Egyszerűbb lenne mindent a hárs bűvös-bájos virágporára fogni, de az igazság az, hogy a tréfát nem ismerő szőlő is rázendített. Ugye az csak valami véletlen tévedés lehet, hogy a szőlőjükről és a parfümjükről híres franciák még nem zárták üvegcsébe ezt az illatot? A nekünk jutó tőke az egész lakást bepermetezi, mámorító... Kapott öt karót, hadd szaladjon, s a hajtások azóta versenyfutást rendeznek a lugas egyik végétől a másikig.

A hárs és a szőlő erős tudatmódosító illatfelhőjének hatása alatt átbotorkáltam a szomszédba, és közöltem Magdus nénivel, hogy kell egy ásó. Gyanakvását a függők elszántsága oszlatta szét, s hazatérve a szerszámmal nem voltunk restek használni azt. A három és féléves ott szökdécselt körülöttünk: „Hurrá, kertünk lesz!”.

Aszófő irányába jeleztem, hogy a tereprendezés megtörtént, érkezhetnek az Öreghegy lágy ölében született levendulatövek. Szám szerint kilencen jöttek, gazdájuk már akkor látta, hogy nem lesznek elegen...

Locsolkodjunk!

Aszófői János a lelkemre kötötte, hogy a kis levendula-jövevényeket kezdetben minden reggel és este öntözni kell. Rendben, majd beosztjuk. Mit is? Mert amilyen megveszekedett zöld-párti vagyok, direktben folyó csapvízről szó sem lehet. Az eddigi növények másod-felhasználású vizet kaptak: a konyhában felfogtam a zöldségek, gyümölcsök megmosásánál használt vizet, és az erkélyen keresztül habozás nélkül, profin célozva a rózsa, a rozmaring, a paradicsom, a füge és az idővel közéjük kívánkozó fűszernövények nyakába öntöttem.

Ha ezentúl több kell, hát akkor összegyűjtjük az átfolyó rendszerű gázkazán vizét is. Ez egy nagyon modern berendezés, de zuhanyzáskor némi hidegvíz távozik a lefolyóba – most már az odakészített lavórba -, mire a meleg víz megérkezik.

Az angol rózsa

Falun nőttem fel. Természetes volt, hogy az édesanyám rózsakertjéből mindig friss, vágott virág került a vázába. Cserepes virágot – minden látszat ellenére – nem tűrök a lakásban, nem oda valók a növények, de a mezei virágcsokrokból és a saját nevelésű rózsából nem engedek. Az kell. Mivel a kis szobarózsa még nem ad folyamatos utánpótlást, így kérésemet a Csányiékkal közös barátunk felé, a rózsákat kívülről-belülről, közelről s távolról jól ismerő Géczi Jánosnak intéztem. A József Attila-díjas író nem mellesleg végzett kutató-biológus, egyik kedvenc területe pedig a rózsák bársonyos birodalma. Írt könyvet Allah rózsáiról, a muszlim kertekről, az antik mediterrániumról, a rózsa kultúrtörténetéről, jelképeiről és irodalmi vonatkozásairól.

- János, olyan rózsát szeretnék, ami nem fut fel a ház falára, mert a szomszédok lehet, hogy nem néznék jó szemmel. Maximum két méterre nőjön, mindig legyen rajta virág, és még illatozzon is. – Akkor hozok neked egy angol rózsát – hangzott az ígéret. Kisvártatva megcsörrent a telefon, boldogan robogtam a rám váró rózsáért, majd ismét Magdus néni következett: kell egy ásó! Ha már ott volt ismét a szerszám, hát még egy sort felástunk, ahova újabb levendulák érkeztek...

Zöldtrágya

Mondanom se kell, milyen kevés idő jut kertészkedésre. Az öntözés bejáratott módon megy az erkélyről, a gazosodást pedig természetes talajtakaróval próbálom fékezni.

Amikor jön a fűnyírótraktor gondozni a fák alatti területet, lenyúlom a négyéves homokozóban használatos gereblyéjét, és a levágott, hátrahagyott füvet összegyűjtöm. Ez egyenletesen elosztva kerül a felásott részre, a növények tövét pedig alaposan megrakva trágyázom vele.

Sosincs vége

Nem tudom, hogy meddig tart az a bizsergés, amit a puszta látvány okoz. Megtoldva az egy tő saját paradicsom gyümölcsének az ízével, amit már három karó is alig bír elhordozni. A maholnap négyéves kislányommal minden reggel friss mentateát iszunk, és gyakorta emlegetjük fel Kocsisékat.

Nem elhanyagolható, ha a gyermek megtapasztalja, hogy a magból növény lesz (igen, a levendulából időnként paradicsom), ami virágot hoz és termést érlel, a vízzel pedig jól kell sáfárkodni, mert kevés van belőle. Aszófői János elégedett a levendulák fejlődésével, Géczi János szerint pedig még utóbb jó rózsagazda válik belőlem.

(Az írás a Balatonfüredi Napló 2018. évi 9. számában jelent meg.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Gazdik tapasztalatai és állatorvosi tanácsok: így védekezhetünk a kullancsok és bolhák ellen
Tavasszal sok gazdi kezd el foglalkozni a kérdéssel, de vajon mikor érdemes valóban elkezdeni a megelőzést? Megkérdeztünk több kutya- és macskatartót a saját tapasztalataikról, dr. Szabó Ágnes állatorvos pedig segít eligazodni a legfontosabb tudnivalók között.


Itt a tavasz, egyre hosszabbak a nappalok, így több időt töltünk a szabadban, és a kutyások számára is újraindul a séták, kirándulások, kerti pihenések szezonja. A melegebb idő azonban nemcsak nekünk kedvez – a kullancsok és bolhák számára is.

Sok gazdi ilyenkor kezd el gondolkodni azon, hogyan védje meg kedvencét az élősködőktől. A kérdés azonban nem mindig olyan egyszerű, mint elsőre tűnik: mikor érdemes elkezdeni a védekezést, milyen megoldások léteznek, és mire kell igazán figyelni?

Kutya- és macskatartókat kérdeztünk meg a saját szokásaikról, tapasztalataikról, és dr. Szabó Ágnes állatorvost hívtuk segítségül, hogy segítsen eligazodni a témában.

Eszter – egy border collie gazdája, aki tavasszal kezdi a kullancs elleni védekezést

Eszter egy energikus border collie gazdája, akivel gyakran járnak hosszú sétákra parkokba vagy erdős területekre. Náluk – ahogy meséli – az élősködők elleni védekezés tavasszal kezdődik.

„Amikor tavasszal megérkeznek a melegebb napok, az egyik első dolgom, hogy gondoskodjak a kutyusom védelméről”. Náluk a védekezés szezonális: tavasztól őszig csepegtetős készítményt használ a kutyáján, a téli hónapokban viszont szünetet tartanak. Többféle megoldást is kipróbált már, végül ez a módszer vált be a számukra.

„Sokféle lehetőséggel találkoztunk már, de mi végül a csepegtetős módszert választottuk, mert a kutyámnak amúgy sem könnyű gyógyszert beadni, a nyakörv pedig a játékok során valahogy mindig a földön végezte. Így ez nekünk a legegyszerűbb megoldás.”

Réka – egy benti cica gazdája, aki sokáig nem gondolta fontosnak a megelőzést

Réka cicája, Málna szinte kizárólag lakásban él, ezért sokáig a gazdája sem gondolta, hogy különösen foglalkoznia kellene a paraziták elleni védelemmel.

„Őszintén szólva azt hittem, hogy egy benti cicánál ezzel nem igazán kell törődnöm”.

A kötelező oltás beadásakor szóba került a téma az állatorvossal, és ekkor szembesült vele, hogy a lakásban tartott cicák sem teljesen védettek.

„Ott tudtam meg, hogy az élősködők akár a cipőnkkel is bekerülhetnek a lakásba.” Azóta rendszeresen nyakörvet használ a cicáján, mert számára ez a legegyszerűbb megoldás.

Gábor – egy golden retriever gazdája, aki egész évben tablettával védi a kutyáját

Gábor egy 5 éves golden retriever gazdája, akivel gyakran kirándulnak és sok időt töltenek a szabadban. Náluk a védekezés már régóta tudatos döntés. „Amikor még kölyök volt a kutyusunk, első kutyás gazdikként mi az állattenyésztőt kérdeztük meg, hogy mi lenne a legjobb védekezés, és végül a tabletta mellett döntöttünk. Azóta is egész évben ezt adjuk neki.”

Szerinte ez sokkal nyugodtabbá teszi a mindennapokat.

„Az állatorvosunk mondta, hogy a kullancsok ma már az év nagy részében jelen lehetnek. Mi inkább úgy vagyunk vele, hogy ha van lehetőség számára a folyamatos védelemre, akkor élünk vele.”

Zsófi – akinek a kutyája babézián esett át, azóta sokkal tudatosabban védekezik

Zsófi története jól mutatja, milyen gyorsan válhat a kullancsok elleni védekezés elméleti kérdésből nagyon is személyes tapasztalattá. Korábban ő is úgy gondolta, hogy elegendő, ha séta után átnézi a kutyáját, és eltávolítja a kullancsokat ha talál benne, nem igazán törődött védekezéssel.

„Azt hittem, ha időben kiszedjük, akkor nincs nagy baj.” - kezdte el a történetüket.

Egy nap azonban a kutyája, Mangó hirtelen bágyadt lett, nem evett, és látszott rajta, hogy nincs jól. Az állatorvosnál hamar kiderült: babéziózissal fertőződött meg.

„Nagyon ijesztő volt az egész. Addig valahogy csak elméleti dolognak tűnt, hogy a kullancsok betegségeket terjeszthetnek, de sosem vettem komolyan. Viszont amikor a saját kutyáddal történik meg, az teljesen más.”

Mangó szerencsére időben kezelést kapott, de Zsófi szerint az élmény teljesen megváltoztatta a hozzáállását. Azóta tablettás védekezést használ, amit havi rendszerességgel ad be a kutyájának.

„Azóta sokkal tudatosabban figyelek a megelőzésre. Sokkal egyszerűbb beadni egy tablettát, és figyelni a megelőzésre, mint végignézni, hogy a kutyád beteg lesz és egy hajszálon múlik az élete.”

Mit mond az állatorvos a kullancs- és bolhavédelemről?

A gazdik történetei jól mutatják, mennyire különböző okokból kezdhet valaki tudatosabban foglalkozni a kullancsok és bolhák elleni védekezéssel. De vajon mit tapasztalnak az állatorvosok a rendelőben? Dr. Szabó Ágnes állatorvos szerint szerencsére egyre több gazdi igyekszik tudatosan védeni kedvencét az élősködők ellen. Ebben sokat segít az online elérhető információk bővülése, az állattartók közötti tapasztalatcsere, valamint az állatorvosok folyamatos tájékoztatása is. „Ugyanakkor még mindig sok tévhit él a gazdik fejében a paraziták elleni védekezéssel kapcsolatban, éppen ezért kiemelten fontosnak tartom az állattartók tájékozottságának folyamatos fejlesztését.” - mondta lapunknak.

Nem csak az erdőben jelentenek veszélyt a kullancsok

A beszélgetés során arra is felhívta a figyelmet, hogy gyakori tévhit, miszerint a kullancsok csak erdőkben jelentenek veszélyt.

„A kullancsok városi parkokban, füves vagy bokros területeken is jelen lehetnek, ezért azok a kutyák sincsenek teljes biztonságban, amelyek soha nem járnak erdőben” – hívja fel a figyelmet Szabó Ágnes.

Milyen betegségeket terjeszthetnek a kullancsok és bolhák?

A kullancsok által terjesztett betegségek közül a kutyatartók számára talán a babéziózis a legismertebb - magyarázta az állatorvos. „A rendszeresen, tudatosan védekező gazdik körében szerencsére már egyre ritkább ez a betegség. A babéziózist okozó fertőzést a kullancsok adják át a kutyának a vérszívás során, amely leggyakrabban vérszegénységet, lázat és sötétvörös színű vizeletet okoz, kezelés nélkül pedig általában halálos kimenetelű. Emellett a kullancsok sok más veszélyes fertőzést is átvihetnek a kutyára, pl. Lyme kórt, anaplazmózist és ehrlichiózist is.”

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a bolhák által jelentett kockázatokat sem szabad alábecsülni.

„Ezek az apró élősködők ugyanis akár galandférgességgel is megfertőzhetik a kedvenceket, súlyos mértékű bolhafertőzés esetén pedig a vérszegénység kialakulása is valódi kockázatot jelenthet”.

A lakásban tartott állatok sem teljesen védettek

Dr. Szabó Ágnes arra is kitért, hogy a lakásban tartott állatok gazdái gyakran úgy gondolják, kedvenceikre nem jelentenek veszélyt ezek a paraziták. A valóság azonban más: a bolhák például akár a cipőnkkel is bekerülhetnek a lakásba, így a kizárólag benti macskáknál is indokolt lehet a megfelelő védekezés.

Egyre hosszabb lehet a kullancsszezon

A szakember szerint az utóbbi években az is egyre inkább megfigyelhető, hogy a paraziták aktivitási időszaka kitolódik, ezért sok állatorvos ma már egész éves védekezést javasol.

„Az élősködők a hidegebb hónapokban sem tűnnek el teljesen. A bolhák és kullancsok akár a lakásban vagy egy kutyaház védett sarkában is áttelelhetnek, ezért egész évben számolni kell velük” – mondja dr. Szabó Ágnes.

Többféle védekezési forma közül választhatunk

A beszélgetés során arra is kitért, hogy ma már többféle védekezési forma áll a gazdik rendelkezésére. Léteznek szájon át adható tabletták, rácsepegtetős (spot-on) készítmények és nyakörvek is, amelyek mind hatékony védelmet nyújthatnak, ha megfelelően használják őket.

A választásnál érdemes figyelembe venni az állat életmódját is. A tablettás készítmények például jó megoldást jelenthetnek olyan kutyáknál, amelyek sokat úsznak vagy gyakran fürdetik őket. A rácsepegtetős készítmények előnye, hogy a bolhák és kullancsok mellett bizonyos repülő rovarok ellen is távol tartó hatással bírhatnak. A nyakörvek pedig hosszabb hatásidejük miatt sok gazdi számára praktikus és költséghatékony megoldást jelenthetnek. A szakember szerint azonban a legfontosabb a rendszeres és következetes védekezés, valamint az, hogy a gazdik a kedvencük életmódjához leginkább illő megoldást válasszák.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a parazitaellenes készítmények használata előtt mindig érdemes elolvasni az adott termék jellemzőinek összefoglalóját és a használati útmutatót. Fontos például, hogy mindig az adott állatfaj számára kifejlesztett készítményt alkalmazzuk – tehát a kutyáknak készült termékeket kizárólag kutyáknál, a macskáknak készülteket pedig csak cicáknál használjuk.

A tablettás készítményeknél különösen lényeges az is, hogy az állat testsúlyának megfelelő adagolást válasszuk, és ne felezzük vagy osszuk meg több állat között a tablettát, ha ezt a készítmény használati útmutatója nem teszi lehetővé, mert ez a hatékonyság rovására mehet. Ha pedig bizonytalanok vagyunk abban, melyik készítmény lehet a legmegfelelőbb kedvencünk számára, érdemes állatorvoshoz fordulni, aki segíthet a megfelelő védekezési forma kiválasztásában.

Egész évben veszélyt jelentenek!

Sokan azt gondolják, hogy az élősködők csak a tavaszi és nyári hónapokban aktívak, pedig ez nem igaz. A bolhák valóban a meleg időben szaporodnak legintenzívebben, a kullancsok viszont tavasztól őszig, sőt, enyhébb teleken akár egész évben jelen lehetnek. A nyári hőségben ugyan inaktívabbak, de a tavaszi és őszi hónapokban újra támadnak. A téli időszakban is előfordulhat, hogy egy-egy példányt találunk az állaton, mert a kullancs meglepően ellenálló a hideggel szemben is.

A betegségek, amelyeket hordoznak, nem válogatnak évszak szerint, ezért a védekezésnek sem szabad szezonálisnak lennie. A jó hír az, hogy ma már számos megbízható megoldás létezik az élősködők ellen: nyakörvek, spot-on cseppek, rágótabletták – minden gazdi megtalálhatja a neki és az állatának legkényelmesebb alternatívát

Az Elanco termékei például többféle formában kínálnak védelmet, így minden gazdi megtalálhatja azt a megoldást, amely leginkább illik kedvence életmódjához és a saját mindennapi rutinjához.

A legfontosabb azonban az, hogy a gazdik tudatosan válasszanak, és következetesen tartsák magukat a választott védekezési rutinhoz – hiszen a megelőzés mindig egyszerűbb és biztonságosabb, mint egy már kialakult betegség kezelése.

EM-HU-26-0024


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több mint 710 milliárdot fizettek be: így járulnak hozzá a kiskereskedelmi óriások a költségvetéshez
A hat nagy nemzetközi hátterű élelmiszer kiskereskedelmi lánc mindegyike maradéktalanul kiveszi a részét a magyar közteherviselésből. Ezek a cégek 2024-ben együttesen több mint 710 milliárd forint adót fizettek be a magyar költségvetésbe, ami önmagában is fedezné például a háziorvosi ellátás és a családi pótlék együttes költségét, vagy a rendőrség éves fenntartását bérekkel együtt.


A Magyarországon működő hat nagy, nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) 2024-ben több mint 710 milliárd forintot fizetett be a magyar költségvetésbe adó és járulék formájában. Ebből a legnagyobb tételt a két forgalmi adó, a 27 százalékos áfa (370 milliárd forint) és a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó (170 milliárd forint) tette ki, a fennmaradó rész főleg a béreket terhelő adó- és járulék terhe (88 milliárd forint), de a cégek tucatnyi egyéb jogcímen teljesítenek még milliárdos adó és állami díjfizetési kötelezettségeket, köztük olyan tételekkel, mint a társasági adó, iparűzési adó, a reklámadó, az építményadó, vagy a hulladékgazdálkodási termékdíjak.

A hat lánc sok szempontból magyar vállalatnak tekinthető: élelmiszer-termékeik 80 százaléka hazai forrásból származik, 50 ezernél is több magyar embert foglalkoztatnak, 2024-ben több mint 12000 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el az arra rászorulóknak, és milliárdos értékben támogatják a közösségeket és a jótékonysági célokat.

A hat nagy élelmiszer kiskereskedelmi lánc által befizetett több mint 710 milliárd forint adó és járulék 2024-ben olyan állami kiadási tételek finanszírozására lett volna önmagában elegendő, mint

  • a családi pótlék (305 milliárd),
  • a teljes háziorvosi ellátás (300 milliárd),
  • az összes rendelőintézeti járóbeteg szakrendelés (200 milliárd),
  • a gyermekvédelmi alap- és szakellátás: (140 milliárd),
  • a rokkantsági és rehabilitációs ellátás (480 milliárd), vagy
  • a rendőrség működtetése fizetésekkel együtt (655 milliárd forint)
  • és – amint látszik – olykor akár ezek kombinációit is fedezni tudta volna.

Mindezekhez képest a hat nagy kiskereskedelmi lánc összevont mérlege 24,5 milliárd forint veszteséget mutatott 2024-ben, egy részük egyetlen fillér profitot sem termelt.

Ez a hat társaság együtt és külön-külön is teljesítik a magyar embereknek azt az elvárását, hogy a Magyarországon működő cégek maradéktalanul kivegyék a részüket a közteherviselésből.

A cikk a Tesco Magyarország támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Az, hogy melyik csuklódon hordod a karórádat, többet elárul rólad, mint gondolnád
Praktikus okokból alakult úgy, hogy az emberek rendszerint a bal csuklójukon hordják, és ez gyakran mélyebb jelentést hordoz. Pszichológusok szerint ez a szokás önálló gondolkodásra és a konvencióktól való eltérésre utalhat.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Gondoltad volna, hogy még az óraviselés is árulkodó lehet? Nem feltétlenül a márkára, dizájnra vagy az árára gondolunk. (Mint például Szoboszlai Dominik vagyont érő karórájánál.)

Hanem az óraviselés módjára.

Az, melyik csuklódon viseled az órádat, többet elárulhat rólad, mint a kedvenc színed, mivel finoman utalhat a személyiségedre.

Mit kell figyelni a karóra esetén?

A legtöbben a bal kezükön viselik. Akik a jobb karjukon viselik a karórát, valami pluszt fejezhetnek ki vele.

Mielőtt azonban rátérnénk a „jobbosok” titkaira, érdemes megérteni, miért lett a bal csukló az íratlan szabály.

A legtöbb ember jobbkezes.

Emiatt egyrészt a kevésbé használt bal csuklón az óra kisebb eséllyel sérül meg a mindennapi tevékenységek során, másrészt amíg a jobb kezüket használják (például kapaszkodásra egy közlekedési eszközön) a bal kéz szabadon marad, és könnyebb rápillantani az óra számlapjára.

A klasszikus karórákat úgy tervezték, hogy a felhúzókorona a jobb oldalon legyen, ezért a domináns kézzel kényelmesebb állítani őket.

Ez az ipari szabvány és a szokás évtizedek alatt szinte észrevétlenül rögzült.

Ha ez a norma, miért döntenek mégis sokan a jobb csukló mellett? A legkézenfekvőbb ok a balkezesség.

Aki a bal kezét használja írásra vagy más mozdulatokhoz, annak egyszerűen praktikusabb, ha a jobb csuklóján van az óra.

A divat világában viszont a jobb kézen hordott óra mást üzen. Az önkifejezés egyik finom formája. Egyediségre utal.

Hírességek és vezetők gyakran tudatosan választják ezt a megoldást, hogy jellegzetes megjelenésük részévé tegyék.

Egyes spirituális nézetek szerint a kezek különböző energiákat képviselnek. A bal kéz a befogadó, a jobb a cselekvő, teremtő oldalunkat jelképezi.

Aki tehát a jobb csuklóján hordja az órát, szimbolikusan azt fejezheti ki, hogy aktívan, vezető szerepben irányítja a saját idejét.–

Pszichológusok szerint is beszédes lehet ez a szokás. A jobb kézen viselt óra arra utalhat arra, hogy az illető önállóan gondolkodik, a szokásokat nem követi vakon, és valószínűleg más területeken is kreatív, szokatlan szemléletű.

Az pedig, hogy valaki soha nem hord órát, annak a jele lehet, hogy megelégszik a telefon kijelzőjével vagy nem tudja értelmezni a számlapot, mint Kőgazdag Aurél.

Bár a legtöbb klasszikus karórát még ma is jobb oldali koronával gyártják, léteznek kifejezetten balkezeseknek szánt modellek, ahol a felhúzó a másik oldalon kap helyet.

Sőt, akadnak olyan különleges darabok is, ahol a korona nem is a megszokott helyen van. Az okosórák pedig végképp szabadságot adnak: a beállításokban egyszerűen átállítható a viselési oldal és a gombok tájolása. A gyártók kiemelik, hogy a pontos mérésekhez – például a lépésszámláláshoz – érdemes megadni, hogy a domináns vagy a nem domináns csuklónkon viseljük-e az eszközt.

A karóra egyébként a 20. század elején, különösen az első világháború alatt terjedt el a férfiak körében, majd a harcok után vált a mindennapok részévé. Ez az időszak erősítette meg a már említett praktikus, bal csuklós viselési szokást.

Hogyan dönts tehát? Gondold végig, melyik a domináns kezed, milyen tevékenységeket végzel napközben, és mi a célod: a kényelem vagy a stílusos önkifejezés.

Ha okosórát vagy aktivitásmérőt hordasz, ne felejtsd el beállítani a megfelelő csuklót a menüben, és viseld az eszközt a csuklócsontod felett, nem túl szorosan, a legpontosabb adatokért.

Végül a legfontosabb: nincs „jó” vagy „rossz” oldal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Egész generációk tanulták meg rosszul, hogyan kell szeretni a családtagokat: kiderült, sokan miért nem látogatják a szüleiket felnőtt korukban
Önzőnek bélyegzik azokat, akik nem vágynak gyakran haza a szülői házba. A pszichológusok szerint a jelenség mögött gyerekkorban tanult minta áll.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 29.



Nem látogatod gyakran a szüleidet? Évente csak pár alkalommal találkozol velük?

Lehet, hogy erős bűntudatot érzel emiatt. Vagy beszóltak a rokonok, milyen hálátlan vagy. Mi van, ha nem vagy hálátlan?

Lehet, hogy a ritka látogatásokkal pontosan azt a szeretetnyelvet adod tovább, amit gyerekként kaptál: a fizikális közelség helyett gondoskodást.

Sok felnőtt gyereket gyötör bűntudat, ami ünnepekkor, születésnapokon vagy egy-egy megválaszolatlan telefonhívás után tör a felszínre.

Mások látszólag alig várják, hogy hazamenjenek a szüleikhez, ők idegenkednek a gondolattól, a környezetük pedig azonnal rájuk süti a bélyeget: önzők és hálátlanok, akik nem értékelik, amit kaptak.

Sokaknál a távolság azonban egy jóval bonyolultabb dologról, egy öntudatlanul ismételt mintáról szól

– írja a Psychology Today.

A probléma gyökere az, hogy a családban szeretetet a gondoskodással, a számlák fizetésével és a háztartás működtetésével azonosították, nem pedig a valódi érzelmi jelenléttel.

Aki ebben a modellben nő fel, felnőttként maga is így fejezi ki a törődését: rákérdez, kell-e segítség, pénzt küld a szüleinek, de a puszta együttlét, a céltalan közös időtöltés idegen számára.

A kötődéselmélet szerint a gyermekkori tapasztalatokból úgynevezett „belső munkamodellek”, vagyis tudattalan kapcsolati sémák épülnek fel, amelyek egész életünkben irányítják a viselkedésünket.

A gyerekek nemcsak azt tanulják meg, hogy szeretik-e őket, hanem azt is, hogyan „kell” szeretni. Ha a szülő a szeretetét elsősorban anyagiakkal és a háttér biztosításával fejezte ki, a gyerek egy alapvetően tranzakcionális, nem pedig kapcsolati alapú modellt sajátít el.

Azok, akik érzelmileg távolságtartó szülők mellett nőttek fel, gyakran elkerülő kötődési stílust alakítanak ki. Látszólag nem igénylik a szoros kapcsolatokat, és kerülik a függőséget, ám a kutatások szerint a testük ugyanúgy stresszel reagál a kapcsolati fenyegetésekre, mint bárki másé, csak megtanulták elnyomni az érzelmeik kimutatását.

Egy ilyen felnőtt számára a szülői látogatás komoly kihívást jelent, mert nem tanulta meg, hogyan lehet csak úgy, együtt lógni a szüleivel. „

A kutatások igazolják a minta generációk közötti átadását. Egy metaanalízis szerint az anyák és csecsemőik kötődési mintázata 75%-ban megegyezett.

Egy másik, anya-lánya kapcsolatokat vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az elkerülés, vagyis a közelségtől való idegenkedés szinte biztosan "öröklődik".

A közelséggel szembeni kényelmetlenség tehát nem ugrott át egy generációt, hanem a szülő továbbadta a gyermekének.

A szülők viszont gyakran értetlenül és fájdalommal állnak a jelenséghez. Úgy érzik, ők mindent megadtak, áldozatokat hoztak, a gyerekük mégis távolságtartó.

Nem ismerik fel, hogy valójában tükörbe néznek: a gyerekük pontosan azt a szeretetnyelvet "beszéli", amit tőlük tanult, ahol a törődés távolról végzett cselekvés, nem pedig közeli érzelmi jelenlét.

Természetesen ez nem ment fel semmi alól. Vannak felnőtt gyerekek, akik valóban elhanyagolják a szüleiket, és vannak szülők, akik valódi érzelmi melegséget adtak, amit most nem kapnak vissza. Sok esetben azonban a helyzet bonyolultabb: a gyerek nem elutasítja azt, amit kapott, hanem újrateremti. A probléma gyökere egyfajta „fordítási hiba” az eszközszerű szeretet és az érzelmi jelenlét között, egy olyan nyelvi szakadék, amelyet egyik generáció sem tud igazán megnevezni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: