Gálaműsort tartottak annak az idős asszonynak a tiszteletére, aki egy Jézust ábrázoló freskót próbált meg restaurálni 10 évvel ezelőtt Spanyolországban. Az eredetitől teljesen eltérő végeredmény annak idején nevetség tárgya lett az alkotóval együtt. Azóta viszont százezrek zarándokoltak el a településre, és mintegy félmillió eurót hagytak ott.
A most 91 éves Cecilia Gimenez 10 évvel ezelőtti alkotása egy csapásra feltette az ötezer lelkes települést Spanyolország turisztikai térképére. Az asszony 2012 nyarán döntött úgy, hogy felújítja a helyi templomban lévő, 30-as években készült, rohamosan pusztuló állapotú egyik freskót, az Ecce Homót.
Így sikerült:
A „Moncsicsi-Jézus”
Először sokan megharagudtak rá, hogy moncsicsi figurához hasonlóvá tette a festményt. Az asszony akkor azt mondta, hogy még nem fejezte be a restaurálást, de miután világszerte nevetség tárgya lett a kép, már nem is engedték neki, és mással akarták helyreállíttatni.
Csakhogy közben turisták kezdtek özönleni az aragóniai településre, a helyiek pedig kaptak a lehetőségen. Belépődíjat szedtek, és beindult a szuvenírgyártás. Táskákon, hűtőmágneseken, egéralátéteken, bögréken tűnt fel a kép. A látogatók esznek-isznak a kisvárosban, a mai napig csilingel a kassza. 2016-ra az elrontott falfestményből már turistaszenzáció lett, a botcsinálta restaurátorból pedig díszpolgár.
Hála a "Moncsicsi-Jézusért"
Gálaműsort tartottak annak az idős asszonynak a tiszteletére, aki egy Jézust ábrázoló freskót próbált meg restaurálni 10 évvel ezelőtt Spanyolországban. Az eredetitől teljesen eltérő végeredmény annak idején nevetség tárgya lett az alkotóval együtt. Azóta viszont százezrek zarándokoltak el a településre, és mintegy félmillió eurót hagytak ott.
A most 91 éves Cecilia Gimenez 10 évvel ezelőtti alkotása egy csapásra feltette az ötezer lelkes települést Spanyolország turisztikai térképére. Az asszony 2012 nyarán döntött úgy, hogy felújítja a helyi templomban lévő, 30-as években készült, rohamosan pusztuló állapotú egyik freskót, az Ecce Homót.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
49 év után derült ki a pár perc különbséggel született ikrekről, hogy nem ugyanaz az apjuk
A brit Michelle és Lavinia Osbourne egy otthoni genetikai vizsgálat után szembesült az igazsággal. A heteropaternális szuperfekundáció jelensége annyira ritka, hogy az övék az első dokumentált eset az Egyesült Királyságban.
Néhány perc különbséggel születtek, mégis féltestvérek: a brit Michelle és Lavinia Osbourne története az első dokumentált brit esete annak a szinte hihetetlen jelenségnek, amikor ikreknek különböző apjuk van. A ma 49 éves kétpetéjű ikrek egy otthoni DNS-teszt elvégzése után szembesültek a ténnyel, amely egy rendkívül ritka biológiai folyamat, a heteropaternális szuperfekundáció eredménye – írta a BBC. Világszerte eddig mindössze húsz hasonló esetet azonosítottak.
Michelle és Lavinia 1976-ban születtek Nottinghamben. Édesanyjuk egy bántalmazó kapcsolatból menekült, és mindössze 19 évesen, kiszolgáltatott helyzetben hozta őket a világra. A lányok nehéz gyerekkort éltek meg, otthonok és gondozók között hányódtak, az egyetlen stabil pontot egymásnak jelentették. Apjuk kilétéről az anyjuk mindig azt mondta, egy James nevű férfi az, aki azonban nem volt része az életüknek.
A lavinát Michelle indította el, aki 2021 végére már biztos volt benne, hogy a család által ismert James nem lehet az apja. DNS-tesztet rendelt, az eredmény pedig 2022. február 14-én érkezett meg, ugyanazon a napon, amikor az időközben demenciával küzdő édesanyjuk meghalt. A teszt igazolta a gyanúját. Hetekig tartó kutatás után kiderítette, hogy a biológiai apja egy Alex nevű férfi, akiről a rokonok azt mondták, évek óta alkohol- és drogproblémákkal küzd, és az utcán él.
Amikor Lavinia találkozott Michelle újonnan felfedezett rokonaival, nem érzett velük semmilyen kapcsolatot, ezért ő is elvégzett egy tesztet. 2022 szeptemberében jött a megdöbbentő eredmény: nemcsak az derült ki, hogy az ikertestvére valójában a féltestvére, hanem az is, hogy James neki sem az apja. Lavinia a felfedezést lesújtónak élte meg, és kezdetben dühös volt a testvérére.
„Haragudtam Michelle-re, amiért ezzel szembesített, mert én ezt a valóságot nem akartam.”
Michelle azonban Lavinia DNS-eredményei alapján felkutatta testvére apját, egy Arthur nevű férfit. A találkozásuk érzelmesre sikerült, Lavinia azonnal megkedvelte az apját, akivel azóta is szoros kapcsolatot ápol. „Egyszerűen késztetést éreztem rá, muszáj volt” – mondta arról a pillanatról, amikor először puszit adott Arthur arcára.
Michelle a saját apjával, Alexszel is találkozott, de a találkozó után úgy döntött, nem tartja vele a kapcsolatot.
„Ő az enyém, én az övé, de nem éreztem úgy, hogy valaki, akit a jövőmbe magammal kell vinnem. Csak tudni akartam.”
Michelle és Lavinia Osbourne története is azt mutatja, hogy a genetikai igazság új alapokra helyezheti, de nem feltétlenül töri meg a legszorosabb emberi kötelékeket. Bár a felfedezés eleinte megrázta őket, ma már mindketten csodaként tekintenek a létezésükre. Ahogy Lavinia fogalmazott: „Mi csodák vagyunk. Mindig lesz köztünk egy törhetetlen közelség.”
Néhány perc különbséggel születtek, mégis féltestvérek: a brit Michelle és Lavinia Osbourne története az első dokumentált brit esete annak a szinte hihetetlen jelenségnek, amikor ikreknek különböző apjuk van. A ma 49 éves kétpetéjű ikrek egy otthoni DNS-teszt elvégzése után szembesültek a ténnyel, amely egy rendkívül ritka biológiai folyamat, a heteropaternális szuperfekundáció eredménye – írta a BBC. Világszerte eddig mindössze húsz hasonló esetet azonosítottak.
Michelle és Lavinia 1976-ban születtek Nottinghamben. Édesanyjuk egy bántalmazó kapcsolatból menekült, és mindössze 19 évesen, kiszolgáltatott helyzetben hozta őket a világra. A lányok nehéz gyerekkort éltek meg, otthonok és gondozók között hányódtak, az egyetlen stabil pontot egymásnak jelentették. Apjuk kilétéről az anyjuk mindig azt mondta, egy James nevű férfi az, aki azonban nem volt része az életüknek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A benzines autó eleje és alváza szinte izzik a hőtől, míg egy elektromos jármű szinte beleolvad a környezet hőmintázatába.
A különbség nemcsak látványos, hanem pontosan megmutatja a két technológia közötti alapvető hatékonyságbeli eltéréseket. Erről árulkodik a Teledyne FLIR egyik szakmai anyaga.
A belső égésű motorok és a kipufogórendszerek jelentős hőenergiát termelnek, ami az első hűtőrácson és az alvázon ragyogó foltokként jelenik meg a termikus képen. Ez az erős infravörös lenyomat a kémiai égés és a mechanikai súrlódás közvetlen mellékterméke, egyfajta látható energiapazarlás, amely teljes sötétségben is messziről észlelhető.
Ez a jellegzetes „hő-ujjlenyomat” lehetővé teszi, hogy a szakemberek azonnal azonosítsák a jármű hajtásláncát, és rávilágít az elektromos motorok jobb hőhatásfokára.
Ezzel szemben az elektromos járművek feltűnően hűvösnek és egyenletesnek látszanak, mivel nincs üzemanyagot égető központi motorjuk. Az elsődleges hőforrások a motorháztetőről a kerekekhez és az akkumulátorhűtő komponensekhez tolódnak, de még ezek hőmérséklete is lényegesen alacsonyabb egy hagyományos kipufogócsőénél. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium adatai szerint egy tipikus elektromos autó 87-91 százalékos hatásfokú, míg egy hagyományos benzines csupán 30 százalék körül teljesít.
A felvételek azért is beszédesek, mert rámutatnak arra, hogy mi minden járul hozzá a globális felmelegedéshez.
A technológiát persze nemcsak az utakon, hanem a fejlesztőlaborokban is használják: a fék- és gumikopás vizsgálatától az akkumulátorok hőmenedzsmentjének optimalizálásáig. James Cannon, a FLIR Systems akkori elnök-vezérigazgatója (2017–2021) egy korábbi közleményben azt mondta, a cég érzékelői már több mint egy évtizede játszanak kritikus szerepet a járművezetők biztonságának növelésében.
A technológia különösen az önvezető rendszerek fejlesztésénél kap kulcsszerepet, mivel a hőkamerák kiegészítik a hagyományos kamerákat, a radart és a lidart, főként éjszaka, ködben vagy vakító fényben. A fejlesztések iránya egyértelmű, ahogy azt Florida példája is mutatja, ahol egy 2019-es törvény értelmében már sofőr nélkül is közútra engedik az önvezető autókat.
A termikus képalkotás fejlesztése itthon is zajlik: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem laboratóriumaiban és a zalaegerszegi ZalaZONE tesztpályán is folynak ilyen irányú kutatások, amelyek hozzájárulhatnak a jövő biztonságosabb járműveinek megalkotásához.
A benzines autó eleje és alváza szinte izzik a hőtől, míg egy elektromos jármű szinte beleolvad a környezet hőmintázatába.
A különbség nemcsak látványos, hanem pontosan megmutatja a két technológia közötti alapvető hatékonyságbeli eltéréseket. Erről árulkodik a Teledyne FLIR egyik szakmai anyaga.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Valaki tudja hogy ez milyen fajta hal?” – Sokan megdöbbentek egy Balatonon készült videón, beindult a komment-szekció
Meglepő látványt videóztak Balatonszéplak alsónál. A tóban egy őz igyekszik, hatalmas ugrásokkal szelve a habokat. A különös eset megihlette a vicces kedvű kommentelőket is.
Meglepő felvétel került ki a netre, melyen egy állat ugrál a Balatonban. A felvételt Balatonszéplak alsónál készítették, és az látszik rajta, ahogy a parttól elég messze egy őz halad hatalmas ugrásokkal a parttal párhuzamosan.
Meglepő felvétel került ki a netre, melyen egy állat ugrál a Balatonban. A felvételt Balatonszéplak alsónál készítették, és az látszik rajta, ahogy a parttól elég messze egy őz halad hatalmas ugrásokkal a parttal párhuzamosan.
VIDEÓ: Őz a Balatonban
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyetlen, banálisnak tűnő szúnyogcsípés elég volt ahhoz, hogy egy 12 éves, aktívan sportoló kisfiú térdtől lefelé lebénuljon. A háttérben egy ritka, a nyugat-nílusi láz által okozott gerincvelő-gyulladás áll, a fiú és a családja fél éve tartó küzdelméről pedig az RTL Híradó számolt be.
Béla napokig feküdt az intenzív osztályon, miután a vírus megtámadta az idegrendszerét. A Bethesda Gyermekkórházban azonnal megkezdték a rehabilitációját. A fiú édesanyja arról beszélt, hogyan fordult fel fenekestül az életük. „Egyik napról a másikra megváltozott az életünk, hatalmas váltás volt, mert Bélus versenysportoló, kempós kissrác” – mondta az anyuka, hozzátéve, hogy a fiú szerencsére „napról napra fejlődik”. A fél éve tartó kezeléseknek és a rengeteg tornának köszönhetően a kisfiú már újra jár és biciklizik is.
A kórház neurológusa a riportban megerősítette, hogy egy banális szúnyogcsípés következtében elszenvedett vírusfertőzés okozta a bénulást, ami mögött gerincvelő-gyulladás állt.
Az intézmény osztályvezető főorvosa hangsúlyozta, rendkívül ritka esetről van szó. Elmondása szerint
a legtöbb ember észre sem veszi, ha átesik a nyugat-nílusi lázon. „Ha valamilyen idegrendszeri tünetet okoz a nyugat-nílusi láz, ennek 1% az esélye”
– közölte a főorvos, aki szerint ilyenkor is inkább agyhártya- vagy agyvelőgyulladás alakul ki.
Azt is hozzátette, hogy a gerincvelő-gyulladás ezen belül is egy ritka altípus. „Egy-két esetünk volt eddig összesen és abból egy volt, amelyiknél gerincvelőgyulladás fordult elő” – világított rá az eset különlegességére.
A vírust a hazánkban is őshonos dalos szúnyog (Culex pipiens) terjeszti, a fertőzések többsége pedig észrevétlen marad.
„Évről-évre tízezres, százezres nagyságrendben fertőződnek az emberek, 80%-uk egyébként tünetmentes”
– nyilatkozta Kemenesi Gábor virológus.
A szakértő a vírus útjáról is beszélt. „2008-ban jelent meg egy új törzse a nyugat-nílusi láznak, ezt mi kettes genetikai variánsnak hívjuk, ami azóta is domináns itt a régióban. Magyarország az elosztóközpontja ennek a vírusnak, összefüggésben van a vándormadarakkal: általában ők szállítják a friss vírustörzseket Afrikából, megpihennek, a helyi szúnyogok elkapják és a szúnyogok által tudunk fertőződni” – részletezte Kemenesi.
A nyugat-nílusi láz ellen nincs védőoltás, a megelőzés egyetlen módja a szúnyogcsípések elkerülése. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatása szerint idén még nem jelentettek nyugat-nílusi lázas megbetegedést, míg tavaly az előzetes adatok alapján 16 esetet regisztráltak.
Egyetlen, banálisnak tűnő szúnyogcsípés elég volt ahhoz, hogy egy 12 éves, aktívan sportoló kisfiú térdtől lefelé lebénuljon. A háttérben egy ritka, a nyugat-nílusi láz által okozott gerincvelő-gyulladás áll, a fiú és a családja fél éve tartó küzdelméről pedig az RTL Híradó számolt be.
Béla napokig feküdt az intenzív osztályon, miután a vírus megtámadta az idegrendszerét. A Bethesda Gyermekkórházban azonnal megkezdték a rehabilitációját. A fiú édesanyja arról beszélt, hogyan fordult fel fenekestül az életük. „Egyik napról a másikra megváltozott az életünk, hatalmas váltás volt, mert Bélus versenysportoló, kempós kissrác” – mondta az anyuka, hozzátéve, hogy a fiú szerencsére „napról napra fejlődik”. A fél éve tartó kezeléseknek és a rengeteg tornának köszönhetően a kisfiú már újra jár és biciklizik is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
