hirdetés

PÉCS

Pezseg az élet a Mecsekben – a nagyváros közelében is lehet ilyen remek állatportrékat lőni

Madarak, őzek, szamarak, bogarak – megannyi színes, érdekes, vidám vagy épp megható pillanat a természetből.

Link másolása

hirdetés

Szinte festővászonra kívánkozó pillanatoknak lehet tanúja, aki jókor indul neki a természet felfedezésének. A sok színes virág között bódultan repkedő rovarok, a békésen legelésző nyájak, a színpompás repcemezőből kikandikáló őzek, vagy a vízparton vadászó madarak... Íme, ilyen nyüzsgés van a nagyváros közelében, a fák, növények takarásában.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
PÉCS
A Rovatból
hirdetés

Aki azt hitte, megtelt a belváros Pécsett szombat délután, este belátta, hogy tévedett

Még nagyobb tömeg volt az utcán a baranyai megyeszékhelyen, mint pár órával korábban a napsütésben.

Link másolása

hirdetés

A Szabadpécs.hu újságírói is azt hitték, mint Budapesten, hogy délután már mindent megmutattak a teraszok kinyitásáról és a tömegről, amely maszk és távolságtartás nélkül özönlötte el a kiülős helyeket.

"Ha eddig azt hittük, hogy délután megtelt a belváros, tévedtünk" - írják, mert készítettek egy esti videót is, a dugig telt Király utcáról és a Belvárosról. Hozzáteszik, hogy amikor bezártak a teraszok, akkor "a tömeg egy része kiment a Széchenyi térre spontán utcabálozni".


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
PÉCS

Itt van hazánk legmagasabb építménye és az egyik leghíresebb szelídgesztenye-liget is – 10 érdekesség a Mecsekről

Megtudhatod, hány barlangja van, miért különleges az élővilága és a mondák szerint miért zeng a Zengő.

Link másolása

hirdetés

Hazánk egyik legszebb hegyvidéki része a Mecsek, sokak kedvelt kirándulóhelye. A Pécstől északra elterülő tájhoz számos érdekesség is kapcsolódik. Tudtad, hogy híres a szelídgesztenyéséről vagy a különleges növény- és állatvilágáról is?

1.

A Mecsek legmagasabb csúcsa a 682 m-es Zengő. Számos népmonda, legenda is kapcsolódik hozzá. Az egyik szerint onnan kapta a Zengő nevet, mert a hegy belsejében rekedt kincskeresők kiabálásától "zeng", mások szerint viszont a hegy erdein és völgyein keresztül zenélő szél hangja lehet a név eredete.

2.

A Zengő oldalán,

hirdetés
a híres zengővárkonyi szelídgesztenyésben van Rockenbauer Pál természetjáró, televíziós szerkesztő sírja. Ez az ország egyik legnagyobb és leghíresebb szelídgesztenye ligeterdeje, több száz éves példányokkal.

3.

A Mecsek 545 négyzetkilométernyi területéből a tényleges hegyvidék 335 km2. Jelentős ásványkincsei a mészkő, a szén és az uránérc. Legmagasabb csúcsai a Zengő után a Tubes (612 m), Hármashegy (604 m), Jakab-hegy (602 m).

4.

A Mecsekben a mediterrán és kontinentális klíma is érvényesül, ezért jellemző rá, hogy az északi és déli lejtők között jelentős éghajlati különbség alakult ki. Az északi ill. magasabb területeken az éves csapadék mennyisége 800, a többi részen 700 mm. A napfényes órák száma évente 2000–2100, az évi középhőmérséklet 9–12 fok.

5.

A Mecsekben több tucat olyan növényfaj él, amely a Kárpát-medencében máshol nem található. A hegységben száznál több védett és fokozottan védett növényfaj is megtalálható. Az egyik legnevezetesebb a fokozottan védett, kiemelt természeti érték, a bánáti bazsarózsa.

6.

Az állatvilága is különleges. Az itt élő kétéltűek és hüllők minden faja védett. A hegységen átvezető autóutak mentén néhol terelőhálókkal védik őket az elgázolástól.

7.

A Mecsekben közel száz barlang található, de vannak szurdokvölgyek, sorba rendeződött, tölcsér alakú, mély víznyelők és igazi karsztforrások is.

A mecseki barlangok többségének járatai szűkek, aknáik kacskaringósak. Ismertebbek az Abaligeti-barlang, a Mánfai-kőlyuk, a Mészégető-források barlangja, az Orfűi Vízfő-barlang és a Spirál-víznyelő, melyek fokozottan védettek.

8.

A Kelet-Mecsek kis falvai népszerű turisztikai célpontok, a természeti és épített szépségei és hagyományai miatt ma is gyakran nevezik Kun Lajos egykori kárászi plébános szavaival „Kis Svájcnak”.

9.

A Pécs fölé magasodó 535 méter magas Misina legismertebb látványossága az 1973-ban megnyílt 197 méter magas pécsi tévétorony, amely 18.500 tonna vasbetonból épült. Eredetileg 191 méteres volt, de egy 1995-ös antennacserét követően, 6 méterrel lett magasabb, 197 méteres magasságával jelenleg is hazánk legmagasabb épülete.

10.

A Tubesen található a Rotary-körsétány, amely az egyik legszebb Pécs-környéki tanösvény. Az 1930-as éves elején Ereth Ede magánadományából épült meg. 4 km hosszú, megkerüli a Nagy-Tubes és a Kis-Tubes hegyeket. Jelenleg a tanösvény 24 állomásból áll, turistajele: sárga körösvény.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
PÉCS

Pécsvárad: a Zengő lábánál álló vár igazából egy monostor, amely több mint ezer év eseményeiről mesél

István király alapította a Szent Benedek-rendi apátságot, melynek első apátja Asztrik volt. 1000-ben őt küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért és áldásért.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. február 22.


Link másolása

hirdetés

Baranya megye egyik szép vidékén található Pécsvárad. A Kelet-Mecsek déli oldalán, a Mecsek legmagasabb pontján (681 méter) a Zengő lábánál fekszik.

A hely szépsége és elhelyezkedése miatt már korán lakott volt. István király itt alapította 1015-ben a pécsváradi Szent Benedek-rendi apátságot. Ennek első apátja Asztrik volt, őt kérte meg István, hogy menjen el a pápához, hogy koronát kérjen számára.

1212-ben már Várad néven említik, a Pécsvárad nevet pedig 1316-ban írták egy levélben, 1333-ban pedig már városként jelzik. 1778-ban Mária Terézia rendeletével közalapítványi uradalommá vált.

A virágos, gondozott település mára kedvelt turista célpont, a vár, a katolikus templom és a városka számos látnivalót kínál. Ráadásul a környéke is gyönyörű, így túrázásra is csábítja az idelátogatókat. A környező szőlők és a szelidgesztenye-erdő is remek sétálós hely.

A pécsváradi vár igazából sosem volt vár. A falai, bástyái ugyan a bent élőket védték a rablótámadástól, de igazi csata, ostrom nem zajlott a falainál, arra nem is lett volna alkalmas. Eredetileg egy megerősített monostor volt, melyet 998-ban alapított István király,

Koppány legyőzése után, Asztrik vezetésével. Ez volt Magyarország második bencés rendháza. A cél akkoriban a vidék pogány lakosságának megtérítése volt. Ugyanakkor fontos volt, hogy a bencés rend, mint dolgozó rend a mezőgazdasági kultúrát is terjesztette.

hirdetés

A monostorhoz 41 falu tartozott, és a szerzetesek vagyona később is tovább gyarapodott. Az épületet egy 12. századi tűzvész pusztítása után a helyreállításkor kibővítették. A 13. században épült egy gótikus templom, majd később egy udvar, kerengővel, étkezde és lakótorony is.

A helyet több korabeli neves személyiség is meglátogatta, többek között felkereste Szent Gellért, de élt itt Vak Béla (Álmos herceg megvakított fia, aki II. Béla néven Magyarország királya lett) is.

A monostor hiteles hely is volt, azaz számos okiratot írtak hivatalos szerveknek, de magánszemélyeknek is.

A török időkben a szerzetesek elmenekültek Pécsváradról, de mivel a vár épülete nem volt elég erős katonai célokra, a falakat a katonák megrongálták, hogy a törökök ne használhassák. A törökök elvonulása után a romos helyre németeket telepítettek a 18. században. Ők építették újjá és alakították át. Szállodaként is hasznosították, a nagyon rossz részeket pedig lebontották és az anyagát felhasználták más építkezésen.

Ugyan az apátság nem működött, de a jövedelme megmaradt. Ezért Mária Terézia úgy döntött, hogy az uradalom bevétele az akkor létrehozott Közalapítványi Uradalmat illeti, és a Budai Tudományos Egyetem fenntartása lett a feladata. A közalapítvány központja pedig a várban kapott helyet.

Végül 1945-ben az állami erdészet központja lett a birtokközpont. 1957-ben indultak meg a régészeti kutatások, melyek harminc éven át tartottak. Számos régi emlék került elő, restaurálták a 10. századi épületet, kápolnát, kőtárat csináltak, majd 1980-ban éttermet és szállodát is kialakítottak. Végül 1988-ban adták át a látogatóknak.

A várban látható a kápolna, kovácsműhely, látványkonyha, gyógynövénykert, Vak Béla trónja, kőtár és Kígyós Sándor kiállítás is.

Bővebb információk ITT

Ha Pécsváradon jársz, kihagyhatatlan még a 18. századi Nagyboldogasszony-templom, benne a rokokó oltárok, szószék és berendezés is szép látnivaló. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, míg a református templom 1785-ből való. A Városháza 1857-ben épült neogótikus stílusban. Szépek a német parasztházak és a régi Kossuth téri épületek.

A környékre csodás kilátást biztosít egy nemrégiben átadott kilátó:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
PÉCS

Egy járvány után épült Pécs egyik legismertebb temploma, a havihegyi Havas Boldogasszony-templom

A templom előtt áll az Év fájának megválasztott híres mandulafa is, amely tavasszal csodás virágpompával köszönti a látogatókat.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. március 22.


Link másolása

hirdetés

A Mecsek sziklás déli oldaláról, a Havihegyről nyílik az egyik legszebb kilátás az alatta elterülő városra. Itt áll Pécs egyik legismertebb temploma a Havas Boldogasszony-templom.

Története az 1690-es pestisjárványhoz nyúlik vissza. A város lakói ekkor fogadták meg, hogy a járvány végén kápolnát emelnek a Kokas-dombon. Fogadalmuk szerint a meredek hegyoldalban kézzel, hátukon, vállukon hordták fel hozzá az építőanyagot.

Az épület több mint 800 – akkori – forintba került úgy is, hogy a pécsiek igen sok munkát ingyen elvégeztek.

Az építkezést a helyi német hitszónok, P. Ullmann domonkosrendi szerzetespap irányította. A kis parasztbarokk templomot 1697-ben szentelték fel. A korábbi Kokas-domb elnevezést pedig lassan átvette a Havihegy megnevezés.

A templom 1711-ben egy tűzvész következtében megsérült. Két év múlva, a helyreállítás során bővült egy 66 font súlyú haranggal, majd 1724-ben egy orgonával is. Ám 1780-ban újra tűz pusztította, ezért a korábbi fatorony helyett fehér, kőből készült tornyot kapott, piros kupolával.

XVI. Gergely pápának köszönhetően 1844-ben búcsúkiváltságot kapott, azóta minden év augusztus ötödikén tartják a búcsújárást Havas Boldogasszony tiszteletére.

1878-ban került a Piéta-kereszt a templom mellé, míg a feszületet 1900-ban készítették el.

hirdetés

A templom belseje is érdekes. Oltárképe a római Santa Maria Maggiore-bazilika oltárképének hiteles másolata. Két oldalán a pestis ellen védő Szent Rókus illetve a zarándokok védőszentje, compostellai Szent Jakab szobra áll. A két mellékoltáron Szent Flórián képe, illetve Szent Sebestyén festett faszobra látható.

A szentély barokk főoltárán látható olajfestményen a Havas Boldogasszonyt ábrázolja, karján Jézussal, aki a Szentírást tartja a kezében. A képet elkészülte után hozzáérintették az eredeti – Rómában látható - kegyképhez. Ezt tanúsítja a festmény jobb alsó sarkában lévő, bíborszínű pecsét is. Az olajképet gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök adományozta a kápolnának.

Az oltár mellett kétoldalt angyalfejekkel díszített bronz gyertyatartók állnak, melyek a bécsi Damminger műhelyében készültek, és a pécsi Székesegyház 1891. évi átépítése során kerültek ide.

A hegy és a templom környezete is híres, hiszen itt áll a több mint száz éves, 6 méteres, csavarodott törzsű mandulafa, amely 2018-ban a magyar, míg következő évben Európa Év fája címet nyerte el. A fát az 1880-as filoxéra-járvány után, a szőlők pusztulása nyomán ültették ide. Egy 1910-es írás már megemlékezik a hegy mandulafáiról.

A mandulafa, az örök megújulás szimbóluma

Már több mint 135 éve áll a Havas Boldogasszony-templom előtt a mandulafa. A mandulavirágzás Janus Pannonius püspök 1466-ban, egy mandulafáról írt verse óta az örök megújulás és a műveltség szimbóluma is. A fehér sziklákon álló, szelekkel dacoló matuzsálemről már 100 éve is szeretettel írtak. Az innen élvezhető panoráma, a környező táj, a történelmi múlt sokakat csábít ide.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: