PÉCS

Mecseknádasd: Skóciai Szent Margit szülőhelye gyönyörű vidékkel és remek túrahelyekkel vár

Fedezd fel az egyedi klímájú helyet, az igen gazdag természeti kincseit, a tájházát, a különleges történetű templomokat és a sváb telepeseknek köszönhető borospincéket.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. november 01.


Link másolása

Mecseknádasd - a hegyek és erdők között kanyargó, a falut átszelő Réka-patak (Öreg-patak), a Schlossberg Várhegy és a Templom-hegy lábánál található - sváb település nem véletlenül kapta a „Keleti-Mecsek kapuja" elnevezést.

A Baranya megyei község múltja Szent Istvánig nyúlik vissza. Az ő birtokából került át a bencésekhez, erre emlékeztet a középkori freskótöredékekkel rendelkező Szent István-kápolna és a Rékavár, illetve Skóciai Szent Margit hagyománya.

A török idők után erre a vidékre is német ajkúak települtek be a Rajna mentéről. A falu központja a kápolna körül volt, ide épültek fel az első telepesek házai, akik szőlőkultúrát is hozták magukkal. Ennek ma is látható emlékei a pincesorok.

A festői völgyben fekvő község nemcsak a természeti környezete miatt vonzza a látogatókat, hanem az épített kulturális öröksége is felfedezésre érdemes,

például a várhegy, a tájház, a templomok, a mesterségek háza vagy a vízimalom.

A mikroklímája is különleges, a hegyek miatt az országos átlagnál alacsonyabb a hőmérséklete, nyáron enyhébb, szárazabb, de az ősz hosszabb, kellemesebb, a tél pedig néha kemény hideget hoz ide. A tájolása miatta a hó is tovább megmarad egyes részein.

A szép vidéket a neves természettudós, a 18. században Kitaibel Pál is többször felkereste. Írásában így mesélt róla:

„Püspöknádasd mély völgyben van.

Itt van a pécsi püspöknek a nyári nyaralója kerítéssel körülvett díszkerttel és állatkerttel. Ebben magyar hársfák vannak.

Ezeket a kerten kívül is ültetik és nyesik. Püspöknádasdon kívül jobbra a halmokon és a kis hegyeken részben szántóföldek, részben pedig szőlők vannak… tovább régi tölgyekkel hiányosan fedett ritkás erdő, ahol a csupasz földet is látni lehet. Bal kéz felől egészen csupasz a föld és teljesen hiányzik a televény… Egykori erdőre utal a még meglevő illatos hunyor és a közönséges boróka…"

A mai növényzet is változatos: a kocsánytalan tölgy, bükk, cser, gyertyán mellett virágos kőris, a vörösgyűrűs som, a kökény, fagyal és a galagonya is megél itt. A patakok mentén számos védett növény, gimpáfrány, díszes vesepáfrány, karéjos vesepáfrány, a sasharaszt zöldell. Az erdőkben még megterem a fekete bodza, amelyet régebben nagy mennyiségben lekvárfőzésre használtak. A dombon pedig néhány évszázados szelídgesztenye facsoport is látható.

A környék állatvilágáról, a szarvasokról, vadkanokról, solymászatról Janus Pannonius számolt be verseiben. A hagyomány szerint pécsi püspöksége idején sűrűn vadászott a Keleti-Mecsek erdőségében.

A vidék számos turista útvonalon felfedezhető.

Az országos és nemzetközi turista- és zarándokút is keresztülhalad a településen: például a Dél-dunántúli Piros Túra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, a Mecseki Zöld Túra vagy a Mária Út és a Skóciai Szent Margit Emlékút.

A Skóciai Szent Margit túraútvonal Mecseknádasd és Óbánya között található.

A 18. században, barokk stílusban épült egyhajós Szent György templomban őrzik a Skóciai Szent Margit ereklyéjét, melyet a skót katolikusoktól kaptak. A templomban látható a Réka-vár kövéből készült talapzaton álló egy méteres fa szobor. A templom berendezésének nagy része is még eredeti.

A Réka-vár romjai a hegy tetején állnak. Itt egy kereszt jelzi Skóciai Szent Margit születési helyét. Az épület valaha mintegy 200 méter hosszú és 36 méter széles várudvar lehetett. Megsemmisülésének okai máig ismeretlenek, de feltételezések szerint a török időkre tehető.

Skóciai Szent Margit tiszteletére készült el az emlékút, amely Szent István király leányára, Szent Margitra emlékezik. A Réka-várban született Margit később III. Malcolm felségeként skót királyné lett és jelentős szerepe volt az állam- és egyházalapításban is Skóciában. Az 5 kilométeres túraút a születési helyétől, a Réka-vártól indul, és a Szép Ilonka-kilátóhoz visz, ahonnan be lehetett látni az egész Réka-völgyet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


PÉCS
Kidöntötte a hétfő esti vihar a pécsi Ezeréves Gesztenyefát
A borostyánnal benőtt, mesebeli fára hasonlító matuzsálem maradványa nem bírta az erős széllökéseket.

Link másolása

Kidöntötte a hétfő esti vihar a Pécsbányai Közösségi Ház udvarán álló Ezeréves Gesztenyefát.

Az ítéletidő hatalmas károkat okozott a Dunántúlon hétfő este: a Baranya megyei hivatásos- és önkéntes tűzoltóknak kidőlt fákat, letört ágakat kellett eltávolítaniuk. Sajnos a vihar egyik áldozata lett a pécsi famatuzsálem maradványa is.

„A Pécsbányai Közösségi Ház udvarán álló Ezeréves Gesztenyefa maradványa, mely borostyánnal benőve leginkább egy mesebeli fára hasonlított, nem bírt ellenállni a széllökéseknek, és kidőlt”

- írta az intézmény a Facebook-oldalán kedden.

Azt is hozzátették, hogy a probléma megoldásán a Pécsbányai Kulturális Egyesület együtt dolgozik a az önkormányzat szakembereivel.

(Forrás: pecsma.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

PÉCS
Ámulatba ejtő fényélményekkel érkezik júliusban a Zsolnay Fényfesztivál
Július 6. és 9. között ismét fénybe borul Pécs mediterrán belvárosa, immár hetedszer várják a világszínvonalú fényélményekre szomjazó közönséget.

Link másolása

A Zsolnay Fényfesztivál a Dél-Dunántúl legnagyobb nyári szabadtéri eseménye, amely nemcsak az éjszakákra tartogat programokat. Nappal utcaszínházi előadások, audiovizuális és fényszakmai programok várják az érdeklődőket. A Széchenyi térre egy belga cirkuszi társulat érkezik, melynek 12 országból származó művészei a kortárs cirkusz új hangját képviselik. A francia Les Dodos bohókás művészei, Jean professzor és asszisztense városi szafarit vezetnek Pécs utcáin, dodókon utazva.

Idén egy vadonatúj tűzzsonglőr helyszínnel, a Parázsfészekkel gazdagodik a fesztivál programja. A Barbakán várárokban délutánonként betekintést nyerhetünk a tűzzsonglőrök műhelytitkaiba és zsonglőr játszóházban tehetjük próbára ügyességünket, esténként látványos előadásokat nézhetünk és olyannyira a tűz uralja a helyet, hogy még a koktélok is lángra lobbannak!

Idén a budapesti Holland Nagykövetséggel együttműködésben Hollandiát látja vendégül nemzetközi fókuszprogramjában. A látogatók a Civil Közösségek Házában találkozhatnak több kortárs holland fényművészeti alkotással, és az utcaművészeti program is tartogat holland meglepetéseket.

A tavaly 100.000 embert vonzó fesztivál legnagyobb érdeklődéssel várt programja a Zsolnay Light Art nemzetközi fényfestőverseny, melynek során a Székesegyház homlokzatán elevenednek meg a háromdimenziós, épületspecifikus fényalkotások. A pályázatra idén 31 országból érkezett nevezés, ezek közül a legjobb 5 alkotás mutatkozhat be a fesztiválon. Az idei verseny témája a coexistence, vagyis az egyidejű létezés.

Minden évben páratlan élményt kínálnak a Fény Útja alkotásai, így lesz ez idén is. A Pécs belvárosát behálózó fénykörút állomásain különleges élményekkel gazdagodhatunk, számos helyszínen az aktív részvétel és az alkotás szabadságának örömét is átélheti a közönség.

A Fény Útja szabadtéri helyszínei ingyenesen látogathatók, míg a zárt térben lévők egy extra karszalaggal tekinthetők meg. A fesztivál fókuszpontjában olyan műalkotások állnak, amik a művészetek felvillanyozó erejével tudatosan reagálnak korunk környezeti és társadalmi problémáira, mint a klímaváltozás, az energiaválság és a fenntarthatóság.

Susan Kosti és Katona Kati a Dzsámi homlokzatára komponál egy adatvizualizáción alapuló, hipnotikus erejű vetítést, ami a NASA 20 éven át gyűjtött adatait veszi alapul, hogy felhívja a figyelmet egy olyan ökoszisztémára, aminek nagy segítségre és beavatkozásra van szüksége ahhoz, hogy túlélje az éghajlatváltozás okozta pusztítást.

A Színház téren megelevenedő fényfestés erdei utazásra invitálja a látogatókat. A hazai erdők állatai, növényei és gombái mellett a mecseki erdők mese- és mondavilágát dolgozza fel hangban és fényben a Laluz Visuals alkotása.

A Fény Útja új helyszíneként debütál Magyarország egyik legjobb akusztikájú és legszebb koncertterme, a Kodály Központ. A hangversenyteremben lesz látható a fesztivál talán leginkább magával ragadó, monumentális látnivalója, a Gaia. A hét méter átmérőjű, fejünk felett lebegő installáció a Földet ábrázolja.

Az angol Luke Jerram alkotása olyan érzetet kelt, mint amiről az űrhajósok számolnak be: az élmények közös jellemzője az élet összefüggéseinek mély megértése, a bolygó iránti féltés és a környezetünk gondozásával kapcsolatos felelősségtudat megújult érzése.

A belülről megvilágított installáció minden centimétere 18 km-t ír le a Föld felszínéből, a műalkotástól 211 méterre állva láthatná úgy a közönség a bolygót, ahogyan az a Holdról látszik. Az élményt a BAFTA-díjas zeneszerző, Dan Jones térhatású hangkompozíciója teszi teljessé.

A Gaia bemutatásához kapcsolódóan a fesztiválra érkezik az UNICEF Magyarország Klímahősök programja, amely keretében fiataloknak szóló előadásokra, interaktív beszélgetésekre jelentkezhetnek a téma iránt érdeklődők, ahol kiemelkedő hazai szakembereket és döntéshozókat ismerhetnek meg. A világ legnagyobb gyermekvédelmi szervezete arra hívja fel a figyelmet, hogy a klímaválság egyben gyermekjogi válság is. A rendezvény többek között teret ad a párbeszédre, közös tervezésre, hogy egyetlen bolygónk a mai gyermekek számára is élehető hely maradjon.

Az Árkád Pécs Bevásárlóközpont épületét óriási mesebeli lények lepik el, az alkotókat az innovatív design, a köztéri művészet és a meghökkentés iránti szenvedély vezérli.

A Cella Septichora Látogatóközpont ókeresztény sírkamráinak terében a korabeli szertartások misztikus hangulata elevenedik meg, Bartha Márk immerzív audiovizuális installációja a romok dimenzióit követve látványos fénykoreográfiát hoz létre.

A Zsolnay Light Art fényfestőverseny tavalyi közönségdíjasa, a spanyol Los Romeras csapata idén a Jakováli Hasszán Dzsámi kupoláját vetíti be, míg a spanyol Marc Vilanova a Megyei Közgyűlés dísztermében mutatja be Limen című alkotását, mellyel célja, hogy feltárja és bemutassa mindennapi életünk láthatatlan hangjait.

A Mïus zenekar és az Attaray Visual a Nádor Galériában mutatja be hang-fény-tér installációját, ami egy olyan audiovizuális négydimenziós térélményt hoz létre, melyben a hang láthatóvá válik. Az eddig csak koncert keretek között megvalósított projekt ezúttal képzőművészeti installációként is megjelenik a galéria atmoszférájában.

Idén egy olyan invenciózus kísérleti programot is útjára indít a fesztivál, ami a jövő alkotóit, a felsőoktatásban jelenleg résztvevő, fényművészettel aktívan foglalkozó fiatalokat állítja fókuszba.

A Káptalan utcában “fényművésztelepként” funkcionáló tér jön létre, ami a tudásátadás, a professzionális technikai háttér és a mentori támogatás mellett bemutatkozási és közösségépítési lehetőséget biztosít fiatal művészek számára. Az idei első évben a Pécsi Tudományegyetem, a Kaposvári Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem diákjai vesznek részt.

VIDEÓ: Zsolnay Fényfesztivál 2023


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

PÉCS
Törésvonal: kelet és nyugat találkozása Pécsett, ahol évszázadokat ugrasz vissza az időben
Pécs a török kori emlékekben leggazdagabb településünk. Ha kíváncsi vagy a legérdekesebb török kori emlékekre, igazi időutazós helyszínekre, akkor ez a cikk neked szól!

Link másolása

Biztosan állíthatjuk, hogy Pécs a török kori emlékekben leggazdagabb településünk. Ráadásul néhol egészen váratlan formában és a legfantasztikusabb helyeken - mondjuk egy katolikus templom falain - őrzi a „titokzatos Kelet” nyomait! De Pécs nem csak a turkológusok Mekkája, szóval ha kíváncsi vagy a legérdekesebb török kori emlékekre, igazi időutazós helyszínekre, akkor itt a helyed!

Gázi Kászim pasa igazán meglepődne

Fotó: Fortepan / Erky-Nagy Tibor

Gázi Kászim, budai pasa bizonyosan nem sejthette, hogy a Pécsett elsőként épített dzsámiját, melynek széltét és hosszát is száz lépésben mérték, egyszer minarett helyett templomtoronnyal, fürdő helyett kápolnával egészítik ki és katolikus templomként használják.

A pasa főtemploma ma Európa legészakibb, épségben megmaradt dzsámija. Ráadásul a belső tér egészen lenyűgöző és tátva marad mindenki szája, aki látja: a megmaradt török kori díszítésekkel és a Koránból vett feliratokkal a 20. században megfestett angyalok és szentek alakjai keverednek. A két vallás motívumai így egymás mellett elég szokatlan látványt adnak.

Bár az eredeti berendezés elpusztult - azt érdemes tudni, hogy padok vagy ülőhelyek soha nem is voltak benne, hiszen a mohamedánok csak állva vagy térdelve, illetve földre borulva imádkoztak - viszont az egykori mosdómedencék megmaradtak! Ezek a pasa fürdőjéből kerültek ide és ma szenteltvíztartóként használják őket.

Érdemes a Mekka felé néző épületet kívül-belül alaposan körbejárni, mert bár az idők során a külseje és a funkciója is alaposan megváltozott, mégis ez Pécs ikonikus török kori emléke, amely a 170 éves Pécsi Sörfőzde egyik limitált darabszámú sörkollekciójának címkéjére is felkerült.

Jakováli hasszán pasa láthatatlan dzsámija

Fotó: Fortepan / Baráth Endre

Jakováli Hasszán dzsámiját keresve ne lepődj meg, ha első alkalommal simán elsétálsz mellette, mert szinte beleolvad az őt környező kórházi épületek tömegébe. Pedig cseppet sem hasonlít rájuk, hiszen ez az ország egyik legjobb állapotban fennmaradt török kori emléke, és a mellette álló minaretről is könnyedén felismerhető. Egykor innen csendült fel napi öt alkalommal a müezzin imára hívó hangja, hasonló pontossággal, mint ma a katolikus templomokból a harangszó.

A történelem első müezzinjét maga Mohammed próféta nevezte ki és az volt a feladata, hogy az óra helyett énekkel, az úgynevezett ezánnal jelezze az imádságok idejét: napközben összesen öt alkalommal, a hajnali, a déli, a kora délutáni, napnyugta idején és az esti imádság előtt. Ilyenkor a négy égtáj felé fordulva énekelt fent a torony erkélyén. A müezzineket a hangjuk alapján választották meg, és ha éppen nem a torony tetején hallatták a hangukat, akkor a medreszékben, azaz a vallási iskolákban tanítottak.

Pécsett is volt több vallási iskola, az egyik Jakováli hasszán pasa dzsámijától nem messze, ahol egy jelentős török vallási központ, azaz a küllije húzódott. A vallási főiskola mellett a mevlevi dervisek (őket nevezik hazánkban “táncoló” derviseknek) kolostora és egy imaret, azaz nyitott konyha is tartozott hozzá, ahol a szegényeknek és az utazóknak főztek. Igazi kulturális szolgáltató központ, nem?!

Jakováli Hasszán dzsámija az egyetlen Magyarországon, ahol a minaret is megmaradt, amibe a 18. században harangokat helyeztek el. A torony ekkor még a mainál jóval magasabb volt, mellette az épületet pedig már katolikus templomként használták. Ez a dzsámi is természetesen Mekka felé néz, mögötte néhány turbános sírkő áll, berendezését a török állam adta ajándékba.

Napjainkban múzeumként látogatható, de péntekenként és a Ramadán idején török imaházként is használják.

A müzein énekét azonban már hiába várnánk a minaret erkélyéről - statikai okok miatt senkit nem engednek fel, így a 22,5 méter magasan lévő körerkély üresen áll. De azért pillants fel rá, így is mindenképp olyan érzés, mintha 500 évet visszautaznál az időben!

Memi pasa luxusfürdője masszázzsal

A török időkben a fürdés nem csupán hóbort volt, hanem vallási parancs is, nem csoda, hogy a Pécsett működő fürdők is híresek voltak. Memi pasa fürdőjéről még Evlia Cselebi török utazó is megemlékezett, méghozzá egy vers formájában, amelyet valószínűleg egy kellemes masszázs során gondolhatott ki, hiszen dicséretében külön kitér a díszes berendezés mellett az alkalmazottak ügyes kezeire is.

A pasa fürdője virágkorában igazi luxusfürdő volt: a gőzfürdő helyiségeit és a vizet a padló alatt húzódó fűtőrendszer melegítette, a falon faragott díszítésű falikútból csordogált a víz, körben pihenőpadok és mosdómedence várta a fürdőzőket. A bejárat közelében ma is ott van az a nyolcszögletű kőtábla, amelyet köldök kőnek is neveznek, ezen masszírozták a vendégeket. A fürdő azért is különleges volt, mert úgynevezett „ikerfüdő”-ként működött, a férfiak és a nők egyaránt járhattak akár egy időben is, de természetesen egymástól teljesen különválasztva. A török fürdők a társasági élet központjainak számítottak abban az időben, a nők számára tulajdonképpen az egyetlen olyan helyszínt jelentették, ahol a rituális fürdő mellett szépítkezhettek és pletykálhattak is: igazi társadalmi élet folyt a gőzzel telt szobákban.

Memi pasa fürdőjének romjai Pécsen // Fotó: Wikipedia

Memi pasa fürdője mellett egykor ott állt a pasa dzsámija is, hiszen ugyanúgy, ahogy a többi török előkelőség, ő sem gyűjtött javakat, helyette - többek között - építkezett. A középkori ferences templom helyén megépült dzsámi azért is érdekes, mert a török idők után visszatérő ferences szerzetesek sokáig a dzsámit használták régi templomuk helyett. Végül mégis úgy döntöttek, hogy elbontják a török építményt, helyébe pedig egy újat építenek: a mai ferences templomot. Memi pasa fürdőjét is elbontották, a megmaradt romokat csak 1963-ban tárták fel, és bár a tetejét már nem építették vissza, a ma is álló falak hűen őrzik Pécs török kori hangulatát.

Ismerd meg közelebbről a város titkait!

Ha imádod az ilyen történeteket, akkor az idén 15. éves Imagine sétáit neked találták ki! Különleges helyszínek, autentikus városélmény, kikapcsolódás és tanulás vár rád az izgalmas programokon.

Budapest mellett több vidéki városban is csatlakozhatsz a számos tematika közül valamelyikhez, sőt, privát programként vagy csapatépítőként is kérdheted! Az Imagine városi sétáiról bővebben itt olvashatsz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

PÉCS
A Rovatból
Fotók: Beköszöntött az ősz a Mecsekbe
Festői képeket produkál újra a természet: meleg színeket, párába vesző tájakat, éber szarvasokat, mozdulatlanul várakozó, ködben lebegő pecásokat.
Fotók: Kiefer Béla - szmo.hu
2023. szeptember 16.


Link másolása

Már alacsonyabban jár a Nap, narancsosabb színnel teríti be a vidéket. Már sárgulnak a levelek és pára burkolja az ébredő tájat reggelente. Megérkezett az ősz a Mecsek vidékére is, ahol ilyen csodák várnak arra, aki korán kel és óvatosan közelít az ébredő természethez:

Link másolása
KÖVESS MINKET: