Megdöbbentő WWF-jelentés: közel 70 százalékkal csökkentek a gerinces fajok populációi 1970 óta
A kétévente megjelenő WWF Élő Bolygó Jelentés legfrissebb kiadása rávilágít arra, hogy bolygónk pusztulásának mértéke még mindig nem változott: a jelentés szerint a gerinces fajok populációi 1970 és 2018 között 69%-kal zsugorodtak. Ráadásul kettős krízissel kell szembenéznünk, hiszen a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése egyaránt veszélyezteti a jövőnket.
A WWF kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentése bolygónk aktuális állapotát és az emberi tevékenység hatását mutatja be tudományos alapokon nyugvó adatokra támaszkodva.
A jelentés emellett figyelmezteti a kormányokat, vállalatokat és a világ lakosságát, hogy a biológiai sokféleség pusztulásának megakadályozása érdekében sürgős, rendszerszintű változásokra van szükség.
Napjainkban egy kettős és egymással összefüggő okokra visszavezethető vészhelyzettel nézünk szembe: az ember okozta klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése a jelenlegi és a jövő generációk jólétét is veszélyezteti. Mivel a jövőnk jelentős mértékben függ a biodiverzitástól és a stabil éghajlattól, kulcsfontosságú, hogy megértsük a természet pusztulása és a klímaváltozás közötti kapcsolatot. Az idei Élő Bolygó Jelentés központi témái ezeknek az összefüggéseknek a természete, az emberekre és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatása, valamint egy pozitív, igazságos és fenntartható jövő építése.
Regionálisan Latin-Amerikában figyelhető meg a legnagyobb csökkenés a populációk gyakoriságában (94%), míg az egyes élőlénycsoportok közül globálisan az édesvízi fajoknál a legnagyobb a populációk visszaesése (83%). A megfigyelt vándorló halfajokat fenyegető veszélyek mintegy feléért élőhelyeik elvesztése és a vándorlási útvonalaikon található akadályok a felelősek.
„Miközben az éghajlatváltozás hatásai gyötrik az élővilágot is, az élőhelyek és a természeti rendszerek helyreállítása az egyik legfontosabb eszközünk a klímaváltozás hatásaival szemben. Az erdők és gyepek elnyelik és tárolják a szén-dioxidot, a vizes élőhelyek tárolják és a talajba szivárogtatják a felszíni vizeket, a mezővédő erdősávok megakadályozzák a talaj lemosódását. Az aszály, az árvizek, a szélviharok, a talajerózió ellen természetre alapozott megoldásokat is használhatnánk, csak hozzászoktunk, hogy kizárólag műszaki, mérnöki megoldásokban gondolkodjunk” - mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
Az európai élőhelyvédelmi irányelv 17. cikke szerinti 2019. évi országjelentések alapján a kontinensen a közösségi jelentőségű fajok 63%-a kedvezőtlen vagy rossz állapotú. Magyarországon ez az arány 66%, és olyan fajokat fenyeget az eltűnés veszélye, mint az elevenszülő gyík, a kaszpi haragossikló, a lápi póc, a magyar szöcskeegér vagy a délvidéki földikutya, hogy csak néhányat említsünk a sok közül.
"A legutóbbi felmérések alapján Magyarországon a közösségi jelentőségű élőhelyek 87%-a kedvezőtlen vagy rossz állapotú, az álló- és folyóvizek között még ennél is nagyobb arányban voltak azok, amelyeknek az ökológiai állapota mérsékelt, gyenge vagy rossz besorolást kapott. Pedig a veszélyeztetett fajok megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy milyen állapotban vannak a hazai élőhelyek" - mondta Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetője.
A világ vezetői idén decemberben vesznek részt a 15. Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek konferenciáján, amely kihagyhatatlan alkalom arra, hogy helyesen cselekedjenek az emberek és a bolygó érdekében.
"A decemberi konferencián a vezetőknek lehetőségük nyílik arra, hogy helyreállítsák megszakadt kapcsolatunkat a természettel, és egészségesebb, fenntarthatóbb jövőt biztosítsanak mindenki számára egy ambiciózus, természetpozitív, globális biodiverzitási megállapodás létrehozásával. A fokozódó természeti válság közepette nagyon fontos, hogy ez a megállapodás azonnali lépéseket célozzon meg, beleértve a természetromboló ágazatok átalakítását és a fejlődő országok pénzügyi támogatását" - mondta Marco Lambertini, a nemzetközi WWF főigazgatója.
A jelentés azt is kifejti, hogy a megőrzésre és helyreállításra irányuló erőfeszítések fokozása, a fenntarthatóbb előállítás és fogyasztás - különösen az élelmiszerek esetében -, valamint az ágazatok karbonsemlegesítése enyhítheti ezt a kettős válságot. A szerzők felhívják a döntéshozók figyelmét arra, hogy a gazdaságokat a természeti erőforrások megóvását szem előtt tartva alakítsák át.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
