Már csupán a Föld 2,8%-a érintetlen vadon - a nagyragadozóinkat nálunk is mindenhol kiirtották
Nemrégiben jelent meg egy tanulmányarról, hogy
"Nem jó az 1500, de nincsen jobb nála. Azért vették ezt az évszámot alapul, mert 1500-tól vannak olyan adataink, amelyek többé-kevésbé elfogadhatóak és elemezhetőek" - magyarázta a Szeretlek Magyarországnak Erdős László, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat kutatója.
"Több tízezer évig, de legalább tízezer évig vissza kellene menni, de egyszerűen nincsenek adatok, így csupán maradványokból lehet valamire következtetni. Ez a cikk a nagyobb testű állatokra összpontosított. Ott meg lehet mondani, hogy nagy valószínűséggel mi történt, ráadásul, ahol a nagyobb testű állatok érintetlenek, ott szinte minden más is érintetlen."
Az érintetlen vadon nem azt jelenti, hogy az adott területen még nem járt ember, hanem azt, hogy ökológiai integritás szempontjából még egészségesnek mondható.
"Ma már nincs olyan terület, ahol nincs valamilyen szintű légszennyezés, de ahol ez még elenyésző, ott ugyanúgy működik a rendszer, mintha nem lenne légszennyezés." - mondja Erdős László.
"Ezzel egyet kell, hogy értsek, ugyanis a nagy ragadozóinkat mindenhol kiirtották. Már nincsen meg az az ökológiai egészség a Kárpát-medencében, ami lehetne. Ez esetleg Észak-Magyarországon állhatna helyre, hogyha a nagyragadozókat engednénk visszatelepedni. A medve, a hiúz és a farkas elvileg védett állatok, de sajnos vannak olyanok a vadásztársadalomban, akik ezzel nem foglalkoznak. Ezeket az állatokat rendszeresen kilövik, amikor visszatelepülnek."
A nagyragadozóknak nagy területre van szükségük, ahol elenyésző az emberi tevékenység. Ez több tíz négyzetkilométert is jelenthet.
"A farkasoknak már nincsenek ilyen igényeik, nekik nem kellene ilyen nagy területeket biztosítani, ők jönnének is vissza, ha nem lőnék ki őket. Szükség lenne védett területekre, ahol viszonylag kicsi az emberi jelenlét, meg olyan erdőkre, ahol természetközeli erdőgazdálkodás folyik. Másra nem lenne szükség, de fontos, hogy a közelben élő emberek elfogadják azt, hogy a közelben farkasok élnek. A farkas az emberekre nem, de a háziállatokra veszélyesek, azokat meg kellene védeni. A medvéknél is fontos lenne felkészítés. Ha elég sok védett terület lenne, meg viszonylag érintetlen erdő, akkor visszajönnének."
Jelenleg is vannak jó szerkezetű védett erdőink, ráadásul a vadállomány, amivel a farkasok táplálkoznának, az megvan.
Egyes számítások szerint húszpercenként kihal egy faj a Földön. Az ökológiai rendszerek megbomlása végzetes károkat okoz, amelynek a következményeit még a szakemberek sem tudják felmérni.
"Minden fajnak van szerepe az életközösségekben. Minél több faj tűnik el, annál inkább sérülnek az életközösségek, annál nagyobb az esélye, hogy olyan faj tűnik el, amely nagyon fontos. Mindez beindíthat egy dominó effektust, vagyis hogyha egy eltűnik, akkor az összes többiben valamilyen változás áll be. Valamelyik eltűnik, valamelyik túlszaporodik."
Az életközösségektől az emberiség nem csupán élelmiszert és faanyagot kap. Az ökoszisztéma szabályozza az éghajlatot, gondoskodik a szén-dioxid megkötéséről, óvja a talajt az eróziótól, és megvéd a kártevőktől. Amikor az életközösségek sérülnek, ezek mind-mind károkat szenvednek.
"Minden évben egyre rosszabb a helyzet. Ezek pénzre nagyon jól lefordítható szolgáltatások, meg is lehet becsülni. 1997-ben kiszámolta egy kutatócsapat, hogy a világ összes ökoszisztémájának, vagyis az egész bioszférának mennyi a pénzbeli értéke. A világ összes gazdaságának teljesítőképessége, vagyis GDP-je körülbelül a fele volt annak, mint amit az élővilágtól kapunk."
A fajok kihalásával és az életközösségek sérülésével mindez veszélybe kerül.
"Ily módon az általuk kiszámított 2,8% körülbelül 20%-ra lenne növelhető. De volt, aki ezt már kritizálta, hiszen a módszerük nem veszi figyelembe a klímaváltozást. Ha most elkezdjük a visszatelepítést, akkor is években, évtizedekben mérhető ennek a sikere. Addigra ki tudja, hol fog tartani a klímaváltozás, ezért lehet, hogy nem is lesz sikeres. Mire visszatelepítenénk egy fajt, annyira megváltozhat az éghajlat, hogy lehet, hogy kudarcot vallanánk, vagy már más fajok is eltűnnének addigra. A világ egy szakembere sem látja előre, hogy mi lesz a klímaváltozással húsz év múlva."
A fajok visszatelepítése ugyanakkor nem reménytelen. Erdős László szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ha nem is érjük el a kitűzött 20%-os célt, legalább megközelítsük azt.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
