OTTHON ÉS KERT
A Rovatból

Egy jól átgondolt felújítással akár 45-50%-os energiafogyasztási csökkentés is elérhető

Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója a Másfélfok sajtóklubjában beszélt arról, hogy a klímacélok teljesítéséhez elengedhetetlen a lakások „mélyfelújítása”.


Amikor a karbonsemlegesség eléréséről beszélünk, legtöbbször az ipar és a közlekedés okozta káros kibocsátásokra gondolunk. Holott az épületek, mindenek előtt lakóházaink fenntarthatósága legalább ennyire fontos tényező. Ezzel a témával foglalkozott a Másfélfok legutóbbi sajtóklubja, amelynek vendége Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) ügyvezető igazgatója volt.

Vigh Péter, a Másfélfok projektmenedzsere bevezetőjében hangsúlyozta: energiahatékonyság nélkül sem itthon, sem világszerte nem teljesíthetők a klímacélok. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió 672 milliárd eurós helyreállítási és ellenállóképességi alapjának (RRF) 37%-át klímacélokra, zöld gazdaságra kell elkölteni és ezen belül is kiemelt a energiahatékonyság.

Irtózatos mennyiségű felhasználható forrás érkezik Magyarországra is, de egyelőre nem látjuk azokat a kormányzati eszközöket, célokat és politikákat, amelyek ennek az összegnek a helyes felhasználását vetítenék előre. Ehhez kapcsolódik, hogy a lakosság sem feltétlenül veszi figyelembe az energiahatékonysági szempontokat felújításkor.

Koritár Zsuzsanna éppen az épületek energiahatékonyságának témakörére koncentrálta előadását. Elmondta, hogy 2018-ban az európai épületállomány a végső energiafelhasználás 43%-át, a CO2-kibocsátás 40%-át tette ki.

A kontinens épületeinek mintegy negyede energetikai szempontból elavult, ugyanakkor várhatóan 85-90%-uk még 2050-ben, a klímasemlegesség kitűzött évében is használatban lesz. Jelenleg az épületfelújítási ráta 1% körül mozog, de a jelentős energiamegtakarítást eredményező mélyfelújítások aránya legfeljebb 0,2%. Pedig enélkül nem elérhető európai szinten a klímasemlegesség.

Éppen ezért kiemelkedő jelentőségű stratégiai célkitűzés lett az Unióban, tavaly külön terv készült erről Renovation Wave néven. Ebben konkrét célokat is megfogalmaznak: 2030-ig meg akarják duplázni az épületfelújítási rátát a mélyfelújítás irányában: az évtizeden belül 35 millió épület felújítása a cél. Erre is szolgálnak az RRF által biztosított források, amelynek egy része vissza nem térítendő támogatások, másik része pedig hitel formájában áll rendelkezésre – hangsúlyozta Koritár Zsuzsanna.

Ami Magyarországot illeti, nálunk a végső energiafelhasználás 40, a CO2-kibocsátás 36%-a származik az épületekből. A legnagyobb fogyasztó a lakossági szektor, 80%-ot a lakóházak fűtése teszi ki. Felújítási rátánk 3% körüli, viszonylag sok az energetikai jellegű felújítás, de a mélyfelújítások aránya nálunk is tartósan 1% alatt marad.

Egy épület energetikai korszerűsítésének három fő területe van: a hőszigetelés, a nyílászárók cseréje és a fűtés korszerűsítése. Mélyfelújításról akkor beszélünk, ha ezeket a rendszereket komplexen építjük és olyan beruházásokat végzünk, hogy a lehető legnagyobb energiafogyasztást tudjuk elérni – mondja a MEHI igazgatója.

A hazai háztartási fogyasztás a legmagasabbak között van az uniós országok között, de ez egyben azt is jelenti, hogy hatalmas potenciál van a mélyfelújításokban, akár 45-50%-os energiafogyasztási csökkentés is elérhető. Ez vonatkozik a zömmel az 1970-es években házgyári elemekből épült lakótelepekre, az úgynevezett "Kádár-kockákra" is.

Magyarországon jelenleg közel 4 millió lakás és családi ház van, ezeknek túlnyomó része, akárcsak uniós szintén, 2050-ben is állni fog. Ez azt jelenti, hogy ha most elkezdjük folyamatosan felújítani a lakóingatlanokat, évi 100 – 130 ezer felújítással kell számolnunk – mondta Koritár Zsuzsanna.

Az európai helyreállítási alappal, az RRF-fel kapcsolatban az igazgatónő emlékeztetett arra, hogy minden tagállamnak április 30-ig kell „egy helyreállítási és alkalmazkodási tervet” benyújtania az EU-bizottsághoz. A Magyarországnak jutó 6,3 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás és 9 milliárd eurós hitel 6,7%-át teszi ki az energetikai komponens, ez azonban nem tartalmazza az épületek energiahatékonyságának javítását.

A célkitűzések között van az energiaszektor dekarbonizálása megújuló forrásokkal, például lakossági napelemes beruházásokkal, elektromos fűtéssel, hálózatfejlesztéssel, az okos mérés elterjesztésével.

Ha azonban csak a dekarbonizálásra megyünk rá és nem foglalkozunk azzal, hogy az épületek kevesebb energiát fogyasszanak, nem spórolunk meg annyi energiát, amennyi a klímacéljaink eléréséhez szükséges.

Ahogy tegnap megírtuk, a MEHI 2020-ban lakossági felmérést készített az elmúlt 5 évben végzett és a következő 5 évben tervezett energiahatékonysági felújításokról. Kiderült, hogy az elmúlt 5 évben nagyobb számban történtek ilyen irányú beruházások, de ezek zömmel egyedi vagy részleges intézkedések voltak, és nem az energiahatékonyság volt a fő szempont, hanem inkább az állagjavítás, komfortnövelés. Éppen ezért az esetek többségében nem is történt energetikai tervezés, vagy ezzel kapcsolatos műszaki felmérés.

Elég nagy a felújítási hajlandóság a következő 5 évre is, de sajnos ugyanezen elgondolások, és nem a mélyfelújítások mentén. Ez azért baj, mert ha egy felújítás során nem a legnagyobb megtakarítási lehetőséget aknázzuk ki, gyakorlatilag évtizedekre „belakatoljuk” otthonainkba ezt a rosszabb energetikai állapotot („lock-in” hatás) – hangsúlyozta Koritár Zsuzsanna, aki szerint

ha a következő 5 év alatt 650 ezer lakás mélyfelújítása történne meg, azzal évi 7,5 PJ energiát és 420 ezer tonna CO2-t takarítanánk meg. Ezzel teljesíti tudnánk a 2030-as Európai Uniós vállalásainkat.

Tehát ki kell használni a soha vissza nem térő lehetőséget és az állam is jól jár vele – mondta.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Így úszhatod meg a klímát a tetőtérben: akár 8 fokot is nyerhetsz
A tetőtéri hőség elleni harc kulcsa az a hővédelem, amely még azelőtt megállítja a napsugarakat, hogy felhevítenék az üveget.


A tetőtéri lakásban a hőség ellen nem a ventilátor a leghatékonyabb fegyver, hanem az, ha a napot még az ablak előtt megállítjuk: egy jól megválasztott külső árnyékolóval akár 4–8 Celsius-fokkal is hűvösebb lehet a lakásban klímaberendezés nélkül.

A megoldás kulcsa a fizikában rejlik, ugyanis mire a napsugárzás átjut az ablaküvegen és felhevíti azt, a hő már bejutott a lakásba. Egy belső sötétítő vagy roló ilyenkor már keveset segít, a meleget leginkább csak visszasugározza a szobába – írta a Meglepetés. A hatékony védekezés ezért a hő kint tartásán múlik.

A tapasztalatok szerint egy átlagos külső napellenzővel 5–6 fokkal csökkenthető a belső hőmérséklet, míg a komolyabb rendszerek, redőnyök, akár 5–8 fokos enyhülést is hozhatnak.

A pontos érték függ az ablak tájolásától, a napsugárzás erejétől és a tető szigetelésének minőségétől is, de a különbség minden esetben érezhető. A modern külső árnyékolók előnye, hogy nemcsak a hőt, de a fényt sem zárják ki teljesen: a speciális szövetek megszűrik a napfényt, így a helyiség világos marad, és a kilátás sem vész el.

Ezek a rendszerek már meglévő tetőtéri ablakokra is utólag felszerelhetők, és létezik belőlük manuális, motoros, sőt okosotthon-rendszerhez kapcsolható változat is.

A hatékonyságot a tudatos használat is növeli.

Gyártói ajánlások szerint a legjobb eredményt az hozza, ha éjszaka és a kora reggeli órákban, amíg hűvösebb van kint, kereszthuzattal átszellőztetjük a lakást.

Napközben viszont érdemes az ablakokat zárva tartani, a külső árnyékolókat pedig leengedni, és minimalizálni a belső hőtermelést, például a sütést vagy a nagyobb elektromos gépek használatát. A külső árnyékolásnak további előnyei is vannak: csökkenti a képernyőkön a tükröződést, tompítja egy nyári zápor kopogását az ablakon, és a sűrűbben beépített környezetben a privát szférát is növeli.

A tapasztalat szerint aki ezt következetesen alkalmazza, klíma nélkül is több fokkal elviselhetőbbé teszi a tetőteret; az eredmény a fent említett 4–8 °C-os sávban mozoghat az adottságoktól függően.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület útmutatót adott ki: így itasd a madarakat
Előfordulhat, hogy a jó szándék ellenére a nem megfelelő kerti itatók halálos csapdát jelentenek. A forró nyarak és a hómentes telek miatt a madaraknak egész évben szükségük van vízre.


Az urbanizáció és a háztáji állattartás visszaszorulása miatt a madarak egyre nehezebben találnak természetes vízforrásokat a lakott területeken. A legjobb, legegyszerűbb és legbiztonságosabb itató egy 40–50 centiméter átmérőjű, 5–7 centiméter mély műanyag virágalátét, amelybe érdemes egy kinyúló ágat vagy egy lejtős oldalú követ tenni, hogy a madarak biztonságosan tudjanak állni és szabályozni a vízmélységet – írta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a témában kiadott részletes útmutatójában.

A higiénia alapvető: a vizet naponta frissre kell cserélni, ami a szúnyogok petézését is megakadályozza. Nagy forgalmú itatóknál, különösen nyáron, hetente-kéthetente érdemes az edényt algátlanítani és fertőtleníteni, majd alaposan kiöblíteni.

Ha az itató közelében több madár, elsősorban zöldikék elhullását tapasztaljuk, a fertőtlenítést lehetőleg minden nap el kell végezni.

Ennek legpraktikusabb módja, ha két itatótálcát használunk felváltva: amíg az egyikben itatunk, a másikat napközben fertőtlenítjük, majd öblítés után kiszárítjuk, és másnap ezt töltjük fel.

Biztonsági szempontból kerülni kell minden 5–10 centiméternél mélyebb, meredek és csúszós falú edényt, mint például a nyitott esővízgyűjtő hordókat vagy az udvaron hagyott vödröket. Ezek potenciális madárcsapdaként működnek, a szomjas madarak belecsúszhatnak, és a pillanatok alatt átázó tollazattal nem tudnak kimenekülni. Az ilyen tárolókat le kell fedni. A kerti tavaknál is fontos, hogy legalább egy részükön sekély, rámpaszerű, kavicsos partot alakítsunk ki a biztonságos be- és kijutáshoz.

Városi környezetben, akár párkány nélküli ablakokban is megoldható az itatás.

Erre a célra alkalmasak a nagytestű papagájok kalitkájába tervezett, fém etető- és itatótálak. A rögzítéshez a tartókeretet kampókkal lehet az ablakkerethez vagy a falba fúrt tiplikbe erősíteni, ügyelve arra, hogy az ne akadályozza az ablak becsukását. A túlszaporodott parlagi galambok ellen az erkélyen vagy az ablakpárkányon elhelyezett itatót és etetőt érdemes olyan dróthálóval lezárni, amelyen csak a kisebb testű madarak férnek át.

Házilag is könnyen készíthető itató. Egy kiürült és alaposan kimosott, 5 literes műanyag flakon oldalába, az aljától 5–6 centiméterre vágott ökölnyi lyukkal ideális ablakitatót kapunk, de a vízmélység itt se haladja meg a 10 centimétert. Függő itatóhoz egy műanyag virágalátét is elég, amelynek peremébe három, egyenletesen elosztott lyukat fúrunk, és ezeken keresztül erős zsinórral akasztjuk fel.

Az itató környezetének kialakítása tovább növeli a madárbarát kert értékét. A közelben elhelyezett sűrű bokrok és beülőágak biztonságos tollászkodóhelyet nyújtanak a fürdés után.

Nyári kánikulában a madarak előszeretettel napfürdőznek az itató melletti felforrósodott gyepen, a fürdőzőkből kifröccsenő víztől átázott fűben pedig a fiókák is hűsölni és játszani tudnak.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Madárbarát kert programjának egyik alappillére az egész éves itatás, mivel a klímaváltozás és az urbanizáció miatt a víz kritikus erőforrássá vált. Az itatók azért is különösen hatékonyak, mert nemcsak a helyben költő állományt, hanem távolabbról érkező madarakat is vonzanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
A nyári locsolás 6 trükkje, amivel rengeteget spórolhatsz
A nyári hőségben a kerti öntözés jelentősen megterhelheti a pénztárcát. Néhány tudatos változtatással, mint a mulcsozás vagy az esővízgyűjtés, a költségek drasztikusan csökkenthetők.


A nyári locsolás ma már nem aprópénz: pár rossz szokás naponta százliteres veszteséget okozhat – de hat egyszerű váltással a kert zöld marad, a számla pedig még kifizethető.

A tudatos kerti öntözés nem a növények sanyargatását jelenti, hanem okos módszerek alkalmazását, amelyekkel jelentős kiadások faraghatók le – írta a Hóvége. Első lépésként érdemes a fűnyírási szokásokat átgondolni. A túl rövidre, katonásra vágott gyep talaja gyorsan kiszárad.

Az ideális 6–8 centiméteres fűmagasság viszont árnyékot ad a talajnak, védi a gyökereket a forróságtól, és segít tovább megőrizni a nedvességet.

Az időzítés kulcsfontosságú. A napközbeni locsolás a legnagyobb pazarlás, mert a víz jelentős része elpárolog, mielőtt a gyökerekhez jutna. A leghatékonyabb a kora reggeli vagy késő esti öntözés, amikor a hűvösebb levegő és talaj miatt a növények jobban hasznosítják a vizet.

A gyakori, felszínes locsolás sekély gyökérzetet eredményez, ami a növényeket érzékenyebbé teszi a szárazságra.

Ennél sokkal jobb megoldás a ritkább, de alapos, mélyre ható öntözés, ami arra ösztönzi a növényeket, hogy erősebb, mélyebb gyökereket növesszenek.

A talajnedvesség megőrzésének egyik leghatékonyabb módja a mulcsozás. A fakéreggel, szalmával, komposzttal vagy akár lenyírt fűvel fedett talajfelszín lassítja a párolgást, és a gyomok ellen is védelmet nyújt.

A vízigényt a növények kiválasztásával is csökkenthetjük. Érdemes szárazságtűrő fajokat ültetni, és a hasonló vízigényű növényeket egy csoportba helyezni, hogy elkerüljük a felesleges vízpazarlást. A legolcsóbb megoldás az esővízgyűjtés.

Egy ereszcsatornához csatlakoztatott hordó vagy tartály jelentősen csökkentheti a vezetékes víz felhasználását, ráadásul a növények is kedvelik a lágy esővizet.

A takarékos öntözés különösen aktuálissá vált az elmúlt évek tapasztalatai miatt.

Via Sokszínű Vidék

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Hőszigetelés mindenkinek: 4 rövid videó, ami rengeteg pénzt és bosszúságot spórolhat
Hogyan válassz hőszigetelést, mire figyelj a kivitelező kiválasztásánál, és milyen hibákat érdemes elkerülni? Ezekre a kérdésekre ad gyakorlati válaszokat a Mapei új videósorozata.


A hőszigetelés sok családnál nagyon is komoly kérdés: mivel lehet csökkenteni a rezsit, megszüntetni a hideg falakat, és nyáron kevésbé felmelegedő otthont csinálni? Amint elkezdünk belemélyedni a témába, ránk zúdul a lavina: milyen rendszer való a házunkra, milyen anyaggal érdemes szigetelni, mekkora vastagság indokolt, és hogyan lehet biztosra menni, hogy tényleg jó döntést hozzunk?

És akkor még nem beszéltünk a legstresszesebb részről: a kivitelezés drága, a teljes költséget sokszor nehéz előteremteni, közben pedig nem könnyű átlátni és összehasonlítani a sokféle árajánlatot. Ráadásul megbízható szakembert találni sem egyszerű – olyat, aki korrektül dolgozik, és nem hagy maga után kifogásolható munkát.

Pont ezekre a bizonytalanságokra készült a Mapei 4 részes „Hőszigetelés mindenkinek” videósorozata, amely lépésről lépésre, érthetően segít végig gondolni a döntéseket – még azelőtt, hogy aláírnánk egy árajánlatot.

A sorozat röviden és közérthetően végig veszi például:

  • hogyan válasszunk megfelelő hőszigetelést,
  • mire figyeljünk kivitelezés előtt,
  • melyek a leggyakoribb hibák,
  • és hogyan hozhatunk jobb döntést már az elején.

Ez azért hasznos, mert a hőszigetelésnél tipikusan nem az a gond, hogy „rossz anyagot” választ valaki – hanem az, hogy rossz sorrendben, kevés információval, kapkodva születik meg a döntés. A videók pont azt adják, ami ilyenkor a legértékesebb: kapaszkodót.

Hőszigetelés alapok: így válassz rendszert hiba nélkül - 1. rész

Kinek szól a hőszigetelési videósorozat?

  • Ha most készülsz belevágni (vagy csak fontolgatod), ez a 4 rész segít rendszerezni a fejedben a kérdéseket.
  • Ha már árajánlatokat gyűjtesz, segít okosabban összehasonlítani őket.
  • Ha kivitelezőt keresel, ad egy csomó olyan szempontot, amire rá tudsz kérdezni – még időben, még vita és pluszköltség előtt.

Fontos kérdések a hőszigetelés előtt

Mielőtt bármit aláírnánk, jó, ha van válaszunk ezekre:

  • Miben más egy „anyag” és egy rendszerben gondolkodó megoldás?
  • Melyek azok a tipikus hibák, amik csak később látszanak meg?
  • Milyen kérdéseket kell feltenni kivitelezés előtt, hogy ne a kész homlokzatnál derüljenek ki a hiányosságok?

A videósorozat a Hőszigetelés mindenkinek oldalon érhető el, „Hőszigetelés lépésről lépésre, videókon” résznél (itt már mind a 4 epizód elérhető).

Ha van a környezetedben más is, aki épp felújítás előtt áll: küldd tovább neki ezt a cikket! A hőszigetelésnél sokszor egy jó döntés választ el egy hosszú távon komfortos otthont egy évekig tartó bosszúságtól.

Hőszigetelést tervezel? Töltsd le a Mapei ingyenes hőszigetelési kiadványait és csökkentse hosszú távon a rezsiköltségeket!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk