ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Hogyan érdemes nekilátni egy felújításnak, hogy valóban csökkenjen a végén a rezsiszámla?

A Másfélfok cikke szerint sokan ott rontják el, hogy csak az esztétikára koncentrálnak, és elmarad az energetikai tervezés. Megoldási javaslatuk is van.
Sáfián Fanni cikke a Másfélfokon, Címlapkép: Unsplash - szmo.hu
2021. április 04.



A következő öt évben az energetikai korszerűsítést egyébként is tervezőkön felül további félmillió háztartás kezdene bele ilyen munkálatokba, ha elérhető lenne számukra a megfelelő tanácsadói háttér. Közülük 200 ezren még a kedvezményes hitelnél is fontosabbnak tartották a könnyen elérhető szakértői támogatást. – Ezek voltak a kutatókat is leginkább meglepő tanulságai egy közelmúltban végzett felmérésnek, amelynek eredményeiről a Másfélfok számolt be.

A hazai lakóingatlanok az energiafelhasználás 32, a kibocsátás 36 százalékáért felelősek, így átfogó felújítási program nélkül lehetetlen elérni a Magyarország által is vállalt klímacélokat, a több országban már sikeresen működő egyablakos tanácsadó irodáknak pedig ebben kulcsszerepe lehetne.

A felújítások műszaki tanácsadással történő ösztönzését azonban kiszámítható, hosszú távon rendelkezésre álló állami támogatásoknak, valamint a szakember hiány kezelésének is ki kellene egészítenie, hogy léptékváltás történjen az energetikai felújítások területén.

Dacára egy felújítás minden anyagi terhének és egyéb nyűgének, a magyar lakosságban magas a hajlandóság az otthonok korszerűsítésére: a következő öt évre több mint 1,4 millió lakástulajdonos tervez összesen 3000 milliárd forint értékben valamilyen energetikai korszerűsítést – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Hazai Felújítási Hullám című tanulmányában olvasható 2020-as reprezentatív lakossági felmérés eredményeiből.

A kutatás ugyanakkor az elmúlt évek felújításait is vizsgálva azt mutatta, hogy a hazai energetikai felújítások döntő része csak részleges felújítás, ami energetikai tervezés nélkül készül el, így több mint a fele nem is jár érdemi energiamegtakarítással.

Emiatt az elmúlt 5 évben gyakorlatilag ezermilliárdokat pazaroltunk el úgy, hogy alig csökkentek az épületekhez köthető kibocsátások és az energiafogyasztás.

Részben a hosszútávú gondolkodás, a mindenki által könnyen elérhető szakértelem és az anyagi források hiányára vezethető vissza a felújítások két fontos jellemzője:

1. Magyarországon az energetikai felújítások többsége nem tervezett, hanem „reaktív” esemény, vagy hívhatjuk tűzoltásnak is: végérvényesen elromlik a kazán, és újat kell venni; omlik a vakolat, és le akarjuk festeni, de akkor már le is szigeteljük; már annyira rosszul zár az ablak, hogy behúz a hideg, és muszáj kicserélni. Ilyenkor a fő szempont sajnos nem az energiamegtakarítás, hanem a gyorsaság és az olcsóság: a lényeg, hogy működjön.

2. Emellett a felújítás szó alapvetően esztétikai felújítást jelent (festés, falak áthelyezése, új beépített bútorok), és kevesebben gondolkoznak kifejezetten energiahatékonysági célú fejlesztésekben: ezek inkább a hagyományos felújítások „mellékvágányai”. A legfontosabb motiváció – és meglepő módon gyarkan az energetikai felújítások kiindulópontja is – az esztétika, azaz hogy az eredmény szép legyen.

Ezt követi szorosan a komfortszint növelése, és harmadik helyen áll az energiamegtakarítás – derült ki egy korábbi, 2020 májusában a RenoHUb projekt keretén belül végzett kutatásból.

Elavult technológiába zárjuk be magunkat, évtizedekre kizárva a kibocsátáscsökkentést

A szakértelem és tervezés nélkül, ötletszerűen, átgondolatlanul megvalósított energetikai felújítások sajnos a lock-in (vagy bezáródási) hatás „melegágyai”: megvesszük a legolcsóbb, azaz már nagyjából elavult megoldást, és utána ugyanott fogunk tartani, mint azelőtt: nem takarítottunk meg energiát, és a következő 15-20 évben ugyanannyit fogunk költeni havonta rezsire.

Ugyanakkor egy rosszul tervezett/kivitelezett, ám így is nyilván költséges felújítás évtizedekre elveszi a lehetőséget egy valódi energiamegtakarítást eredményező felújítás elől.

Ez pedig nemcsak egyéni, tartósan magasabb rezsiszámlát eredményező probléma: a lakóingatlanok az ország teljes energiafelhasználásának 32 százalékát fogyasztják a Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint, és ezzel párhuzamosan a CO2-kibocsátás 36 százalékát adják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint. Pusztán ebből a két adatból is látható, hogy a Magyarország által is törvényben vállalt, célul kitűzött klímasemlegesség elérése 2050-ig a lakóépületek energiafogyasztásának csökkentése, azaz energiahatékonysági felújítások (hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés) nélkül nem fog sikerülni. Ehhez kb. évi 100-130 ezer otthon energetikai (mély)felújítására lenne szükség.

Ösztönzők népszerűségi sorrendje: vissza nem térítendő támogatás, ÁFA-kedvezmény, 0%-os hitel, egyablakos ügyintézés, kedvezményes hitel

A felújítási programok tehát megkerülhetetlenek. Ezek egyik legfontosabb eleme nyilván a pénzbeli támogatás, a legnagyobb ösztönzést – ez aligha meglepetés – a vissza nem térítendő támogatás jelenti. Ugyanakkor a kedvezményes hitelekhez képest sokan már fontosabbnak tartják a szakértői támogatást. A felújítások, az energetikai korszerűsítés bonyolultsága a pénzhiány jelentőségével egyenértékű akadályt jelent, amikor valaki belevágna egy egy ilyen beruházásba. Egy felújító az esetek többségében nem tudja magát kiképezni mindenhez értő szakemberré néhány hét vagy hónap alatt, így a laikusok komoly információhiánnyal és bizonytalansággal küzdenek, ami sokkal nehezebbé és kockázatosabbá teszi a döntéseket.

A RenoHUb projekt keretében végzett piackutatás során a válaszadók által felsorolt félelmek, akadályok szépen egybecsengtek azokkal a frusztrációkkal, amelyektől bármelyikünk elbizonytalanodna egy ilyen felújítás előtt.

Nem értünk hozzá, így össze kell vadásznunk a megfelelő szakembereket, ami rengeteg időt és utánajárást jelent. Műszaki tartalmakat és árajánlatokat hasonlítunk össze, amihez megint csak nem ért az emberek többsége.

Ezt követi a különböző szereplők koordinálása, időpont egyeztetések, várakozások, majd az ezekből fakadó csúszások vagy rosszul elvégzett munkálatok.

Egy összetettebb energetikai felújítás felér egy komolyabb projektmunkával, és hatalmas kihívás a mindennapi életünk mellett ezt lemenedzselni.

A szakértelem, a tervezés hiányának ugyanakkor komoly ára is van: ha nincs energetikai, műszaki tervezés a folyamat elején, útközben fognak kiderülni a „meglepetések”, amik megdobhatják a költségvetést. Így minél előrébb haladunk a korszerűsítésben, annál inkább hajlamosak vagyunk az olcsóbb megoldást választani, hogy a végső büdzsé ne szálljon el, ez pedig ismét a lock-in hatás veszélyeit erősíti.

A megoldás: az egyablakos irodahálózat

Egy felújítási projekt nyilván a világ minden részén hasonló kihívásokat jelent, a szakértelem hiányából fakadó nehézségek leküzdésére pedig nemzetközi tapasztalatok szerint az egyik legjobb megoldás az úgynevezett one-stop-shop (OSS), amit magyarul egyablakos felújítási tanácsadó irodának fordíthatunk. Egy ilyen irodában olyan emberek ülnek és várják a felújítani vágyókat, akik nemcsak a korszerűsítések szakmai és anyagi részéhez értenek, de képesek erről közérthetően beszélni, és tisztában vannak vele, min megy keresztül egy átlagos felújító.

Egy helyen adnak át minden szükséges információt a felújításokhoz a tervezéstől a pénzügyi lehetőségeken át a kivitelezők kiválasztásáig és a megkapott munka ellenőrzésig, így a felújítók sokkal magabiztosabban tudnak belevágni a folyamatba.

Miután szakértőkkel egyeztettek, jobban értik, mit szeretnének, tanácsot kapnak, mire figyeljenek, a zsebükben pedig ott lapul egy megbízható tervező energetikus, a kivitelezők és az egyablakos iroda operátorának telefonszáma. Ebben az esetben sokkal magasabb az esély arra, hogy az egész folyamat a kívánt mederben halad, és egy igazán hatékony otthon lesz a végeredmény, elégedett lakókkal és komoly energiamegtakarítással.

De ha valaki még így is túl nagy falatnak tartja, hogy egyedül vágjon bele egy mélyfelújításba, általában különböző csomagárakon az egyablakos irodák azt is vállalják, hogy teljesen önállóan lemenedzselik az egész folyamatot, miután egyeztették az igényeket, elképzeléseket és a lehetőségeket.

Ebben az esetben a lakás- vagy háztulajdonos teljesen hátradőlhet: minden terhet levettek a válláról, ami lehetséges, és az irodának adott díjat valószínűleg méltányosnak fogja tartani a megspórolt idő és idegeskedés kiváltására – akik dolgoztak már jó generálkivitelezővel, itt valószínűleg hevesen bólogatnak. Ezzel a szolgáltatással pedig nemcsak az energetikai felújítások minősége, de a mennyisége is tovább nőhet, hiszen a legtöbb korszerűsítéssel kapcsolatos félelem méregfogát húzza ki ez a megoldás.

A már említett 2020-as reprezentatív felmérésből az derült ki, hogy lakossági oldalról nagy igény volna ilyen irodákra. Olyannyira, hogy

ha ingyenes egyablakos szakértői műszaki és pénzügyi tanácsadás állna a rendelkezésükre, a következő öt évben félmillió olyan háztartás vágna bele energetikai felújításba, akik ezt a jelenlegi körülmények között nem tervezték.

Meglepő módon az egyablakos irodák még a kedvező kamatozású piaci hitelnél is népszerűbb segítséget jelentenének: 65%-kal, 200 ezerrel többen kezdenének energetikai felújításba ennek segítségével, mint kedvezményes hitellel. Ez is mutatja, hogy nem csupán a pénz(hiány) az energetikai felújítások fő akadálya.

Milyen lehet az egyablakos tanácsadói iroda?

A nemzetközi gyakorlatban háromféle modellt lehet megkülönböztetni a szolgáltatások mélysége alapján. Az első típusban információkat kaphatunk a felújítás lépéseiről, a termékek kiválasztásáról, a pénzügyi lehetőségekről, és hogy mire figyeljünk oda a tervezés és a kivitelezés során. Ez az iroda inkább csak facilitál, tehát a szükséges lépéseket a felújító teszi meg, cserébe ezek általában ingyenes szolgáltatások.

Várhatóan ilyen lesz a Magyar Mérnöki Kamara által újraszervezett, frissen elérhető Nemzeti Energetikusi Hálózat, amely segítségével a lakosság és a kisvállalkozások kaphatnak online vagy személyes tanácsadást az ingyenes energetikai tanácsadó hálózat szakembereitől.

A második modellben az egyablakos iroda már koordinálja is a folyamatot: segíti a kapcsolatfelvételt a szükséges szakemberekkel, végigköveti a felújítási folyamatot, letölthető sablondokumentumokkal áll rendelkezésre, segít a pénzügyi lehetőségek megtalálásában és a pályázásban. Így a felújítók tényleg úgy érezhetik, valaki fogja a kezüket, valakihez mindig lehet fordulni a kérdéseikkel, szakértői véleményekre és tanácsokra támaszkodhatnak, de megvan az a szabadságuk is, hogy bármikor a saját elképzelésük után menjenek.

Egy ilyen rendszerű irodahálózat éppen kialakítás alatt áll a RenoHUb projekt keretében, melyben a MEHI is részt vesz. A RenoPont egy igazán összetett online platform (internetes tudástár) és fizikai irodák segítségével tervezi segíteni a felújítókat: a családi ház- és lakástulajdonosokat, illetve a közös képviselőket egyaránt.

Az első iroda tesztüzeme Nagykanizsán el is indult, a második, budapesti iroda és az online platform működése idén várható. A projekt célja, hogy egy több irodából álló, országosan elérhető hálózat jöjjön létre, ahol hasznos anyagok és hozzáértő szakemberek segítenek majd könnyebbé, kiszámíthatóbbá tenni az energetikai felújításokat, miközben biztosítják a minőségi eredményeket.

A harmadik irodatípus már teljes körű lebonyolítást vállal, amely különböző csomagokban érhető el, és amely kiválasztása és az igények egyeztetése után az iroda szerződést köt a felújítóval, majd önállóan, kulcsrakészen levezényli a felújítási folyamatot az energetikai felméréstől a kivitelezők megbízásán és a finanszírozás biztosításán át a minőségellenőrzésig. Ez tehát a felújítók számára a legkényelmesebb és legbiztonságosabb megoldás, amely fix költségért cserében nyugalmat, kiszámíthatóságot és megbízhatóságot kínál a felújított otthon mellé.

Erre a típusra egy évek óta működő, rendkívül sikeres példa a holland REIMARKT, ahol már több mint 4000 lakásfelújításon vannak túl.

Az évek alatt hihetetlen mértékben leegyszerűsítették az általuk menedzselt felújítások menetét, beleértve az egyeztetést a leendő felújítókkal is: a lehetőségeket különböző felújítási csomagokba „dobozolták”, melyeket alapvetően nem épülettípusokra, hanem élethelyzetekre szabtak, például friss családoknak, akik meleg és biztonságos otthonra vágynak, vagy időseknek, akik egyszerűen kezelhető és akadálymentes otthont szeretnének. Hozzáállásuk és módszerük rendkívül egyszerűvé, kezelhetővé és felhasználóbaráttá teszi az energetikai korszerűsítést, így igen népszerű Hollandiában.

Az egyablakos rendszer szükséges, de nem elégséges

Az egyablakos rendszerek számos megoldást adhatnak a felújításokkal kapcsolatos félelmekkel, akadályokkal kapcsolatban, azonban sikerük, ha a külföldi példákat vizsgáljuk, általában sokszereplős együttműködés eredménye. A legnagyobb hatást, a valódi felújítási hullámot azok a kezdeményezések tudják elérni, amelyek mögött átfogó szakpolitikai célok állnak, amelyek egymást támogatják.:

Határozott és jól kommunikált állami célkitűzés legyen a lakóépületek energetikai (mély)felújítása, el kell indulnia egy szemléletformálásnak az energetikai felújítások prioritásával kapcsolatban.

Ehhez célzott, kiszámíthatóan és egyszerűen igénybe vehető támogatásoknak kell rendelkezésre állniuk.

Legyenek együttműködő, finanszírozó bankok, akik üzleti lehetőséget láthatnak az egyablakos rendszerekben, így a támogatásokat speciálisan erre a célra létrehozott pénzügyi termékekkel (pl. kedvezményes, zöld hitelek) kiegészítik.

Legyen biztosítva a felújítások kivitelezői háttere, azaz rendkívül fontos a szakemberképzés, a szakemberhiány mielőbbi kezelése, valamint ezzel és a többi fent említett problémával szoros összefüggésben kezelni kell azt a sajnálatos helyzetet, hogy az időszakos túlkereslet és a szakemberhiány felhajtja az építőipari szolgáltatások árait, így nem jut el a különböző támogatások által kínált árelőny a fogyasztókhoz.

A kiszámíthatatlan, kampányszerű támogatási programok következményei többek között a gyorsan kimerülő támogatások, a kapkodva összerakott, átgondolatlan tervek (pályázatok), és a hirtelen keresletnövekedés miatti hihetetlen áremelkedések az építőiparban.

Legalább a fentiekre mindenképpen szükség lenne ahhoz, hogy Magyarországon is olyan sikeresen tudjanak működni az egyablakos energetikai felújítási tanácsadó irodák, mint külföldön, és esélyünk legyen arra, hogy megvalósuljon az évi 130 ezer lakóépület energetikai felújítása, amely a hazai klímasemlegességhez szükséges.

A cikk a Magyar Energiahatékonysági Intézet Hazai Felújítási Hullám c. tanulmánya alapján készült, aminek az elkészítésében a szerző is részt vett.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Zsombor először szelte át a Balatont – de a kollégáival megélt csapategység miatt úgy érzi, nem utoljára
Van, aki évekig csak tervezi, hogy egyszer teljesíti a Lidl Balaton-átúszás távját, más pedig fogja magát, és valóban nekivág. Zsombor idén először evezte át a tavat – úgy, hogy külön erre a kihívásra egyetlen edzéssel sem készült.


Sokak bakancslistáján szerepel egy egyszerűnek tűnő mondat: egyszer át kellene úszni a Balatont. Az 5,2 kilométeres táv azonban a vízről nézve már jóval komolyabb vállalásnak látszik, mint a partról. A Balaton-átúszáson ráadásul nemcsak úszva lehet eljutni Révfülöpről Balatonboglárra: aki inkább evezővel vágna neki a tó átszelésének, ugyanúgy rajthoz állhat.

A 25 éves Groska Zsombor idén először indult el az átevezésen. Bár korábban már evezett a Holt-Körösön, a Balaton teljesen új kihívást jelentett számára.

Ennek ellenére nem készült hónapokig tartó edzéstervvel. Az edzőtermet viszont rendszeresen látogatta: amikor az ideje engedte, hetente két-három alkalommal sportolt.

Hogy miért nevezett be mégis? A válasza egyszerű: szeret új dolgokat kipróbálni és feszegetni a saját határait.

@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetes Két éve nem evezett, most mégis nekivágott a Balatonnak. Vajon célba ért Zsombor? És mi volt a legnagyobb élménye?  #megusztam #teamlidl #Balatonatuszas #Lidl ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Egy kihívás, amelynek nem egyedül vágott neki

Zsombor eredetileg Orosházáról származik, jelenleg Budapesten él, és 2. üzletvezető-helyettesként dolgozik a Lidl egyik belvárosi üzletében. Diákéveit is beleszámítva kisebb megszakításokkal már körülbelül hat éve kötődik a céghez.

Munkája jóval többet jelent annál, mint amit egy gyors felsorolás visszaadhat. Részt vesz a műszakok irányításában, az áruk kihelyezésében és az üzlet rendben tartásában, de ahogy ő fogalmaz: valójában egy összetett folyamatot kell átlátnia, amely egyben tartja az egész boltot.

A Balaton partján azonban ezúttal nem üzletvezető-helyettesként, hanem egy új kihívást maga mögött tudó lelkes versenyzőként találkoztunk vele.

Igaz, a kollégáitól itt sem szakadt el teljesen: saját üzletéből egyik munkatársa szintén átevezte a tavat, rajta kívül pedig több Lidl-dolgozó is részt vett az eseményen vagy szurkolt a parton. Egy komoly Lidl-csapat állt össze Balatonbogláron.

Zsombornak sokat jelentett, hogy tudta: vannak körülötte olyanok, akik kíváncsiak arra, sikerül-e teljesítenie a távot. A rajt előtt azt is elárulta, a támogatás némi plusz motivációt adott neki – és persze nem szeretett volna szégyent vallani a kollégái előtt.

Jövőre akár úszva is nekivágna

Zsombort a célban már éremmel a nyakában értük utol. Olyan jól teljesített, hogy a parton sem volt egyszerű lépést tartani vele, ő pedig jelezte: valószínűleg nem ez volt az utolsó alkalom, hogy részt vett az eseményen.

Idén evezve szelte át a Balatont, de már az is megfordult a fejében, hogy egyszer majd úszva próbálja teljesíteni az 5,2 kilométeres távot.

Addig pedig marad neki emlékként egy érem és egy olyan történet, amelyet később is fel lehet idézni – akár egy hosszú műszak után a kollégákkal.

A Lidl egy évtizede névadó szponzorként támogatja a Balaton-átúszást. A rendezvényen évről évre a vállalat több munkatársa is részt vesz, az úszók és evezők mellett pedig kollégáik is ott vannak a parton. Zsombor történetéből pedig az is látszik, hogy egy ilyen program nemcsak az egyéni teljesítményről szólhat: közös élménnyé válhat azokkal is, akikkel a résztvevők a hétköznapokban együtt dolgoznak.

Dolgoznál te is a Lidl csapatában?

Stabil munkahelyet, kiemelkedő fizetést és egy valóban támogató, összetartó közösséget keresel? Lépj be a Lidl csapatába, és találd meg a hozzád illő pozíciót!

Nézd meg  az aktuális állásajánlatokat, és jelentkezz: https://jobs.lidl.hu/


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Meghalt a világ egyik utolsó vastüdős betege: a 78 éves nő azért vesztette életét, mert a nyolcvanéves gépet már nem lehetett megjavítani
Martha Ann Lillard 78 évesen halt meg Oklahomában, miután a gyermekbénulás miatt használt gépe meghibásodott. A nő ötödik születésnapja óta, több mint hetven éven át szorult a készülék támogatására.


78 éves korában meghalt Martha Ann Lillard, az utolsó amerikai járványos gyermekbénulás-túlélő, aki még vastüdőre szorult. Az 1940-es évekből származó gépe sorra meghibásodott, és már nem akadt, aki megjavítsa – írta az Associated Press.

Lillard állapotát a családja szerint a hosszú lefolyású Covid szövődményei súlyosbították, de az állapota azután vált kritikussá, hogy az életét hetven éven át fenntartó készülék megbízhatatlanná vált.

A nő az elmúlt két évben már közel 24 órában a gépben volt, miután kétszer is elkapta a koronavírust.

A technikai problémák állandósultak. Húga, Cindy McVey szerint a gép egyes alkatrészei negyvenes évekbeli Chevrolet autókból származtak, és szinte lehetetlen volt őket pótolni.

„Van egy tartalékmotorunk, de nincs, aki be is szerelje, ha szükség lenne rá” – mondta a testvére.

Egy tavalyi tornádó idején az áramszünet miatt a gép leállt, és Lillard férje szájon át lélegeztette, amíg a segítség megérkezett.

Hiába próbált átállni modernebb lélegeztetőkre, azok nem tudták biztosítani a számára szükséges nyomást.

„Egyik készülék sem tudott 21 psi-re felmenni, amire a légzésemhez szükségem volt. Szóval egyszerűen nem voltak hatékonyak” – nyilatkozta korábban.

A kislányt ötödik születésnapján, 1953-ban diagnosztizálták gyermekbénulással. Egy interjúban idézte fel a betegség kezdetét:

„Felébredtem, sütött a nap, fel akartam ülni, és a nyakam borzasztóan fájt. Nem tudtam felemelni a fejem a párnáról.”

Négy nappal később elvesztette az eszméletét. A kimerültség miatt azonban másképp élte meg a gépbe kerülést, mint sok más gyerek. „A gyerekeket általában nem szerették, ha beteszik őket, tiltakoztak, de én nem.”

„Amikor beletettek, fáradt voltam. Mindig csodálatos érzés volt bemenni oda.”

Évtizedeken át viszonylag önálló életet élt, csak éjszakánként használta a gépet, ellátta magát, festett, verseket írt és bal kézre komponált zongoradarabokat. Idén februárban ment feleségül Baha Salhhoz, akivel több mint húsz éve ismerték egymást online.

Két éve halt meg Paul Alexander, a „vastüdős ember”, aki szintén több mint hetven évet élt egy ilyen készülékben. Az ő élete – jogi diplomával, ügyvédi praxissal és egy megírt memoárral – azt mutatta, hogy a gyermekbénulás utáni élet is lehet teljes, de halála előrevetítette, mennyire kiszolgáltatottak a még élő páciensek az elavuló technológiának. Alexander is azért ragaszkodott a történelmi készülékhez, mert az jobban működött számára, de már évekkel ezelőtt komoly nehézségekbe ütközött a vastüdő javítása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Juhász Péter: Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Mészáros Lőrinc villái is szerepeltek az oligarchatúránkon
Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy budapesti „oligarchatúrán”. A sétát a Cápák közöttből ismert Tóth Ildikó vezette, aki korábban a NER-luxusról szóló anyagokat gyűjtött Hadházy Ákosnak.


Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy Tóth Ildikó által szervezett „oligarchatúrán”. Azt írta: „Amikor meghallottam, hogy Tóth Ildikó oligarchatúrákat szervez, azonnal felvettem vele a kapcsolatot. Ha valaki kíváncsi egy ilyen túrára, hát én vagyok az!”

A bejegyzés szerint a túra egyelőre Budapesten zajlott. „Egyelőre csak Budapesten belül jártunk végig néhány emblematikus helyszínt, miközben Ildikó elmesélte a legfontosabb tudnivalókat.”

Juhász szerint „Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc villái, valamint Rogán Cili válási ajándéka is szerepelt az útvonalunkon.”

A túrát vezető Tóth Ildikó, a Cápák között című műsorból ismert üzletasszony korábban több interjúban beszélt arról, hogy ő informálta Hadházy Ákos független képviselőt, amikor az a NER-hez köthető feleségek luxuskiadásait mutatta be. Tóth szerint a kézzelfogható rongyrázás bemutatása sokkal nagyobb hatást gyakorol a közvéleményre, mint a bonyolultabb korrupciós ügyek. Egy alkalommal úgy fogalmazott, a NER-elit rongyrázása európai mércével is példátlan költekezés.

Tóth Ildikó arról is beszámolt, hogy miután Rogán Cecília házát fotózta, autós követésbe keveredett.

A posztban említett helyszínek mindegyike kötődik a sajtóban korábban már tárgyalt ügyekhez.

Az „Orbán titkos hátsó bejárata” kifejezés a Karmelita kolostorra utal, amelynek hátsó megközelítési útvonalai ellenzéki akciók és sajtóbeszámolók visszatérő témái voltak.

A „Tiborcz építkezései” a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a cégcsoportjához, a BDPST Grouphoz köthető, nagy figyelmet kapó fővárosi ingatlanfejlesztéseket jelölik.

Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc neve az elmúlt években számos, nagy értékű budai és Budapest környéki luxusingatlan kapcsán merült fel oknyomozó cikkekben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Eltűnt a közmédiáról, de egy másik adó mentette meg a magyarok egyik legfontosabb „műsorát”
Hétfőtől a Klubrádió sugározza a déli harangszót a 12 órási hírek előtt. A lépésre azért volt szükség, mert a hagyomány a közmédia hírszolgáltatásának leállása miatt eltűnt a Kossuth Rádióból.


Hétfőtől a Klubrádión hallható a déli harangszó, miután a közmédia hírszolgáltatásának múlt heti szünetelése miatt a Kossuth Rádióban napok óta nem szólalt meg a hagyományos műsorelem. A harangszó a 12 órási hírek előtt kap helyet a rádió műsorában.

A rádió vezetése belső e-mailben értesítette a munkatársakat a döntésről, amellyel jelezni kívánják, hogy mostantól ők látják el a közszolgálati feladatot.

A váltásra azért volt szükség, mert a déli harangszó eltűnt a Kossuth Rádió frekvenciájáról, ahol a hírszolgáltatás leállítása óta a Bartók Rádió műsora hallható. Bár a hírek szombat óta részlegesen visszatértek, a harangszót nem állították vissza, aminek elmaradását több hallgató is hiányolta.

A közmédia a leállást átmeneti működési döntésként kommunikálta, amely után a megszokott műsorelemek helyreállítása fokozatosan történhet meg.

Múlt kedden az MTVA bejelentette a közmédia hírszolgáltatásának átmeneti szünetelését. Az M1 elsötétült, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora kezdett szólni. A hírszolgáltatást szombaton részlegesen újraindították, de a déli harangszó továbbra sem hallható az állami rádióban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk