HÍREK
A Rovatból

Drágulnak a hitelek, tovább emelik a kamatokat a bankok

Az még nem látszik, hogy a bankoknál hol tetőznek a kamatok. A Bank360.hu összeállított egy listát arról, hogy melyik banknál milyen feltételekkel lehet most hitelhez jutni.


Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) utolsónak szánt kamatemelése óta a nagybankok futószalagon drágították a hiteleiket az elmúlt napokban, és még nem látszik, náluk hol tetőznek a kamatok - derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.

Szeptember végén ismét kamatot emelt a jegybank, ígérete szerint egyelőre utoljára. Így az alapkamat már 13 százalékon tetőzött. A forint euróráfolyama azóta sorra dönti a negatív rekordokat, és a bankok sem tétlenkednek a válasszal.

A nagyobb pénzintézetek zöme szeptember végén vagy október elején módosított a személyi kölcsönök és a jelzáloghitelek feltételein is. A többség kamatot emelt, és van, ahol az elvárt jövedelem összege nőtt meg. A kamatemelések mellett az utóbbi is egyre gyakoribb, a bankoknak az év elején jócskán megemelt minimálbér nettója már egyre kevésbé elég a hitelnyújtáshoz

- írja a Bank360.hu.

A futószalagon emelkedő hitelkamatok miatt mostanra egyre általánosabbá váltak a 10 százalék feletti teljes hiteldíj mutatóval (THM) kínált lakáshitelek. Különböző kedvezményekkel, vállalásokkal, magasabb jövedelemmel ez ugyan lejjebb tornázható, de még akkor is 8 százalék felett lesz a jelzáloghitel éves költsége.

A bankok sorozatos emelései után

a személyi hitelek kamatai is felpörögtek. A már egyébként is csak mutatóban maradt 10 százalék alatti ajánlatok teljesen eltűntek, a 15 százalék körüli THM-ek váltak jellemzővé.

Ezeket már magasabb jövedelemmel, fizetésutalást vállalva se nagyon lehet 13 százalék alá nyomni a személyi kölcsönöknél.

A Bank360.hu arra figyelmeztet, hogy az alapkamat emelése után a bankok többsége megdrágította a hiteleit, de a hónap hátralévő részében még lehet számítani további lépésekre annak ellenére is, hogy az MNB már nem akarja növelni az irányadó kamatát. A hitelek átárazása ugyanis az elmúlt hónapokban is elhúzódott, így lehet, hogy a bankok még ezúttal sem lőtték el minden puskaporukat október elején.

A bankok kamatemelései az elmúlt napokban

Az Erste Bank szeptember végén ismét módosított a jelzáloghitelek feltételein, miután szeptember közepén már közzétettek egy módosítást. Szeptember 26-tól a piaci, 5 éves kamatperiódusú lakáshitelek, illetve a lakáshitel kiváltó kölcsönök kamata 0,80 százalékponttal emelkedett, a 10 éves kamatperiódusúaké pedig 0,60 százalékponttal.

Szintén szeptember végén módosított a jelzáloghitelek feltételein az UniCredit Bank. Az 5 éves kamatperiódusú hitelek kamata 0,55 százalékponttal lett magasabb, a 10 éves kamatperiódusúaké pedig 0,31 százalékponttal emelkedett. A hosszabb, 20 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata kisebb mértékben, 0,20 százalékponttal emelkedett.

A Raiffeisen Bank lakáshiteleinél általános, minden terméket érintő kamatemelés történt. A 0,30 százalékpontos emelés érintette valamennyi kamatperiódust és hitelcélt, vagyis a lakáscélú, a hitelkiváltásra felvehető és a szabad felhasználású hiteleket is. A kamatok az alábbiak szerint alakulnak októbertől:

• lakásvásárlás, lakáshitel kiváltás és fogyasztóbarát lakáshitel esetén 9,39-10,09 százalék között,

• szabad felhasználás és egyéb hitel kiváltás esetén pedig 11,39-12,09 százalék között.

A CIB Bank jelzáloghitelei általánosan 0,50 százalékponttal drágultak. A szabad felhasználású hiteleknél ez érintette az 5, 10 éves kamatperiódusú, illetve a futamidő végéig fix hiteleket, a fogyasztóbarát lakáshiteleknél pedig az 5 és 10 éves lakáshiteleket. A szabad felhasználású kölcsönöknél az ügyleti kamat 10,81-11,72 százalék között érhető el. A minősített fogyasztóbarát hiteleknél pedig 9,48 és 10,22 százalék az ügyleti kamat az október elején közzétett módosítás szerint.

Az OTP Banknál a 10 éves kamatperiódusú és a fix kamatozású jelzáloghitelek kamata változott, azon belül a lakásvásárlásra vagy építkezésre felvehető, illetve a szabad felhasználású hiteleket érintette a módosítás. A 10 éves kamatperiódusú hitelek kamata 1 százalékponttal emelkedett, a fix kamatozásúaké pedig 0,30 százalékponttal.

Szeptember 30-tól módosultak a Gránit Bank jelzáloghitel feltételei, az alábbiak szerint:

• az 5 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata 1,88 százalékponttal emelkedett, így az ügyleti kamat 10,97, illetve 11,97 százalékra nőtt,

• a 10 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata 0,50 százalékponttal emelkedett, így az ügyleti kamat 9,09, illetve 10,09 százalékra módosult.

Változtak a személyi kölcsönök feltételei is

A K&H Bank személyi kölcsönének feltételei októbertől módosultak. A pénzintézet standard kamatemelést hajtott végre, ami egy százalékpontot jelent. Így az ügyleti kamata 17,40, illetve 18,40 százalékra módosult, attól függően, hogy milyen kedvezményekkel tudjuk igénybe venni a kölcsönt. A kiemelt személyi kölcsönnél az emelés mértéke nagyobb, 1,70 százalékpont volt, így az ügyleti kamat 14,90 és 16,90 százalék.

A Raiffeisen Bank a személyi kölcsönök jövedelmi elvárásain módosított októbertől. Az igényléshez szükséges minimum nettó jövedelem összege 150 ezer forintról 180 ezer forintra emelkedett, a jövedelmi sávok pedig havi nettó 250 ezer forint helyett 300 ezer, 400 ezer forint helyett 450 ezer forintra módosultak.

A CIB Banknál az alacsonyabb jövedelmi sávoknál 0,44 százalékpontos emelés történt, a legmagasabb, legalább 450 ezer forint jövedelemhez és 7 millió forint feletti hitelösszeghez kötött kölcsön kamata pedig 0,94 százalékponttal emelkedett. A kölcsön így 11,89 és 16,39 százalék közötti ügyleti kamattal vehető igénybe.

Az Erste Banknál felvehető személyi kölcsönök kamata jövedelmi sávonként az alábbiak szerint nőtt:

• 200-300 ezer forint közötti jövedelem esetén: 0,50 és 1 százalékpont közötti emelés, attól függően, hogy mekkora a felvett hitelösszeg,

• 300-400 ezer forint közötti, illetve 400 ezer forint feletti jövedelem esetén 1 és 1,40 százalékpont közötti az emelés mértéke.

Az ügyleti kamat 13,99 és 17,19 százalék között van a módosítás után.

Fogyasztóbarát személyi hitel igénylése esetén 1,00-1,44 százalékpont közötti mértékű az emelés, attól függően, hogy mekkora az igazolt jövedelem és a felvett hitelösszeg. Az ügyleti kamat 14,19 és 20,31 százalék között van a fogyasztóbarát konstrukcióknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kérdezett egyet Szijjártótól, már nem dolgozik az ATV-nél
Lőrincz Dorothy riporter egy lakossági fórumon kérdezett a külügyminisztertől a kormány harcairól. Az ATV a professzionális távolságtartás megsértésére hivatkozva azonnal elbocsátotta.


Azonnali hatállyal távoznia kellett az ATV-től Lőrincz Dorothy riporter-műsorvezetőnek, miután egy lakossági fórumon a közönség soraiból tett fel kérdéseket Szijjártó Péternek. Az esetről maga a külgazdasági és külügyminiszter tett közzé videót a Facebook-oldalán. A történtekről és a riporter elbocsátásáról a Telex számolt be.

Lőrincz a felvételen azzal kezdte mondandóját, hogy ATV-s riporterként ő is jelen volt, amikor Szijjártó Péter március 5-én hazaérkezett Oroszországból két, hadifogságból szabadon engedett férfival. A riporter felidézte, hogy szerinte a miniszter tekintete a repülőtéri sajtótájékoztatón „egy kicsit homályos volt”, amiben ő az embert vélte felfedezni. Ezt követően

arról kérdezte a minisztert, volt-e olyan pillanat, amikor felmerült, hogy esetleg nem jól csináltak valamit,

majd így folytatta: „hogy van egyáltalán önökben, illetve a csapatának, mert nyilván egy csapat áll ön mögött, hogy ezt a harcot tizenegy és fél éve, a kormányzat nyilván tizenhat éve vívja Brüsszellel, illetve a nagypolitika szereplőivel, meg a belpolitika szereplőivel is?”

Szijjártó válaszában azt mondta, távol állna a valóságtól, ha azt állítaná, hogy nem születtek olyan döntések, amiket később másként csináltak volna.

Hozzátette, szerinte sem magukon, sem másokon nem szabad a mai tudásanyaggal számon kérni korábbi döntéseket. A külügyminiszter ezután kifejtette, isteni kegynek tekinti, hogy egy ezeréves államisággal rendelkező országot képviselhet, és arról is beszélt, hogy miután 1995-ben bencés gimnazistaként először találkozott Orbán Viktorral, arról álmodott, hogy egyszer vele dolgozhasson.

Az ATV PR-osztálya megerősítette, hogy Lőrincz Dorothy már nem dolgozik a csatornánál. Bár az általa vezetett Hazahúzó című műsor legújabb epizódja március 14-én került ki az ATV Youtube-csatornájára, a tévé közlése szerint ez az adás még a riporter távozása előtt készült.

A tévécsatorna azt is elismerte, hogy Lőrincz távozása összefügg a fórumon elhangzottakkal. Mint írták, az ATV vezetése minden szerkesztőjétől és riporterétől elvárja a professzionális attitűdöt, és minden politikai erőtől a korrekt, szakmai távolságot,

amit a cégcsoport etikai kódexe is rögzít.

A kérdés apropóját adó, március 5-i hadifogoly-hazahozatal komoly diplomáciai visszhangot váltott ki. Az ukrán külügyminisztérium magyarázatot kért a magyar féltől, amiért a két ukrán-magyar állampolgár átadása Kijev megkerülésével történt. Szakértők emellett vitatták Szijjártó Péter azon állítását, hogy az orosz fél semmit sem kért cserébe a gesztusért, rámutatva, hogy egy ilyen magas szintű találkozó és a magyar-orosz energiaügyi kapcsolatok kontextusában ez kevéssé életszerű.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Az orosz-veszélyről posztoló MCC-kutató: Anyukámnak üzenem, hogy jól vagyok ne aggódjon
Alkonyi Zalán egy napja még a választásokba beavatkozó oroszokról posztolt. Bejegyzése azóta eltűnt, és egy újabb posztban bejelentette átmeneti visszavonulását.


Alkonyi Zalán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának Oroszország-kutatója egy szombati Facebook-posztban jelentette be, hogy egy időre visszavonul a nyilvánosságtól. A szakértő előző napi bejegyzésében a magyar választásokba történő orosz beavatkozásról írt.

Az időközben közösségi oldaláról nyomtalanul eltűnt posztban úgy fogalmazott, hogy „az orosz beavatkozás a magyar választásokba kiterjedésében, módszereiben és kifinomultságában példa nélküli az Európai Unióban”.

Alkonyi posztját több lap is idézte, ezután jelentkezett újabb bejegyzéssel, amiben bejelentette átmeneti visszavonulását. Állítása szerint pénteki gondolatait egy diákkal folytatott beszélgetés motiválta, aki hitetlenkedett a meglátásai kapcsán, de a kutató reményét fejezte ki, hogy a diák már érti az álláspontját. Hozzátette, bízik abban, hogy minden felsőoktatási intézményben szabad a gondolat és a lelkiismeret.

Alkonyi szerint úgymond „szabadon szolgál a szellem”. Azt írta, nem szeretne interjút adni, sem pedig részt venni a kampányban, mert egy hosszú szabadságon van.

„Most aludni szeretnék egyet, úgyhogy kérem senki ne telefonáljon, utána a doktorimmal akarok foglalkozni. Minimum addig nem szeretnék több Facebook posztot írni amíg azzal nem vagyok kész, de lehet utána se” – közölte a kutató, aki édesanyjának is üzent.

Azt írta, jól van, ne aggódjon, majd zárójelben hozzáfűzte: „(Nyugi nem fogok kiesni az erkélyről.)” Bejegyzését azzal zárta, hogy mindenki emlékezzen másnap arra, mit jelent a kokárda.

A kormányközeli MCC kutatójának eredeti posztjáról itt írtunk bővebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor szerint azt kell megüzenni holnap a Békemeneten: nem leszünk ukrán gyarmat
A miniszterelnök szerint Brüsszel és Berlin tehetetlen, miközben Nyugat-Európában az egekben vannak az árak. A magyar szakértőket pedig állítása szerint egyszerűen nem engedik a vezeték közelébe.


Orbán Viktor miniszterelnök szombati Facebook-posztjában arról beszélt, hogy már 19. napja tart az általa ukrán olajblokádnak nevezett helyzet. A kormányfő szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szándékosan tartja zárva a kőolajvezetéket, és a magyar szakértőket sem engedik a helyszínre.

A miniszterelnök úgy fogalmazott:

„Zelenszkij elnök továbbra is zárva tartja a kőolajvezetéket, pedig tudja, ez létfontosságú Magyarország és Szlovákia számára. A szakértőink napok óta Kievben vannak, de továbbra sem engedik őket az olajvezetékhez. Ez felér egy beismeréssel.”

A bejegyzésében azt állította, hogy

a világ és Európa az olcsó orosz kőolaj nélkül nem tud úrrá lenni az olajválságon, és szerinte az Egyesült Államok már el is kezdte feloldani a szankciókat, Brüsszel azonban nem.

Orbán Viktor szerint ennek a következményei a magas európai üzemanyagárak. „Ausztriában 700, Németországban 800, Hollandiában pedig már közel 1000 forint a benzinliterje” – írta. Ezzel szemben a miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy

Magyarországon a „védett árakkal” garantálják a családok és a vállalkozások biztonságát,

és a stratégiai készletek feltöltése miatt nem lesz ellátási probléma.

A posztját egy felhívással zárta a másnapi Békemenetre. „Arra kérek mindenkit, hogy tartsanak velünk. Együtt álljunk ki az ukrán zsarolással szemben. Magyarország nem lesz Ukrán gyarmat, Zelenszkij itt nem parancsol.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor válaszolt a volt ukrán elnöknek: Hálát adok Istennek, hogy az ország, amellyel háborúban álltok, nem Magyarország ellensége
A miniszterelnök az X-en közzétett bejegyzésben vádolta meg az ukrán elnököt az Északi Áramlat felrobbantásával. A poszt utóiratában menedéket ajánlott Viktor Juscsenkónak és családjának.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 14.



„Ezt a hagyományt ma is folytatjuk” – ezzel az üzenettel reagált Orbán Viktor szombaton arra, hogy Viktor Juscsenko volt ukrán elnök nyilvánosan felszólította, „álljon meg, és emlékezzen arra, hogy ki volt”. A magyar miniszterelnök az X-en közzétett bejegyzésében

a magyarok szabadságharcos múltjára hivatkozva figyelmeztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és megerősítette, hogy Magyarország nem küld sem pénzt, sem fegyvereket a háborúba.

Orbán Viktor a bejegyzésben emlékeztette Juscsenkót, hogy a magyarok szabadságharcos nép, amely félelem nélkül harcolt a törökök, a Habsburgok, a Wehrmacht vagy a Vörös Hadsereg ellen. Ezt követően közvetlenül az ukrán vezetésnek üzent. „Kérlek, győzd meg elnöködet, hogy ne zsarolja az én hazámat, és ne fenyegesse vezetőit!” – írta, majd egy súlyos vádat is megfogalmazott.

„Kérlek, tedd világossá az elnököd számára, hogy az állami terrorizmus, amellyel felrobbantotta a németek Északi áramlat gázvezetékét, Magyarország ellen nem fog működni”.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy Magyarország a háború kitörésekor tömegével fogadta be az ukrajnai menekülteket, ételt és tetőt adott a fejük fölé, sőt, ukrán nyelvű iskolákat indított a gyerekek számára. Ezzel szembeállította a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét, akik szerinte „utóbbiról nem is álmodhatnak”, és szégyenletesnek nevezte, hogy az Ukrajnában élő magyarok jogai ma korlátozottabbak, mint „a régi rossz időkben”.

Orbán megerősítette a magyar kormány álláspontját a háborúval kapcsolatban.

„Hálát adok Istennek, hogy az az ország, amellyel jelenleg háborúban álltok, nem Magyarország és a magyar nép ellensége, és nem áll szándékunkban ezen változtatni.

Ezért kérem, fogadjátok el, hogy sem pénzt, sem fegyvereket, sem katonákat nem küldünk a háborútokba” – fogalmazott. Bejegyzését egy személyes utóirattal zárta, amelyben menedéket ajánlott a volt ukrán elnöknek.

„Ha úgy alakulna, hogy Juscsenko vagy a családja életére bármelyik külföldi hatalom veszélyt jelentene, Magyarországon mindig lesz számukra hely,

mert Magyarország egy biztonságos ország.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk