SPORT
A Rovatból

A sportsikerekhez ma már szinte nélkülözhetetlen a tudomány

A Testnevelési Egyetem szakértője szerint 125 évvel az újkori játékok kezdete után is reális cél az olimpia jelmondata, a „Gyorsabban, magasabbra, erősebben”. De nem mindegy, hogyan.


Bőven várhatunk még csúcsdöntéseket a nagy sportversenyeken, így az olimpián is, a magyaroktól is, pedig ők még messze nem kapják meg mindazt a támogatást, amit napjainkban a sporttudomány a teljesítőképesség növelésében a versenyzők számára nyújtani tud. Radák Zsolt, a Testnevelési Egyetem edzésélettan professzora, a Molekuláris Edzésélettani Kutatóközpont igazgatója szerint

125 évvel az újkori játékok kezdete után is reális cél az olimpia jelmondata, a „Gyorsabban, magasabbra, erősebben”.

Bár a változás mértéke versenyszámfüggő, ha csak azokat a sportágakat vesszük – atlétika, úszás, kerékpár –, ahol mérhetőek az eredmények, egyértelműen kijelenthető, hogy az emberi teljesítőképesség óriási fejlődésen ment keresztül az újkori olimpiák történetének kezdete óta.

A férfi és a női csúcseredmények között egyre kisebb a különbség, az élsportoló hölgyek fejlődése tehát dinamikusabb, mint a férfiaké, ha összehasonlítjuk az utóbbi 100 év olimpia eredményeit vagy világcsúcsait. Elég csak az úszószámokra, vagy az atlétikában a futószámokra gondolni.

Egészen elképesztő eredmények születnek ma már az állóképességi sportágakban, emberek 300 kilométert képesek lefutni 24 óra alatt, erre a legtöbb állat képtelen. Hamarosan eljutunk oda, hogy 2 óra körül lesz a maratonfutás világcsúcsa (már futottak ilyet, csak nem volt hivatalos a mérés), ami 20 km/h-nál is nagyobb sebességet jelent 2 órán keresztül, amit korábban elképzelni sem lehetett. Azt az időt, amivel egy maratonfutó aranyat nyert az 1896-os játékokon, napjainkban 70 évesnél idősebb versenyző is teljesítette már.

De a fejlődés az erősportágakban is nyomon követhető, még akkor is, ha – főként a múltban – ebben jelentős szerepet játszottak az illegális teljesítményfokozó szerek. Azt is mondhatjuk, fogalmazott a professzor, hogy

a doppingellenőrzés javulásával jó néhány sportágban (súlyemelés, súlylökés, kalapácsvetés) a fejlődés üteme lassult vagy leállt.

A Testnevelési Egyetem professzorának magyarázata szerint a sportteljesítmények fejlődésében sok minden szerepet játszik. Számítanak a modern felszerelések, az olyan cipő például, amely képes a talajra ható erőt jobban visszaadni, ezzel kicsit mentesíteni a sportolót az erőkifejtéstől. De ennél is többet nyom a latba, hogy az utóbbi 30 évben a sportolók felkészítése a fejlett országokban abszolút személyre szabott lett:

egyéni sajátosságok alapján igyekeznek az edzésterhelést, a pihenést adagolni, a táplálkozást irányítani.

Ezért sem megy sokra Hosszú Katinka ellopott edzéstervével az, aki megszerezte, hiszen azt személyesen rá, az ő biológiai paramétereire, tudására, tapasztalatára, felkészültségére, stb. szabták. Attól még senki nem lesz Hosszú Katinka, hogy ugyanazt az edzéstervet végzi – fogalmazott Radák Zsolt.

Az azonban, hogy 18 millió forintért kínálták háromszoros olimpiai bajnok úszónk személyes edzéstervét, jól mutatja, milyen rendkívüli ma már a sporttudomány jelentősége a teljesítmény növelésében – mondja Radák Zsolt. Főleg azokban a népszerű sportágakban, amelyekben sok a pénz, ezért nagyobb a nyomás a még jobb eredményekért, és persze, ahol azokkal sok pénzt is lehet keresni. Amerikában ilyen a kosárlabda vagy a baseball, Európában pedig a foci.

A Premier League-ben például 2-3 meccset is játszik egy csapat egy héten, közben edzések vannak, így a játékosoknak alig marad idejük regenerálódni, miközben állandóan a legjobb formájukat kell(ene) hozniuk. És itt lép be a sporttudomány, amelynek segítségével egyénre szabottan meg lehet mondani, kinek, mire van szükség ahhoz, hogy a mérkőzések és az edzések után a lehető legrövidebb idő alatt visszanyerje a formáját.

A professzor idéz egy tanulmányt, amely szerint például a meccs vagy az edzés utáni első egy órában, amikor a focisták még az öltözőben vannak, 2 táplálkozás-intervenciót is beiktatnak, pontosan meghatározva, hogy hány perc elteltével kinek, mit kell ennie. Mert egészen másra van szükség a terhelést követően az első 10 perc után, mint 10 órával később, és nagyon másmilyen a regenerációs kapacitása egy 18 éves játékosnak, mint egy 35 esztendősnek.

S ha már szóba kerültek a korosabb versenyzők: Roger Federer 35 évesen nyert Grand Slamat, ami korábban elképzelhetetlen lett volna, idén augusztus 8-án már 40 éves lesz, és még mindig hihetetlen formában van. De Rafael Nadal is betöltötte a 35-öt, hamarosan Novak Dokovic is annyi lesz, fantasztikus mértékben kitolható tehát a csúcs-teljesítőképesség életkora, annak köszönhetően, hogy a tudomány nagyon keményen beáll a sportolók mögé – mutat rá Radák Zsolt.

Maga a sporttudomány is robbanásszerű fejlődésen megy át napjainkban, számos eredményt vesz át és alkalmaz az élettanból, a biológiából, a táplálkozástudományból, a genetikából.

Sokan remélik egyébként, hogy a jövőben genetikai mutatók alapján ki lehet majd választani a legjobb sportolókat az egyes sportágakban.

Ennek meg is van az alapja, mondja a professzor, hiszen nincs kelet-afrikai futó 100, 200 és 400 méteren, ahogyan nincs nyugat-afrikai a 800 méter fölötti futószámokban. Az utóbbiak szinte mind a dinamikus és erősportágakban lettek eredményesek, míg a kenyaiak, az etiópok az állóképességiekben.

A genetikai meghatározottságnak tehát van szerepe a sportban, viszont Radák Zsolt szerint a mai módszerek még alkalmatlanok arra, hogy genetikai markerek alapján meghatározzuk, ki milyen sportágban lesz eredményes. Jó példa erre Lionel Messi, a világ egyik legjobb focistája, aki annak ellenére, hogy még növekedési hormont is szedettek vele, mindössze 168 centi magasra nőtt, vagyis a genetikai mutatói alapján senki sem választotta volna ki labdarúgónak. Minél komplexebb egy sportág – ilyenek a labdajátékok, a küzdősportok vagy az öttusa –, annál bonyolultabb lesz kimutatni, ki mire alkalmas – véli a szakember, aki szerint még egy atlétikai versenyszámban vagy akár a tornában is nehéz lenne ilyen döntést hozni.

A genetikai információk ugyanakkor már most sokat segíthetnek például az edzés, a rehabilitáció, a táplálkozás megtervezésében, ami újabb lökést adhat a teljesítményeknek, ezért a Testnevelési Egyetem sportélettan professzora szerint egy ideig még biztosan élvezhetjük az egyre jobb eredményeket, vagy a csapatsportokban a gyorsabb, dinamikusabb játékot.

Radák Zsolt azt mondja, a magyar sport azonban ebben a tekintetben igencsak lemaradásban van, emiatt a magyar sportolók bizonyos szempontból hátránnyal indulnak a versenyeken számos ország sportolóival szemben. Ennek pedig az az oka, hogy idehaza még mindig nem kapnak kellő figyelmet és támogatást a sporttudományi kutatások, nincs célzott forrás erre a területre. A futball és a kézilabda akadémiákon ugyan léteznek kutatólaboratóriumok, ám ezek döntően biomechanikai játékelemzéssel kapcsolatos kutatásokat végeznek, élettani, teljesítőképességgel kapcsolatos kutatásokat kevésbé.

A sporttudomány általában azokban az országokban fejlődött rengeteget, amelyek olimpiát rendeztek – Ausztráliában, Angliában, vagy korábban Spanyolországban –, hiszen számukra a többieknél is fontosabb volt a sikeres szereplés. Ezért óriási támogatást is kaptak az ezzel kapcsolatos kutatások. Még Németországban is, ahonnan a kölni egyetem 50 fős stábot küldött ki a brazíliai futball világbajnokságra, hogy segítsék a nemzeti csapatot – meg is nyerték a vb-t a németek.

Adódik a kérdés, hogy a mostani Eb-n vajon mi hiányzott a német győzelemhez? Radák Zsolt szerint a sport komplexitását jól mutatja, hogy a sportteljesítmény nagyon sok tényező közös eredménye. Ez bőven lehetővé teszi azt, hogy szerényebb képességű csapatok is eredményesek legyenek egy-egy világversenyen.

Ettől még nagyon fontos napjainkban a sporttudomány fejlesztése, ami a magyar sport, a magyar sportolók számára is komoly előrelépési lehetőség lenne – állítja Radák Zsolt. Mert vannak ugyan kimagasló versenyzőink, akik szerényebb feltételek között is kiváló eredményeket érnek el, de nekik mindig nehezebb dolguk lesz felvenni a harcot azokkal, akiket sporttudományi stábok segítenek.

A professzor úgy véli, ez

a különbség Tokióban is meg fog mutatkozni, ahol a hőség és a magas páratartalom óriási kihívást jelent majd a szabadtéri sportágakban versenyzők számára. Akik megkapták a megfelelő tudományos támogatást ahhoz, hogy ilyen körülmények között is a lehető legjobb teljesítményüket nyújtsák, egész biztosan előnyben lesznek azokkal szemben, akik ezt a segítséget nélkülözni voltak kénytelenek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
Videón a világbajnokság botránya: rámarkoltak a magyar birkózó péniszére, aki válaszul ütni kezdte japán ellenfelét
A magyar színekben versenyző birkózó szerint ellenfele átlépett egy határt. A mérkőzés után az öltözőben is összetűzésbe keveredtek.


Muszukajev Iszmail balhéba keveredett a zágrábi birkózó-világbajnokságon. A magyar színekben induló világ- és Európa-bajnok sportoló a 70 kilogrammos súlycsoport negyeddöntőjében lépett szőnyegre a japán Aojagi Josinoszuke ellen, aki megnyerte az összecsapást.

A mérkőzés azonban nem csak az eredmény miatt került a figyelem középpontjába. Az Eurosport beszámolója szerint Muszukajev a meccs közben ütni kezdte ellenfelét, mert Aojagi rámarkolt a nemi szervére.

A birkózó ezt követően az öltözőben is nekiesett a japán sportolónak.

Muszukajev az eset után megszólalt a közösségi oldalán. Azt írta:

„Ami szombaton a szőnyegen történt, arra nem vagyok büszke, és senkit sem buzdítok ilyesmire. Biztosan tudjátok, hogy békeszerető ember vagyok, és komoly ok nélkül sosem viselkednék így. A tetteivel megsértett engem, és ezzel a becsületemet is, ami ilyen következményekhez vezetett, hiszen bármely magára valamit is adó férfit sértene ez. Nem tudom, náluk hogyan viszonyulnak ehhez, de a Kaukázusban ez elfogadhatatlan. Békét és jóságot mindenkinek!”

Mivel Aojagi bejutott a döntőbe, Muszukajev vigaszágra került. Vasárnap azonban kikapott kirgiz ellenfelétől, így kiesett a világbajnokságról.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Súlyos baleset a Győr Rallyn: hatan megsérültek, négy embert elsodortak az ütköző autók
A baleset a Kisgyónbányai gyors célja utáni beíróban történt, amikor a 25-ös rajtszámú autó a várakozó 24-esnek ütközött, és a járművek négy embert elsodortak.


A győri ralin baleset történt a második gyorsaságin – írta a WHB Győr Rally a Facebookon. „A Kisgyónbányai gyorsasági célja után, a beíróban várakozó 24-es rajtszámú versenyautónak ütközött a 25-ös rajtszámú autó.”

A járművek négy embert elsodortak, két versenyző is megsérült. Hárman súlyosan, hárman könnyebben sérültek, a súlyos sérülteket kórházba vitték.

Az oldal szerint, amint tudnak, friss információkat közölnek. A III. Győr Rallyn történtek miatt a verseny egyik szakaszát törölték.

A Kisalföld szerint a Bodogán Motorsport tagjai jó hírt osztottak meg közösségi oldalukon. Ők is részesei voltak a balesetnek, a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórházból jelentkeztek be.

A bejegyzésük szerint a stopállomásban vétlen áldozatok voltak, megköszönték az aggódó üzeneteket, kiengedték őket a kórházból és jól vannak. Jobbulást kívántak a sérült sportbíróknak, és közölték, hogy számukra itt véget ért a bajnokság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Meghalt Zsengellér Zsolt
83 éves korában hunyt el. A Képes Sportnál kezdte pályáját, később a Sportfogadásnál dolgozott, a Labdarúgásnak és klubkiadványoknak is írt.


Szeptember 11-én délben, 83 éves korában, németkéri otthonában meghalt Zsengellér Zsolt legendás sportújságíró és egykori labdarúgó, írja a Nemzeti Sport.

Súlyos betegség után hunyt el, a hírt a felesége közölte.

Zsengellér Zsolt 1942. november 2-án született Budapesten, Zsengellér Gyula vb-ezüstérmes labdarúgó és Balsai Olga fiaként. Kamaszként együtt edzett Göröcs „Titivel”, a katonaévek alatt a Nagykanizsai Dózsa játékosaként az NB III-ban is szerepelt.

1964-ben apja jó barátja, a Grande Torinónál is dolgozó Kuttik András közbenjárására a Laziónál vehetett részt próbajátékon, később az FC Chiasso labdarúgójaként játszott a svájci élvonalban is. Bár tehetségesnek tartották, viszonylag korán ráébredt, hogy nincs esélye jelentős futballkarrierre.

1970-ben jelentkezett a Képes Sport és a TeleSport közös pályázatára, a Pályabelépőre. Több ezer pályázó közül bejutott a vetélkedő tizenkettes döntőjébe, ezután munkát kapott a sporthetilapnál. 1970-től 1983-ig dolgozott gyakornokként, munkatársként, majd a labdarúgó rovat vezetőjeként. Tudósított az 1978-as argentínai vb-ről és az 1980-as olaszországi Eb-ről is. 1986-tól 2003-ig a Sportfogadásnál dolgozott, emellett állandó szerzője volt a Labdarúgásnak, valamint az Újpesti Dózsa és az MTK-VM klubkiadványainak.

A Magyar Sportújságírók Szövetségében az utóbbi években az etikai bizottság tagja volt. A szervezet 2003-ban Feleki László-díjjal, a Puskás Nemzetközi Futballalapítvány 2021-ben Szepesi-díjjal jutalmazta. Az MSÚSZ Életműdíját idén júniusában kapta meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
„Ne cigányozz, és az XY homoszexuált is felejtsd el!” - Varga Barnabás és az MLSZ visszafogottságot kér a szurkolóktól
A magyar táborban rendre felhangzik a „Cristiano homoszexuál” rigmus, ha a portugálokkal játszunk. Többek között ezt akarja megfékezni az MLSZ Varga Barnabás segítségével.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 04.



A közelgő világbajnoki selejtezők előtt kampányt indított a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), hogy a válogatott mérkőzésein minden szurkoló tartózkodjon a diszkriminatív szabálysértésektől, írja az MTI.

Varga Barnabás, a Ferencváros 23-szoros válogatott csatára szerepel abban az egyperces kampányvideóban, amely a válogatott mérkőzésekről korábban kitiltott huszonhárom szurkoló bevonásával, egyetértésével és pénzügyi támogatásával készült.

Az MLSZ tájékoztatása szerint a nemzetközi és európai szövetség egyaránt zéró toleranciát alkalmaz a rasszista, diszkriminatív megnyilvánulások esetében, amelyek közé tartoznak az etnikai kisebbségekre és a szexuális hovatartozás megkülönböztetésére vonatkozó rigmusok.

A szövetség kiemeli, hogy tilos megsérteni „egy ország, egy személy vagy egy embercsoport méltóságát vagy integritását faj, bőrszín, népcsoport, nemzetiség, társadalmi származás, nem, fogyatékosság, szexuális orientáció, nyelv, vallás, politikai vagy bármilyen más vélemény, gazdagság, születés alapján.”

A felhívásban az MLSZ kéri a szurkolókat, hogy tartózkodjanak a hasonló szólamok éneklésétől, ellenkező esetben az UEFA zártkapus büntetés kiszabását alkalmazhatja a vb-selejtezők alatt.

A kampányhoz egy videó is készült. Ebben Varga Barnabás, a Ferencváros válogatott támadója többek között azt mondja:

„Ne cigányozz, és az XY homoszexuált is felejtsd el, mert ezek esetén a következő meccs zártkapus lesz!”

Varga ezzel arra céloz, hogy a Portugália elleni meccsek során rendre felhangzik a magyar táborból az a rigmus, amivel Crsitiano Ronaldo - ő lenne a kampányfilmben csak XY-ként emlegetett játékos - vélt szexuális beállítottságára utalnak a szurkolók.

A kampányfilmet itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: