Tele van az internet személyiségtesztekkel, de mire is jók pontosan?
A neten lépten-nyomon különféle rajzos vagy szöveges személyiségtesztekbe botlunk. De azt gyakran nem tudjuk eldönteni, hogy miért jók ezek, és a játékon kívül jók-e még valamire.
Talán azért, mert sok oldalon nem mellékelnek hossza leírást a teszthez, nem tudjuk meg, ki készítette és mi volt vele a célja. És azt sem, hogy szakember állította-e össze az adott tesztet.
Na de mire jók a tesztek?
Attól is függ, mit szeretnénk vizsgálni. Valamilyen pszichés betegség felderítését szolgálja? Általános személyiségképet ad rólunk? Bizonyos tulajdonságokat mér - például érzelmi intelligencia, értelmi intelligencia? Bizonyos képességekről ad számot, mint amilyen a logikai-rendszerező képesség? Munkaalkalmasságot vagy vezetői képességeket vizsgál?
Ennek megfelelően rendszerint két nagy csoportra oszthatók a tesztek: úgynevezett személyiségtesztekre és objektív tesztekre. Az objektív tesztek egyik csoportja a képességeket vagy teljesítményt vizsgáló teszt, a másik pedig különféle jellemvonásokról ad számot.
A munkáltatók is használnak teszteket
Van, amikor már a felvételi eljárás során, az állásinterjún vagy éppen az interjú után íratnak tesztet a jelentkezővel. Kíváncsiak lehetnek például arra, hogy az adott munkakör betöltésére mennyire alkalmas a jelölt, hogyan birkózik meg a feladatokkal, hogyan kommunikál írásban, képes-e a rendelkezésre álló idő alatt elvégezni a feladatokat, mennyire tud kreatív lenni a problémamegoldásban, stb.
De akkor is szoktak használni különböző munkapszichológia teszteket, ha a már ott dolgozókkal kapcsolatban kíváncsiak arra a munkáltatók, hogy mennyire motiváltak, mennyire képesek együttműködni egymással, az adott munkakörben elégedettek-e magukkal és a munkahelyükkel, stb.
Bár van, aki számára ellenszenves a gondolat, hogy tesztet töltsön ki egy állásinterjún, igen hasznos lehet: ha kiértékelést is kap a jelentkező, akkor egy sor olyan dolgot megtudhat magáról, amit nem is gondolt volna. És ha kiderül, hogy a meghirdetett munkakörre alkalmatlan, akkor további felesleges köröket és kudarcélményt spórolhat meg vele.
Mentális problémák felderítésére is szolgálhatnak
Sokan tudják például, hogy József Attilával annak idején Rorsach-tesztet végeztetett Kozmutza Flóra. A Rorschach-próbát az 1920-as években dolgozta ki Hermann Rorschach svájci pszichiáter. A módszer lényege, hogy gyakorlatilag "pacákat" kell elemezni.
A próba tíz képből áll, amelyeken szimmetrikus tintafoltok láthatók: 5 táblán fekete, 2 táblán fekete-piros, 3 táblán pedig többszínű foltok láthatók. A vizsgált személynek egyenként el kell mondania, mit lát a foltokban, mi jut róluk az eszébe. A válaszaiból következtetnek a személyiségre.
Egy másik ismert módszer, a Szondi-teszt az 1930-as években készült, megalkotója Szondi Lipót svájci idegorvos volt. A vizsgálat során a vizsgálati személynek 48, pszichiátriai kezelés alatt álló ösztönbeteg fotója (arcképe) közül kell kiválasztania - 6 sorozatban - egyenként 8 képből a két legszimpatikusabb, illetve a két legellenszenvesebb arcot.
Ma már egyébként sokan bírálják a fenti teszteket, és elavultnak tartják őket.
Izgi tesztek, amelyekkel sok érdekes dolgot megtudhatsz magadról
A személyiségtesztek közül népszerű a Myers-Briggs-tesztként emlegetett Myers-Briggs Type Indicator (MBTI) rendszer. A teszt a személyiségbeli különbségek értékét és elfogadását hirdeti, és különböző alapcsoportokba sorolja a kiértékeléskor a vizsgált személyeket.
A myersi rendszerben egy adott személy típusaként négy betű jelenik meg: az energia-attitűd és a domináns funkció megjelenítése mellett megjelenik a másodlagos funkció is, valamint a preferált életstílust mutató betű is.
A kérdésekre adott válaszok nyomán azonnal bekerülünk egy kategóriába, sőt, azon belül egy alkategóriába. Kapunk egy hosszú jellemzést önmagunkról, és azt is megtudhatjuk, milyen munkakörre vagyunk a leginkább alkalmasak.
Ezt a tesztet, ha rá szánod az időt, itt végezheted el.
Pip Wilson pszichológus kis emberkéket ábrázoló rajzot használ egy szintén népszerű és egyszerű teszthez. A képen látható alakok más-más lelkiállapot és élethelyzetet fejeznek ki. Hogyan tudtod meg, melyik típusba tartozol, milyen a habitusod, az érzelmi intelligenciád? Ehhez két alakot kell kiválasztanod.
Először válaszd ki azt az egy figurát, amelyikről úgy gondolod, a legjobban jellemez téged, vagy amelyik szerinted a legjobban hasonlítasz. A második lépés az, hogy válaszd azt a figurát, amelyikre a leginkább hasonlítani szeretnél.
A teszt értékelését itt találod.
A harmadik teszt szöveges, ennek során le kell írnod, amit gondolsz és érzel. A következőkre kell választ adnod:
1. Képzel el, hogy egy úton állsz. Írd le milyen az az út!
2. Hol áll jelenleg a Nap?
3. Sétálsz az úton és egy kerítéshez érsz. Írd le milyennek látod a kerítés!
4. Hogy jutsz át a kerítésen?
5. Tovább sétálva egy erdőhöz érsz. Milyen az az erdő?
6. Elindulsz az erdőben egy ösvényen és találsz egy kulcsot. Milyen az a kulcs? Mit csinálsz vele?
7. Vízpartra érsz. Milyen? Tó, tenger, folyó? Sebes vagy lassú sodrású? Milyen színű?
8. Elérsz álmaid házához és kilép belőle életed szerelme, beinvitál. Mit teszel?
9. A ház mögött út vezet. Hogy néz ki? Látsz rajta akadályt? Ha igen, akkor milyet?
10. Hol áll most a Nap?
A teszt értékelését itt találhatod.
