hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Tudtad, hogy a repülőgép feltalálója még élt Hirosima és Nagaszaki bombázásakor? – 10 történelmi egybeesés

Marilyn Monroe és II. Erzsébet ugyanabban az évben születtek, George Washingtonnak pedig fogalma sem lehetett arról, hogy dinoszauruszok egyáltalán léteztek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2018. december 12.

hirdetés

Az iskolában megtanulunk évszámokat és eseményeket, de csak ritkán van szó a legizgalmasabb történelmi párhuzamokról. A Bored Panda egy rakás érdekes tényt állított össze a történelmi eseményekről, amelyek meglepő módon többé-kevésbé ugyanabban az időben történtek, még érdekesebbé téve így a múltat és jelent.

1. Marilyn Monroe és II. Erzsébet királynő ugyanabban az évben születtek. Egy felvétel is készült róluk, amin épp 30 évesen találkoznak egy premieren Londonban, 1956 októberében. Mindketten 1926-ban születettek, és mindössze egyszer találkoztak egymással, a The Plate folyócsata premierjén, a londoni Leicester téren. Monroe azért volt ott, hogy elkísérje, akkor férjét, Arthur Millert.

2. A gyapjas mamutok még mindig életben voltak, amikor az egyiptomi piramisokat építették. A tudomány szerint a gyapjas mamutok még a Kr. E. 1650 körül éltek a Földön. Ezek az óriási lények egy akkoriban kelet-Oroszországi parton fekvő szigeten éltek. Eközben a legrégebbi egyiptomi piramist Kr.e. 2630 között építették meg, vagyis bőven találkozhattak (volna) az építők és az emlősóriások.

Valahogy így nézhettek ki ezek a cuki kis jószágok:

3. Az Oxfordi Egyetem már több száz évvel ezelőtt létezett, az Azték Birodalom idejében is. 1525. február 28-án történt, hogy Cortés kivégeztette az utolsó azték királyt, és ugyanebben az időben az Oxfordi Egyetem már létezett. Nincs pontos feljegyzés a kezdetekre, de a források szerint 1096-ban már taníthattak a világ legrégebbi egyetemén.

hirdetés

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

? are proud to present our UK ?? loves of the day! ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• ?PHOTO @accessallaerials ?EDIT @llewellynrobinsonphotography ?LOCATION Oxford, Oxfordshire, England ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• We need you and your pics to show the beauty of the United Kingdom ?? to the world! Join us and be part of it! Tag us #ukshots or #uk_shots ☝? No stolen or web pics! Please visit the artist's gallery and show them some love ? Photo selected by @nichbrand If you like our gallery, you may also like our sister hub @scotland.shots . #oxfordshire #oxford #visitoxfordshire #universityofoxford #visitoxford #oxforduniversity #radcliffecamera #ukshts_llewellynrobinsonphotography

UK Shots ?? (@uk.shots) által megosztott bejegyzés,

4. George Washington 1799-ben halt meg. Az első dinoszaurusz fosszíliát 1824-ben fedezték fel, vagyis George Washington soha nem tudott arról, hogy dinoszauruszok egyáltalán léteztek.

5. A Nintendot nagyon régen, Hasfelmetsző Jack idejében alapították. Hogy kinek jutott eszébe a párhuzam, nem tudni, annyi viszont biztos, hogy a cég nem videojátékokkal kezdte. A történet szerint a Mario, a Donkey Kong, a Zelda és a Pokemon karaktereinek kitalálói kártyajátékokkal indultak, és cégüket 1889-ben alapították. Ebben az időszakban a hírhedt Jack the Ripper, vagyis Haseflmetsző Jack épp félelemben tartotta London városának lakóit.

6. Anne Frank és Martin Luther King Junior ugyanabban az évben születtek. A holokauszt egyik legelismertebb zsidó áldozata, Anne Frankot halála után ismerte meg a világ a haláltáborban írt naplójának kiadása után. Martin Luther King Jr. egy amerikai baptista miniszter és aktivista volt, aki 1954-től haláláig a polgárjogi mozgalom legfontosabb szóvivője és vezetője volt. Mindketten az ellenállás szimbólumaivá lettek és ugyanabban az évben születettek: 1929-ben.

7. A ma élő legöregebb fa, a Bristlecone fenyő már 1000 éves volt, amikor az utolsó gyapjas mamut elpusztult. Szeretnél meglátogatni egy élőlényt, ami már a gyapjas mamutok idejében is élt? Lehetséges! A világ legöregebb fája Kaliforniában található és már 5067 éves.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

#bristleconepine #alpacameras oldest trees on earth #greatbasinnationalpark

Ian Van Coller (@ianvancoller) által megosztott bejegyzés,

8. A Csillagok háborúja ugyanabban az évben jött ki, amikor az utolsó guillotine-kivégzés megtörtént Franciaországban. A Star Wars 1977. május 25-én mutatkozott be az USA-ban. Ugyanebben az évben használták legutoljára a középkori kivégzési módszert Franciaországban.

9. Diana hercegnő és Teréz anya is 1997-ben halt meg. Diana hercegnő augusztus 31-én Párizsban autóbalesetben halt meg, míg Teréz anya szeptember 5-én, Indiában. Teréz anya állami temetést kapott az indiai kormánytól, köszönetképpen a szegények és rászorulók támogatásáért.

10. Orville Wright még mindig életben volt, mikor Hirosimát és Nagaszakit bombáztak 1945-ben. Vagyis az első működő repülőgép egyik tervezőjének végig kellett néznie, mekkora pusztítást végeznek azzal a járművel, amit annak idején ő talált fel. A bombázások utáni négy hónapban Hirosimában 90 000-166 000, Nagaszakiban 60 000-80 000 ember hunyt el a bombázások hatásainak következtében.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Hajmeresztő selejtek a Kádár-korból

Szintező félméteres hibával, motorblokkok az almaraktárból és öntvény 16. próbára. A hazai gyáripar sötét középkora.
Forrás: Tó-retró blog Címkép: Székesfehérvár VIDEOTON, VT TH 672-OC SZTÁR típusú televíziókészülékek végellenőrzése. 1966. Fortepan/Szilágyi Pál - szmo.hu
2021. január 14.

hirdetés
A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

— Tudod, mi bizonyítja, hogy a szocializmus magasabb rendű társadalmi forma, mint a kapitalizmus?

— Hát az, hogy mindent kibír: lustálkodást, pazarlást, felelőtlenséget. A kapitalizmus ebbe már régen belepusztult volna ...

Egy kis pesti humor a hetvenes évekből, a selejtgyártás legendás évtizedeinek közepéről. Ahhoz, hogy megértsük a vicc lényegét, el kell merülnünk egy kicsit a szocialista ipar minőségi előírásokat kreatívan értelmező világába. Nézzünk is néhány hajmeresztő példát!

Állami építkezés 1960-ban.

A munkálatok még éppen csak megindultak, amikor kétségbeesetten hívták a tervezőt. Az általa készített anyagokon jelölt talajszintek ugyanis semmiképpen sem jöttek ki a helyszíni méréseknél. A tervező a helyszínre sietett, és a munkások szeme láttára mért mindent újra. Nem találják ki: a szintezés tökéletesre sikerült! Mint ahogyan a kivitelező új mérése is. A hosszas fejvakargatás nyomán a kivitelező által használt szintezőre terelődött a gyanú, és a vizsgálat be is bizonyította a sejtéseket. A szintező skáláján volt egy fél méteres kihagyás (a 25-ös beosztás után a 30-as következett), ráadásul több helyen felcserélték a bevésések sorrendjét is. Egy olcsó eszköz selejtes kivitelezése hosszú időre leállította az építkezést, és ki tudja hány illesztési hibát és egyebet hozott még „tető alá” azelőtt.

A székesfehérvéri Könnyűfém kutató részlege komoly megbízást kapott.

Minden mást eldobva kísérletezzenek ki egy ötvözetet, mely alkalmas dobozossör gyártására. Ők szót is fogadtak, és teljes kapacitással a munkába vetették magukat. Bár az országban minden más fejlesztési folyamat azonnal megakadt, ez a projekt alig egy év alatt sikert hozott. Minden megvolt: elismerés, anyagilag és szellemileg, gyári ünneplés, stb., majd jött a kijózanodás. Végül közölték a lelkes fejlesztőcsapattal, hogy Magyarországon nincsen sörösdoboz-gyártó gépsor, és annak beszerzését nem is tervezi senki még vagy tíz évig.

hirdetés

A két példa jól mutatja, hogy

a nagy közösbe lapátolt munka esetében a nemtörődömség hogyan termelt selejtet vagy éppen felesleges erőfeszítést, és miként csökkentette a (valóban produktív) termelékenységet minimálisra.

Ha pedig azt gondolnánk, hogy elszigetelt esetekről van szó, akkor nézzünk pár számot arról, hogy mennyire is volt jellemző a selejttermelés a hatvanas-nyolcvanas évek magyar iparában!

A Pamutkolor Művek 1970-es éve nem minősült kiugrónak ebben a tekintetben, bár a kifogástalan minőségű áruk részaránya némileg csökkent az előző évihez képest.

Míg akkor 85, 1970-ben már csak 83 százaléknyi eladható terméket sikerült legyártani. Ugyanakkor ez csupán az átlag volt. Az egyik termékcsoportban a három hét alatt legyártott 20 ezer méter anyagból 15 599 méternyit küldött vissza a kereskedelem, mert jóval keskenyebbre sikerült az előírtnál. Ehhez képest

a debreceni Gördülőcsapágy-gyár

selejtaránya nem is tűnik olyan rossznak (persze akkori viszonyok között). Ők 1,2 millió darab elkészült furatot ellenőriztek a gyárban egy hónap alatt, melyből 40 ezer lett selejt, mintegy 600 ezer forintnyi kárt okozva.

1973. Fortepan/Fekete Bálint

Az okozott kár nagyságáról egyébként a Kohó- és Gépipari Minisztérium adatai beszélnek a legegyértelműbben. Ők az 1961-es évben egy utazókiállítást szerveztek az alájuk tartozó üzemek azévi selejtjeiből, és ennek keretében ismertették az adatokat. Számításuk szerint a teljes selejtkár abban az évben megközelítette az 1 milliárd(!) forintot.

Azt is kiszámították, hogy egy kis odafigyeléssel, ha legalább 5 százalékkal csökkentették volna ennek mértékét, akkor a különbözetből 333 kétszobás lakást lehetett volna felépíteni.

Persze könnyű erre azt mondani, hogy a közösnek soha nincsen gazdája - elég ma csak a céges autókat vagy a hányatott sorsú tömegközlekedési eszközöket megvizsgálni - azonban néhány példa rámutat, hogy itt bizony a teljes rendszer a hibázásra épült.

Hajdúsági gépgyár: 207 mosógépből 142 selejt.

Az ellenőrzés kimutatta, hogy egy hibás öntvény miatt sikerült ezt a döbbenetes adatot produkálni. Az öntödében viszont a Hajdúságira mutogattak, hiszen év közben döntöttek többször a szóban forgó öntvény átvételének leállításáról, majd újraindításáról. Az öntöde szerint ilyenkor a munkásoknak minden alkalommal újra be kellett tanulniuk a műveletet, mintha megint szakmunkástanulókká változtak volna. Az eredmény: a roncsolással ellenőrzött öntvények közül 16-ot kellett összetörni, mire az első hibátlant megtalálta a MEO. Persze volt más, hasonló példa is.

A Csepel Művek motorblokkokat gyártott a Rába számára,

ám időközben befutott egy külföldi (tőkés) megrendelés. A magyarok számára végzett munka rögtön a kevésbé fontos tennivalók közé került, és külső megoldást kezdtek keresni. Találtak is! A Nagyszentjánosi Állami Gazdaság almaraktárában (!) találtak pár ráérő köszörűst, akik rögtön neki is álltak a Rába motorblokkoknak. A közel 40 százalékos selejttermelés ebben az esetben már szinte hízelgőnek tűnik...

Persze sokáig lehetne sorolni a példákat, ám könnyű belátni, hogy egy rendszerben, ahol a lényeg a teljes foglalkoztatás, és kizárólag a gyártási darabszám túlteljesítése ér jutalmat, ott kódolva van a nemtörődömség, a hozzá nem értés. A terveket pedig többnyire politikailag megbízható emberek készítették szakértők helyett, és hasonló emberek ellenőrizték annak betartatását is. Igaza volt a viccnek, a piacgazdaság valóban nem bírta volna ezt ki...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es és 80-as évekre és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta csoporthoz!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
MÚLT

Virágcserépnek használt egy 2300 éves kelta edényt egy kistiszaháti asszony

Irénke tizenegy évig nevelgetett virágokat a kaspónak hitt leletben, amiről kiderült, hogy Krisztus születése előttről származhat. Azóta már múzeumba került.
Fotó: Kárászi Zsolt/Szabad Európa - szmo.hu
2021. január 20.

hirdetés

Tizenegy évig nevelgetett virágokat egy Kistiszaháton élő asszony egy olyan cserépben, amiről azóta kiderült, hogy egy 2300 éves kelta edény - számolt be róla a Szabad Európa.

A köcsögöt először Nagy István és barátai találták meg 1991-ben egy illegális homokbányánál, benne egy csecsemő koponyájával. Nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget, ezért otthagyták. Tizenhárom évvel később a nővére, Nagy Irénke újra megtalálta az edényt, amikor a férjével elment homokért a bányához.

Nagyon megtetszett neki, ezért hazavitte, és virágcserépnek használta 11 évig - néha azért bekente egy kis olajjal, hogy szebb legyen.

2015-ben jött a fordulópont, amikor találkozott egy amatőr helytörténésszel, Karászi Zsolttal, aki épp a régi temetők állapotát mérte fel. Irénke akkor mesélte el neki, hogy évekkel ezelőtt rábukkant egy régi edényre. A helytörténész rögtön izgatott lett ettől, meg is nézte a kaspót, amiben akkor is virág volt. Ő hívta fel a Jósa András Múzeumot, hogy jöjjenek, nézzék meg ők is.

Miután Jakab Attila régész is megvizsgálta a köcsögöt, kiderült, hogy ez egy kelta edény, amit a késő vaskorban készítettek Kr.e. 5-1. század között, és valószínűleg egy sírhoz tartozhatott. A régész is nagyon meglepődött azon, hogy ilyen jó állapotban fennmaradt.

De nem először kerül elő egy unikális kelta edény Kistiszaháton: 2011-ben egy úgynevezett álkantharoszt találtak, amelyet emberfejek díszítettek. Ez olyan ritka lelet, hogy eddig összesen 5 darabot fedeztek fel a Kárpát-medencében.

A Jósa András Múzeum régészei felásták az illegális homokbánya területét, de nem találtak újabb leleteket.

hirdetés
Irénke végül a múzeumnak ajándékozta a virágkaspóját, cserébe 20 ezer forintot, egy könyvet és egy ingyen örökös belépőt kapott. Azt ígérték neki, hogy az edénynél feltüntetik majd a nevét.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

7 ezer érméből álló kincs került elő Újlengyelben - Mátyás-kori aranyforintot és vatikáni denárt is találtak

A leletegyüttes korabeli összértéke körülbelül 74 aranyforinttal lehetett azonos, amin az akkori időben 7 lovat, ma pedig egy luxusautót lehetne vásárolni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 11.

hirdetés

December végén a Ferenczy Múzeumi Centrum régészeti kutatásokat végzett Újlengyel középkori lelőhelyén, melynek során egy egyedülálló, közel 7000 darabos éremkincsleletre bukkantak, írja a múzeum a Facebook-oldalán.

Mint írják, a kétnapos mentőfeltárást Nagy Balázs, a múzeum numizmatikusa vezette a Közösségi Régészeti Egyesület önkénteseivel összefogásban. A kutatást az alapozta meg, hogy 2019-ben már előkerült innen egy közel 150 darabból álló, 1455-ben záródó éremlelet.

"A felszíni pénzek sűrűsödési irányát figyelembe véve a szakemberek egy 1x1 méteres aknát nyitottak meg, ebből került elő egy edény, aminek a hasát a pénzekkel együtt kitépte az eke. Ritkán figyelhető meg ilyen jól, hogy hogyan rombolja, bolygatja meg a mélyszántás a földben rejtőző emlékeket. A kincs esetében az eke pont kettétörte az érmeket tartalmazó edényt, és egy adott irányban elhúzta azokat, így követni lehetett a széthúzott, kupacokban heverő pénzeket. A széttört edényt nem lehetett egy darabban tartani, így a benne lévő érmeket a helyszínen felszedték" - számoltak be a feltárásról.

Forrás: Facebook/Ferenczy Múzeumi Centrum
A leletegyüttes közel 7000 darab ezüstpénzből és 4 aranyérméből állt.

A legkorábbi érme egy Lucius Verus (161–169) ezüst denarius, továbbá egy tucat aquileiai denárt, illetve javában I. Mátyás (1458–1490), II. Ulászló (1490–1516), valamint II. Lajos (1516-1526) korabeli denárokat és obulusokat tartalmazott. A felszedés során I. Mátyás (1458–1490) korabeli aranyforintot is találtak. A mosás során figyeltek fel egy vatikáni denárra, ami II. Pius (1458–1464) pápa pénzkibocsátásából származik és igen ritka éremnek számít Magyarországon.

hirdetés

A szakemberek szerint a leletegyüttes korabeli összértéke körülbelül 74 aranyforinttal lehetett azonos, amin az akkori időben 7 lovat, ma pedig egy luxusautót lehetne vásárolni.

A kincset az emberek a településükön, valószínűleg egy támadás során rejthették el.

A régészek szerint a kincsek elrejtését okozó támadás az 1526. évi török pusztítással hozható összefüggésbe, pontosabban amikor a török had 1526-ban Ibrahim pasa vezetésével Budáról Szeged irányába haladt.

Forrás: Facebook/Ferenczy Múzeumi Centrum

"Magyarországon a mohácsi csatát követő török pusztításhoz kapcsolódó, ilyen nagyságú kincsleletek ritkák. Pest megyében a késő középkorból ez a legnagyobb értékű éremkincs, ami eddig előkerült, így komoly kutatási eredménynek számít" - jegyezték meg a bejegyzésben.

A múzeum a lelőhely és a kincs felderítését szeretné tovább folytatni a következő időszakban.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Kísérteties párhuzamok a kolera és a koronavírus között

Kínos hasonlóságok a 19. századi kolerajárványra és a jelenlegi koronavírusra adott emberi reakciók között.
címkép:Pinterest/Jacki Poulson - szmo.hu
2021. január 11.

hirdetés

Nem lenne túlzás, ha a 19. századi Londont egy nagy wc-ként jellemeznénk - írja kutatása előszavaként Judith Flanders angol történész, aki párhuzamot vont a nagy kolerajárvány és Covid-19 vírust megelőző időszak között.

1780 és 1860 között London lakossága alig több mint 750 ezerről hárommillióra nőtt. A szennyvízelvezető rendszer azonban nem igazán tudott lépést tartani ezzel a hirtelen növekedéssel.

Leginkább azért, mert 1856-ig nem is volt ilyen az angol fővárosban. London hulladékát és szennyvízét így a Temzébe engedték. Ez még akkor is szörnyű lenne, ha az ivóvizet nem innen nyerték volna, de így katasztrófához vezetett.

A város gyakorlatilag wc-ként használta a folyóját, majd ittak és fürödtek benne.

Nem kell orvosszakértőnek lenni ahhoz, hogy kitaláljuk, mi történt ezután. A városban elviselhetetlen lett a bűz, amit egészen addig nem oldottak meg, amíg nem tört ki egy tömeges halálos járvány, vagyis a kolera.

A kolera megjelenése után jó pár évbe telt az emberiségnek, mire rájött, hogy ez a szennyezett víz által terjedő betegség. Ez akkor történt meg, amikor John Snow bebizonyította, hogy egy szennyezett kút tíz nap alatt 500 ember halálát okozta. A betegséget azzal állította meg, hogy leszerelte egy kút fogantyúját, amit utána nem lehetett használni.

Akkoriban éppúgy, ahogy az az új betegségek kitörésénél azóta is lenni szokott, sokan spekulálni kezdtek, vagy összeesküvés-elméleteket gyártottak.

hirdetés
Volt olyan teória, amely szerint a betegség azért terjed gyorsabban a szegényebb területeken, mert a gazdagok szándékosan megmérgezték őket, vagy hogy Isten egész közösségeket büntetett bűneikért.

Mielőtt bárki is elítélné a 19 századi embereket, lássuk, mit állapított meg Judith Flanders történész a koronavírusjárvánnyal kapcsolatban. A párhuzam kísérteties.

A szakember egy korabeli jegyzőkönyvet idéz.

"1832 tavaszán és nyarán számos nagyvárosban zavargások törtek ki a kolera miatt"
- olvasható a dokumentumban.
"A szegény emberek kételkedtek a betegség létezésében, és azt hitték, hogy mindez csak a hatóságok képzeletének szüleménye, aminek célja a szegények kórházba kényszerítése különböző kísérletekhez, illetve, hogy így szabályozzák a lakosság gyors növekedését."

A betegségtagadás nem csak a műveletlenekre volt igaz. A sunderlandi üzletemberek tanácsa szerint a kolera csak közönséges bélpanasz volt, és sokkal kevesebben haltak meg a járvány alatt, mint máskor békeidőkben.

A történész arra is rámutat, hogy az akkori kormány is szívesebben hárította a felelősséget a hétköznapi emberekre, mint a saját lépéseire.

Úgy tűnik – szerte a világon – a kolerára adott reakciók is ismerősek lehetnek. A londoni kolerajárványnak végül a parlament vetett véget, amikor elegük lett a bűzölgő Temzéből, és 18 nap alatt összegyűjtötték a pénzt egy új szennyvízelvezető rendszer kiépítésére.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: