MÚLT

Tíz anekdota az első világháborúból

Remekül visszaadják a háború mindennapjait ezek a néhol vicces és ironikus, máskor szomorú történetek.

A honvedelem.hu gyűjtése - szmo.hu
2015. október 24.

Az első világháborús anekdoták között vannak vidámak, optimisták, és olyanok is, amelyek a háború borzalmait beszélik el. A lista szubjektív, Nagy Endre A nagy háború anekdotakincse című válogatás felhasználásával készült.

Ellenszegült

Ez a rövid, de annál életszerűbb történet bemutatja, milyen leleményesek voltak a bakák, ha egy jó vacsoráról volt szó.

„Este van. Egy szerb falu előtt harsányan hangzik a parancs: - Átmegyünk a falun. Minden szakasz más-más utcán. A falu túlsó részén pihenés. Ha valaki ellenszegül a faluban, azt szúrjátok le! Előre! Egy óra múlva a falu túlsó szélén egy hadnagy látja, hogy két baka egy kövér leölt malacot cipel. Rájuk kiált: - Hogy került az a leszúrt malac hozzátok? Az egyik baka haptákba vágja magát: - Hadnagy úrnak alássan jelentem: ellenszegült!”

A tábornok urak jönnek!

A következő anekdota is a katonák vacsorájáról szól. Az ehhez hasonló történetek bizonyítják, hogy a világháború frontjain bizony gyakran akadozott az ellátás, a történetben szereplő rafinált huszárok persze nem maradtak éhen.

„Háborúban is fontos dolog a jó kvártély és az aranygalléros tábornoktól le, a kis zászlósig, minden tiszt boldog, ha gondos ellátásban részesül valahol és - meleg ételhez juthat. Egy kiválóan leleményes önkéntes-őrmester kvártélycsinálónak lévén előreküldve, beállított egyik galiciai faluban a vendéglőbe s így szól a korcsmároshoz: - Estére öt tábornok száll ide. Gondoskodjon tiszta ágyakról s jó vacsoráról. A korcsmáros módfölött örvendezett, hogy ilyen előkelő vendégei lesznek. Öt generális! Bizonyosan főhadiszállás érkezik, gondolta a jó ember s olyan vacsorával várta a tábornokokat, amilyen aligha készült még ebben a nyomorúságos faluban.

Estére aztán egy század huszár vonult be a helységbe, de a főhadiszállás csak nem akart megérkezni. Ellenben megjelent négy tiszt s az önkéntes-őrmester. Ez most félrevonta a korcsmárost s így szólt hozzá: - A tábornok urak innen félórányira a kastélyban szálltak meg s így az ő vacsorájukat mi fogjuk elkölteni. S azzal helyet foglaltak a dúsan megrakott asztal körül. ...Az öt tábornok persze csak mese volt. De az ilyen kis csalafintaságot megbocsájtja Mars, a hadak istene.”

A császár orvossága

A háború elején keletkezett történetek tele voltak derűs optimizmussal, általában a győzelmekről szóltak.

„A vályú szélén ülnek a bakák ebéd után és mosogatják a csajkát. Ez az idő a legalkalmasabb a tréfálkozásra. - Hallottátok - kérdezi az egyik - hogy Vilmos császár megbetegedett? - Ugyan! - De bizony. Még orvost is hivatott, aki egyszeriben eltalálta neki az orvosságát. - És mi volt az? - Felséges császár - rendelte az orvos - vegyen be három nap egymásután egy - várat. A császár be is vette és meggyógyult.”

A jutalom

A háborús anekdotákból nem hiányozhatott a legyőzött ellenség fölötti viccelődés sem, amint azt a következő két történet is mutatja.

„A háború elején az orosz újságok közölték azt a hírt, hogy a cár 50.000 rubeles díjat tűzött ki annak az orosz katonának, aki először lép Berlin földjére. A hírt a budapesti kávéházak háborús tudósításai között is kifüggesztették s nagyon jól elmulattak rajta. Azután jöttek az események. A németek alaposan verték az oroszt és rengeteg foglyot ejtettek.

- Nem is olyan tréfadolog az, - mondta valaki egy társaságban - amit a cár csinált azzal az 50.000 rubeles díjjal. A társaság tagjai megrezzentek. - Mi az, talán olyan rosszul állunk Németországban? - Azt nem mondtam. A cár díja azonban mégis komoly dolog. Értesültem róla, hogy az orosz hadvezetőség most kutatja, ki volt az az orosz hadifogoly, akit legelőször Berlinbe vittek. Azé lesz az 50.000 rubel.”

Az orosz fogorvosok

A fekete humor sem hiányozhat a gyűjteményből. Erre jó példa az alábbi anekdota.

„Minden pang, minden rosszul megy, a fogát is kevesebb ember reparáltatja mostanában. Erről beszélgetnek a kávéházban, a fogorvosok asztalánál. Valaki megsokallja a panaszokat és közbeszól: - Elvégre, nem mehet mindig egyformán. Most az orosz kollégákon van a sor. Nekik nagyszerűen megy! - Ugyan miért? - Hát nem hallottátok, hogy nyolcezer orosz hagyta ott a fogát az uzsoki szorosban?”

Háry Jánosok

A katonák elbeszéléseiben természetesen feltűnt néha a hetvenkedés, nagyotmondás is.

„A jókedv mindig némi kis túlzást jelent katonáéknál. Két huszártiszt jókedvében mindenképpen túl akart tenni a derék Háry Jánoson. A legképtelenebb históriákkal traktálták egymást s állandóan vetélkedtek, hogy ki tud nagyobbat mondani. - Mikor Godoroktól jövünk visszafelé, - beszéli az egyik, - egy magaspartú pataknak a medrébe jutottam s már-már úgy látszott, hogy nincs szabadulás. Annyival is inkább, mert fönt, a part szélén, magas kerítés húzódott.

Egy pillanatig tűnődtem, majd hirtelen elhatározással megsarkantyúztam a paripámat s nekiugrattam a kerítésnek. Már el is értem, mikor egy srapnel elvitte a lovam hátulját. - És te? - kérdi a bajtárs. - Én a lovam elejével a levegőben maradtam. A másik nyelt egyet, majd így szólt: - Az semmi. Az én vállamról az egyik srapnel letépte a mentét, a másik pedig visszahozta. ...Így tréfálkoznak a huszárok a háborúban, két attak között.”

A menyasszony

Azért a háborús hétköznapokból sem veszett ki teljesen a romantika. Az alábbi történet egyben a háború kegyetlenségét is megmutatja, egy hadirokkant és menyasszonya sorsán keresztül.

„Egy aradi lány, aki három hónapja, hogy elbúcsúzott hadbavonult vőlegényétől, nemrégiben levelet kapott tőle egy másik vidéki városból. A levélben az állt, hogy »könnyű sebbel« itt fekszik egy kórházban. A menyasszony rögtön vonatra ült édesanyjával együtt és meglátogatta vőlegényét. Fájdalmas viszontlátás volt. Kiderült, hogy a »könnyű seb« - a bal kar elvesztését jelentette. A menyasszony, aki anyjával együtt egy hotelben szállt meg, másnap kora reggel már újabb levelet kapott a vőlegényétől. Azt írta benne: úgy érzi, meg kell vallania mindent, mert valamit még elhallgatott.

Nemcsak a bal karját, de a bal lábát is elveszítette. És most, miután már menyasszonyát viszontláthatta, még pedig viruló szépségében, nem tud beletörődni abba a gondolatba, hogy a lány egészséges életét, szép jövőjét az ő bénaságához láncolja egy egész emberéleten át, hát inkább visszaadja neki adott szavát, amellyel még akkor ajándékozta meg, amikor ép és egészséges volt. Így szólt a levél. És két óra múlva a leány ismét ott állt a sebesült ágyánál. De nem egyedül. Vele volt az anyja és az - anyakönyvvezető is. Keresztülvitte, hogy dispenzációval azonnal megeskessék azzal a férfival, aki hősi csatákban annyit áldozott a hazáért. ...A szerelmi hűség mégsem üres szólásforma.”

Egy szegény parasztasszony

Háború ide, háború oda – a humoros történetek is terjedtek, ezek közül választottuk ki az alábbi két anekdotát.

„Meglátogatja a katonai kórházban az urát, aki golyót kapott az orrába, de már jól van és csöndesen pipázik az ágyban. - Aztán miért sír kend ilyen keservesen? - kérdezik tőle a schwesterek. - Hiszen jövő héten már elhagyhatja az ura a kórházat. - Hej, ha csak addig volna az! - feleli az asszony. - Tavaly a biai búcsún az uram összemarakodott a legényekkel és betörték az orrát. Aztán a vármegye két hétre elzárta. Mennyit kap majd most, amikor az egész orrát elvitték. Hej! Csak nagy nyűg az, ha az embernek veszekedős természetű ember az ura!”

Katona – tréfa

És akkor íme a második humoros történet.

„Egyik legelső német katonavonat halad befelé, már a francia meghódított területen. Persze óvatosan, állomásról-állomásra, hosszabb szünetekkel, mert előbb végig kell vizsgálni a vonalat, nincs-e valahol megrongálva. Nem nagyon messze a német határtól, az egyik francia állomáson csakugyan meg kell állani, mert a váltókból a franciák kiszedték a nyelveket. A német vitézek kiugrálnak a kocsikból s vígan hancúroznak, tréfálkoznak a gazdátlanul maradt állomáson. Egyszerre csak vagy tíz katona odasereglik a pénztár elé és zörgetni kezd az ablakon: - Halló! Pénztáros! Merre jár? Jegyeket kérünk! A vonatvezető mulat a mulatozókkal, egyszerre eloson a gépe mellől s hátulról bevonul a pénztáros rekesztéke mögé.

Egy ottfelejtett francia vasutassapkát nyom a fejébe, kinyitja az ablakot és rettenetes orrhangon kiszól: - Hova utaznak az urak? - Nancyba. Harmadik osztály, - szól az egyik katona. - Ejnye, de szerény vagy, - mondja a másik. - Nekem Párisba adjon jegyet. Második osztály. - Csak oda, vagy oda és vissza? - kérdi a rögtönzött pénztáros rettenetes komoly ábrázattal. - Csak oda. Vissza majd különvonaton utazunk. Miniszteri kocsikban. S a pénztáros erre kezdi osztogatni a jegyeket. Zöldeket, sárgákat, ki milyet kért. A nagy menekülésben a francia vasutasok nem értek rá a jegyeket magukkal vinni, ott maradtak ezrével a fiókokban. Jutott a legtöbb katonának. S azok most csakugyan jogosan mennek Páris felé. Megvan hozzá a jegyük.”

Igazi orosz cigaretta

A nagy háború frontjain egyre másra változott a hadiszerencse.

„A porosz tiszt cigarettát kér a bajtársától. De annak is elfogyott már a füstölni valója. Egy orosz gárdatiszt, aki a hadifoglyok csoportjában áll, előveszi címeres cigarettatárcáját és udvariasan megkínálja a poroszokat. - Bizonyára valódi orosz cigaretta! - mondja az egyik porosz. De aztán elcsodálkozik. A cigarettának ismerős formája és német fölírása van. - Az orosz gárdista elmosolyodik. - Kelet-Poroszországban zsákmányoltam, - mondja. - Tehát valódi orosz cigaretta! - szól szárazon a porosz.”

Forrás: honvedelem.hu

A válogatást Nagy Endre: A nagy háború anekdotakincse című könyvéből Kovács Dániel készítette. A képek illusztrációk. Címlapfotó forrása: Fortepan

Ha tetszett az összeállítás, nyomj egy lájkot!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Konyhakés és holttest a teraszon, sokkos fiú a kertben: egy szomszéd mindent látott a brutális óbudai gyilkosságnál

Egy szemtanú szerint a 21 éves fiú sokkos állapotban ült a kertben, miközben anyja holtteste a teraszon feküdt. Az áldozat mellett egy nagyméretű konyhakést is találtak a helyszínen.

KÉK HÍREK

Nyomkövetővel hazaengedték a kannibált, pedig többször büntették erőszakért

Bűnügyi felügyelet alá helyezte a bíróság azt a férfit, aki a gyanú szerint emberi testrészeket fogyasztott, így nyomkövetővel a lábán otthonában tartózkodhat. Az ügyészség fellebbezett.

KÉK HÍREK

NKA-botrány: Őrizetbe vették Bús Balázst és további öt embert, hűtlen kezelés gyanújával

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hat embert vett őrizetbe a Nemzeti Kulturális Alap támogatásainak ügyében. Az érintettek a minisztérium és a támogatáskezelő volt vagy jelenlegi munkatársai.

Címlapról ajánljuk

MÚLT

1800 éves ábrázolás került elő Jézusról, amin teljesen máshogy nézett ki, mint eddig tudtuk

Egy oxigéntől elzárt föld alatti sírkamrának köszönhetően maradt fenn szinte tökéletes állapotban a 3. századi falfestmény. A felfedezés egy régészeti leletsorozat része, amely alapjaiban rengeti meg a vallás korai terjedéséről alkotott elképzeléseket.

Fehér Adél, Fotó: Iznik excavation - szmo.hu
2026. május 29.

Egy 3. századi, oxigéntől elzárt sírkamra falán találták meg a valaha volt egyik legjobb állapotban fennmaradt korai Jézus-ábrázolást, ami egy sor más, az elmúlt években előkerült lelettel együtt teljesen új megvilágításba helyezi a kereszténység korai történetét. Az izniki (ókori Nikaia) föld alatti családi sírban felfedezett, Jó Pásztorként ábrázolt Krisztus-freskó pigmentjei szinte tökéletesen megőrizték eredeti állapotukat – írta a The Independent.

A felfedezés egy nagyobb régészeti hullám része, amely az elmúlt két évben söpört végig Anatólián. Laodiceában egy ritka, 4. századi domus ecclesiae került elő: egy magánházból kialakított keresztény istentiszteleti hely. A mai İzmirben, az ókori Szmirna agoráján egy római kori bevásárlóközpont falán 2. századi, kódolt keresztény üzenetekre bukkantak: az egyik egy keresztrejtvényszerűen elrendezett „Logosz” — vagyis Ige — felirat, egy másik pedig a „800” számkód, amely a görög betűk számértéke alapján a „hit” és az „Úr” szavakra utal.

A képen egy szakáll nélküli, rövid hajú, előkelő római ruhát viselő fiatal férfi látható, akinek arcvonásai, ruhájának redői és a vállán cipelt kos is élesen kivehető.

Pergamonban a kutatók azonosították azt a 25 ezer fő befogadására is alkalmas amfiteátrumot, ahol a 2. században keresztényeket végezhettek ki, és itt találtak rá a Szent György-kultusz egyik legkorábbi tárgyi bizonyítékára, egy 5. századi zarándokkulacsra is.

Mindeközben Epheszoszban egy teljes, a 614-es évek körüli tűzvészben leégett, de a hamu alatt „Pompeji-szerűen” konzerválódott kora bizánci üzletnegyedet tártak fel, benne többek között egy zarándok-emléktárgyakat árusító bolttal.

A leletek sokasága segít megérteni, miért éppen Anatólia vált a korai kereszténység egyik központjává. A Római Birodalomban az élő császárok isteni tisztelete, a császárkultusz éppen Pergamonban vert gyökeret, ahol már időszámításunk előtt 29-ben templomot emeltek Augustus tiszteletére.

Nem véletlen, hogy a Jelenések könyve ezt a helyet „a Sátán trónjának” nevezi, a császárt pedig a „Fenevadnak”, akinek száma a 666.

A régészet legújabb eredményei, köztük a Sagalassosban talált hatalmas, 4,5 méteres császárszobrok is azt bizonyítják, hogy ez a kultusz rendkívül látványos és erőteljes volt, amellyel szemben a kereszténység egy markáns alternatívát kínált.

Az új felfedezések tudományos vitákat is lángra gyújtottak a kereszténység gyors terjedésének okairól. A legújabb elméletek szerint a – korábban hittnél valószínűleg kisebb léptékű – üldözések és a vértanúság kultusza paradox módon erősítette a közösségeket. Emellett a korai keresztények szociális hálója, a járványok idején nyújtott segítségük, valamint az újszülöttek kitételének és megölésének elutasítása is hozzájárulhatott a sikerükhöz: egyes elméletek szerint ez különösen a lánycsecsemők túlélési esélyeit javította, és hosszabb távon demográfiai előnyt adott a keresztény közösségeknek.

„Anatólia – a mai Törökország – sok tekintetben a korai kereszténység bölcsője volt.”

A korai kereszténység egyik vezető szaktekintélye, Candida Moss, a Birminghami Egyetem professzora szerint a leletek jelentősége vitathatatlan. A szakértő kifejtette, hogy a régió, amelyet Péter és Pál apostolok is bejártak, kulcsfontosságú a vallás korai történetében, és nem szabad elfelejteni, hogy

a birodalom központját is Konstantinápolyba, a mai Isztambulba helyezték át, amikor a kereszténység államvallássá vált.

A feltárások Törökország egész területén folytatódnak, és a kutatók szerint az izniki nekropolisz, a pergamoni amfiteátrum vagy az epheszoszi üzletnegyed további vizsgálata még számos titkot tárhat fel az emberiség történetének egyik legfontosabb korszakáról.

Via Independent

Kapcsolódó

KVÍZ: Papok, pápák, vallási vezetők – mennyire vagy képben?

Tíz kérdés híres papokról, pápákról, vallási vezetőkről a történelem különböző korszakaiból és különféle vallási ágazatokból.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

A minőségi sorozatkészítés már rég nem az HBO, hanem az Apple égisze alatt virágzik – Indult a meglepően furcsa Sugar második évada

Az első évad végén a Sugar húzott egy olyat, amelyen a nézők egy része még mindig nem tette túl magát. Most itt a folytatás, és a sorozat úgy tesz, mintha minden rendben lenne. Colin Farrell ismét remek, a noir hangulat továbbra is fantasztikus. Csak az a kérdés, hogy sikerül-e végre értelmet adni annak a bizonyos nagy fordulatnak.

KÉK HÍREK

„Horrorház” - Körbejárta a világsajtót budapesti kannibál esete

Az egész világon arról a II. kerületi beteggondozóról cikkeznek, aki beismerte, előfordult, hogy az otthonában gyűjtött emberi maradványokból evett. Sajtószemle.

KÉK HÍREK

Elfogták a Pride-zászlók Dunába dobálóját, 58 éves mogyoródi férfi a tettes

Hétfőn este mogyoródi otthonában fogták el azt az 58 éves férfit, aki a gyanú szerint a Dunába dobta a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról. A gyanúsított beismerte a rongálást.

MÚLT

Évtizedes hallgatás tört meg – Kovács Kati szerint őt és Cserháti Zsuzsát is zaklatták

Kovács Kati szerint a Kádár-korszak zeneiparát nem mindig szakemberek irányították, ami súlyos visszaélésekhez vezetett. Az énekesnő szerint az akkori hatalmasságok zaklatásai őt is elérték, de Cserháti Zsuzsa sorsát pecsételték meg igazán.

DP, kép: fortepan.hu/Gothár Péter - szmo.hu
2026. május 27.

Az énekesnő arról beszélt, hogy a Kádár-korszak zeneiparában sem volt ismeretlen a hatalommal való visszaélés - írta a Blikk. Kovács Kati szerint korábban, amikor a visszaélésekről beszélt, „az időközben szentté avatott emberek nagyon megsértődtek”, és tagadták az állításait.

„Akkoriban is voltak munkahelyi zaklatások, amelyeken én könnyedén túlléptem, mert ilyen a természetem. Cserháti Zsuzsa viszont – aki ugyanúgy megszenvedte azt az időszakot – sokáig élete fő tragédiájaként emlegette, hogy mennyi abúzus érte.”

A kemény fellépés és a gyors döntések már a pályája legelején is jellemezték. Első Ki mit tud?-os szereplése után, 17 évesen a zsűri azzal küldte haza, hogy nem is énekel, hanem kiabál.

„Amikor azt mondták, kiabálok, lejöttem a színpadról, és elhatároztam, hogy akkor én ezt itt be is fejezem. Lezártam magamban azt a korszakot” – mondta. A karrierjét végül édesanyja mentette meg, aki a következő tehetségkutatóra újra benevezte. „Ha ezt nem teszi, biztos, hogy nem a zenei pályán kötök ki, mert már volt egy ellenérzésem a zenével kapcsolatban” – tette hozzá.

Ez a határozottság mutatkozott meg akkor is, amikor egy komoly külföldi ajánlatot utasított vissza. Hamburgban a Led Zeppelin előtt lépett fel, és az Ein Tag im September című dala azonnal sláger lett.

„Szinte le sem jöttem a színpadról, amikor a kezembe nyomtak egy lakáskulcsot, majd közölték: ha akarok, még ma odaköltözhetek.”

A szerződés öt évre szólt volna, ami alatt nem jöhetett volna haza. Bár édesanyja támogatta volna a döntésben – „Gyorsan eltelt volna az az öt év” –, Kovács Kati végül a családja, a barátai és a magyar közönség mellett döntött.

A visszavonuláson ma sem gondolkodik. „Csak egyvalami állíthat meg, az egészségem romlása” – szögezte le az énekesnő, akit harminc éve mindenben támogat informatikus férje, akivel elmondása szerint nagyon hasonló az értékítéletük.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST

Képgaléria: Ilyen csodálatos az Országház kupolája és lépcsőháza – ritka lehetőséget kapott egy fotós

Harcz Balázs Dániel sorra járja hazánk gyönyörű épületeit, hogy megmutassa, milyen szépségeket rejtenek. Nagy kedvencei a folyosók, belső terek, kupolák, a finom részletek. Most a Parlament néhány különlegességét mutatja meg.

KÉK HÍREK

Budapesti kannibál: újabb sokkoló részletek derültek ki a kórházi beteghordozóról

A legfrissebb információk szerint a gyanúsított evett is az emberi testrészekből. Csak erős idegzetűeknek!

KÉK HÍREK

Pénzért vehették előre a várólistán a térdműtétre váró pácienst, elítéltek két kórházi vezetőt Miskolcon

A bíróság vesztegetés elfogadása miatt ítélt el első fokon két miskolci orvost, akik összesen ötszázezer forintot kaptak. Az viszont nem bizonyított, hogy a pénzért cserébe előrébb hozták volna a térdműtétet.

MÚLT

Megoldhatták a piramisok legnagyobb rejtélyét: egy új modell megmutatja, hogyan épültek

Vicente Luis Rosell Roig független kutató szerint nem egy, hanem négy rejtett, belső rámpán hordták fel a köveket a Nagy Piramishoz. Az elmélet konkrét javaslatot is tesz arra, hol keressék a fizikai bizonyítékokat a piramis sarkaiban.

DP, kép: Alessandro Zanini - unsplash - szmo.hu
2026. június 11.

Ahhoz, hogy Hufu fáraó 27 éves uralkodása alatt felépüljön a sírhelyéül szolgáló Nagy Piramis, a számítások szerint átlagosan hárompercenként kellett egy-egy, akár 15 tonnás kőtömböt a helyére tenni. A legtöbb eddigi elmélet, mint például egyetlen hatalmas külső vagy belső rámpa használata, elbukik ezen az időkorláton.

Egy friss, a Nature-portfólióhoz tartozó tudományos lapban megjelent tanulmány most egy olyan számítógépes modellel állt elő, amely megmutatja, hogyan oldhatták meg a feladatot.

A titok nyitja négy, a piramis peremébe integrált, spirálisan emelkedő rámpa lehetett, amelyek a fő szerkezet elkészülte után a visszatöltés miatt nem hagytak külső nyomot.

Vicente Luis Rosell Roig független kutató részletes modellje szerint az ókori építők nem egy, hanem négy, a piramis alapjának különböző pontjairól induló, spirális rámpát használtak párhuzamosan. A módszer lényege, hogy a rámpák a piramis szerkezetén belül, annak külső élei mentén haladtak felfelé, így nem kellett hozzájuk külön óriási anyagmennyiséget felhasználni. A fő szerkezet elkészülte után egyszerűen beépítették, feltöltötték őket, eltüntetve a nyomukat.

A szimuláció kimutatta, hogy míg egyetlen rámpával közel fél évszázadba telt volna a munka, a négypályás rendszer már képes volt biztosítani azt a folyamatos anyagáramlást, ami lehetővé tette a 27 éves építési idő tartását.

Az elmélet nemcsak egy légből kapott ötlet, hanem konkrét, ellenőrizhető állításokat is tesz.

A modell szerint a rámpák éles kanyarodása miatt a piramis sarkaiban a kőelemek illesztése vagy a szerkezeti egység eltérő lehet a többi részhez képest.

A tudományos közösség izgalommal fogadta a felvetést, bár a végső szót a jövőbeli terepi kutatások mondhatják ki. Roland Enmarch, a Liverpooli Egyetem egyiptológusa szerint a modell logikus magyarázatot kínál. „Ez egy nagyon érdekes magyarázat a piramis építésére” – nyilatkozta, de jelezte, hogy a bizonyításhoz fizikai adatokra van szükség.

A kutatónak „további bizonyítékokra lesz szükség – többek között olyan szerkezeti rendellenességek még pontosabb feltérképezésére a sarokpontoknál, ahol a rámpa hirtelen irányt váltott volna.”

A másik kulcskérdésre, a hatalmas kőtömegek helyszínre szállítására szintén nemrég érkezett válasz. Egy 2024-es tanulmány geológiai bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy az ókori Egyiptom idején a Nílus egyik mára kiszáradt ága, az úgynevezett Ahrámát-ág egészen a gízai plató lábáig folyt. Ez a vízi útvonal lehetővé tette, hogy a többtonnás kőtömböket hajókkal szállítsák a bányáktól szinte közvetlenül az építkezés helyszínére.

Via BBC Science Focus

Kapcsolódó

3500 éves sírt találtak Luxornál: az ókori Egyiptom legnagyobb kultuszának titkai kerülhetnek elő

Régészek tártak fel egy sírkamrát Luxor nyugati partján, amely az ókori Ámon-kultuszhoz köthető. A leletek között XVIII. és XXI. dinasztiabeli koporsók is vannak, amiket valószínűleg később rejtettek el itt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Fotókon a budapesti kannibál otthona: bőröndben tárolt csontok, agy és arcbőr is előkerült a házkutatás során

A 30 éves férfi ételeket készített az általa gyűjtött emberi maradványokból és meg is ette azokat. Részben a munkahelyén, egy fővárosi kórházban juthatott hozzá a testrészekhez.

KÉK HÍREK

Kigyulladt egy furgon az Astorián, hatalmas lángokkal égett az út közepén

Két járműtűzhöz is riasztották a fővárosi tűzoltókat kedden délelőtt. A reptéri úton lángoló autóból az utasok ki tudtak szállni, a belvárosban egy furgon égett.

KÉK HÍREK

Hangosan sírt, ezért celluxszal ragasztotta le az 5 éves kislány száját egy óvónő Gödöllő közelében

Az eset egy udvari veszekedéssel kezdődött, ami után a gyereket a társai csúfolni kezdték, ő pedig hangosan sírni kezdett. Az ügyészség szerint az óvónő magatartása veszélyeztette a kiskorú fejlődését.

MÚLT

Farkas Bertalan: Az űrrepülés egy kétesélyes küldetés – 46 éve a hősünk volt, ma egy üres épület viseli a nevét

Az első magyar űrhajós küldetése hatalmas kockázatot rejtett, de sikere egy egész ország hősévé tette. Ennek ellenére a tiszteletére épült gyulaházi űrközpont évek óta kihasználatlanul áll, beváltatlan ígéretként.

DP, kép: fortepan.hu/Szalay Béla - szmo.hu
2026. május 26.

Ma 46 éve, 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor egy egész ország tartotta vissza a lélegzetét. A kazahsztáni Bajkonurból elstartolt a Szojuz–36 űrhajó, fedélzetén Farkas Bertalan vadászpilótával, aki ezzel a hetedik nemzet képviselőjeként lépett ki a csillagok közé. A küldetés azonban jóval több volt, mint egy nyolcnapos utazás a Szaljut–6 űrállomásra; egy olyan tudományos és kulturális mérföldkő lett, amelynek hatása évtizedekkel később, egy teljesen új korszak hajnalán is érezhető.

Az első magyar űrhajós maga is tudatában volt a vállalkozás veszélyeinek, ahogy egy későbbi interjúban felidézte.

„Az űrrepülés, amíg földet nem érsz, kétesélyes küldetés, amelyből nem biztos, hogy visszatérsz”

A hetvenes évek végén a szocialista országok közös Interkozmosz programja nyitotta meg az utat a nem szovjet űrhajósok előtt. A magyar repülést egy évvel elhalasztották a Szojuz–33 korábbi dokkolási hibája miatt, ami csak tovább növelte a várakozást. A küldetés gerincét tizenhárom, magyar tudósok és mérnökök által kidolgozott kísérlet adta.

Ezek közül is kiemelkedett a Pille nevű, hordozható sugárdózismérő, amely a maga korában forradalmi újításnak számított, hiszen azonnali visszajelzést adott az űrhajósokat érő kozmikus sugárzásról. A Pille későbbi generációi a Nemzetközi Űrállomáson is bizonyítottak, igazolva a magyar mérnöki tudás időtállóságát. Farkas Bertalan és parancsnoka, Valerij Kubaszov az űrállomáson töltött hét alatt anyagtudományi kísérleteket is végzett, valamint a Balaton műszerrel vizsgálták a szellemi munkavégző képesség változását a súlytalanságban.

Az utazás azonban nem csak a tudományról szólt. Amikor Farkas Bertalan az űrből olvasott esti mesét a magyar gyerekeknek, magával víve a tévémacit, egy egész nemzetet kapcsolt be a kalandba, emberközelivé téve a felfoghatatlan csúcstechnológiát.

„Láttam a Földet alattunk és büszke voltam, hogy az emberiség ezt tudta produkálni, a tudomány, a technika legyőzött mindent” – idézte fel a pillanatot, amely örökre megváltoztatta a perspektíváját.

Közel fél évszázad telt el, mire Magyarország újra embert küldhetett a világűrbe. A HUNOR Program keretében Kapu Tibor gépészmérnök kapta meg a lehetőséget, hogy Farkas Bertalan nyomdokaiba lépjen.

Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomáson töltött közel háromhetes küldetése során olyan kísérleteket végzett, amelyek részben az 1980-as misszió örökségére épültek. A fedélzetre vitte a Pille egy modern változatát, és a Semmelweis Egyetem bevonásával az emberi szervezet mikrogravitációra adott válaszait is vizsgálták.

Farkas Bertalan évtizedekig várt utódjára, és a HUNOR Program során aktív mentorként segítette a felkészülést. A két generációt képviselő űrhajós kapcsolata szimbolikussá vált.

Farkas személyes tanácsokkal látta el Kapu Tibort, ahogy egy interjúban fogalmazott: „Arról beszéltem Tibinek, hogy minden egyes másodpercet próbáljon rögzíteni magában”.

Farkas Bertalan örökségének ápolása kettős képet mutat. Míg a Budapesti Történeti Múzeumban kiállítás mutatta be a magyar űrkorszak relikviáit, addig szülőfalujában, Gyulaházán egy róla elnevezett látogatóközpont évek óta üresen áll, mert a megígért berendezések sosem érkeztek meg.

Kapcsolódó

KVÍZ: Utazzunk az űrbe! Híres valós és kitalált űrhajósok, ugye ismered őket?

A különböző űrprogramoknak hála az ember meghódította a világűrt, a filmvásznon is, de a hírekben is. A valóság és a fantáziavilág 10 űrhajósát kell felismerni ebben a kvízben.