Tényleg osztrák bérgyilkosok végeztek Széchenyi Istvánnal?
Petőfi Sándor halálának körülményei után bemutatjuk Széchenyi István öngyilkosságát és a köré épült mítoszokat is. A „legnagyobb magyar” 1860. április 8-án lett öngyilkos a döblingi szanatóriumban, ahol már 12 éve élt.
A történet tulajdonképpen az 1848-as forradalommal kezdődik, amit Széchenyi annak ellenére üdvözölt, hogy előtte a békés átmenet híve volt. Kossuthtal való vitája közismert, állandó érettségi tétel, ennek a cikknek nem is témája, csak annyiban, hogy a kettőjük között lévő különbség is nagyban hozzájárult Széchenyi István mentális állapotának romlásához. A gróf miniszterként tevékenykedett a forradalom hatására létrejövő Batthyány-kormányban.
A köztudottan udvarhű gróf kinevezését radikális politikai ellenfelei hevesen bírálták, Kossuthtal való ellentéte kiújult, öt hónapos miniszterségét állandó tépelődés között töltötte. Széchenyi a bécsi udvarral kialakuló, fegyveres harc felé mutató konfliktust Kossuth Lajos és önmaga hibájának tartotta.
A nemzethalál rémképétől való rettegés és állandó önmarcangolás pedig teljesen felemésztette egészségét.
Ez végül is oda vezetett, hogy 1848. szeptember 4-én lemondott posztjáról és orvosa, Balogh Pál javaslatára és az ő kíséretében az Ausztriában fekvő Döbling szanatóriumába vonult. Az út során megpróbált öngyilkos lenni, de ez akkor – még – nem sikerült neki.
A döblingi szanatórium egy korabeli képen
A szanatóriumban aztán folyamatosan javult az állapota, olyannyira, hogy újra kezébe vette nagycenki birtokának ápolását és politikai röpiratot is írt, Ein Blick címmel. Élesen bírálta az elnyomó Bach-rendszert is. Ez utóbbi azonban nem tetszett az osztrákoknak, akik végül 1860 márciusában házkutatást tartottak Széchenyinél és elkobozták írásait. Őt magát pedig börtönbüntetéssel fenyegették meg. Az idős és beteg gróf állapota a sűrű zaklatások után rohamosan romlott, fogságtól és orgyilkosoktól tartott, gondolatai között újra megjelent a nemzethalál víziója is. Végül 1860. április 8-án hajnalban maga ellen fordította pisztolyát, másodszorra már sikeres öngyilkosságot hajtva végre.
Már nagyon korán, szinte egyből a halála után szárnyra kaptak a híresztelések, melyek szerint Széchenyit valójában osztrák katonák gyilkolták meg. Az ilyen mítoszok szinte mindig azért terjednek el, mert a gyakorlatilag szentként tisztelt karakterektől egyszerűen képtelen a többség elfogadni az öngyilkosságot. A korabeli források ugyanakkor világosan mutatják, az illetékes hatóságok vezetői nem örültek, hogy Széchenyi öngyilkos lett Ők akarták bíróság elé állítani, a birodalom vezetői meg akarták büntetni, hogy példát statuáljanak vele.
Persze ez nem akadályozza meg az összeesküvés-elmélet hívőket arról, hogy biztosak legyenek abban, hogy
Széchenyi Istvánt valójában meggyilkolták, mert szálka volt a hatalom szemében.
A történészek ugyanakkor biztosak benne, hogy a mentálisan labilis gróf öngyilkos lett, pár héttel korábban éppen maga ecsetelte a legbiztosabb módot erre a nagycenki plébánosnak. Minő véletlen, éppen úgy találták meg 1860. április 8-án: karosszékében ülve, álla alatt pisztoly ütötte sebbel, kezében a fegyverrel.
Forrás: Rubicon Online