Súlyos koponyasérülés változtathatta meg VIII. Henrik személyiségét
Nagytermészetű, ellentmondást nem tűrő, cselekedeteiben féktelen – így él a kollektív emlékezetben VIII. Henrik angol király, akit két feleségét, Boleyn Annát és Howard Katalint is kivégeztette és inkább az angol egyház Rómától való elszakadását választotta, hogy elválhasson első feleségétől Aragóniai Katalintól. A Tudor-korszak két történésze most új oldalról közelítik meg a király szörnyeteg mivoltát – írja az IflScience
Tracy Borman és Sean Cunningham a brit nemzeti archívumban fedeztek fel egy könyvet, amely a 16. századi bűneseteket és az elkövetők büntetését tartalmazza. Ebben találták meg Boleyn Anna halálos ítéletét és a király parancsát, amely arra vonatkozott, hogy miként végezzék ki feleségét. Annát árulás, házastársi hűtlenség és vérfertőzés vádjával ítélték halálra, de a történészek többsége egyetért abban, hogy az asszony igazi bűne az volt, hogy nem szült fiú utódot Henriknek. (Az ő lánya volt viszont I.Erzsébet királynő, az angol történelem egyik legnagyobb uralkodója)
A dokumentumokból kiderül, hogy a király hideg fejjel tervezte el a Boleyn Anna elleni pert, ugyanakkor „kegyelemből” nem küldte máglyára, hanem lényegesen gyorsabb és kevesebb szenvedéssel járó lefejezést választotta számára.
Még azt is kikötötte, hogy Anna fejvétele kardcsapással és ne bárddal történjék, mert az előbbit biztosabbnak tartotta. Ezt a módszert azonban Angliában nemigen alkalmazták, ezért Franciaországból hívtak egy hóhért az ítélet végrehajtására.
A történészek szerint Henrik zsarnoki viselkedésének oka egy lovas baleset volt. 1536 január 24-én a greenwich-i palotában rendezett lovagi tornán az akkor 44 éves Henrik teljes páncélzatban leesett lováról, ráadásul a ló is rázuhant. A király két teljes órán át eszméletlen maradt, és környezetében már attól tartottak, hogy nem éli túl a szerencsétlenséget. És ez nem az első ilyen balesete volt.
Udvartartása szerint ezt megelőzően „bölcs volt, előrelátó és rendkívül barátságos”, és inkább barátként viselkedett velük, mint királyként. Innentől kezdve azonban megváltozott: fejgörcsök gyötörték, álmatlanságban szenvedett, nem tudott uralkodni indulatain és többször is emlékezetkiesése volt. Ez utóbbira példa, hogy évekkel később hatodik felesége, Parr Katalin és Stephen Gardiner püspök valami vallási témáról vitatkoztak, ami után Henrik minden ok nélkül a Tower börtönébe küldte feleségét. Másnap semmire sem emlékezett, és amikor felidézték neki, hogy előző nap milyen parancsot adott, dührohamot kapott.
A kutatók szerint a királyt sújtó impotencia, valamint elhízása is a koponyasérülés következményei voltak, mert ezek felboríthatták hormonháztartását, valamint az agyalapi mirigy diszfunkciója is felléphetett nála. Mindezek együtt előidézhették kóros személyiség-változását.