Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb állama közé kerülhet - mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén, az Országházban.
„Magyarországnak jó esélye van arra, hogy még decemberben megkösse a kohéziós és a helyreállítási alap forrásainak folyósításához szükséges megállapodásokat” - közölte.
Az uniós pénzeknek két része van, egyrészt a "hagyományos" kohéziós pénzek, és a tárgyalások jelenlegi állása azt mutatja, hogy az összes operatív program le van zárva, már csak a politikai jóváhagyás kell. Remélhetőleg még decemberben lesz megállapodás az Európai Bizottsággal erről
- tette hozzá.
A források másik része az EU helyreállítási alapjához kötődik, ennek célja, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból kilábalást ösztönözze. Ebben van nem visszatérítendő támogatás és kedvező kamatozású hitel, utóbbi esetleges felvételéről a kormány később dönt.
Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy a kohéziós pénzek felhasználásáról a tagállamok saját prioritásaik szerint dönthetnek, és a magyar kormány szinte teljes egészében megtartotta a korábbi operatív programstruktúrát.
„A nemzeti helyreállítási terv kötöttebb, az innen rendelkezésre álló források csaknem felét a zöld átmenetre kell költeni, azaz olyan projektekre, amelyek az energiaellátás diverzifikációját, az infrastruktúra korszerűsítést, valamint a megújuló energia felhasználásának elterjedését teszik lehetővé. Emellett a digitális átmenetet segítő projektekre kell jelentős összeget fordítani” - részletezte a területfejlesztési miniszter.
Szerinte
az az alapvető fejlesztéspolitikai cél, hogy az uniós források felhasználása révén Magyarország 2030-ra az EU öt legélhetőbb tagállama közé tartozzon.
Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb állama közé kerülhet - mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén, az Országházban.
„Magyarországnak jó esélye van arra, hogy még decemberben megkösse a kohéziós és a helyreállítási alap forrásainak folyósításához szükséges megállapodásokat” - közölte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: Megindultak a katonák a kritikus energetikai létesítményekhez – jövő héten még több helyszínre mennek
Péntek reggel megkezdődött a honvédség kitelepülése az első 20 kritikus energetikai végpontra. Az Egyeztető Törzs döntése alapján jövő héten elején további 40 energetikai végpontot védenek majd a fegyveres erők.
Megkezdődött a Magyar Honvédség katonáinak kitelepülése a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére – jelentette be pénteken a honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt írta, a Védelmi Tanács értékelése alapján Ukrajna megtámadhatja a magyar energiarendszer működését. Közölte, hogy
„a Magyar Honvédség erői reggel megkezdték a katonai kitelepülést az első 20 kritikus energetikai végpontra”.
A miniszter arról is tájékoztatott, hogy az Egyeztető Törzs csütörtöki ülésén arról döntöttek, hogy
a következő hét elején további 40 végpont kap megerősítést.
„Magyarország nem enged semmilyen zsarolásnak! Megvédjük Magyarország energiabiztonságát!” – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky.
A miniszter néhány fotót is közölt a kitelepülésről:
A kormány február 25-én rendelte el a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését, amelynek keretében katonai és rendőri erők települnek ki kiemelt létesítményekhez. Ezzel párhuzamosan Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében drónrepülési tilalom lépett életbe, és megalakult az Egyeztető Törzs a honvédelmi miniszter vezetésével.
Mint ismert, január 27. óta szünetel a kőolajszállítás a Barátság vezetéken. A magyar kormány „olajblokáddal” vádolja Kijevet, míg Ukrajna, az Európai Bizottság és Andrij Szübiha ukrán külügyminiszter szerint az ellátási zavarokat az ukrán területen futó infrastruktúrát ért orosz támadások okozták. Az Európai Bizottság közölte: az ellátásbiztonság rövid távon nem veszélyeztetett, mivel Magyarország és Szlovákia a stratégiai készletekből és az Adria-vezetéken érkező szállításokból fedezi az igényeit.
Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában már arról beszélt, hogy „megtámadtak bennünket”, majd később bejelentette, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyeztetve közös vizsgálóbizottságot állítanak fel. Ennek a bizottságnak az lenne a feladata, hogy a helyszínen győződjön meg arról, mi a helyzet pontosan a Barátság kőolajvezetékkel, miért nem lehetséges az olajszállítás. A kormányfő felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy engedje be Ukrajnába a vizsgálóbizottságot és biztosítsa a munkájához szükséges feltételeket.
Megkezdődött a Magyar Honvédség katonáinak kitelepülése a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére – jelentette be pénteken a honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt írta, a Védelmi Tanács értékelése alapján Ukrajna megtámadhatja a magyar energiarendszer működését. Közölte, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Tanúként hallgatja ki a Nemzeti Nyomozó Iroda a gödi Samsung-gyárról nyilatkozó egyik férfit
A TISZA Párt által nyilvánosságra hozott videóban egy volt szállítmányozó azt állította, kamionokkal menekítették a veszélyes anyagokat az akkumulátorgyárból az ellenőrzések előtt. Gulyás Gergely miniszter közlése szerint a rendőrség eljárást indított a videóban elhangzottak miatt.
„Jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda tanúként hallgatja ki a tegnapi gödi tényfeltáró videóban nyilatkozó férfit” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter péntek délután.
egy férfi – aki állítása szerint 2019 és 2022 között egy dél-koreai alvállalkozó szállítmányozójaként dolgozott a Samsung SDI gödi gyárának – többek közt arról beszélt, hogy a katasztrófavédelmi ellenőrzések idejére 20–50 teherautónyi veszélyes anyagot vihettek ki külső raktárakba a gyár területéről. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter erre reagálva közölte, a rendőrség a videóban elhangzottakat feljelentésként értékelte és eljárást indít.
Magyar Péter pénteken újabb videóval állt elő, amelyben egy másik, magát korábbi dolgozónak valló férfi számolt be arról, milyen vélt szabálytalanságokat tapasztalt az akkumulátorgyárban.
Elmondása szerint kezdetben a legveszélyesebb területen dolgozók csak egyszerű orvosi szájmaszkot kaptak, a külsős cégek által foglalkoztatott dolgozók, például a takarítók számára pedig semmilyen védőeszközt nem biztosítottak.
Azt is állította belső információk alapján, hogy egy idő után „egyszerűen megtiltották a hatóságoknak, hogy ellenőrzéseket végezzenek” a gyárban, ha volt is olyan határozat, ami intézkedésre kötelezte a Samsungot, azt szerinte egyszerűen figyelmen kívül hagyták.
Korábban, február 17-én Magyar Péter egy, állítása szerint 2018-ban készült, robbanásról szóló felvételt is megosztott a gödi üzemből. A Telex nemrég egy tényfeltáró cikkben azt írta, a gyárban a határértékeket meghaladóan volt jelen rákkeltő por, de a kormányzati oldal és a Pest Vármegyei Kormányhivatal ezeket az állításokat visszautasította.
„Jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda tanúként hallgatja ki a tegnapi gödi tényfeltáró videóban nyilatkozó férfit” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter péntek délután.
A svéd haditengerészet blokkolt egy orosz drónt, amely a francia repülőgép-hordozó közelében repült Malmőben
A Charles de Gaulle hordozó egy stratégiai gyakorlat miatt horgonyzott a kikötőben. Annak közelében vette észre egy járőröző hajó a drónt, amely egy közeli orosz hadihajóról szállhatott fel.
„Valószínűleg drón sértette meg a svéd légi területet” – erősítette meg a svéd kormány, miután a haditengerészet elektronikusan megzavart egy gyanús drónt a Malmőben horgonyzó francia Charles de Gaulle repülőgép-hordozó közelében. Bár a drón eredetét hivatalosan nem közölték, a svéd védelmi miniszter szerint az eszköz „valószínűleg Oroszországé” – jelentette a svéd közszolgálati televízió, az SVT.
Az incidens február 26-án történt, amikor a svéd haditengerészet egyik járőröző hajója észlelte a drónt az Öresund-szorosban.
A svéd fegyveres erők azonnal ellenintézkedéseket tettek, a zavarás után elvesztették a kapcsolatot a repülő eszközzel. Az SVT információi szerint a drón egy közeli orosz hadihajóról szállhatott fel, amely a történtek után a Balti-tenger felé folytatta útját.
„Természetesen nagyon súlyos dolog, ha megsértik Svédország légterét” – nyilatkozta Pål Jonson védelmi miniszter. Hozzátette, hogy minden jel arra utal, hogy erős kapcsolat van az orosz hadihajó és a drón között. A miniszter azt is elmondta, hogy az ügyben politikai és katonai szinten is egyeztettek Dániával.
A svéd fegyveres erők hivatalos közleménye megerősítette az eseményeket:
„A svéd haditengerészet egyik hajója az Öresund-szorosban végrehajtott tengeri járőrözés közben egy gyanús drónt észlelt. Az észlelést követően a svéd fegyveres erők ellenintézkedéseket tettek a gyanús drón zavarására. Ezt követően a drónnal megszakadt a kapcsolat.”
Az incidens idején a francia haditengerészet zászlóshajója, a Charles de Gaulle a malmői kikötőben tartózkodott. A repülőgép-hordozó egy stratégiai gyakorlat miatt érkezett Svédországba, látogatását a svéd–francia katonai együttműködés fontos jeleként értékelték. A svéd hatóságok most azt vizsgálják, hogy az eset a belépési rendelet megsértését jelenti-e.
A svéd fegyveres erők egyelőre nem tudták megállapítani, mi történt a drónnal a zavarás után, és azt sem erősítették meg hivatalosan, honnan érkezett. A hatóságok szerint azóta nem történt újabb drónészlelés a térségben.
„Valószínűleg drón sértette meg a svéd légi területet” – erősítette meg a svéd kormány, miután a haditengerészet elektronikusan megzavart egy gyanús drónt a Malmőben horgonyzó francia Charles de Gaulle repülőgép-hordozó közelében. Bár a drón eredetét hivatalosan nem közölték, a svéd védelmi miniszter szerint az eszköz „valószínűleg Oroszországé” – jelentette a svéd közszolgálati televízió, az SVT.
Az incidens február 26-án történt, amikor a svéd haditengerészet egyik járőröző hajója észlelte a drónt az Öresund-szorosban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Robert Fico: Bezárhat a szlovákiai Samsung-gyár – 800 dolgozó veszítheti el a munkáját
A szlovák miniszterelnök bejelentette, hogy a Samsung a tévépiac visszaesése miatt leállíthatja a termelést a galántai gyárában. Az intézkedés után csak a cég logisztikai központja maradna az országban.
A szlovák kormány arra készül, hogy a Samsung leállítja a galántai tévégyártást. Robert Fico miniszterelnök pénteken jelezte, hogy a koreai cég globális átszervezése Közép-Európát is érintheti, a hírt pedig időközben több, a vállalathoz közel álló forrás is megerősítette a szlovák sajtónak. Fico szerint a Samsung világszerte átstrukturálja az üzemeit, a termelés területén pedig elsősorban Közép-Európát érinthetik az átszervezések, melynek hátterében a televíziók iránti kereslet visszaesése áll – írja az ujszo.com.
A miniszterelnök szerint a kabinet már felkészült a bejelentésre. „Ha odáig jutunk, hogy Szlovákia azon országok közé kerül, ahol visszafogják a televíziók gyártását, akkor meg fogjuk kérdezni, hogy mivel pótolják ezt” – mondta Fico.
A Denník című lapnak több forrás is megerősítette, hogy
a cég a gyártást valóban beszünteti, és csak a logisztikai központ marad az országban.
Úgy tudják, a koreai tulajdonos régóta panaszkodik a drága energiaárakra és az egyre dráguló munkaerőre. A Samsung Electronics Slovakia egyelőre nem kommentálta az értesüléseket.
A Samsungnak nem ez az első gyárbezárása az országban, másik, vedrődi üzemét már 2018-ban bezárta, a termelést akkor Galántára vonták össze. A mostani döntés közvetlenül körülbelül 800 embert érinthet a galántai gyárban, amely a szlovák elektrotechnikai ipar egyik legnagyobb szereplője volt, és az előző évben 1,7 milliárd euró feletti árbevételt ért el.
A szlovák miniszterelnök a várhatóan munka nélkül maradóknak átképzést vetett fel. Lehetőségként a Nagysurányban épülő kínai Gotion akkumulátorgyárat említette, amely a tervek szerint kezdetben 1300, később pedig akár 3500 embernek adhat munkát. Az ellenzék, például a Progresívne Slovensko, már korábban is bírálta a kormányt az ipari leépítések miatt, szerintük a romló üzleti környezet és a cégeket sújtó pluszterhek, mint a tranzakciós adó, rontják az ország versenyképességét.
A gyártás leállítása után a Samsung nem vonul ki teljesen Szlovákiából: a Galánta melletti Gányban működő logisztikai központja, amely nagyjából 700 embert foglalkoztat, európai elosztási csomópontként tovább működik.
A szlovák kormány arra készül, hogy a Samsung leállítja a galántai tévégyártást. Robert Fico miniszterelnök pénteken jelezte, hogy a koreai cég globális átszervezése Közép-Európát is érintheti, a hírt pedig időközben több, a vállalathoz közel álló forrás is megerősítette a szlovák sajtónak. Fico szerint a Samsung világszerte átstrukturálja az üzemeit, a termelés területén pedig elsősorban Közép-Európát érinthetik az átszervezések, melynek hátterében a televíziók iránti kereslet visszaesése áll – írja az ujszo.com.
A miniszterelnök szerint a kabinet már felkészült a bejelentésre. „Ha odáig jutunk, hogy Szlovákia azon országok közé kerül, ahol visszafogják a televíziók gyártását, akkor meg fogjuk kérdezni, hogy mivel pótolják ezt” – mondta Fico.
A Denník című lapnak több forrás is megerősítette, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
