HÍREK
A Rovatból

Toroczkaiék 106 jelölttel rohamozzák a parlamentet – kész van a listájuk, a mérleg nyelve szerepére készül a Mi Hazánk, ha bejut

A pártelnök szerint „a Mi Hazánk még soha nem volt ilyen eredményes”, mert jobban teljesítettek, mint négy éve. Akkor nem volt mind a 106 körzetben egyéni jelöltjük, most viszont igen, az országos listájukat pedig már a kampányidőszak első hetében le tudták adni.


Pénteken a Mi Hazánk is bejelentette, hogy mind a 106 egyéni választókerületben összegyűjtötte az induláshoz szükséges ajánlásokat, és elkészült a párt 240 nevet tartalmazó országos listája is. A listát maga a pártelnök, Toroczkai László vezeti.

Szerinte „a Mi Hazánk még soha nem volt ilyen eredményes”, mert jobban teljesítettek, mint négy éve. Mint elmondta, akkor nem volt mind a 106 körzetben egyéni jelöltjük, most viszont igen, az országos listájukat pedig már a kampányidőszak első hetében le tudták adni, egy héttel korábban, mint legutóbb.

Toroczkai hozzátette, hogy „jobbnál jobb jelöltek” közül kellett válogatniuk. A párt tájékoztatása szerint eddig 86 választókerületben nyújtották be az ajánlóíveket a választási irodáknak.

Az országos lista első tíz helyén a párt legismertebb politikusai szerepelnek: Toroczkai Lászlót Dúró Dóra elnökhelyettes, Apáti István és Novák Előd alelnökök követik. Az ötödik helyen Borvendég Zsuzsanna EP-képviselő áll, aki csak szimbolikusan szerepel a listán, mandátumszerzés esetén sem hagyná ott az Európai Parlamentet.

Az élmezőnyben kapott még helyet Dócs Dávid és Pakusza Zoltán alelnök, Szabadi István pártigazgató, valamint Lantos János és Fiszter Zsuzsanna – írja a Telex. A 240 fős listára azért volt szükség, mert ha a következő négy évben egy listás képviselőjük mandátuma megüresedik, a listán szereplők közül – a sorrendet már nem tartva – pótolhatják a helyét. A listán szerepel még többek között Kisberk Szabolcs kommunikációs igazgató, Gyömrő és Pilis polgármestere, valamint a párthoz kötődő Magyar Önvédelmi Mozgalom korábbi és jelenlegi vezetője is.

A hivatalos kampányidőszak február 21-én indult, a Fidesz és a Tisza Párt pedig már aznap bejelentette, hogy mind a 106 egyéni jelöltjük összegyűjtötte az induláshoz szükséges 500 ajánlást. A Fidesz az országos listáját – amit Orbán Viktor vezet – már február 16-án bemutatta, a Tisza Párt ezzel még adós. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 14 vármegyében és a fővárosban legalább 71 egyéni képviselőjelöltet tud indítani. A Nemzeti Választási Iroda ugyanakkor nem készít összesítést arról, hogy a pártok jelöltjei összesen hány ajánlást gyűjtöttek, mivel a rendszer csak az első 500 érvényes aláírásig ellenőrzi az íveket.

A Mi Hazánknak jelenleg hat képviselője ül a parlamentben. A közvélemény-kutatások vegyes képet mutatnak a párt bejutási esélyeiről: egyes mérések a parlamenti küszöb fölé, mások alá mérik őket. A párt vezetése magabiztos a bejutásban, és nem titkolt céljuk, hogy ők legyenek a mérleg nyelve egy esetleges parlamenti patthelyzetben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Megtámadtak bennünket
A miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában ismét úgy fogalmazott, hogy „olajblokád alá vettek minket”. Szerinte az ukránok hazudnak a Barátság kőolajvezeték állapotáról és „állami terrorizmust” követnek el. Ezért Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyeztet a közös fellépésről, hogy kicsikarják az olajszállítás újraindítását.
DKA - szmo.hu
2026. február 27.



„Amíg én vagyok a miniszterelnök, mindenki nyugodtan alhat” – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott péntek reggeli interjújában, amelyben az ukrán–magyar energiavita kapcsán olajblokádról, katonai védelemről és a Tisza Pártot érintő súlyos vádakról is beszélt.

A miniszterelnök az interjú elején arról beszélt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még mindig nem indította újra a kőolajszállítást a Barátság vezetéken, és a csütörtökön írt levelére sem kapott személyes választ. Azt is bejelentette, az interjú után Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyeztet a közös fellépésről, hogy kicsikarják Ukrajnától a szállítás újraindítását.

„Megtámadtak bennünket, olajblokád alá vettek” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint ha nem érkezik orosz olaj, akkor ezer forint fölé megy a benzin ára, ami gazdasági káoszhoz vezethet.

Az Európai Bizottság Olajkoordinációs Csoportjának közlése szerint ugyanakkor jelenleg nincs azonnali ellátásbiztonsági kockázat, mivel a kieső mennyiség a horvát Adria-vezetéken keresztül pótolható, és a tagállamoknak vannak vésztartalékaik. Kijev a leállást ismétlődő orosz támadásokkal és a javítási munkálatok életveszélyes kockázatával indokolja.

Orbán szerint azonban az ukránok hazudnak a műszaki okokról. „Ha nekünk mond egy ukrán valamit, háromszor ellenőrizzük” – mondta,

hozzátéve, hogy a magyar kormány felajánlotta egy közös tényfeltáró misszió kiküldését, de ezt Kijev elutasította.

„Támadás alatt állunk, ilyenkor védőintézkedéseket kell tenni”

– szögezte le Orbán Viktor, aki emlékeztetett, hogy katonákat vezényelt a kritikus fontosságú energetikai létesítményekhez, leállították a dízelszállítást Ukrajna felé, és meg fogják vétózni a 90 milliárd eurós ukrán uniós hitelt is. Az áramellátást nem korlátozzák, mert a határ túloldalán is élnek magyarok.

A katonai jelenlétet azzal indokolta: „Az ukránok bármire képesek.”

A miniszterelnök azt is kijelentette, hogy az ukránok robbantották fel az Északi áramlatot.

„Állami terrorizmus. Velük állunk szemben”

– tette hozzá. A svéd hatóságok korábban lezárták a robbantással kapcsolatos nyomozásukat, a németek még vizsgálódnak, de végleges, állami szintű felelősségmegállapítás nem született az ügyben.

Az ellenzéki kritikákra, melyek riogatásnak nevezték a katonák kivezénylését, Orbán Viktor név szerint Magyar Péternek üzent, azt tanácsolva neki, hogy „tanulmányozza a tényeket”. Ezt követően a kormányfő kijelentette:

„Amit az ellenzék mond, az mese. Amit a Tisza mond, meg Magyar Péter, azért van, mert az ukránok finanszírozzák őket.”

Hozzátette, „pontos tudásuk van arról”, hogy az ukránok „nyakig benne vannak a Tisza Pártban”, és papírból olvasva azt állította, hogy „nagyon magas értékű informatikai szolgáltatásokat adnak ellenszolgáltatás nélkül a Tiszának, szervezik a kampányukat”.

A miniszterelnök szerint az orosz olajról nem lehetséges leválni, részben a százhalombattai finomító képességei miatt, ezért veszélyesnek tartja a Tisza Párt energiaügyi szakértője, Kapitány István elképzeléseit. A MOL korábban azt közölte, hogy az Adria-vezetéken keresztül a magyar és a pozsonyi finomítók igényének mintegy 80 százalékát képesek lennének fedezni nem orosz kőolajjal, bár magasabb költségek mellett. Orbán a horvát tranzittal kapcsolatban kijelentette, Zágrábnak szerződéses kötelessége az olajat Magyarországra juttatni.

Az orosz–ukrán háborúról szólva a miniszterelnök hangsúlyozta, négy éve tartják az ígéretüket. „Azt mondtam, személyesen is, hogy olyan kormányt fogok alakítani, amely nem engedi, hogy Magyarországot belesodorjuk a háborúba. Eltelt négy év, és tényleg nem engedtük” – mondta.

Szerinte a háborús veszély nőtt, mert az amerikaiak kiszálltak Ukrajna támogatásából, és egy Európai Parlamenti határozatra hivatkozva azt állította, Európa háborúzni akar.

Az interjú végén arról beszélt, a magyarok életszínvonalának emelkedéséhez a háborúból való kimaradás és a munkaalapú gazdaság fenntartása szükséges. Ehhez „pénz kell”, valamint az, hogy a Magyarországon keletkező extraprofitot ne engedjék ki az országból. „Nem szabad engedni, hogy multik, Shellek meg Ersték bekerüljenek a kormányba és kivigyék a magyarok pénzét” – zárta gondolatait.

FRISSÍTÉS: Orbán Viktor péntek délelőtt, Robert Fico szlovák miniszterelnökkel való egyeztetése után bejelentette, hogy közös magyar-szlovák vizsgálóbizottságot állítanak fel, amelynek az lesz a feladata, hogy a helyszínen győződjön meg arról, mi a helyzet pontosan a Barátság kőolajvezetékkel, miért nem lehetséges az olajszállítás. A kormányfő felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy engedje be Ukrajnába a vizsgálóbizottságot és biztosítsa a munkájához szükséges feltételeket.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fotók: Megindultak a katonák a kritikus energetikai létesítményekhez – jövő héten még több helyszínre mennek
Péntek reggel megkezdődött a honvédség kitelepülése az első 20 kritikus energetikai végpontra. Az Egyeztető Törzs döntése alapján jövő héten elején további 40 energetikai végpontot védenek majd a fegyveres erők.


Megkezdődött a Magyar Honvédség katonáinak kitelepülése a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére – jelentette be pénteken a honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt írta, a Védelmi Tanács értékelése alapján Ukrajna megtámadhatja a magyar energiarendszer működését. Közölte, hogy

„a Magyar Honvédség erői reggel megkezdték a katonai kitelepülést az első 20 kritikus energetikai végpontra”.

A miniszter arról is tájékoztatott, hogy az Egyeztető Törzs csütörtöki ülésén arról döntöttek, hogy

a következő hét elején további 40 végpont kap megerősítést.

„Magyarország nem enged semmilyen zsarolásnak! Megvédjük Magyarország energiabiztonságát!” – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky.

A miniszter néhány fotót is közölt a kitelepülésről:

A kormány február 25-én rendelte el a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését, amelynek keretében katonai és rendőri erők települnek ki kiemelt létesítményekhez. Ezzel párhuzamosan Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében drónrepülési tilalom lépett életbe, és megalakult az Egyeztető Törzs a honvédelmi miniszter vezetésével.

Mint ismert, január 27. óta szünetel a kőolajszállítás a Barátság vezetéken. A magyar kormány „olajblokáddal” vádolja Kijevet, míg Ukrajna, az Európai Bizottság és Andrij Szübiha ukrán külügyminiszter szerint az ellátási zavarokat az ukrán területen futó infrastruktúrát ért orosz támadások okozták. Az Európai Bizottság közölte: az ellátásbiztonság rövid távon nem veszélyeztetett, mivel Magyarország és Szlovákia a stratégiai készletekből és az Adria-vezetéken érkező szállításokból fedezi az igényeit.

Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában már arról beszélt, hogy „megtámadtak bennünket”, majd később bejelentette, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyeztetve közös vizsgálóbizottságot állítanak fel. Ennek a bizottságnak az lenne a feladata, hogy a helyszínen győződjön meg arról, mi a helyzet pontosan a Barátság kőolajvezetékkel, miért nem lehetséges az olajszállítás. A kormányfő felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy engedje be Ukrajnába a vizsgálóbizottságot és biztosítsa a munkájához szükséges feltételeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A gödi Samsung-gyár újabb volt dolgozója vallott Magyar Péternek: azt állítja, egy idő után „egyszerűen megtiltották a hatóságoknak, hogy ellenőrzéseket végezzenek”
A friss videóban nyilatkozó férfi állítása szerint az akkumulátorgyár már a tervezés pillanatától kezdve több területen is hiányosságokkal küzdött. Azt állítja, kezdetben a legveszélyesebb területen dolgozók csak egyszerű orvosi szájmaszkot kaptak, a külsős cégek által foglalkoztatott dolgozók, például a takarítók számára pedig semmilyen védőeszközt nem biztosítottak.


A csütörtöki videó után Magyar Péter egy újabb, magát a gödi Samsung-gyár egykori dolgozójának mondó férfit kérdezett az akkumulátorgyárban szerzett tapasztalatairól. Az „Attilának” nevezett, eltorzított hangú férfi állítása szerint több éven át dolgozott a gyárban, ez idő alatt rálátása volt a belső folyamatokra, a munkakörülményekre és a biztonsági előírások hiányosságaira.

A volt dolgozó szerint nemcsak a gyár vezetése, de részben az egyszerű munkavállalók is tisztában voltak a problémákkal.

„A vezetőségnek, mind a koreai, mind a magyar vezetőknek egyértelműen tudomása volt arról, hogy nem felelünk meg az előírásoknak és a szabályoknak”

– jelentette ki. Állítása szerint a gyár már a tervezés pillanatától kezdve több területen is hiányosságokkal küzdött. „Döntően a tervezés pillanatától kezdve meg kellene felelni az építészeti, a munkavédelmi, a közegészségügyi, a munkaegészségügyi, a sugárvédelmi szabályoknak, és ezekben mindben voltak hiányosságok és kivetnivalók” – fogalmazott.

A férfi megerősíthette azokat a korábbi információkat, melyek szerint a gyár légtechnikai rendszere alulméretezett és rosszul kialakított volt, ami lehetővé tette a veszélyes anyagok átáramlását a különböző helyiségek között.

Szerinte „ha valahol egy veszélyes anyag kiszabadult, akkor semmi sem akadályozta meg azt, hogy egy másik helységbe is átkerüljön a légtechnikai rendszeren keresztül”.

Ezt a hibát véleménye szerint már az építési engedély kiadásakor észlelnie kellett volna a hatóságnak.

A gyárban használt legveszélyesebb anyagoknak a katód előállításához használt rákkeltő nehézfémeket, a nikkelt, kadmiumot és mangánt nevezte, melyek leginkább a „mixing” területén dolgozók egészségét veszélyeztették. A hibás légtechnika miatt azonban szerinte nem zárható ki, hogy ezek a porok a gyár bármely területére eljuthattak.

Állítása szerint a szennyezés látható volt, a leülepedett por fekete színe alapján, és állítása szerint a gyár épületének tetején is lerakódott az anód alapanyag. Azt is állítja, hogy nemcsak por, hanem folyékony oldószerek is kijuthattak a környezetbe, köztük a magzatkárosító NMP, ami a talajba és a talajvízbe kerülhetett.

A munkavédelmi felszerelésekkel kapcsolatban a férfi azt állította, hogy a gyár indulásakor nem voltak megfelelő egyéni védőeszközök. Különösen a legveszélyesebb, mixing területen volt súlyos a helyzet.

„Egyszerű orvosi orr-száj maszk volt biztosítva a munkavállalók részére, ami nem véd a rákkeltő porok belélegzés ellen”

– mondta. A megfelelő légzésvédő berendezések alkalmazását elmondása szerint csak jóval később írták elő.

A hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatban a férfi arról beszélt, hogy bár eleinte voltak rendszeres és eredményes vizsgálatok, főleg a katasztrófavédelemtől, egy idő után ezek megritkultak.

„Belső információink alapján egyszerűen megtiltották a hatóságoknak, hogy ellenőrzéseket végezzenek” – állította. Hozzátette, hogy a tűzvédelmi és katasztrófavédelmi hatóság ellenőrzéseit egy idő után leállították, és ha volt is olyan határozat, ami intézkedésre kötelezte a gyárat, azt egyszerűen figyelmen kívül hagyták.

A gyár belső működéséről szólva egyfajta kettősséget vázolt fel a koreai és a magyar vezetés között. Elmondása szerint a magyar menedzsment igyekezett betartatni a hazai előírásokat, de a koreai vezetés ellenállásába ütköztek. „Nagyon sokszor a koreai vezetés ellenállásába ütköztek, és azért nem tudtak ezek gyakorlatilag megvalósulni” – fogalmazott. Az egészségügyi ellátás ugyan kialakult egy külső szolgáltatón keresztül, de ők is a koreai vezetés ellenállásával szembesültek. A rákkeltő anyagok kimutatására szolgáló vér- és vizeletvizsgálatokat (BEM-vizsgálat) is csak 2018 környékén vezették be.

A férfi elmondása szerint különösen rossz helyzetben voltak a külsős cégek által foglalkoztatott dolgozók, például a takarítók és a hulladékfeldolgozók, szerinte az ő egészségükkel eleinte senki sem foglalkozott.

„Semmilyen védőeszköz, semmilyen munkaruházat nem volt számukra biztosítva, és a foglalkozás egészségügyi ellátásuk sem volt adott tulajdonképpen”

– mondta a takarítókról, hozzátéve, hogy ugyanez volt a helyzet a hulladékfeldolgozó területen is, ahol szintén nem volt megfelelő védőeszköz, munkakörnyezet és orvosi ellátás.

A volt dolgozó beszélt a gyárban használt, radioaktív sugárzással működő berendezésekről is, mint a röntgenek és vastagságmérők. Azt állította, volt olyan eset, amikor „engedély nélkül, illetve a hatóság hozzájárulása nélkül a berendezéseket áthelyezték más helyiségekbe, más területekre kerültek”.

A munkavállalók egészségügyi kockázatairól szólva kijelentette:

„Részben kijelenthető, hogy bizonyos mértékig mindenki ki volt téve valamilyen egészségkárosító kockázatnak”.

A dolgozók alapvetően tisztában voltak a felhasznált anyagok veszélyeivel, de arról valószínűleg nem volt tudomásuk, hogy a védelmi rendszerek, mint a légtechnika vagy a kapott védőeszközök, nem megfelelőek.

A nyilatkozó férfi szerint a gödi üzemben a magyarok aránya volt a legkevesebb a koreaiak, ukránok és más nemzetiségűek mellett. Információi szerint a Samsung dél-koreai központi gyárában betartották a helyi szabályokat. „Igazából a problémák a mgyarországi gyáregységre vonatkoznak” – vélte. Elmondása szerint a Dél-Koreából behozott gépek és berendezések sem mindig feleltek meg az európai és magyar előírásoknak, így előfordult, hogy egy tartálynak például nem volt magyarországi engedélye, amit utólag kellett beszerezni.

A gyárban történt balesetekről is beszélt.

„Voltak légtechnikai problémákból adódó ájulásos rosszullétek. És sajnos volt majdnem végzetes kimenetelű áramütéses baleset is az utóbbi években”

– sorolta. Elmondása szerint több robbanás és tűz is volt, például porleválasztó berendezéseknél, aminek oka a nem megfelelő kialakítás, működtetés vagy emberi mulasztás lehetett.

Egy különösen súlyos állítása szerint a tűzjelző berendezések érzékelőihez használt, halálos veszélyt jelentő izotópkapszulákat tudomása szerint „engedély nélkül hozták be az ország területére, és építették bele a berendezésekbe”.

Azt is állította, hogy a hatósági ellenőrzések előtt előfordultak „trükközések”, például alapanyagokat helyeztek át ideiglenesen máshová, hogy ne lépjék át a tárolási határértékeket.

Magyar Péter kérdésére, hogy miért működhetett így a gyár, a volt dolgozó azt válaszolta, hogy mindez csak úgy valósulhatott meg, ha nem volt rajtuk semmiféle kényszer.

„Gyakorlatilag szabadon végezhették a tevékenységüket, ellenőrzések, kontroll és tényleges szankcionálások nélkül. Ehhez viszont valamilyen külső politikai befolyásnak kellett lennie a háttérben”

– zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Orbán Viktornak üzent: Ne próbáljon aljas kampánycélból félelmet kelteni
A TISZA Párt elnöke szerint ha valódi veszélyről lenne szó, akkor a miniszterelnök már meghívta volna őt, mint a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjével, hogy közösen lépjenek fel a haza érdekében. Magyar Péter úgy véli, Orbán már nem kormányoz, hanem „a hazugságban süllyed egyre lejjebb”.


Magyar Péter, a TISZA párt vezetője péntek reggel a Facebookon szólította fel Orbán Viktort, hogy hagyjon fel a riogatással és a pánikkeltéssel, és ne próbáljon kampánycélból félelmet kelteni az emberekben. Szerinte ha nem egy előre megtervezett kampányfogásról, hanem valódi veszélyről lenne szó, akkor az általa „leköszönő miniszterelnöknek” nevezett Orbán Viktor már meghívta volna őt, mint a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét. Annak érdekében, hogy

„hogy tájékoztasson a helyzetről és hogy közösen lépjünk fel a haza védelme és biztonsága érdekében, főleg, ha szövetségesi segítségre van szükség.”

Magyar Péter felszólította Orbán Viktort, hogy ha valódi, fenyegető információja van, akkor ne a „propagandában üzengessen”, hanem forduljon a NATO-hoz, és kérje a szerződés 4. cikkelyének (védelmi tanácskozás) alkalmazását. Ahogy ezt tette például Lengyelország 2025 szeptemberében.

„Ez a cikkely azt teszi lehetővé, hogy egy tagállam az Észak-atlanti Tanács elé vigyen egy ügyet, ami a NATO első számú politikai döntéshozó testülete. Ezután egy konzultációt tartanak annak megállapítására, hogy egy tagország területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága veszélybe került-e.”

A TISZA elnöke szerint Orbán Viktor még 44 napig miniszterelnök, de „már nem kormányoz, hanem minden nap egyre lejjebb süllyed a hazugságban, uszításban és a honfitársai fenyegetésében”. Feltette a kérdést, elhiszi-e bárki, hogy az Oroszországgal négy éve háborúban álló, NATO-csatlakozásra törekvő Ukrajna a katonai szövetséget fenyegetné.

Posztja végén azt írta, 44 nap múlva „a magyarok lezárják az orbáni őrületet”, és a TISZA-kormány alatt újra rend, béke és biztonság lesz, a kormány pedig nem ijesztgeti majd a saját állampolgárait.

Orbán Viktor az elmúlt napokban a közösségi médiában és nyilatkozataiban a magyar energiainfrastruktúrát érő fenyegetésekre hivatkozva rendelt el fokozott biztonsági intézkedéseket. Azt állította, Ukrajna szándékosan zavarja Magyarország energiaellátását, amit Kijev tagad, az ellátási gondokat az orosz támadások okozta károkkal magyarázva.

A Barátság-vezeték január 27. óta áll, a magyar kormány pedig – Szlovákiával együtt – uniós szankciók és Ukrajnának szánt támogatási csomagok blokkolásával próbál nyomást gyakorolni Kijevre az olajáramlás helyreállítása érdekében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk