A 6 legmegtévesztőbb magyar elnevezés
A magyar nyelv tele van megtévesztő elnevezésekkel. Nem olyanokra gondolunk, mint a macskanyelv, hiszen a csoki esetében, ha véletlenül nem is tudjuk a név eredetét, azt első ránézésre el tudjuk könyvelni magunkban, hogy nem egy macskának a nyelvéről van szó. A bölömbikának sem fogja senki a szarvát keresni (másról nem is szólva). Nem ilyen egyértelmű a helyzet például a tengerimalacnál, amiről a felületes szemlélő tényleg azt hiheti, hogy valami egzotikus disznóféléről van szó - pedig nem.
Következzen néhány félrevezető elnevezés, amivel mindennap találkozunk.
1. Kígyót-békát kiáltó gyógyítók
A téves elnevezések egyik leggazdagabb tárháza az orvostudomány. A letűnt századokban kevés volt még a diplomás orvos. Bábák, borbélyok, vajákosok, hóhérok gyógyítottak, és miután nem tanultak latint, úgy nevezték el a betegségeket, ahogy a józan paraszti ész diktálta nekik. Ezekben az elnevezésekben pedig sok hiedelem, tévedés is közrejátszott. Ma már persze senkit nem tévesztenek meg ezek az elnevezések, mégis ide kívánkoznak történelmi érdekességként.
A diftériáról például sokáig úgy tartották, hogy a testbe bemászó állatok vagy betegségdémonok okozzák, ezért nevezték torokgyíknak. De hasonló megfontolás áll az orrpolip elnevezés mögött is,
illetve ebben a hiedelemben gyökeredzik a máig élő mondás: Ha sokat iszol, béka nő a hasadban!
2. Fütyül a rigó?
Fütyül, kivéve, ha sárga, vagy nádi. Persze fütyülni akkor is fütyül, csak épp nem rigó. Bár a sárgarigó is a verébalakúak rendjébe tartozik, azon belül viszont saját családja van, a sárgarigófélék. Érdekesség, hogy egy korábbi, mára elavultnak tekintett rendszertan a varjúfélék közé sorolta. A nádirigó pedig a nádiposzátafélék népes családját gazdagítja. Ugyanakkor, bár neve nem árulja el, de rigóféle a vörösbegy, a fülemüle és a rozsdafarkú is.
3. Itt a mancsom, nem disznóláb
Jó, azt már óvodában belénk verik, hogy a sün nem disznó, a teknős nem béka és az ebi nem hal. Nehéz szívvel azt is tudomásul vettük, hogy a koala sem mackó. Kevésbé nyilvánvaló viszont a vörös macskamedve avagy kis panda esete. Persze elég sokan tudják, vagyis tudni vélik, hogy semmi köze a pandához, ez az elnevezés téves. Ebben igazuk van, csakhogy a dolog fordítva áll: A panda ugyanis eredetileg a macskamedve neve volt. A szó feltehetően az óriáspandánál jóval kisebb termetű állat nepáli nevéből származik (punja, valószínűleg a nigalja punja, azaz „bambuszevő” kifejezésből). Az óriáspandát a zoológusok csak később ismerték meg, és mivel a két fajt közeli rokonnak tartották, az óriáspanda és kis panda névvel különböztették meg őket.
Egy másik közkedvelt, ám valójában téves állatelnevezés a dán dog. Elég sok vita övezi a nagy termetű eb eredetét. A leghevesebb vita a dán és német tenyésztők között áll fent. Angolul például Great Dane, vagyis „nagy dán” az eb neve. A hivatalos FCI elnevezés azonban Duetsche Dogge, vagyis német dog.
