Mátyás király nagy szerelmei
A királyokat a történelemkönyvek leírásai alapján sokan hajlamosak felmagasztosítani, afféle földöntúli figuráknak gondolni, holott bizonyos szempontból ők is ugyanolyan emberek voltak, mint bárki más. Bár házasságaik nagy részét politikai célból kötötték, ez még nem jelenti azt, hogy ne lehetettek volna szerelmesek, ne érhették volna őket sikerek és kudarcok a nőkkel kapcsolatban, vagy adott esetben ne léphettek volna gond nélkül félre.
Mátyásról a legrészletesebb leírások történetírójának, Galeotto Marziónak köszönhetően maradtak ránk - tudtuk meg sok egyéb érdekességgel együtt a Budapesti Történeti Múzeum rendhagyó tárlatvezetésén. Ezekből kiderül, hogy nem volt éppen adoniszi szépség: valószínűleg alig 170 centiméteres magasságához zömök testalkat és nagy orr társult. Bár a szemei szépek, tekintete pedig tiszta volt, összességében nem számított a kor férfiideáljának.
Talán ez is közrejátszott abban, hogy sok másik királlyal, például a híresen kicsapongó Luxemburgi Zsigmonddal szemben ő kifejezetten tisztességes életet élt. Soha nem csalta meg feleségét, és más szaftos pletykák sem igazán terjedtek róla az ilyesmire mindig felfigyelő udvari követek körében.
Mátyás első házassága olyan távol állt a romantikus jelzőtől, mint Makó Jeruzsálemtől. Alig múlt tíz éves, mikor eljegyezték a hasonló korú Cillei Erzsébettel, természetesen csakis politikai haszonszerzés reményében. A Hunyadiak és a Cilleiek között ugyanis régóta kibékíthetetlen ellenségeskedés húzódott, és a két család vezetői jobb ötlet híján így kívántak pontot tenni rivalizálásuk végére. Egybekelésükre végül négy évvel később, 1455-ben került sor, de a családfők nem örülhettek sokáig: Erzsébet pár hónap múlva váratlanul meghalt, a viszály pedig folytatódott.
Mátyás ezután röviddel az éppen uralkodó és a Hunyadiakban potenciális trónkövetelőt látó V. László fogságába került. Fogalma sem volt, milyen sorsot szán neki a király, de mivel testvérét, Lászlót nem sokkal azelőtt kivégeztette, túl sok jóra nem számíthatott.
László akkor is magával vitte őt, amikor Prágába utazott saját eljegyzésére, a dolgok viszont itt gyökeres fordulatot vettek: a király váratlanul meghalt. Utódja a kormányzó, Podjebrád György volt, aki egyenesen a tömlöcből hívatta magához Mátyást, és a lehető legjobb ajánlatot tette neki: őt teszi meg Magyarország uralkodójává, amennyiben elveszi lányát, Katalint.
Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) magyar király. Nevezik Corvin Mátyásnak, az igazságos Mátyás királynak, hivatalosan I. Mátyásnak, de a köznyelv egyszerűen mint Mátyás királyt emlegeti. Magyarországon 1458 és 1490 között uralkodott. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda is őrzi.
V. László halála után nagybátyja, Szilágyi Mihály és a Hunyadi-párt fegyveres erejének nyomására 1458. január 24-én királlyá választották, a legenda szerint a Duna jegén, ám ez így nem igaz. A jég abban játszott szerepet, hogy Szilágyi emberei átkelhettek a befagyott folyón. A választás a budai várban történt, ám egyúttal öt évre kormányzóvá tették Szilágyit.
Uralkodása idején előfordult, hogy jobbágysorból származó tehetséges embereket vett pártfogásába. Ilyen volt Bakócz Tamás későbbi bíboros, aki mindeddig az egyetlen, esélyes, magyar származású pápajelöltünk volt, vagy Dóczi Orbán, aki rövid ideig Bécs püspöke volt. Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központjává vált. A Corvináknak otthont adó, világhírű könyvtára mintegy 2000-2500 kötetet számlált, és a kódexek értéke meghaladta a darabonként 1000 aranyat.
Mátyás trónra kerülésekor a kincstár éves bevétele nem sokkal haladhatta meg a 110-120 ezer forintot. Harminckét éves uralkodása alatt Mátyásnak sikerült elérni, hogy ez a szám a sokszorosára emelkedjen.
1490. április 6-án Bécsben, váratlanul halt meg. Székesfehérvárott temették el. Bonfini beszámol arról, hogy az udvari pletykák szerint Mátyást megmérgezték, és ezzel Beatrixot gyanúsították. Orvosi kutatások ezt kétségbe vonják, a leírások ugyanis nem számolnak be mérgezésre utaló tünetekről – valószínűbb a szélhűdés.
Mátyásról halála után számos monda keletkezett. Ezeknek egy kis része valószínűleg megfelel a valóságnak, mint például a Mátyás király és Kinizsi Pál találkozásáról szóló monda. A többi azonban kitaláció. A mondák szerint Mátyás néha egyszerű ruhába öltözve járta végig az országot, hogy közelebbről megismerje a nép gondjait és orvosolja azokat, az önkényeskedő főurakat pedig megbüntesse.
A valóságban természetesen lehetetlen lett volna, hogy egy király csak úgy eltűnjön, főleg mivel Mátyás szeretett mindent személyesen intézni. Mátyást életében sem a nép, sem a főurak nem kedvelték. A nép azért, mert a sok háborúval együtt jártak a hatalmas adók is, a főurak pedig azért, mert Mátyás nem dinasztiából származott, hanem „csak” egy hozzájuk hasonló főúr gyermeke volt. Halála után azonban a nép sokszor visszasírta, ugyanis utóda, II. Ulászló nagyon gyenge kezű uralkodó volt, akinek uralma alatt a főurak szabadon garázdálkodhattak, mert nem volt aki megakadályozza törvénytelenségeiket. A főurak csak a Mohácsi csatát követő időszakban jöttek rá nagyságára, hiszen az országot soha nem látott gazdagságba vezette.
Forrás: Wikipédia
Mátyás rövid gondolkodás után igent mondott, így alig 17 éves korára megvalósult, amire évek óta tudatosan készült: király lett belőle. Sajnos ez a házasság is tragédiával végződött. Katalin nem sokkal az esküvő után teherbe esett, de a szülés során komplikációk léptek fel és két nap múlva mindketten meghaltak. Mátyás így másodjára is elvesztette feleségét, sőt, ami még fájóbb, potenciális örökösét is.
Ezt követően nem kevesebb, mint kilenc évig élt özvegyen, bár folyamatosan kutatott potenciális házastárs után. Erre az időszakra esik viszonya Edelpeck Borbálával, akit 1469-ben ismert meg egy sziléziai hadjárat során. A lány származása miatt a házasság itt szóba se jött, ennek ellenére évekig éltek együtt. Még egy gyerekük is született, Corvin János, akinek törvénytelen mivolta miatt nem sok esélye volt, hogy trónörökössé váljon – persze azért megpróbálta.
Corvin János
Mátyás életének legnagyobb szerelme vitán felül Aragóniai Ferdinánd lánya, Beatrix volt. 1476-ban házasodtak össze, a lány ekkor alig múlt 19 éves, és a leírások szerint nagyon is vonzó külsővel rendelkezett. Nem csoda, hogy a király első látásra beleszeretett, és gyakorlatilag társuralkodót csinált belőle.
Beatrix becsvágyát nagyon jól kielégítette ez a helyzet, így a végsőkig lojális volt férjéhez. Arról megoszlanak a vélemények, a szívével szerette-e őt, de az eszével mindenképpen. Házasságuk rendkívül kiegyensúlyozottan működött, amíg ki nem derült, hogy Beatrix meddő, így nem születhet gyereke. Az ekkorra már idősödő Mátyást ez különösen megviselte, mivel mindig is arra vágyott, hogy dinasztiát alapítson.
Innentől fogva egyre inkább az volt a célja, hogy Corvin Jánost hozza helyzetbe. Ehhez viszont Beatrixnak is volt egy-két szava, aki legszívesebben önmagát látta volna a trónon. A két utódjelölt között így állandóvá vált a vetélkedés. Mátyás állítólag még a halálos ágyán is próbálta kibékíteni őket, de nem járt sikerrel.
Ha érdekes volt, nyomj egy lájkot!
