hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Magyar származású királyné alakította át Skócia történetét

Szent István királyunk leszármazottja, Skóciai Szent Margit legendás életének nyomába eredtünk.

Link másolása

hirdetés

Skóciai Szent Margit 1047. június 10-én született Magyarországon, és 1093. november 16-án halt meg Skóciában. A magyar származású skót királynét a mai napig nagy tisztelet övezi hazájában, ahol III. Malcolm feleségeként komoly befolyása volt egész Skóciára. Elsősorban hitéleti munkája volt jelentős, ő ismertette meg Skóciával a római katolikus liturgián alapuló kereszténységet.

A királynét ma is sokan ismerik és tisztelők, érdeklődők, zarándokok keresik fel a Skóciai Szent Margit emlékhelyeket Dunfermline-ben is. Így tettünk mi is.sdr

A skót fővárostól rövid autóút vezet a városba, amely büszke arra, hogy ilyen történelmi személyiség élt valaha a falai között. A legendát, a sírhelyet, az apátságot és környékét folyamatosan gondozzák, ápolják napjainkban is.

Margit családja nehéz éveket élt meg. Apja, az angol Száműzött Eduárd Magyarországra menekült, és egyes adatok szerint Szent István lányát (más források szerint húgát), Ágotát vette feleségül. Ebből a frigyből született Margit a Reska (ma Mecseknádasd) nevű településen. Két testvére volt, Krisztina és Edgár.

A család 1057-ben tért vissza Angliába. Margit ekkor 12 éves volt, és a leírások szerint sudár, magas, szép lány volt. Ő is és testvérei is igen műveltek voltak, több nyelven beszéltek, írtak és olvastak például latinul is. Margit igen szépen hímzett is, arannyal készített kézimunkáit templomokban használták.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
Ma is kísért a ’85-ös karácsony magyar rémbabája
Bár Amerikában ölre mentek az emberek a káposztababákért, nálunk ma is post-Buci Baba tüneteket okoz a rettentő másolat.
Forrás: Tó-retró blog - szmo.hu
2021. december 28.


Link másolása

hirdetés
A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Nemrégiben azt tudakoltam a Tó-retró Facebook követőitől, hogy emlékeznek-e még Buci Babára, és milyen érzelmeket őriznek a kis műanyag „tüneménnyel” kapcsolatban. A feltörő nosztalgia eleinte rózsaszín ködbe vonta a profilt, ám hamar felszínre törtek a sötétebb emlékek is. Több retróbarátunk számolt be álmatlan, átsírt éjszakákról amikor ő maga vagy gyermeke először találkozott a Bucival, és e traumán csak a förmedvény eltávolítása segített. Az általam post-Buci Baba szindrómának elnevezett tünetek pedig meglepően sok embernél aktiválódtak újra a magyar „Annabelle” (aki nem ismerné az eredeti Annabelle-t, egy horrorfilm címszereplő babája) említésére. Vajon miért siklott így vakvágányra a szépreményű baba sorsa mire hazánkba ért?

„Buci Baba vigyázz rám...” így szólt 1985-ben az unalomig ismert TV reklám egyik sora, ám az akkori gyerekek jó része nem értett teljesen egyet ezzel a felszólítással. Ők inkább azt szerették volna, ha valaki más vigyáz rájuk, amíg a baba a közelben van. Pedig 1985-ben a Skála Coop szinte biztosra ment a hazai forgalmazás megindításával, mivel addigra az eredeti Cabbage Patch Kid (káposztaföldi vagy káposztafej kölyök) Amerikában minden idők egyik legnagyobb hisztériáját indította el. Ott 1983-ban került piacra a baba eredetije, és noha a konkurencia mozgó, bepisilő, kacagó babáihoz mérten szinte kőkorszakinak minősült, mégis volt két újítása, amik miatt révbe tudott érni.

A baba neve arra utal, hogy Amerikában (és még jó néhány országban) a csecsemőket nem a „gólya hozza”, hanem káposztaföldeken „teremnek” a káposztafejekben.

A baba gyártója (Coleco Industries) zseniális ötlettel „valódi csecsemőként” adta el a termékeit, hiszen a szokásos kellékek mellé születési anyakönyvi kivonat társult. Emellett egy évvel a vásárlás után a tulajdonos születésnapi köszöntést kapott, melyhez mellékelték az adoptációs levelet(!) így gyerek (vagy ne szépítsük, sok felnőtt is) teljesen szülőnek érezhette magát. A teljes illúzióhoz még kellett a másik ötlet is, miszerint nem készült két azonos baba. A káposztafej babákat számítógép tervezte, mely folyamatosan változtatta a szemet, a hajat, a ruhát, arcformát és egyebeket, így mindenkinek „saját” gyermeke lehetett a szántóföldről. Nem csoda, ha mindent elsöprő hisztéria alakult ki!

Egy 1984-es káposztafej eredeti csomagolásban. Hááát...

hirdetés

A tavaszi bevezetést követően 1983 és 1984 karácsonyán az emberek szó szerint verekedtek a babákért. Akadt olyan kisváros, ahol egész éjszaka a bolt előtt aludtak az emberek, majd a reggeli nyitáskor kitört a zavargás. Több ezer fáradt, dühödt vásárló rohamozta meg az áruházat, ahol végül már baseball ütővel(!) kellett védekeznie a tulajdonosnak. A végeredmény egy lerombolt bolt, egy törött láb és négy kórházi ápolás lett. A babák ekkor 20 dollárba kerültek a polcokon és 50 dollárba a fekete piacon, de volt olyan, aki ennél is többet költött.

Sokan karácsony előtt kifizették a 657 dolláros jegyet és átrepültek Angliába, ahol készlet már igen, de hisztéria még nem volt. Az érdeklődés és a siker akkora volt, hogy Sophia Loren filmcsillagot paparazzók lencsevégre kapták, amikor a kedvenc káposztafejével együtt jelent meg egy üzleti vacsorán.

Persze az „élelmes” üzletemberek Amerikában is rendre megjelennek a kiváló ötleteikkel, és a káposztababa nekik igazi aránybányát rejtett. Többen is jelentkeztek az Egyesült Államok különböző rendőrörsein, hogy csúnyán átejtették őket. Egy cég ugyanis 34 dollár 95 centért hirdette a Cabbage Patch-t, ami hiába volt duplája a baba bolti árának, karácsony előtt rengetegen lecsaptak rá. Az már csak a csomag kibontásakor derült ki, hogy egy valódi káposztafejet (az igazi zöldséget) kaptak, mely nagyjából fél dollárba került. Nyilvánvaló, hogy az előre elutalt vételárat soha nem kapták vissza. Ilyen előzmények után érkezett meg a káposztafej baba Magyarországra.

A naptár 1985-öt mutatott, amikor a Skála úgy döntött, hogy a magyar gyerekek számára is elhozza a kánaánt, és forgalmazni kezdi a káposztafejet Buci Baba néven. Bár korábban a KERMI-nél két külföldi (egy nyugat-német és egy osztrák) változat minősítését is kérték, végül a polcra egy hazai gyártmány került. Az ok prózai: a cég nem akart és valószínűleg nem is tudott volna márkában vagy schillingben fizetni a játékokért. A probléma pedig itt kezdődött.

A Buci Babát ugyanis számítógép helyett „Anonymus Lajos” kisiparos és önjelölt műanyagszobrász tervezhette egy mintababa alapján, és az eredmény egyszerre volt rémisztő és lesújtó.

Bár az eredeti káposztafejeket is csak hunyorítva, félhomályban és komoly jóindulattal lehetett cukinak vagy még inkább szépnek nevezni, a Buci lazán múlta alul ezt a szintet is. Ahogyan már említettem az amerikai babák fejformája, vonásai darabonként változtak, és a Buci a legrosszabbat próbálta másolni, ráadásul azt is kevés sikerrel.

Az eredetileg pamutból készült vidám hajfürtöket itthon egy, a lámpa fényében bizarrul csillogó műanyagszál váltotta fel, amitől Buci inkább hasonlított egy vérszomjas nagymamára, semmint ölelgetni való kisdedre.

A helyzeten az sem segített, hogy a baba úgy került 300 forintba, hogy az átlagbér még a 6 ezret sem érte el, miközben a káposzta párhuzamot a születési- és adoptálási bizonylattal együtt kihagyták a képből. Így maradt egy ijesztő, jellegtelen ipari katasztrófa, ami nem is futott be nagy karriert (csupán amikor a vásárokban filléres gagyiként éledt újra). Az sem segített, hogy a Skála az akkoriban ritkaságszámba menő méretű reklámkampánnyal támogatta Bucit. Az unalomig ismert TV reklám mellett még egy Év játéka díjat is kiötlöttek a népszerűsítésére.

A Buci-baba reklámja

Utóbbira azonban bármelyik gyártó jelentkezhetett (3 ezer forintos nevezési díj mellett). Nem nehéz kitalálni, hogy a Buci elvérzett a megmérettetésen és a 21(!) induló között a dobogóra sem fért fel. Az első díjat a Kuckó játszóház nevű házikóforma gyereksátor nyerte el, a Buci pedig a káposztababák szerencsétlen sorsú, kommunista unokatestvéreként a feledés homályába süppedt...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es és 80-as évekre és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta csoporthoz!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
Inota: Az elhagyatott, romos helyek vándorainak egyik kultikus helye
A bezárás után az erőmű megmozgatta a filmesek fantáziáját is, a Szárnyas fejvadász 2049 című film egyes jeleneteit itt forgatták.
Fotók: Salamon Zsolt - szmo.hu
2021. december 25.


Link másolása

hirdetés

„Az elhagyatott, romos helyek vándorainak egy kultikus hely Inota. Egykori becsületes nevén November 7. hőerőmű” – meséli a Szeretlek Magyarországnak a fotós.

„Beérve a területre követtük a szén útját - amennyire lehetett - a szénfelhordón keresztül a kazán felé, és végül a kéményeknél fejeztük be a túrát.

A szénpor illata az erőmű "szelleme" végig velünk volt

a közel 8 órásra sikeredett túra alatt. Szinte minden részét sikerült feltérképeznünk, lefotóznunk az erőműnek, de ide nem lehet elégszer visszamenni” – vallotta be a fárasztó, de izgalmas fotóskaland után.

A ma már üresen kongó hatalmas terek, a mindenre rátapadt szénpor, a rejtélyes gépezeteket őrző csarnokok, az elárvult munkaállomások egy régi korról mesélnek. Arról a valaha November 7. hőerőműre keresztelt, de leginkább Inotai hőerőműként ismert helyről, amely az 1950-es években Magyarország egyik legnagyobb ipari beruházása volt.

A bezárás után megmaradt hely megmozgatta a filmesek fantáziáját is, a Szárnyas fejvadász 2049 című film egyes jeleneteit itt forgatták.

A hőerőműben dolgozók ötven éven át termelték az áramot, de a kor ikonikus erőművét végül 2001-ben bezárták, leszerelték.

hirdetés

A létesítmény cseh közreműködéssel készült, az 1949-es ötlettől az 1951. november 7-i próbaüzemig. Ekkor kapta meg hivatalos nevét is, majd december 6-án került a hazai elektromos hálózatba először az itt termelt áram.

A hőerőmű fejlesztése nem állt meg, újabb kazánokat vontak be, míg végül a teljesítménye elérte a 120 MW-ot, melyet hét gőzkazán és hat turbógenerátor biztosított.

A működése azonban nem volt zökkenőmentes, gondok voltak a berendezésekkel, majd a közeli bánya nyújtotta szén mennyiségével is, ezért végül vasúton hordtak ide további fűtőanyagot. 1975-re egy gázturbinás csúcserőművet is építettek, ezzel már 164 MW-ra nőtt a teljesítménye az erőműnek.

A környezetszennyezés is egyre inkább előtérbe került, és az 1980-as években már komoly gondot jelentett. Működése közben egy nap alatt 120 tonna kén-dioxidot bocsátott ki a levegőbe. Bár próbálták modernizálni, de végül az erőműre már nem volt igény, 1999-ben a Magyar Villamos Művek közölte, hogy nem hosszabbítja meg az erőművel a szerződést.

Egy ideig még jóval kisebb terheléssel folyt a munka, de végül 2001. december 30-án leállt a termelés, a berendezéseket leszerelték és az épületek egy részét elbontották. A veszélyessé vált 105 méter magas kéményt 2011-ben felrobbantották.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
Megtalálták Newton 350 éve elveszettnek hitt jegyzetfüzetét
A kéziratban Newton többek között Isten tökéletes jövőbelátásának az emberi szabad akarattal való összeegyeztethetőségét vitatta meg.

Link másolása

hirdetés

Megtalálták Isaac Newton 350 éve elveszettnek hitt jegyzetfüzetét. A világhírű tudós kézirata a Cambridge-i Egyetemi Könyvtár gyűjteményébe került - írja a Cambridge Independent.

Mint kiderült, a kéziratot Newton korabeli barátja és munkatársa, John Wickins őrizte meg. Wickins a füzetbe jegyezte le Newton eszmefuttatásait, amikor szobatársak voltak az egyetemen.

A kéziratban 12 ezer szó angol, és 5 ezer szó latin nyelvű szöveg található. Ezzel ez a legterjedelmesebb Newton-gyűjtemény, amelyet az elmúlt fél évszázadban került napvilágra.

Newtont minden idők egyik legnagyobb matematikusaként és fizikusaként tartják számon, legnagyobb hatású elméletei közé tartoznak a mozgáselméletei, valamint az általa megalkotott gravitációs törvény.

Halála után ismertté váltak vallási-teológiai nézetei is, amelyekben szintén határozott álláspontot foglalt el. Közismert például, hogy tagadta a Szentháromságot, de a teológiai nézetei máig spekulációk és viták tárgya. A jegyzetfüzet latin nyelvű részében Newton Isten tökéletes jövőbelátásának az emberi szabad akarattal való összeegyeztethetőségét vitatta meg.

A füzet több, Newton által írt levelet is tartalmaz, amelyekből többek között kiderül, hogy az 1670-es években a tükrös távcsövek tökéletesítésén dolgoztak Wickinssel.

Dr. Jill Whitelock, a Cambridge-i Könyvtár munkatársa szerint a jegyzetfüzet remekül kiegészíti Newton eddig ismert munkáit, és jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük Newton személyét és írásait.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
Mit is jelentett pontosan az „olajszőkítés”?
Mit takart ez a kifejezés, miért volt akkora piac, mint a kábítószer és milyen út vezetett a legnagyobb maffiaüzletig?
Forrás: Tó-retró blog, címkép: Fortepan/UVATERV - szmo.hu
2022. január 21.


Link másolása

hirdetés
A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Az „olajszőkítés” ma is ismerősen cseng azoknak a fülében, akik a kilencvenes évek derekán legalább fél füllel hallgatták a híreket. Mára azonban – a maffiamanipulációk kivételével – a múlt homályába vész, hogy mit is takart pontosan e fogalom. Cikkünkben nem az olajmaffia ügyeit szeretnénk feleleveníteni, sokkal inkább a szőkítéshez vezető utat járjuk be képzeletben. Jöjjön hát egy háztartásitüzelőolaj-kisokos a Tó-retrótól.

Ha a szőkítéshez vezető legelső lépést keressük, akkor a kilencvenes évektől igen messze kell eltávolodnunk – egészen az ötvenes évek végéig.

Konkrétan 1958 nyarának a végén mutatta be a Mechanikai Művek az első nagy sorozatban gyártott, háztartási célokra szánt olajos fűtőeszközét, Mekalor-kályha néven (jó ideig a fűtőolajat mekalorolaj néven forgalmazták).

Mechanikai M?vek Mekalor kártyanaptár 1972.

A hatvanas évek elején az országban megnövekedett a gázolaj mennyisége (kitermelés növekedése, kedvező árú szovjet import). Így logikusnak tűnt a lakossági felhasználás növelésének támogatása.

hirdetés

Mivel akkoriban még igen kevés dízelautó volt magánkézben,

az olajkályhák elterjesztése került a fókuszba.

Az akkori állami olajtársaság, az ÁFOR 1966-ban törölte el az összes korlátozást a mekalorolajra, így onnantól bármilyen mennyiségben hozzáférhetővé vált bárki számára. A társaság emellett megszervezte az olaj házhozszállítását, és elérhetővé tette a mekalorolaj vásárlását azokon a benzinkutakon is, ahol gázolajat is lehetett vásárolni.

Három évvel később, amikor a kályhák már igen elterjedtek voltak,

a kormányzat szociális támogatásként 30 százalékkal csökkentette a háztartási tüzelőolaj (HTO) árát.

Ha ugyanezt gázolajként tankolta valaki ugyanabból a tartályból a kúton, akkor nem vehette igénybe a kedvezményt, vagyis harmadával többet kellet fizetnie. A rendelkezés hatására a HTO-felhasználás egy év alatt a tízszeresére, 500 ezer tonnára nőt, miközben benzinből és gázolajból csupán másfélszeres forgalmat regisztráltak. Ekkor 1500 helyen lehetett megvásárolni a tüzelőolajat, míg 1973-ra az átvételi pontok száma 3500-ra bővült, ami a csúcspontot jelentette. Nem sokkal később kezdődött a baj.

Tüzelőolaj lerakat 1971-ben. Fortepan/Péterffy István

Az MSZMP Központi Bizottsága 1975-ben a mezőgazdasági és ipari vállalatoknak, tsz-eknek kiadott egy rendelkezést, miszerint terveket kell készíteni az energiaköltségek lefaragására. A felhívásra több vállalat reagált úgy, hogy a munkagépeknél és járműveknél a gázolajról a jóval olcsóbb háztartási tüzelőolajra térnek át.

Mivel a kiírás nem az elfogyasztott energiahordozó mennyiségének, hanem csupán a költségeknek a csökkentését tűzte ki célul, a felettes szervek boldogan adták jóváhagyásukat a tervekhez. Ezzel a HTO visszavonhatatlanul egy polcra került a vele teljesen megegyező, ám jóval drágább gázolajjal. Mivel itthon ekkor még mindig elenyésző volt a magánkézben lévő dízelautók aránya, senki sem gondolt a közelgő események gazdasági súlyára. Pedig figyelmeztető jelek már ekkor is voltak.

A korabeli viszonyokat ismerők elsőre talán meglepődnek azon, hogy az akkori Európa egyik leggazdagabb országában, az NSZK-ban növekedett először ipari méretűre a gázolajcsalás művészete. A hetvenes évek közepén Nyugat-Németországban is olcsóbban lehetett HTO-t kapni, mint gázolajat, ám ott akkoriban már komoly dízelautó-populáció létezett. Nem csoda, hogy éppen

az NSZK-ban kezdték először az eredetileg teljesen azonos olajat festéssel és egy különleges, csak laborban kimutatható vegyülettel megkülönböztetni.

Ráadásul ekkortól a helyi rendőrség legendás szigorral ellenőrizte is, hogy nem jelölt olajjal működik-e a megállított autó. Akit rajtakaptak, annak akár a gépkocsiját is elkobozhatták. Vagy pedig – ha az elkövetőnek volt otthon olajkályhája – 5 év gázolajjal történő fűtésre kötelezhették. Hozzánk azonban elsősorban nem az ottani autósok, sokkal inkább a külföldi kamionosok „importálták” az olajcsalás műfaját.

A nyolcvanas évek elejétől ugyanis a gázolajat már három különböző áron lehetett elérni.

A kedvezményes – igaz színezett – háztartási tüzelőolaj 4 forintba, az üzemanyagként árult olaj 10, míg ugyanez külföldi rendszámú autóknak 20 forintba került.

Bár a kamionosok – elvben - csak valutával, a határon megváltott olajjegyre tankolhattak, a hazai kutasok megoldották ezt „okosba”. Hamis HTO-igénylésekkel hazai fuvarozók tartályautóiba csorgatták a „pirosolajat”. Ezután a kamionosokat a fuvarozóhoz irányították, aki egy biztonságos helyen kimérte a hivatalos gázolajnál jóval olcsóbb, de a HTO-nál drágább anyagot. A valutában folytatott ügylet hasznát a kutas és a fuvarozó egyszerűen zsebre tette.

A biznisz mértékét jól mutatja, hogy a Garázsipari Vállalat megbukott kútjainál több HTO fogyott el, mint amennyit az egész fővárosban összesen eltüzeltek(!).

A becslések szerint ekkor nagyjából 600 millió forint volt a csalás éves volumene országos szinten. Ám ez még csak gyenge előjátéka volt annak, ami később következett. Az igaz nagy dobás a magán olajimport megindulása volt, és innentől számíthatjuk a hazai olajmaffia létrejöttét is.

Erre a rendszerváltásig kellett válni, amikor az import kikerült az állami monopólium alól (és emellett az országban jelentősen megnőtt a magánforgalmú dízelautók aránya).

Ekkoriban úgy folyt az import, hogy a vámosok megvizsgálták a menetleveleket, és amennyiben a tartálykocsi vagy vagon tartalmát HTO-ként vámolták, úgy vörös színezőanyagot töltöttek a gázolajba.

Ekkor a HTO forgalmát olyan szinten leszabályozták, hogy csupán a lakás légköbmétere alapján számított mennyiséget lehetett megvásárolni, azt is csak jegy ellenében. A gázolajat is árusító kutakon pedig nem lehetett HTO-t tárolni. Valami új, még nagyobb ötlet kellett. Így született meg az olajszőkítés.

Az imént a határig jutottunk a képzeletbeli olajszállítmánnyal, mely innentől óriási vargabetűkkel jutott el a benzinkutakra.

A „pirosolajat” először eldugott tanyákra szállították, ahol kénsavval kimaratták a színezőanyagot. Ezután az immáron „tiszta” gázolajat az akkoriban reneszánszukat élő magánbenzinkutasoknak adták el kéz alatt, vagy egyszerűen tartálykocsiból mérték ki a kuncsaftoknak. Jobb esetben a maratás után a kénsavat és a festékből létrejött vegyületet eltávolították az értékesítés előtt, ám erre csak kevesen fordítottak energiát.

Az, hogy a visszamaradt anyagok tönkretették az autókat, vajmi keveset érdekelte a maffiózókat. Ekkoriban legendássá váltak az olyan kutak, melyeket nagyon messzire el kellett kerülni, ha az ember jót akart a négykerekűjének.

Az olajszőkítések csúcspontján olyan méreteket öltött a biznisz, hogy több autógyár fel akarta számolni hazai képviseleteit a rengeteg szőkített olaj okozta garanciális probléma miatt.

Volt olyan márkaszervíz, ahol egyetlen napon hat(!) autót jelentettek be javításra az említett okok miatt.

Emellett az ország a maffialeszámolások terepévé vált, hiszen akkora pénzek forogtak, melyeket legfeljebb kábítószerterjesztéssel lehetett volna megmozgatni (ez azonban már egy másik cikk témája lehet). Így egy igen pozitív szociális kedvezmény okozta az ország bűnügyi statisztikáinak legsötétebb időszakát, és követelt rengeteg anyagi, sőt, személyi áldozatot is. Ebben az esetben is igaznak bizonyult a mondás, hogy a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve...

A cikk az ADT Digitális Tudománytár segítségével készült.

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es, 80-as évekre, és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta-csoporthoz!

A kérdőív kitöltésével pedig segítheted a Tó-retró Balatonnal kapcsolatos kutatását, és ajándékot is nyerhetsz.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: