TUDOMÁNY
A Rovatból

Lehet, hogy nem is a Mount Everest a legmagasabb hegy a Földön?

Sok függ a mérés módszertanától, de akad két mindent összevetve 10 kilométernél is magasabb hegycsúcs a Földön.

Link másolása

Már gyerekkorában mindenki megtanulja, hogy a Mount Everest a Föld legmagasabb hegycsúcsa. Olyan alapvetés ez minden ember életében, mint hogy a kék bálna a legnagyobb ismert állat, ami valaha létezett. Éppen ezért lehet meglepő sokak számára, hogy létezhetnek olyan hegycsúcsok is bolygónkon, melyek magasabbak a Csomolungmánál. Minden csak a mérés módszertanától függ, írja a Live Science.

Mert a hegyek magasságát mérhetjük a tengerszinttől számítva, vagy a hegylábtól a csúcsig, netán a Föld középpontjától mért távolságot figyelembe véve is. Az egyes módszereknek köszönhetően más és más hegy lesz bolygónk legmagasabb pontja.

A Nepál és Kína határán található Mount Everest magasságát sokszor mérték az elmúlt időszakban. A legutóbbi mérés során kiderült, hogy a csúcs 86 centiméterrel magasabban van, mint eddig gondoltuk. Így az Everest hivatalos magassága 8848,86 méter lett a tengerszinttől számítva. A kérdés már csak az, hogy a legmagasabb csúcs esetében miért a "tengerszinttől számítjuk" a métereket.

A lapnak Martin Price elmondta: mivel a tengerszint a bolygó egyes részein eltérő magasságban van, ráadásul a klímaváltozás miatt folyamatosan változik, ezért egy meghatározott szabvány szerinti mértéket vesznek alapul a számításoknál. A skót földrajzprofesszor kiemelte, hogy ezt „a magasságot a Föld matematikailag meghatározott geoidjához viszonyítva mérik”.

Egészen más a helyzet, ha a talapzattól a csúcsig mérjük a hegyek magasságát. Ebben az esetben már egyáltalán nem a Himalájában kell keresni a bolygó legmagasabb pontját, de még csak nem is Ázsiában. Ebben az esetben egy inaktív hawaii vulkán lenne a csúcsok csúcsa. Bár a Mauna Kea tengerszint feletti magassága (4205 méter) kevesebb mint fele az Everestnek, de a hatalmas hegy jelentős része a tengerszint alatt helyezkedik el. Ezzel együtt pedig 211 méterrel már a 10 kilométert is meghaladja a pajzsvulkán teljes mérete.

Egy másik számítási módszer szerint azonban akad még ennél is tekintélyt parancsolóbb hegy a Földön. Ugyan a Chimborazo Ecuador legmagasabb csúcsának számít, de még a Dél-Amerikát átszelő Andokban is csak a 39. helyen áll a magassági rangsorban. Akkor hogyan lehet mégis ez a hegy a bolygó talán legmagasabb pontja? Úgy, hogy ha a hegycsúcsok távolságát a Föld középpontjától mérjük.

Bolygónk a forgásának köszönhetően nem tökéletesen gömb alakú, ezért az Egyenlítő mentén szélesebb. Mivel a hivatalosan 6267 méter magas Chimborazo csupán 1 fokkal délre helyezkedik el a képzeletbeli választóvonaltól, ezért ennél valójában jóval magasabb. Vagyis mindent összevetve 2168 métert ver az Everest teljes magasságára a Föld középpontjától számítva.

De mindez semmi a világegyetem eddig ismert legmagasabb hegycsúcsához képest. Az Olympus Mons a Mars 25 kilométer magasra becsült pajzsvulkánja, melynek alapja valamivel több mint 600 kilométer, ami nagyjából megegyezik a Los Angeles-San Francisco távolsággal, és 100 kilométerrel több, mint az Adriai-tenger partja Budapesttől számítva.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Geomágneses viharra figyelmeztetnek a szakértők, szombaton lesz a legintenzívebb
A csütörtöki napkitörés szele szombaton éri el a Földet. Ha még napkelte előtt ideér, akkor akár szabad szemmel is látható lesz a sarki fény.

Link másolása

A csütörtök reggeli X2.2-es intenzitású napkitörés az előzetes várakozásoknál hevesebb turbulenciákat okozhat majd a Föld mágneses terében. A NOAA űridőjárással foglalkozó osztálya, az SWPC friss előrejelzésében extrém, 8,33-as Kp indexet vár a szombat reggeli órákra – írja az idokep.hu.

G4-es erősségű geomágneses viharra adtak ki figyelmeztetést, amire legutóbb 2005-ben volt példa.

Hazánkból általában 5-6-os Kp index esetén hosszú expozíciós fényképezőgépekkel már látható a sarki fény, ennél magasabb érték esetén nem kizárt, hogy akár szabad szemmel is látható legyen a jelenség.

A legintenzívebb időszak szombaton reggel 8 és 11 óra között várható, de már az azt megelőző három órás időablakban is 7-es értéket várnak a szakemberek. A jelenség megfigyelésében így a korai napkelte lesz a legnagyobb akadály.

Ugyanis holnap Budapesten 5:12-kor kel a Nap, viszont körülbelül már másfél órával korábban világosodni kezd. Az égboltot ráadásul szórványos felhőzet is takarhatja.

Az ideális megfigyelőhely Amerikában lesz, de kis szerencsével már az éjjeli órákban látható lesz a jelenség hazánkból is.

A Nap péntek reggel újabb, X3.98-as kitörést produkált, így további turbulenciák várhatók a következő napokban a Föld mágneses terében.

A kitörésről látványos grafikát készített a HUXt napszél-modellje, amelyet itt lehet megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Látványos csillaghullás lesz vasárnap hajnalban
2046-ig nem lesz hasonló jelenség. A koránkelők csíphetik el a legszebb látványt.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében azt írja, hogy

idénre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló nem valószínű, hogy lesz 2046-ig.

A tájékoztatás szerint a leggazdagabb hullást a koránkelők csíphetik el, hajnal 3 és 4 óra között.

via MTI

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Videóban mutatta be a NASA, milyen lehet átmenni egy fekete lyukon
A szimulációban láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is. Az is kiderült, hogy inkább a szupermasszív fekete lyukba lenne jobb belezuhanni.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 08.


Link másolása

Szimulációt készített az amerikai űrhivatal arról, hogy milyen érzés lehet egyenesen egy fekete lyuk közepébe repülni.

Jeremy Schnittman, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának asztrofizikusának videója azt mutatja be, hogyan nézhet ki, ha valaki átrepül a fekete lyuk eseményhorizontján. Ez az a pont, ahonnan már nincs visszaút, ugyanis a gravitációs vonzás már túl erős ahhoz, hogy menekülni lehessen.

A szimuláció során láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is, amikor a fekete lyuk által beszippantott tárgy végtelen hosszúra nyúlik, végül pedig darabjaira hullik.

Schnittman azután döntött a videó elkészítése mellett, hogy rengetegen kérdezték arról, mi történhet a fekete lyukba repüléskor.

„Két különböző forgatókönyvet szimuláltam: az egyikben egy kamera - egy vakmerő űrhajós helyettesítője - épphogy csak elkerüli az eseményhorizontot, és visszacsapódik, a másikban azonban átlépi a határt, megpecsételve ezzel a sorsát”

– mondta a kutató.

A tudós kitért arra is, hogy ha már választani lehetne, akkor inkább a szuerpmasszív fekete lyukba lenne érdemes belezuhanni. Ugyan a túlélésre ebben sem lenne esély, de legalább gyorsabban bekövetkezne a vég.

A lenyűgöző szimulációt itt lehet megnézni:

via Unilad

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Rejtélyes föld alatti építményre találtak a gízai piramisok mellett régészek egy földradarral
A kutatók szerint – bár a radaradatok alapján nem lehet biztosat mondani – feltehetőleg egy sírkamrát rejt a piramisok mellett a föld mélye.

Link másolása

Egyiptomban, a gízai piramisok környékékén a régészek egy L alakú építmény jelenlétét mutatták ki földradarral – írja a Heritage Daily. A kutatók úgy hiszik, hogy a föld alatti építmény megközelítőleg két méter mélyen helyezkedik el, és valószínűleg homokkal van tele.

Az L alakú struktúra csupán egy bejárat lehet – gondolják a kutatók –, amely egy sokkal mélyebbre vezetítő építményhez vezethet. Ezt bizonyítja az is, hogy a kutatók által használt földradar a L alakú struktúra alatt 3,5-11 méter mélyen anomáliákat észlelt.

Ugyanakkor a mérési eredmények szerint nem lehet biztosat mondani, ám a régészek úgy hiszik, hogy a piramisok mellett fekvő föld alatti építmény meglehet, hogy egy mészkőből épült sírkamra lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: