hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

II. Lajos nem is fulladt a Csele-patakba?

Az 1526-os mohácsi vészhez köthető a mindössze húszéves királyunk titokzatos halála, amelyről a mai napig nem tudjuk biztosan, nem egy elfedett gyilkosság volt-e.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. február 01.

hirdetés

1526. augusztus 29-én a magyarok katasztrofális vereséget szenvedtek a törököktől. Szokás ezt a csatát a "mohácsi vésznek" is nevezni, és a történelemkönyvek közt van, amelyik azt írja: az itt elszenvedett bukás csaknem napjainkig meghatározza körülményeinket. A mohácsi vereség után kezdődött meg a törökök 160 éves uralma országunk felett, ám van a történetnek egy homályos része, ez pedig akkori uralkodónk, a húszéves II. Lajos király halála.

Mint ismeretes, a fiatal uralkodó holttestét a Csele-patakban találták meg, ám hogy pontosan hogy került oda - beleesett és megfulladt, vagy meggyilkolták és beledobták - , arról mind a mai napig megoszlanak a vélemények. A témát időről időre körüljárják a szakértők: még a király lovát és lovas felszerelését is vizsgálták annak reményében, hogy egyértelművé váljon, mi történt.

Azt, hogy a Csele-patakba belefulladhatott, az alapján is megerősítettnek vélik, hogy az ütközetet megelőző napokban kiadós esőzések voltak, aminek következtében a talaj erősen felázott, a Dunába torkolló kisebb patakok és vízmosások pedig megduzzadtak, megteltek vízzel.Lajos halála

Dorffmaister István: II. Lajos halála

Az alábbiakban sorra vesszük a király halála körüli feltételezéseket, a korabeliektől egészen a legfrissebb, 2015-ös szakmai kijelentésekig.

hirdetés

1. A királyt testőrei ölték meg

Magára hagyták a csatában.

II. Lajos kancellárja, Brodarics István a következőket írja Igaz történet a magyarok és Szulejmán török császár mohácsi ütközetéről című művében, amelyet a leghitelesebb forrásnak és általánosságban véve elfogadottnak nyilvánítottak a történészek:

"

…És ebben a percben a király nem látszott a mi sorunkban, vagy azért, mert előrement azokba a sorokba, amelyek, mint mondtuk, előtte voltak (mert annak előtte úgy határoztatott, hogy a király ne álljon ugyanazon a helyen), vagy mert elragadták a hadból azok, akikről mondtuk, hogy a háta mögött helyezkedtek el, hiszen mindkettő megtörténhetett. Akadnak, akik azt mondják, hogy saját oszlopának első soraiig előretörve egészen a legelsőkig nyomult, és ott hősiesen küzdött az ellenséggel, amit én sem megerősíteni, sem kereken cáfolni nem merészkedem. Azt az egyet biztosan tudom, hogy sorunkból és helyéről hiányzott akkor, amikor az ellenséges ágyúk dörögni kezdtek, és amikor a jobbszárnyon megkezdődött a futás. Másodjára észrevettük, hogy ugyanabból a sorból és csaknem ugyanazon percben, mint a király, hiányzott az esztergomi érsek és néhányan a király szomszédságából.…

Eszerint tehát amikor a királyt a kancellár szem elől tévesztette, az történhetett amiatt, mert előre nyomult, hogy az első sorokban küzdjön az ellenséggel - többen azt állítják, látták őt ezt tenni - , vagy amiatt, mert elragadták őt. Az előre nyomulás azért került a feltételezések közé, mert a tartalékban álló Lajos király a hadtörténészek szerint valóban kapott egy üzenetet elölről, hogy menjen az élre ő is az ellenséggel küzdeni. El is indult, addigra azonban a török tüzérség már odaért a magyarokhoz, így aztán, látva a veszett helyzetet, sokakkal együtt a király is sarkon fordult, hogy meneküljön.

Rontotta azonban az esélyeit, hogy a személyes védelmére kirendelt testőrző csapatot a csata elején ütközetbe vezényelték a király mellől. Mellette tehát mindössze 2-3 fő maradt. E momentum kapcsán tehát a király haláláért testőreit is sokan okolták, mondván: magára hagyták az uralkodót.

Azonban ez a vád a legkevésbé helytálló, mivel Lajos tisztában volt mindennel, és vigyázói az ő jóváhagyásával kerültek el mellőle.800px-Hans_Krell_001

2. Menekülés közben a Csele-patakba zuhant és megfulladt

Ez tehát a legtöbb törikönyvben szereplő végkifejlet, amelyet Horváth Mihály leírására alapoznak:

"

A király Atzél és Czettricz kamarások kíséretében futott el a csatából; de tőlük aztán elszakadt; és midőn a Cselye palakon átugrálni akart, lova a meredek partról hanyatt esett, s a szerencsétlen Lajos a mocsárba fuladt.

Azok feltételezései szerint, akik a menekülés gyorsaságára vagy arra próbálnak következtetni, hogy tudott-e nagyot ugratni a pataknál,

Lajos egy kb. 30 kilós vértben, a nem igazán galopp-pályára való alkatú fríz lova pedig ugyancsak páncélba burkolva, körülbelül 130–140 kilogrammot cipelve próbált menekülni.

Ami röviden összefoglalva: nagyon nehéz lehetett. Ez pedig esélyt ad arra, hogy a megáradt patakkal szemben alulmaradjon.mohacs

3. Szapolyai György gróf ölte meg

Szerémi György udvari káplán írása, a Levél Magyarország romlásáról, egy egészen más történetét mesél el. Mint írja:

amikor paptársaival a király holttestét nézte, három szúrást találtak, amiből megállapították, hogy cseh kardot döftek bele.

Ezután részletezi azt, amit egy magyar vitéztől hallani vélt. Eszerint a vereség után Lajos királyt a később királlyá választott Szapolyai János öccse, Szapolyai (más néven Szepesi) György főúr és gróf, Tomori Pál hadvezérrel együtt épen és egészségesen átvitte a Csele patakon. Amikor megérkeztek Báta mezőváros mellett egy faluba,

"

mondta Szepesi György: Király uram, nemde akarsz itt valami pihenőt tartani, leszállni a lóról, a vasból kivetkőzni, s hogy valami ennivalót készítsünk neked. Hogy a szegény király ezt hallotta, tetszett neki a tanács, hasonlóképpen a Cseribasa (Tomori Pál) is jóváhagyta. Mikor a király megtette, amit mondtak neki, Tomori Pál a király engedelmével elment szállására. Azután György a királlyal maradt.

S ekkor, hogy Szepesi/Szapolyai György egyedül maradt vele, állítólag ráförmedt, amiért elvesztette Magyarországot, és az ő jogaikat és az igazságos ítéletet Lőrincz herceg birtokára. Kihúzta cseh kardját és megszúrta több mint háromszor. A király pedig, mivel nem volt rajta védőöltözék, össze is esett.

Visszaérve a szállásról és meglátva, mi történt, Tomori Pál nekiesett Szapolyainak, és megölte. Szapolyainak pedig alhadnagya és csapata vonult a helyszínre, miután megtudták, hogy vezérük halott: ők pedig Tomorival végeztek. A vitéz beszámolója szerint ekkor nagyon sötét, péntekre virradó éjszaka volt.

"

És tüstént gyorsan Györgyöt és Pált egy sírba fektették a falusiak templomában. Lajos királyt ruhájából kivetkőztették, s így vitték a tóhoz. De nem bocsáták le a tóba, hanem a tó partján lenn ástak sírt szegénynek, s otthagyták.

Hasonlóképpen Wolfgangus Lazius bécsi humanista is a következőnek megválasztott királyt, Szapolyai Jánost okolta a király haláláért kéziratos történeti munkájában, állítva, hogy az ő elrendelésére történt az, és szerinte is az ő öccse, Szapolyai György fojtotta bele Lajost a mocsárba. Ugyanakkor megjegyezte: „ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem áll módunkban.”Lajos_II

4. A legfrissebb felfedezés: nem Lajos holttestét hozták el a helyszínről

A történet szerint II. Lajos holttestét Szapolyai János kerestette meg a Cselénél, és Székesfehérvárra vitette. 1526. november 10-én temették el a székesfehérvári bazilikában.

2015 tavaszán azonban nyilvánossá váltak olyan orvosszakértői vélemények, amelyek szerint a pataktól nem II. Lajos holttestét hozták el.

Dr. Nemes István arc-, állcsont- és szájsebész szakorvos, valamint dr. Tolvaj Balázs patológus, igazságügyi orvosszakértő a II. Lajos magyar király (1506-1526) holttestének megtalálása - Az 1926-ban írt igazságügyi orvosszakértői vélemény elemzése és újraértelmezésecímű tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy

a történettudományban és az iskolai tankönyvekben bevettnek számító verzió – II. Lajos fulladásos halála, megtalálásának és eltemetésének körülményei – a korabeli leírások és a négyszáz évvel később készült igazságügyi orvosszakértői vélemény összevetésével nem állja meg a helyét.

Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy II. Lajos úgy távozott el az élők sorából, ahogy Brodarics krónikája leírja, az azonban

"
szinte bizonyos, hogy Czettrich kamarás és Sárffy Ferenc győri várkapitány nem II. Lajos testét ásta ki a csatát követő hetedik héten, valamikor október 13. és 18. között, egy mocsár melletti friss sírdomb alól.

Ezt például azzal támasztják alá, hogy Czettrich beszámolója szerint a király teste valamiféle isteni csoda folytán még egyáltalán nem indult bomlásnak, szemben a többi testtel - mégis arról magyaráz utána, hogy a lábán lévő különös ismertetőjegyből és fogaiból állapították meg, hogy ő valóban II. Lajos. Ez utóbbiakból pedig az a következtetés adódik, hogy a megtalált férfi legfeljebb néhány nappal korábban veszthette életét, és nem II. Lajosról van szó – fejtik ki tanulmányukban az orvosszakértők. Kivéve, ha ismeretlen tettesek a csata után még több hétig életben lévő királyt októberben meggyilkolták, majd visszaszállították halálának feltételezett helyszínére. Ami akár lehetséges is.

Forrás:

wikipedia.org, lovasok.hu, Magyar Könyvszemle, nemzetikonyvtar.blog.hu, napitortenelmiforras.blog.hu, dunaszekcso.hu, index.hu, ma.hu

Ha érdekesnek találtad a cikket, oszd meg!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Szenzáció: bejelentették, hogy megtalálták az „elveszett aranyvárost” Egyiptomban

A felkelő Aton (napisten) nevet viselő város III. Amenhotep fáraó korába nyúlik vissza, de még Tutanhamon korában is használatban volt Luxorban. Az elveszett aranyváros feltárása a második legjelentősebb felfedezés Tutanhamon sírjának megtalálása óta.
MTI, fotó: Egyiptomi Idegenforgalmi Minisztérium - szmo.hu
2021. április 08.

hirdetés

Egy egyiptomi régészeti misszió bejelentette csütörtökön, hogy megtalálta a 3000 éves "elveszett aranyvárost", amelyet a homok temetett maga alá az ókori emlékekben gazdag Luxorban.

Sok külföldi expedíció kereste ezt a várost, de mind kudarcot vallottak - idézte fel Záhi Havvász tekintélyes egyiptomi régész, egykori régiségügyi miniszter.

A felkelő Aton (napisten) nevet viselő város III. Amenhotep fáraó korába nyúlik vissza, de még Tutanhamon korában is használatban volt

- olvasható az al-Ahram egyiptomi napilap angol nyelvű hírportálján.

Záhi Havvász szerint ez az Egyiptom területén valaha talált legnagyobb ókori város. A egyik legnagyobb egyiptomi uralkodó, az i.e. 1391-től 1353-ig trónon ülő III. Amenhotep, a 18. dinasztia kilencedik királya alapította. A várost, amely korának legnagyobb közigazgatási és ipari települése volt, III. Amenhotep nyolc éven át együtt irányította fiával, a legendás IV. Amenhoteppel, későbbi nevén Ehnatonnal.

A misszió 2020 szeptembere óta végzett ásatásokat. A munka eredményeként egy jó állapotban fennmaradt város került elő, csaknem komplett falakkal és hétköznapi használati tárgyakkal teli termekkel. Sikerült kiásni a város több utcáját, ezek mentén házakat, amelyeknek falai elérik a három métert - számolt be a felfedezésről Záhi Havvász.

hirdetés
Az elveszett aranyváros feltárása a második legjelentősebb felfedezés Tutanhamon sírjának megtalálása óta

- jelentette ki Betsy Brian, az amerikai Johns Hopkins Egyetem egyiptológia professzora.

Az amerikai tudós szerint a felfedezés segíthet fényt deríteni a történelem egyik legnagyobb rejtélyére, arra, hogy Ehnaton fáraó és felesége, Nofertiti miért döntött az Ahet-Atonba - a mai Amarnába -, az Ehnaton által 1346-ban alapított új fővárosba költözés mellett.

A várost III. Ramszesz Medinet Habu-i temploma és III. Amenhotep memnóni temploma között találták meg. Az ásatás során feltárták III. Amenhotep három királyi palotáját valamint a birodalom közigazgatási és ipari központját.

A város korát gyűrűk, szkarabeuszok, festett cserépedények és III. Amenhotep kartusát viselő agyagtéglák erősítik meg. Találtak borosedényeket lezáró agyagkupakokat is. A város déli részén találtak egy pékséget, egy főzésre és étel-előkészítésre szolgáló területet kemencékkel és cserép tárolóedényekkel.

"Méretei alapján azt mondhatjuk, hogy a konyha nagyon nagy számú munkást és alkalmazottat szolgált ki" - közölte Havvász.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
MÚLT

A leghisztérikusabb magyar boltnyitások – Adidas, McDonald's, Elektro World

Kígyózó sorok a Váci utcában hónapokig, sátorban alvás és pofoncsata Budaörsön. A „hisztériamarketing” a gyakorlatban.
Forrás: Tó-retró blog Címkép: Budapest V. a Régi posta utca Aranykéz utca - Váci utca közötti szakasza. 1988. Fortepan/Gábor Viktor - szmo.hu
2021. március 21.

hirdetés
A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

A magyar ember szeret vásárolni. Így volt ez már a rendszerváltás előtt is, noha akkoriban a mai „plázázás” még ismeretlen fogalomnak számított. Valójában az előző korszakban jobbára azt vettük meg a boltokban, amit egyáltalán kapni lehetett, és a vadászat sem az akciók, inkább a fellelhető készletek után folyt.

Mai szemmel szinte már elképzelhetetlen, hogy akkoriban nem az volt a kérdés, milyen kávéfőzőt vásárol valaki, hanem kap-e valamilyen kávéfőzőt.

Ráadásul a „milyen márkájú” felvetésnek sem volt túl sok értelme, hiszen A KÁVÉFŐZŐT gyártotta a Fém Tömegcikk ipari szövetkezettől a Tűzoltókészülékgyárig mindenki, akinek éppen volt rá kapacitása.

Adidas - Váci utca

A fiatalabb olvasók a fentiek alapján próbálják meg elképzelni, mekkora hír lehetett az Adidas bolt megnyitása Magyarországon. Ez a márka az előző rendszerben, és különösen a nyolcvanas években, a menőség fokmérője volt, és maga a nyugat ópiuma. A háromcsíkos pólókhoz, melegítőkhöz, cipőkhöz csak egy nyugati rokon, kamionos ismerős vagy dollárbolti kapcsolat révén lehetett hozzájutni, így az ilyen ruhadarabokat jobbára vallásos áhítat övezte.

Távolban a vágyott "háromcsíkos" pólók... Hónapokig ez a kép fogadta a Váci utcába látogatókat.

Ennek megfelelően elképesztő izgalom cirkulált a magyar emberek között a hírre, hogy tényleg ilyen bolt nyílik Budapesten. A hír az újságokban már egy évvel korábban felbukkant, és az újságírók – a biztos olvasottság reményében – szinte hetente jelentkeztek valamilyen újabb információmorzsával.

hirdetés
Azután elérkezett végre 1987. február 17-e, reggel tíz óra, amikor az ígéret földjének 300 négyzetmétere megnyílt a vásárlók előtt.

Igaz, legtöbbjüknek – a hideg ellenére – ez a nap inkább hajnali 4 körül vette kezdetét. A nyitásra a sor már a Felszabadulás (mai Ferenciek) térig ért. A roham még a gyakorlott magyar kereskedőket is meglepte, hiszen az első napon 400-an vásároltak a boltban, 1 millió forint értékben (a havi átlagkereset abban az évben 6900 forint körül alakult).

Már aznap be kellett vezetni, hogy egyszerre csak tízen mehetnek be a boltba, mert a nyitás után kezdett káoszba fulladni a dolog.

Ezt az intézkedést egyébként még közel három héttel(!) a nyitás után, március első felében is fenn kellett tartani. Ekkor még mindig 1 órás sorbanállás volt a jellemző a bolt előtt...

McDonald's - Régi posta utca

A magyar ember szeret enni. Különösen akkor, ha a vasfüggöny mögé megérkezik Amerika esszenciája, a McDonald’s!

Az a tapasztalatunk, hogy Magyarországon mások a fogyasztási szokások, mint másutt. Nálunk a fasírtos zsömle többet ér, mint a marhahúsból készült, s a magyar gyomornak szokatlan ízesítésű hamburger.

Ezt Sebestyén Miklós, a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátó főosztályának helyettes vezetője nyilatkozta 1983-ban arra a kérdésre, hogy nálunk miért nincs még McDonald's. Ő ekkor talán még nem is tudta, hogy 3 évvel később, 1986. novemberében megtörik a jég, és a Bábolnai Húsfeldolgozó Kombinát leszerződik az amerikai gyorsétteremlánccal. Elég beszédes, hogy a hazai – szovjetbarát – sajtó csupán egy parányi, MTI által kiadott hírrel számolt be a kapitalizmus eme fellegvárának megnyitásáról, 1988. április 29-én.

Budapest V. a Régi posta utca Aranykéz utca - Váci utca közötti szakasza. 1988. Fortepan/Chuckyeager tumblr

Az akkor megjelent képeken többnyire nem is látszanak a bolt előtt kígyózó sorok, pedig itt talán még az Adidas boltnál is tovább fennmaradt a hisztéria. Ez az étteremnyitás talán már előre jelezte az akkori rezsim végnapjait, melyet legyőzött az egyperces kiszolgálás, a 43 Ft-os Big Mac, a 25 Ft-ért mért hamburger és a 19 Ft-os szalmakrumpli.

Elektro World - Budaörs

A magyar ember pedig csak igazán a rendszerváltás után szeretett meg vásárolni. Különösen, amikor

az Electro World féláron ígérte a mikrót és a porszívót.

Erre az esetre valószínűleg már a fiatalabbak is emlékeznek, hiszen szinte napra pontosan 19 éve, 2002. február 20-án nyílt meg a lánc első boltja Budaörsön. Noha ekkor már a Media Markt évek óta az országban volt (1997-ben érkeztek), mi magyarok csak ekkor ismerkedtünk meg az agresszív ármarketing, és az általa kiváltott, elsöprő hisztéria képeivel. Mert ami akkor délelőtt történt, arra nincsen jobb szó, mint a tömeghisztéria.

Mintha feltámadt volna a Bécsből kanyargó, hűtőládákkal megrakott Trabant-karavánok szelleme a rendszerváltás előttről.

Az olcsón mért technológia igézetében sokan már előző este az áruház előtt aludtak, és reggel hétre az összes környékbeli parkoló megtelt. Ekkorra már többezres tömeg várakozott a nyitásra, meglepő rendben. Ez azonban csak a vihar előtti csend volt.

Népszabadság, 2002. február 21.

Nagyjából hét óra körül, egy későn érkező, de annál sietősebb vásárlójelölt úgy döntött, hogy kicselezi a sort, és a nyitást már a bejáratnál várja majd be, akciója azonban nem aratott osztatlan sikert. Az addigi rend felbomlott és a helyszínen lévő tíz rendőrnek komolyabb, harminc fős erősítést kellett hívnia.

Az M1-M7 közös szakaszán már 8 óra körül megállt a sor, így az autóval érkező leendő vásárlók már az autópályák leállósávjában hagyták gépkocsijaikat. Ekkor a boltnál már szinte lehetetlen volt féken tartani a 15 ezer feldühödött, kimerült embert.

A tömegben ekkor és a (45 percet csúszó) nyitás után is több tucat pofon csattant el, és olyan is volt, akit kis híján agyonnyomott a tömeg. Nem csoda, hogy az akciós termékekből felhalmozott készlet már dél előtt elfogyott. Hiába jelentették be ekkorra a konkurenciánál, hogy 99 forintért adják aznap a kávéfőzőket (ezt egyébként a sorban osztogatott szórólapon is hirdették), a tömegpszichózis erősebbnek bizonyult. Azon a délelőttön a fél ország újra ősemberré változott egy (az új lánc szempontjából) jól sikerült reklámkampány nyomán. Ki gondolta volna, hogy a hiánygazdaság eltűnése után 13 évvel ez még lehetséges lesz...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es és 80-as évekre és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta csoporthoz!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Magyar elhízástörténelem: Szent Margit anorexiás volt, Sissi falásrohamokkal küzdött

Mikszáth és Móricz pedig azért híztak el, mert pont melléjük épült a finomságoktól roskadozó Vásárcsarnok. Dr. Forgács Attila gasztropszichológussal annak jártunk utána, mitől váltunk Európa legkövérebb nemzetévé.
Tóth Noémi, fotók: Emil Rabending/Wikimedia Commons, Fortepan/Wikimedia Commons - szmo.hu
2021. március 31.

hirdetés

A magyarok sok területen az élen járnak, de sajnos az elhízásban is: a kontinensen az első, de világszinten is a negyedik helyet foglaljuk el a csúfos ranglétrán. Ennek okait kerestük Dr. Forgács Attila gasztropszichológussal, klinikai szakpszichológussal, Az evés lélektana című könyv szerzőjével, aki a hazai történelem legérdekesebb étkezési zavaros hírességeiről is mesélt.

Vajon miben gyökerezhet az a szomorú tény, hogy országunk bár földrajzilag kicsi, lakói egyre inkább kompenzálnak a saját növekvő terjedelmükkel? Milyen történelmi, gasztronómiai vagy szociális beidegződések vezethettek a népesség elhízásához?

A túlsúly több rétegben rakódott ránk. Először a 19. század második felében az áruszállítás fejlődése tette lehetővé a nagyvárosokban azt a korábban elképzelhetetlen árubőséget, amely feltétele a túlevésnek. Aztán a Horthy-korszakban 3 millió éhezőről olvashatunk.

A Rákosi-érában politikailag értelmezték a pocakot: „Vajon mit rejteget a padlásán, amitől ilyen szépen meghízott?” Aztán a Kádár-korszakot már gulyáskommunizmusnak is nevezték. Legalább volt mit enni.

A ’60-as években szép csendben egy sor változás történt, amely külön-külön is magyarázza a tömeges túlsúlyt. 1964-től vásárolhatott magánszemély autót, és vele együtt mozgásszegényebb életmódot. 1963-ra villamosították a legkisebb falut is. Mit vettek a háztartások? Televíziót és hűtőszekrényt. A hűtőt beállították az élettér közepébe, és vele együtt karnyújtásnyira került az étel, a tévé előtt múlatva a szabadidőt.

1968-ban a gazdasági nyitással megjelent Amerika íze, a kóla. 20 év múlva kétszer annyi cukros üdítőt fogyasztottunk, mint tejet. Aztán jött a rendszerváltás, a ledöntött Lenin-szobrok helyén gyorséttermek nyíltak, valamint a kertek alatt beszivárgott az elbizonytalanodás. Korábban büntethető volt, akinek nem volt munkája, míg '90 után tömegesen zártak be a munkahelyek, majd dőltek be a hitelek, és kerültek utcára az emberek. Ha nem is érintett ez mindenkit, de a fenyegetés mindenki feje felett ott lebegett.

hirdetés

Márpedig fajunk egyet nagyon megtanult az evolúcióban: a kríziseket éhínség követi, csak az éli túl, aki megevett mindent addig, amíg elérhető volt. A relatív bőségben eltöltött utóbbi 60 év nem volt elegendő, hogy felülírja az evolúció évmilliós tapasztalatait.

Mindenesetre mi magyarok rendesen feltöltöttük magunkat egy következő nagy globális krízisre. Engedtessék meg ennyi ironikus optimizmus: mi fogjuk túlélni. Mindent túlél a magyar!

Régen még nem voltak ismeretesek a testképzavarok, de a korabeli leírások alapján azért könnyen ráismerhetünk egy-egy kórképre. Milyen ismert magyar személyekről derült ki utólag, hogy valamilyen extrém étkezési problémával küzdöttek?

Margitszigetünk névadója, IV. Béla lánya olyan szent életet élt, hogy legyőzte a bestiális ösztönöket, nem paráználkodott, de nem is evett, majd 28 évesen meghalt. Ma anorexiásnak neveznék.

A magyarok kedvenc Sissi hercegnője pedig éjszakai falásrohamokkal küzdött, erre utal a gödöllői kastélyának szobájából a konyhába vezető, titkos lépcső is.

Emlékszem a Corvinuson tartott egyik előadására, amikor elmesélte Mikszáth Kálmánról és Móricz Zsigmondról, hogy az újonnan megépült Vásárcsarnok okozta a kikerekedésüket. Hogy is volt ez a história a falánk íróinkkal?

A kiegyezést követően jelentek meg a tokák, jelezve, hogy jobban élt a magyar a rövid békeidőben. Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond közös jellemzője nemcsak a túlsúly, hanem hogy mindketten az 1897-ben megnyitott fővámtéri Vásárcsarnok körül laktak. A folyamatos étel-ital illatoknak és látványoknak bizonyára nehezen tudott ellenállni az éhezéshez szokott lelkük.

A világ legismertebb nőalakja, a kb. 23 ezer éves Willendorfi Vénusz is árulkodik arról, hogy őseink korában nem a Palvin Barbi-féle típus számított szexszimbólumnak: a hangsúlyos idomok a jólétet és a termékenységet szimbolizálták. Manapság azonban, a fogyasztói társadalom korában már nem szükséges a tartalékolás, ezáltal megváltoztak az ideálok is. Magyarországon milyen tendenciák figyelhetőek meg ennek kapcsán?

A paleolit művészetnek kevés témája van, az ábrázolások főként az evés köré szerveződtek. A barlangrajzokon a prédaállatokat ábrázolták: az ősember a kor technikájának megfelelően posztolta, mi lesz a vacsorája. A másik visszatérő téma a kövér nőszobor. Több mint 200 olyan őskori szobrot találtak, mint a Willendorfi Vénusz. Téves lenne ebből arra következtetni, hogy az ősember kövér lett volna, hiszen a csontleletek éppen az ellenkezőjéről tanúskodnak. Ez inkább egy vágyteljesítő hazugság, mint amikor az árva gyermek azt állítja, hogy az ő anyukája a legszebb, pedig sosem látta. A kövér paleolit nőszobrok azt lódítják, hogy ilyen bőségben éltek, pedig a civilizációtörténetben visszatérő tapasztalat és fenyegetés volt az éhség, egészen a belátható ideig. Ezt törte meg a II. világháborút követő időszak, a fogyasztói társadalom, amelyben teljesen rendhagyó módon tartósan és tömegesen volt elérhető az élelembőség.

A willendorfi vágy itt él a mai emberben: „Csak egyszer jóllakni!” Erről tanúskodnak a régmúlt vágyálmait felidéző mesék terülj-terülj asztalkái, mindent őrlő malmai, mézeskalács házai, kolbászból font kerítései, és még valami, az elhízás gyorsuló terjedése: egyre többen, egyre inkább, és egyre fiatalabban híznak el.

Természetes a fogyásvágy egy elhízott társadalomban. 1200 magyar fogyókúra-hirdetést gyűjtöttem össze a rendszerváltást követően. Mind azt hirdeti, hogy képes lefogyasztani, csakhogy a mutatók éppen az ellenkezőjét jelzik. Szándékaink szerint szeretnénk fogyni, csak hát hízunk tovább. Valaki eszik bennünk! Ki ő? A willendorfi ősanyánk…


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Amikor Piros Aranyból több fogyott, mint fogkrémből – a kultikus, tubusos ételízesítők világa

Egyenszendvicsek feltűnően piros pöttyökkel vagy egymás mellé halmozott sonkatekercsek a büféasztal hidegtáljain – a hetvenes, nyolcvanas években a szendvicskészítés már-már sportággá nőtte ki magát
Geiger Bianka írása HYPEANDHYPER oldalon, Fotók: Sebestyén László - szmo.hu
2021. március 26.

hirdetés

A HYPEANDHYPER egy kelet- és közép-európai dizájn- és életmódmagazin, amely az innovációról, a városi életről és a kreatív ökoszisztémáról szól.

Céljuk, hogy összegyűjtsék és bemutassák azokat az egyedi történeteket, karaktereket, különleges tárgyakat és tájakat, amelyek a világ ezen részét alakítják.

Csatlakozz hozzájuk, legyél te is részese a közös jövők alakításának!

Az ikonikus tubusok túlélték a rendszerváltást és az ezredfordulót is, ma is ugyanolyanok, mint régen – a Büfé-sorozat második cikkében erről mesélünk!

Legtöbb olvasónk ha visszaemlékszik gyerekkorára és felsejlenek előtte a nyári vakációk, táborozások, családi kirándulások vibráló pillanatai, bizonyára hamar szájában érzi a retró szendvicsek ízét is. Persze mindenkinek más volt a kedvence (én például már az a generáció vagyok, amelynek tagjai zöldfűszeres vagy téliszalámis Medve sajtot is kaptak a zsemlébe), de

hirdetés
léteznek olyan, általános érvényű kombinációk, amelyek átíveltek téren és időn.

Volt honnan inspirálódni, ugyanis a hetvenes, nyolcvanas években a szendvicskészítés már-már sportággá nőtte ki magát: a kreatív maradékhasznosítás (és a költséghatékonyság) jegyében gyümölcsbefőtt, konzerv bab vagy kukorica, virsli és rántotta is a kenyérre került. A tízórai vagy uzsonna sokféleképp magasztossá válhatott – volt például, aki Vegetával kikevert tejföllel bolondította meg a pirítóst.

Ami ugyanakkor sok változatban közös, az a félig fűszerezést, félig dekorációt szolgáló ételízesítők használata, jellemzően tubusból.

A Piros Arany, a majonézes torma, a gulyáskrém vagy a pizzakrém a legtöbb család hűtőjének kötelező tartozéka volt – használtuk szendvicsekbe, főzéshez, elvittük a nyaralásra az apartmanházba, majd egyetemistaként a kollégiumba is, teret engedve a lehetőleg nulla forint ráfordítást igénylő konyhai kísérletezésnek.

Ezek népszerűsége több mint ötven éve töretlen: Piros Aranyból például a nyolcvanas évek egy szakaszában egy főre vetítve több fogyott, mint fogkrémből. Az ok nem meglepő. A magyar fűszer-szentháromság, a só, bors, paprika és a hazai konyha paprikában bővelkedő fogásainak szeretete miatt borítékolható volt a siker.

Pikáns módon azonban a Univer (akkori nevén Univer ÁFÉSZ) hetényegyházi savanyítóüzemében nem ez készült el először, 1965-ben, hanem a tormakrém. A vezetőség egy vegyészekből, élelmiszermérnökökből álló „újítóbrigádot” bízott meg azzal, hogy rukkoljon elő innovációval. Különböző krémek ugyanis ekkor is készültek házilag, ugyanakkor ezek sokszor nem voltak hosszan tartósíthatók vagy romlott a minőségük: a paprikakrém például jellemzően megbarnult. A brigád azonban megoldotta, hogy legyenek olyan ételízesítők, amelyek egész évben, szezontól függetlenül elérhetők, könnyedén tárolhatók és fogyaszthatók, valamint tartják az állapotukat.

Piros Arany

A ma már hungarikumnak számító Piros Arany sikere elsősorban ebben rejlett, valamint a tartósítási eljárásban – a krém a kezdetektől hideg tartósítással készül, amely a paprika színét megváltoztató hőkezelés nélkül megy végbe, egy többlépcsős daráló-csapoló-homogenizáló folyamat során. Ez az extra krémesség otthoni körülmények között nem előállítható, mert egy speciális kolloidmalom szükséges hozzá, valamint a termék mellett szól az is, hogy hazai alapanyagokból (az Univer saját fűszerpaprika-nemesítési programot indított 2010-ben – a szerk.), kézi és gépi munka összehangolásával készül. A receptúra bár átesett némi finomhangoláson, még mindig az ideális arányokat tartalmazza attól függően, hogy csípős vagy csemege változatot szeretnénk.

Ne feledjük a kiszerelést sem: a tubusos csomagolás már a hetvenes években nagyon népszerű volt, olyannyira, hogy több millió fogyott belőle és külön a cég részére gyártottak olyan alumíniumtárolót, aminek elég széles volt a szája a töltéshez, eltérve a kozmetikumokhoz és gyógyászati készítményekhez használt változatoktól. A tubus amellett, hogy praktikus, hiszen mindig csak annyit nyomunk ki belőle, amennyire szükség van, élelmiszerbiztonsági szempontból is meghatározó, mivel az oxigéntől elzárja a krémet, így az lassabban megy tönkre és más kórokozók sem szennyezik.

Gulyáskrém, majonézes torma, pizzakrém



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: