II. Lajos nem is fulladt a Csele-patakba?
1526. augusztus 29-én a magyarok katasztrofális vereséget szenvedtek a törököktől. Szokás ezt a csatát a "mohácsi vésznek" is nevezni, és a történelemkönyvek közt van, amelyik azt írja: az itt elszenvedett bukás csaknem napjainkig meghatározza körülményeinket. A mohácsi vereség után kezdődött meg a törökök 160 éves uralma országunk felett, ám van a történetnek egy homályos része, ez pedig akkori uralkodónk, a húszéves II. Lajos király halála.
Mint ismeretes, a fiatal uralkodó holttestét a Csele-patakban találták meg, ám hogy pontosan hogy került oda - beleesett és megfulladt, vagy meggyilkolták és beledobták - , arról mind a mai napig megoszlanak a vélemények. A témát időről időre körüljárják a szakértők: még a király lovát és lovas felszerelését is vizsgálták annak reményében, hogy egyértelművé váljon, mi történt.
Azt, hogy a Csele-patakba belefulladhatott, az alapján is megerősítettnek vélik, hogy az ütközetet megelőző napokban kiadós esőzések voltak, aminek következtében a talaj erősen felázott, a Dunába torkolló kisebb patakok és vízmosások pedig megduzzadtak, megteltek vízzel.
Dorffmaister István: II. Lajos halála
Az alábbiakban sorra vesszük a király halála körüli feltételezéseket, a korabeliektől egészen a legfrissebb, 2015-ös szakmai kijelentésekig.
1. A királyt testőrei ölték meg
Magára hagyták a csatában.
II. Lajos kancellárja, Brodarics István a következőket írja Igaz történet a magyarok és Szulejmán török császár mohácsi ütközetéről című művében, amelyet a leghitelesebb forrásnak és általánosságban véve elfogadottnak nyilvánítottak a történészek:
…És ebben a percben a király nem látszott a mi sorunkban, vagy azért, mert előrement azokba a sorokba, amelyek, mint mondtuk, előtte voltak (mert annak előtte úgy határoztatott, hogy a király ne álljon ugyanazon a helyen), vagy mert elragadták a hadból azok, akikről mondtuk, hogy a háta mögött helyezkedtek el, hiszen mindkettő megtörténhetett. Akadnak, akik azt mondják, hogy saját oszlopának első soraiig előretörve egészen a legelsőkig nyomult, és ott hősiesen küzdött az ellenséggel, amit én sem megerősíteni, sem kereken cáfolni nem merészkedem. Azt az egyet biztosan tudom, hogy sorunkból és helyéről hiányzott akkor, amikor az ellenséges ágyúk dörögni kezdtek, és amikor a jobbszárnyon megkezdődött a futás. Másodjára észrevettük, hogy ugyanabból a sorból és csaknem ugyanazon percben, mint a király, hiányzott az esztergomi érsek és néhányan a király szomszédságából.…
Eszerint tehát amikor a királyt a kancellár szem elől tévesztette, az történhetett amiatt, mert előre nyomult, hogy az első sorokban küzdjön az ellenséggel - többen azt állítják, látták őt ezt tenni - , vagy amiatt, mert elragadták őt. Az előre nyomulás azért került a feltételezések közé, mert a tartalékban álló Lajos király a hadtörténészek szerint valóban kapott egy üzenetet elölről, hogy menjen az élre ő is az ellenséggel küzdeni. El is indult, addigra azonban a török tüzérség már odaért a magyarokhoz, így aztán, látva a veszett helyzetet, sokakkal együtt a király is sarkon fordult, hogy meneküljön.
Rontotta azonban az esélyeit, hogy a személyes védelmére kirendelt testőrző csapatot a csata elején ütközetbe vezényelték a király mellől. Mellette tehát mindössze 2-3 fő maradt. E momentum kapcsán tehát a király haláláért testőreit is sokan okolták, mondván: magára hagyták az uralkodót.
Azonban ez a vád a legkevésbé helytálló, mivel Lajos tisztában volt mindennel, és vigyázói az ő jóváhagyásával kerültek el mellőle.
2. Menekülés közben a Csele-patakba zuhant és megfulladt
Ez tehát a legtöbb törikönyvben szereplő végkifejlet, amelyet Horváth Mihály leírására alapoznak:
A király Atzél és Czettricz kamarások kíséretében futott el a csatából; de tőlük aztán elszakadt; és midőn a Cselye palakon átugrálni akart, lova a meredek partról hanyatt esett, s a szerencsétlen Lajos a mocsárba fuladt.
Azok feltételezései szerint, akik a menekülés gyorsaságára vagy arra próbálnak következtetni, hogy tudott-e nagyot ugratni a pataknál,
Lajos egy kb. 30 kilós vértben, a nem igazán galopp-pályára való alkatú fríz lova pedig ugyancsak páncélba burkolva, körülbelül 130–140 kilogrammot cipelve próbált menekülni.
Ami röviden összefoglalva: nagyon nehéz lehetett. Ez pedig esélyt ad arra, hogy a megáradt patakkal szemben alulmaradjon.
3. Szapolyai György gróf ölte meg
Szerémi György udvari káplán írása, a Levél Magyarország romlásáról, egy egészen más történetét mesél el. Mint írja:
amikor paptársaival a király holttestét nézte, három szúrást találtak, amiből megállapították, hogy cseh kardot döftek bele.
Ezután részletezi azt, amit egy magyar vitéztől hallani vélt. Eszerint a vereség után Lajos királyt a később királlyá választott Szapolyai János öccse, Szapolyai (más néven Szepesi) György főúr és gróf, Tomori Pál hadvezérrel együtt épen és egészségesen átvitte a Csele patakon. Amikor megérkeztek Báta mezőváros mellett egy faluba,
mondta Szepesi György: Király uram, nemde akarsz itt valami pihenőt tartani, leszállni a lóról, a vasból kivetkőzni, s hogy valami ennivalót készítsünk neked. Hogy a szegény király ezt hallotta, tetszett neki a tanács, hasonlóképpen a Cseribasa (Tomori Pál) is jóváhagyta. Mikor a király megtette, amit mondtak neki, Tomori Pál a király engedelmével elment szállására. Azután György a királlyal maradt.
S ekkor, hogy Szepesi/Szapolyai György egyedül maradt vele, állítólag ráförmedt, amiért elvesztette Magyarországot, és az ő jogaikat és az igazságos ítéletet Lőrincz herceg birtokára. Kihúzta cseh kardját és megszúrta több mint háromszor. A király pedig, mivel nem volt rajta védőöltözék, össze is esett.
Visszaérve a szállásról és meglátva, mi történt, Tomori Pál nekiesett Szapolyainak, és megölte. Szapolyainak pedig alhadnagya és csapata vonult a helyszínre, miután megtudták, hogy vezérük halott: ők pedig Tomorival végeztek. A vitéz beszámolója szerint ekkor nagyon sötét, péntekre virradó éjszaka volt.
És tüstént gyorsan Györgyöt és Pált egy sírba fektették a falusiak templomában. Lajos királyt ruhájából kivetkőztették, s így vitték a tóhoz. De nem bocsáták le a tóba, hanem a tó partján lenn ástak sírt szegénynek, s otthagyták.
Hasonlóképpen Wolfgangus Lazius bécsi humanista is a következőnek megválasztott királyt, Szapolyai Jánost okolta a király haláláért kéziratos történeti munkájában, állítva, hogy az ő elrendelésére történt az, és szerinte is az ő öccse, Szapolyai György fojtotta bele Lajost a mocsárba. Ugyanakkor megjegyezte: „ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem áll módunkban.”
4. A legfrissebb felfedezés: nem Lajos holttestét hozták el a helyszínről
A történet szerint II. Lajos holttestét Szapolyai János kerestette meg a Cselénél, és Székesfehérvárra vitette. 1526. november 10-én temették el a székesfehérvári bazilikában.
2015 tavaszán azonban nyilvánossá váltak olyan orvosszakértői vélemények, amelyek szerint a pataktól nem II. Lajos holttestét hozták el.
Dr. Nemes István arc-, állcsont- és szájsebész szakorvos, valamint dr. Tolvaj Balázs patológus, igazságügyi orvosszakértő a II. Lajos magyar király (1506-1526) holttestének megtalálása - Az 1926-ban írt igazságügyi orvosszakértői vélemény elemzése és újraértelmezésecímű tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy
a történettudományban és az iskolai tankönyvekben bevettnek számító verzió – II. Lajos fulladásos halála, megtalálásának és eltemetésének körülményei – a korabeli leírások és a négyszáz évvel később készült igazságügyi orvosszakértői vélemény összevetésével nem állja meg a helyét.
Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy II. Lajos úgy távozott el az élők sorából, ahogy Brodarics krónikája leírja, az azonban
Ezt például azzal támasztják alá, hogy Czettrich beszámolója szerint a király teste valamiféle isteni csoda folytán még egyáltalán nem indult bomlásnak, szemben a többi testtel - mégis arról magyaráz utána, hogy a lábán lévő különös ismertetőjegyből és fogaiból állapították meg, hogy ő valóban II. Lajos. Ez utóbbiakból pedig az a következtetés adódik, hogy a megtalált férfi legfeljebb néhány nappal korábban veszthette életét, és nem II. Lajosról van szó – fejtik ki tanulmányukban az orvosszakértők. Kivéve, ha ismeretlen tettesek a csata után még több hétig életben lévő királyt októberben meggyilkolták, majd visszaszállították halálának feltételezett helyszínére. Ami akár lehetséges is.
Forrás:
wikipedia.org, lovasok.hu, Magyar Könyvszemle, nemzetikonyvtar.blog.hu, napitortenelmiforras.blog.hu, dunaszekcso.hu, index.hu, ma.hu
Ha érdekesnek találtad a cikket, oszd meg!
