KULT
A Rovatból

Herendi Gábor: Látványos, közönségbarát filmet szerettünk volna csinálni

A Kincsem rendezőjével a film költségvetéséről, Nagy Ervin nyilatkozatairól és arról beszélgettünk, miért énekelnek Fluor Tomit egy 19. századi romantikus kalandfilmben.

Link másolása

Március 16-án csütörtökön mutatják be a mozik Herendi Gábor legújabb filmjét, a Kincsemet.

A rendezővel többek között a film rekordköltségvetéséről, a valódi Kincsem-történetről, és arról beszélgettünk, hogy miért énekelnek Fluor Tomit egy 19. századi romantikus kalandfilmben.

- Kilenc éve, a Valami Amerika folytatása óta nem jelentkezett új mozifilmmel. A Kincsem volt az első filmterve a Filmalap felállása óta, vagy volt más próbálkozása is?

- Próbálkozásom volt. Volt egy filmtervem Tízparancsolat címen, amit nagyon szerettem, és sokáig fejlesztettem. Ez gyakorlatilag az utolsó stádiumban, a gyártási pályázaton bukott el a Filmalapnál. Nem szerették eléggé. Ez egy fiatalokról szóló coming-of-age dráma lett volna. De még mindig nem adtam fel, mert egy nagyon jó forgatókönyvnek tartom a mai napig. Biztos, hogy a jövőben még meg fogok vele próbálkozni.

- A Kincsem forgatókönyvét Hegedűs Bálinttal közösen írta. Kié volt az ötlet? Hogyan merült fel egyáltalán, hogy film készüljön Kincsem történetéből?

- Még 2009-ben kezdődött el a forgatókönyv fejlesztése. Lajos Tamás és Mink Tamás voltak a producerek, ők kérték fel Hegedűs Bálintot arra, hogy írja meg a forgatókönyvet, és ők pályáztak a Filmalapnál is. Érdekesség, hogy ekkor két Kincsem-sztorit is fejlesztettek a Filmalapnál, a másik Bereményi Gézáé volt. Aztán a döntőbizottság választása Bálint könyvére esett.

Engem Lajos Tamásék kértek fel, amikor már a Filmalap is jelezte, hogy jó lenne egy rendezőt is bevonni a fejlesztésbe. Megkérdeztek, hogy lenne-e kedvem hozzá, én pedig elolvastam a forgatókönyvet, és mivel már akkor is nagyon jónak tartottam, igent mondtam rá. Innentől forgatókönyvíróként is részt vettem a fejlesztésben, és azt hiszem, nagyon sok dolgot hozzá tudtam tenni, legalábbis ami a film stílusát illeti. A kezdetektől szorgalmaztam például, hogy bátran legyen humora a filmnek, illetve hogy Blaskovich Ernőt ne féljünk részeges csavargóként bemutatni a film elején, mert neki megvolt az oka rá, hogy így éljen.

- Előtte a vígjátéki hangnem teljesen hiányzott a filmből?

- Már annyi változata volt a forgatókönyvnek, hogy nem is emlékszem pontosan, mi az, amit én tettem hozzá, és mi az, amit Bálint. (nevet) De azt tudom, hogy Bálint borzasztóan vevő volt az ötleteimre, és nagyon jól tudtunk együtt dolgozni.Kincsem_2015 foto_szabo adrienn (148)

- Mi volt az, ami megfogta ebben a történetben?

- Bevallom, először szkeptikus voltam. Nem tudtam sokat Kincsemről, csak annyit, amennyit az átlagember is: hogy a világ legsikeresebb versenylova volt, aki minden versenyt megnyert, amin csak elindult.

"
Nem tudtam, mi lehet fordulatos és érdekes ebben a történetben. Bálint viszont nagyon jól tudta. Az ő valós szereplőket és valós történelmi hátteret felhasználó története fogott meg.kincsem01

- A filmbeli bosszútörténet teljesen fikciós. A történet egyik leginkább mesébe illőbb eleme, Csalogány, a macska és Kincsem barátsága azonban valódi.

- Igen, Bálinttal már korábban beszéltük, hogy biztosan fel fogják róni nekünk, hogyan tudtunk ilyen Walt Disney-s vonalat vinni a történetbe a macska-ló barátsággal. (nevet) Pedig ez az egyetlen eleme a történetnek, ami valóban igaz. Volt egy macska, akivel Kincsem olyan kivételes barátságot kötött, hogy nem is volt hajlandó futni, ha nem volt ott a közelében.

- A filmben rengeteg anakronisztikus poént és kikacsintást rejtettek el. Nem féltek tőle, hogy ezeket ledobja magáról a film?

- A bátraké a szerencse! (nevet) Nem tudtam másra támaszkodni, csak a saját ízlésemre, de nagyon átgondoltam minden egyes viccet, hogy mi az, ami még belefér, és mi az, ami már nem. Volt, amit kidobtam, mert azt gondoltam, már túlzás lenne. Próbáltam feszegetni a határokat, de az elsődleges szempont mindig az volt, hogy ne zökkentsük ki a nézőket a történetből. Azt gondolom, hogy ami benne maradt a filmben, az mind ízléses, és ad egyfajta nézőbarát frissességet a filmnek.

- Olvastam olyan beszámolót az interneten, ami éppen ezt rótta fel a filmnek.

- Olyat nem fogunk tudni csinálni, ami mindenkinek tetszik. Biztos, hogy lesznek olyanok, akiket ez sért, de szerintünk ez még belefér.

- Mi a helyzet azzal a jelenettel, amelyikben Petrik Andrea a Mizut dúdolja Fluor Tomitól? Rögtönzött pillanat volt?

- Annak a jelenetnek a forgatásakor csak az volt a fejemben, hogy a szereplő hogyan viselkedne ebben a szituációban. Az, hogy éppen ezt a dalt énekelje, valóban rögtönzött ötlet volt.

"
Azért jutott eszünkbe, mert a dal szövege nagyon jól passzolt a filmen látott szituációhoz. A jelenetben Andrea egy ráerőltetett lánykérés előtt áll, a Mizu szövege pedig tök jól ironizálta ezt a helyzetet.

Persze a „LEGO” szót lecsippentettük a végéről. Valószínűleg ez a poén fogja a leginkább meghökkenteni az embereket, de én még mindig azt gondolom, hogy ez még egy bizonyos határon belül van.

A kérdéses jelenetet a werfilmben is megnézhetitek:

- Felmerült a fejlesztés során, hogy a Kincsemből „nemzeti film” legyen?

- Nem kifejezetten, de több dolog adott volt. Kincsem a nemzeti büszkeségünk. A kor, a kiegyezés utáni Osztrák-Magyar Monarchia pedig békeidő volt, de meghatározóak voltak a nemzeti függetlenségi törekvések. Adta magát, hogy egy ilyen történelmi háttérrel politikai áthallása is lesz a bosszútörténetnek, amelyben a császárságot megtestesítő von Oettingen család versenylovát kell legyőznie a magyar lónak.

- A sajtó hónapok óta azt hangsúlyozza, hogy csaknem 3 milliárd forintos költségvetésével a Kincsemnek nem csak önálló filmként kell megállnia a helyét, hanem azt is bizonyítania kell, hogy érdemes lehet ennyi pénzt fektetni egy magyar filmbe. Éreztette ezt önökkel a Filmalap?

- A Filmalap semmit nem éreztetett velünk. Egyszerűen szerették ezt a történetet. Ők csak abból tudnak dolgozni, amivel az írók pályáznak náluk. A Kincsem forgatókönyvét nem ők kérték, csak megtetszett nekik. De ezen felül teljesen szabad kezet adtak nekünk, semmilyen nyomást nem gyakoroltak ránk.

"
Egyedül arra volt igény, hogy egy látványos, közönségbarát film legyen a végeredmény. Én bízom benne, hogy ez sikerült.Kincsem_2015 foto_szabo adrienn (258)

- Ha már a Filmalap: milyen élmény volt velük dolgozni?

- Nekem abszolút jó tapasztalat volt az egész. A rendszer nagyon szigorú, de nagyon átlátható. Tökéletesen kidolgozott a workflow, és sohasem akadtunk el azért, mert nem volt pénz. Ez már önmagában Vajna rendszere mellett szól, ahogyan az is, hogy teljes tiszteletben tartják a művészi szabadságot.

"
A Filmalap felállásakor sokan „megijedtek” az új rendszertől, illetve Vajna személyétől, de azt hiszem, most már bebizonyosodott, hogy ez egy működő struktúra, és felesleges volt az aggodalom.

- Mi a véleménye azokról a javaslatokról, amelyek szerint a magyar filmeknek jegyártámogatást kellene kapniuk, hogy versenyre kelhessenek a hollywoodi filmekkel?

- Nagyon egyetértenék vele, mert a mozijegyár is komolyan hozzájárult az utóbbi évek nézőszám-csökkenéséhez. Nagyon díjaznám, ha a magyar filmeket egy kicsit előnyben részesítenék az amerikaiakkal szemben. Franciaországban például minden mozinak törvényileg kötelező legalább egy hazai filmet vetítenie. Már ez hatalmas segítség lenne nálunk.

- Igaz, hogy ez az első filmalapos film, ami a marketing-költségvetésre is kapott támogatást?

- Igen, ez egy új rendszere a Filmalapnak, most már marketingköltségre is lehet pályázni. Egyébként teljesen véletlen, hogy a mi filmünk volt az első, amelyik „állatorvosi lóként” végigment ezen az úton. De nagyon fontos a kezdeményezés.

- Milyen érzés volt ilyen nagyszabású filmet forgatni a vígjátékai után?

- Új terep volt, de igazából nem sok mindenben volt más. Én a vígjátékaimnál is szeretem a maximumot kihozni a filmből, és ez itt sem volt másként. A felkészítő szakasz jóval hosszabb és nehezebb volt a megszokottnál, de a forgatás már problémák nélkül zajlott. A terv szerinti 75 napos forgatást is gond nélkül teljesítettük, semmiféle csúszásunk nem volt, pedig az állatok nagyon megnehezítették a munkát, iszonyúan nehéz velük tervezni. Messze a lovas jelenetek voltak a legnehezebbek. A telivér versenylovak ugyanis eléggé őrültek. Rengeteget forgattunk, hogy összejöjjenek a jelenetek.kincsem02

- Nagyságrendileg hány lóval dolgoztak?

- Mivel egy versenyló maximum kettőt tud futni egy nap alatt, és nekünk 12 órás munkarendünk volt, gyakran hatszor is le kellett cserélni a lovakat. Azt hiszem, közel 100 ló is megfordult a forgatáson.

- A színészek is azt nyilatkozták, hogy nagyon rástresszeltek a szerepre, miután a média elkezdett cikkezni arról, mennyibe is kerül majd a film. Érezhető volt ez a forgatáson?

- Nem igazán, ezt megtartották maguknak. Egy forgatáson mindig csak az első néhány nap a nehéz, most sem volt ez másként. Az első két-három napon túllendülve szerintem mindenki érezte, hogy ebből valami nagyszerű is kisülhet, ez pedig mindannyiunkat lelkessé tett. A vásznon is az látszik, hogy a színészek nagyon jól érezték magukat a szerepben.Kincsem_2015_ Herendi_ foto_szabo adrienn (11)

- Ha jól tudom, a közel 3 milliárd forintos költségvetéssel valójában esély sincs rá, hogy akár a gyártási költségét visszahozná a film. Mit gondol, mivel lehet akkor meggyőzni egy magyar nézőt arról, hogy érdemes ennyi pénzt fektetni egy hazai filmbe?

- Azt hiszem, ha a film jó, senki nem fog panaszkodni, mert nem érzik kidobott pénznek a ráfordított támogatást. Én azt gondolom, hogy a kis országoknak csak úgy lehet filmművészete, ha a mindenkori kormányzat akarja, hogy legyen. Ha ennyire kicsi a piac, csak közpénzből készülhetnek filmek. A magyar film szerintem mindig is nívós volt, nem véletlenül döntött úgy minden kormányzat, hogy kell a magyar film. Csak remélni tudjuk, hogy a Kincsemet látva senki nem fogja azt érezni, hogy kár volt ráfordítani ezt az összeget.

- Van olyan nézőszám, aminek már határozottan örülnének?

- Van, de ezt most nem szeretném elárulni. (nevet)

- Milyenek voltak a reakciók az első vetítések után?

- Nagyon jók. A sajtóvetítésen megtapsolták, ami nagyon ritkának számít, velem nem is fordult még elő hasonló. Ezen kívül csak egy stábvetítésünk volt, ami nyilván nem annyira mérvadó, de ott is imádták.

- Elégedett a végeredménnyel?

- Igen.

"
Ritkán tudom így kijelenteni, de én ilyen filmet szerettem volna csinálni.

Az elejétől a végéig szerettem, és remélem, hogy a közönségét is megtalálja a film.kincsem13

- Nagy Ervinnek nagyjából egy héttel ezelőtt volt egy nagy port kavart nyilatkozata. Mit gondol, hatni fog ez a film megítélésére?

- (nevet) Az a baj, hogy a média nagyon felfújta ezt a dolgot. Annyi történt, hogy nem értettünk egyet Andy Vajnával a főszereplő személyét illetően. Ez egy belső vita volt, amiből több száz volt ezen kívül. Ervin kissé szangvinikus ember, ezért reagált így. Egyébként nem volt komoly a vita, a döntőbizottság nagyon hamar arra jutott, hogy a rendező felelőssége a főszereplő kiválasztása.

- Még ki sem jött a Kincsem, de az interneten már a Valami Amerika 3-ról hallani.

- Még nincs fent a honlapon, de éppen tegnap döntött úgy a bizottság, hogy megkapja a gyártási támogatást a film. Úgy néz ki, hogy már nyáron, júliusban elkezdhetjük a forgatást. Nagyon örülök, mert olyan forgatókönyv született, ami biztosan nem hoz szégyent az előző két részre.

A filmről írt kritikánkat ITT tudod elolvasni!

Képek: Fórum Hungary

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.


Link másolása
KÖVESS MINKET: