Még mindig „alapvető nézeteltérés van” Grönland ügyében Amerika és Dánia között – mondta a dán külügyminiszter a háromoldalú találkozó után
Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter szerdán a Fehér Házban tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. A megbeszélésen a grönlandi kormány képviselője, Vivian Motzfeldt is részt vett. A találkozó után a dán külügyminiszter elismerte, hogy bár a párbeszéd konstruktív volt, az alapvető ellentétek megmaradtak.
– mondta Rasmussen.
A BBC beszámolója szerint a felek megállapodtak egy magas szintű munkacsoport létrehozásáról, hogy közös megoldást keressenek, de a dán és a grönlandi fél egyértelmű vörös vonalakat húzott.
Vivian Motzfeldt grönlandi külügyminiszter leszögezte:
Rasmussen hangsúlyozta, hogy Grönland amerikai fennhatóság alá kerülése „egyáltalán nem szükséges”, és a sziget Dánián keresztül a NATO tagja, így a kollektív védelmet biztosító 5. cikk hatálya alá tartozik.
Donald Trump amerikai elnök a tárgyalás után kitérő választ adott arra, hogy tiszteletben tartja-e Grönland álláspontját.
– fogalmazott, majd megismételte, hogy az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból van szüksége a szigetre.
Trump szerint a probléma az, hogy „Dánia semmit sem tehet az ellen, ha Oroszország vagy Kína el akarja foglalni Grönlandot”. Az elnök hozzátette: „Nem bízhatok benne, hogy Dánia képes lesz megvédeni magát”.
A washingtoni tárgyalással egy időben Dánia bejelentette, hogy növeli katonai jelenlétét Grönlandon. A művelethez Svédország, Németország, Norvégia és Franciaország is katonákat küld. A grönlandi kormány szerdai közleménye szerint a geopolitikai feszültségek miatt döntöttek a lépés mellett. „A mai naptól kiterjesztett katonai jelenlét lesz Grönlandon és környékén – szoros együttműködésben a NATO-szövetségesekkel. A cél az, hogy az egységek gyakorolják a sarkvidéki körülmények között való működés képességét, és megerősítsék a szövetség jelenlétét a sarkvidéken” – írták. A missziót Koppenhágából irányítják, nem a NATO parancsnoki láncán keresztül, és az Egyesült Államok nem vesz részt benne.
A dánok jogi érvelésének alapja a NATO-t létrehozó washingtoni szerződés, amelynek 5. és 6. cikke a kollektív védelmet kiterjeszti a tagállamok északi szélességi körön (Ráktérítőn) túli szigeteire, így Grönlandra is. Az elnök által említett Aranykupola (Golden Dome) egy ambiciózus, több száz milliárd dolláros, részben űralapú rakétavédelmi terv, amelynek megvalósítása tovább növelné Grönland stratégiai jelentőségét.
A következő hetekben ül össze először a közös amerikai–dán munkacsoport, amelynek az a feladata, hogy egyeztesse az amerikai biztonsági aggályokat és a dán vörös vonalakat. Ezzel párhuzamosan megkezdődik a dán Operation Arctic Endurance hadgyakorlat következő szakaszainak előkészítése, amelynek során a kritikus infrastruktúrák őrzését, a szövetséges csapatok fogadását és tengeri műveletek végrehajtását is gyakorolják majd.
