Fabulon: Mindenki a topmodellt nézte, de most megszólal, aki a legnépszerűbb magyar kozmetikum dizájnját tervezte
Gondolok itt a Fabulissimo termékcsaládra, amit Matkó Katival közösen terveztünk – ez már a ’80-as években történt.
Az arckrémek gyönyörű üvegtégelyekbe kerültek, ezeket a Karcagi Üveggyárban fejlesztették, a flakonokat pedig Tokodon. A termék dobozára fóliaprégeléssel és dombornyomással készült arany színű feliratok kerültek. Ez abszolút luxuskozmetikumnak számított abban az időben.
Fabulissimo termékcsalád
Fabulon termékek, férfiaknak
Fabulon kozmetikumok, nőknek
A tini termékeknél [4] zöld-piros-fehér színvariációkat használtam, lévén, hogy ezeket a kozmetikumokat (Tini-szappan, Tini-tonik, Tini-hab) fiúk és lányok is használhatták. A flakonok kialakításnál arra is kellett ügyelni, hogy a terméket biztonságosan lehessen kézbe venni, megfogni, és az információk is jól elkülönüljenek egymástól: erre szolgál a flakonok alsó harmadában körbefutó mélyedés.
Amikor kicsivel később újra kellett tervezni a termékek csomagolását, ez a mélyedés átalakult: egy hullámos motívum lett belőle, de már nem volt annyira markáns, mint az első széria esetében.
Fabulon termékek tinédzserek számára
A Fabulon termékek új generációja
– Számos hazai és nemzetközi pályázaton nyert díjat, az egyik ezek közül az Ipari Formatervezési Nívódíj, amit 1980-ban a babakozmetikum tervezéséért kapott. Mit tudhatunk erről a termékről?
– Kétszer volt babakészítmény. Az elsőt 1973-74 környékén terveztem [5]. A fiam, aki 1975-ben született, már a frissen elkészült baba flakonokkal játszott a fürdőkádban. Az alapgondolat az volt, hogy ne a szokásos világoskék-rózsaszín színeket használjam.
Nemcsak amiatt volt fontos az eltérő színek használata, hogy a terméktípusokat jól el lehessen különíteni egymástól, hanem hogy a színeket is tanítani lehessen a kicsiknek, sőt eredetileg a teljes baba termékcsalád egy matematikai modulrendszerre épült volna.
Különféle űrtartalmú flakonokat terveztem, amelyek különböző egységeknek voltak megfeleltethetők. Ezek összeilleszthető, egymásra rakható darabok lettek volna. Így a színek mellett a számokat is könnyebben lehetett volna tanítani, és a termékek tárolása is helytakarékos lett volna. Sajnos, ez nem valósult meg, mert nem vállalták be a gyártását: akkor még nem tudtak olyan szerszámot készíteni, amivel olyan formát tudtak volna flakonfúvással előállítani, amit aztán össze is lehet pattintani.
– És milyen körülmények között született meg a második babakozmetikum?
– New Yorkban álmodtam meg, amikor az első Worldstar díjamat kaptam 1988-ban. A gyár szerette volna megújítani a babatermékek csomagolását, és sokat gondolkoztam rajta, milyen is legyen. Az unokaöcséméknél laktam, ott egyik éjszaka felébredtem, és kitaláltam: a kis tömzsi formák helyett hosszabb flakonokban gondolkodtam.
Az új csomagolásnak volt egy másodlagos funkciója is: mindegyiken volt egy színes gyűrű, műanyagból. Ezek a színes gyűrűk olyan méretűek voltak, hogy még egy tinilány kényelmesen fel tudta húzni a karjára. Ez pont az a korszak volt, amikor mindent műanyagból csináltak. Ezek a karkötők nagyon népszerűek voltak a tinik körében: persze, az húzta föl, akinek már volt egy fiatalabb testvére, akinél használták a fürdetőt, sampont, testápolót.
Hogy a Disney-figurák hogyan kerültek rá a flakonokra, arra sajnos nem emlékszem.
A Kőbányai Gyógyszerárugyárban eltöltött évtizedek után 1991-ben Nagy Alexandra elindította saját grafikai stúdióját, a Paqart Design Stúdiót. Magyarországon ők voltak az elsők, akik meghonosították a számítógépes tervezés alapjait. Olyan partnerekkel dolgoztak együtt az évek során, mint a TESCO, a Gerbeaud, a Zwack vagy a Lay’s.
Jegyzetek:
[1] Erdély Miklós és fia, Dániel közösen jegyzik a Fabulon-mozaikot, amely 1982-ben került a Kálvin térre. 2000-ben a foghíjtelek beépítése kapcsán a reklám veszélybe került, végül a műemlékvédelmi hivatal közreműködésével sikerült darabjaira szedni és elszállítani. A városi legenda több közintézményről is szól, ahol őrizhetik a mozaik megmaradt darabjait, de pontos helyét nem lehet tudni. [2] Tárgyfétis sorozatunkban az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből válogattunk tárgyakat, ezért a kutakodást mindig a múzeum online gyűjteményi adatbázisában kezdjük. Ebben az adatbázisban mintegy 38 000 tárgyról találhatunk leírást. [3] Nagy Alexandra elméleti fizikus férjével 1972-ben Írországba utazott és ott egy lengyel designer és egy ír építész által vezetett stúdióban dolgozott két évig. [4] A Tini termékekhez készült reklám, amelyben a Neoton Família slágere (’Tini dal’) is felcsendül. [5] Nagy Alexandra elmondásából tehát arra következtethetünk, hogy az Iparművészeti Múzeum gyűjteményi adattárában szereplő 1972-es évszám pontatlan.
Felhasznált irodalom:
Vadas József: Nem mindennapi tárgyaink, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1985
