Elsöprő siker után tragikus sors jutott az első magyar szépségkirálynőnek
Bárki jelentkezhetett, aki elmúlt tizenhat éves
Miután az 1920-as években Amerika már futószalagon gyártotta a szépségkirálynőket, a háborúból kilábaló Európa is szeretett volna saját márkás lányokat a filmiparba. Először 1927-ben hirdetett európai városok számára szépségversenyt a Fanamet filmforgalmazó vállalat, amelynek magyar irodája az akkori némafilmekből ismert, szőke Mátyus Máriára tette fel a budapesti koronát, de a hazai siker ekkor még elmaradt.
Egy évvel később a párizsi Le Journal magazin karolta fel a kezdeményezést, hogy az európai országok leggyönyörűbb hölgyei mérjék össze bájaikat. Mindenhol a legnépszerűbb helyi magazinnal kötöttek szerződést, Magyarországon a Színházi Élet című lapnak jutott a megtisztelő feladat, hogy a hasábjain toborozhatta a szépségeket.
Betöltött tizenhatodik életév, egy portré és egy egész alakos fotó postázása: mindössze ennyi kritériumnak kellett megfelelni a Miss Hungária titulus elnyeréséhez, amellyel együtt járt egy párizsi út az európai döntőre, valamint motiváló volt az 50 ezer amerikai dolláros végső fődíj is.
Nem csoda, hogy rögtön 218 lány jelentkezett, akiknek fényképei alapján a legméltóbbakat behívták a Színházi Élet Erzsébet körúti szerkesztőségének legnagyobb termébe. A zsűriben mindössze egyetlen nő, Márkus Emília színművész ült, a többi mustráló férfi között egyébként Heltai Jenő író is helyet foglalt.
Rúzsozni sem tudott egyedül a győztes keszthelyi leány
Ezen a megmérettetésen nyert a 19 éves Simon Erzsébet, azaz Böske, a keszthelyi tisztifőorvos leánya, megszerezve az ország legszebbje címet (ami mellé járt balatoni nyaraló, drága bunda és estélyi ruha is a szponzorok révén, igaz, az ajándékok egy részét csupán kölcsönkapta). A törékeny testalkatú hölgy már rutinos volt, hiszen néhány évvel előtte megválasztották a Keszthelyi Korzó Szépévé, majd a Balaton Tündére címet is elnyerte.
Az angolul és németül folyékonyan beszélő, művelt és sportszerető lány ugyanakkor újságírói kérdésre azt felelte, hogy úgy készült fel a versenyre, hogy a barátnője segített neki rúzsozni, mivel „a nevetéstől mindig kiszaladt a vonalból”. Karinthy Frigyes is interjúzott vele, aki így summázta a találkozót: „Simon Böskét látni éppúgy érdemes volt, mint Simon Böskének velem beszélni”.
Márai Sándor ennél eggyel élesebb hangnemet ütött meg vele szemben a Színházi Élet hasábjain:
„Egy keszthelyi orvos lányát, Simon Böskét megválasztották Miss Hungáriának. Hogy ő a legszebb magyar lány... Gratulálok kisasszony. Mielőtt útra megy (Párizsba), engedjen meg egypár szót, szegény kicsikém. Maga nem is tudja, a Maga kedves és legszebbnek deklarált fejében, hogy mire angazsálta magát. Már szépnek lenni is egészen bonyolult valami. Mit gondol, a legszebbnek? Már egyetlen egy embernek tetszeni is hallatlanul veszedelmes és bonyolult valami. (Hát még) Egy zsűrinek, a világ zsűrijének, mit gondol?”
Miss Európára csak az antiszemiták nem voltak büszkék
Az első koronás szépségünk szerencsére mentes volt a sztárallűröktől, és nem szállt a dicsőség a fejébe. A hazai sikert követően az Orient Expressz első osztálya elrepítette Böskét Párizsba, a Miss Európa versenyre, ahol elnyerte az Európa legszebb leánya címet is.
A világ legelső nemzetközi szépségversenyét tehát egy magyar lány nyerte meg 1929-ben.