Elsöprő siker után tragikus sors jutott az első magyar szépségkirálynőnek
A keszthelyi lány nyilván csak kapkodta a fejét, hogy hirtelen hogy került a párizsi operaházba, ahol olyan előkelőségek adták át neki a díjat, mint a francia elnök és a dán király. Böske sikeréhez gratulált többek között a francia köztársasági elnök, a monacói fejedelem és különféle diplomaták. Miután a kötelező gálákon részt vett, Erzsébet végre hazaérkezett, ahol kitörő ováció és óriási tömeg várta: a Keleti pályaudvarra kiérkezett a lovasrendőrség is, amely kordonokkal biztosította, hogy a győztes épségben elhagyhassa a helyszínt.
A Miss Európa cím sokat jelentett a trianoni békediktátum terhe alatt megroppant magyaroknak. Bár zömében ünnepelték a fiatal szépségkirálynőt – aki gesztusként Trianon-kitűzőt viselt a nyilvános eseményeken –, már akkor is akadtak antiszemita gyűlölködők, akik származására utalva Miss Palesztinának nevezték, és olyanokat kiabáltak felé, hogy „ronda zsidó lány” és „nem vagy magyar”. Groteszk adalék, hogy a hölgynek Horthy Miklós személyesen gratulált, kiemelve, hogy a vívók sikereihez hasonlóan mennyit használ a „magyar név”-nek.
Mindent felajánlottak Böskének, aki csak egy jó férjre vágyott
Amerikában is híre ment a párizsi versenynek, a Fox mozihíradóban számolt be a fejleményekről. Ekkor készült egyébként az első magyar nyelvű híradós riport, természetesen Simon Böskéről. Amerika újra lázban égett, amikor közeledett a Miss Universe, azaz világszépe választás. Ez akkoriban hónapokon keresztül tartott, miközben a lányoknak mindenféle fellépéseken, fogadásokon és rendezvényeken kellett részt venniük. A zsűri végül nem tudott egyöntetűen nyertest hirdetni, ezért megosztott első helyet adtak Simon Böskének és az amerikai jelöltnek, akik a pénzjutalmat igazságosan elfelezték egymás között.
Hazánk gyermekét mindenki imádta, az egyik amerikai produkciós cég pedig heti 500 dolláros gázsit ajánlott neki, ha velük marad egy turnéra, egy francia selyemgyár mintát kívánt róla elnevezni, valamint színésznőt szerettek volna belőle faragni, hogy aztán felléptethessék a Royal Orfeumban. Ezen felül hercegek és bankárok vetekedtek a kezéért, sőt, még egy maharadzsa is elvette volna feleségül. Böskét azonban a „napi negyed méternyi” levél, a megszámlálhatatlan házassági ajánlat és az amerikai filmstúdiók felkérései sem izgatták, csak egy jó férjre és nyugodt családi életre vágyott, méghozzá otthon.
Azt hinnénk, hogy a sikert sikere halmozó nő élete csupa csillogás volt, de sokan csak azért álltak mellé, hogy hasznot húzhassanak belőle, valamint a párizsi győzelem után kifizettették vele a szállodai tartózkodását.
A reálisan gondolkozó Erzsébet visszavonult a rivaldafény elől, és nemsokára hozzáment Brammer Pál budapesti textil-nagykereskedőhöz és posztógyároshoz. Eleinte jó ötletnek tűnt, hogy az újdonsült feleség manökenként mutatta be a ruhakölteményeket az elegáns asszonyoknak, de a házasság nem tartott sokáig. Hat évvel később beadták a válópert, méghozzá a férj hűtlenségére hivatkozva.
Második házassága már sikeres volt, ezúttal Jób Dánielhez, a Vígszínház művészeti igazgatójához ment feleségül, akivel a színház emeleti lakásában költözött össze. Ezúttal is visszautasította a felkéréseket, hogy színdarabokban játsszon. A boldog házasságot a holokauszt rombolta szét, mivel csillagos házba kerültek, majd bujkálniuk kellett. Férje később, 1955-ben hunyt el.
Az egykori Miss Hungária, Miss Európa és Miss Universe elméjére a háborús viszontagságok vetettek árnyékot, testi állapotát pedig agysorvadás tett próbára.
A mozgásában, beszédében és elmeállapotában is egyre súlyosabb tünetekkel küzdő Böske 1970-ben halt meg, 61 évesen. Az utókor pedig hamar elfeledte az egykor kontinens-szerte ünnepelt bájait.
