Budapest IX. pesti Duna-part, a Belgrád (Ferenc József) rakpart első házai és a Fővám tér a Dunáról nézve. Jobbra szemben a Központi Vásárcsarnok. 1922. Fortepan
Alagút a Vásárcsarnokhoz
A másik meseszerű alagút a központi Vásárcsarnokhoz vezet, és
sok legenda keringett arról a pestiek körében, hogy titkos találkáknak, kimenekítéseknek adott egykoron útvonalat. Az alagút funkciója azonban ennél sokkal prózaibb volt. A Vásárcsarnok építkezésekor a legfontosabb szállítási útvonalnak a Duna számított, a folyón érkezett be az áruk és élelmiszerek jó része. Emiatt jó ötletnek tűnt, hogy a csarnok raktárait közvetlenül összekössék a Dunával, így megkönnyítve az árucikkek beszállítását.
Az alagút költségei közel 70.000 forintra rúgtak, ami a századforduló előtt nem kis summának számított. Ennek ellenére egy-két éves késlekedéssel, de megépült a 120 méter hosszú, majd 4 méter széles alagút, amely kivezetett egészen a Dunáig. A XX. században a folyón való áruszállítás csökkenésével az alagút jelentősége is csökkent, a modern korban raktárnak és halkamrának használták többnyire ezt a föld alatti folyosót. Bár felmerültek olyan tervek, hogy valamilyen idegenforgalmi látványosságot kellene itt létrehozni, erre végül nem került sor.
Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...
A címképen: Budapest IX. pesti alsó rakpart a Fővámpalotánál. A támfalnál látható alagútbejáratok vezettek a vámház alatti, raktárként szolgáló pincerendszerbe. A felvétel 1894-ben készült.
Az alagútépítés fénykora
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
1800 éves ábrázolás került elő Jézusról, amin teljesen máshogy nézett ki, mint eddig tudtuk
Egy oxigéntől elzárt föld alatti sírkamrának köszönhetően maradt fenn szinte tökéletes állapotban a 3. századi falfestmény. A felfedezés egy régészeti leletsorozat része, amely alapjaiban rengeti meg a vallás korai terjedéséről alkotott elképzeléseket.
Egy 3. századi, oxigéntől elzárt sírkamra falán találták meg a valaha volt egyik legjobb állapotban fennmaradt korai Jézus-ábrázolást, ami egy sor más, az elmúlt években előkerült lelettel együtt teljesen új megvilágításba helyezi a kereszténység korai történetét. Az izniki (ókori Nikaia) föld alatti családi sírban felfedezett, Jó Pásztorként ábrázolt Krisztus-freskó pigmentjei szinte tökéletesen megőrizték eredeti állapotukat – írta a The Independent.
A felfedezés egy nagyobb régészeti hullám része, amely az elmúlt két évben söpört végig Anatólián. Laodiceában egy ritka, 4. századi domus ecclesiae került elő: egy magánházból kialakított keresztény istentiszteleti hely. A mai İzmirben, az ókori Szmirna agoráján egy római kori bevásárlóközpont falán 2. századi, kódolt keresztény üzenetekre bukkantak: az egyik egy keresztrejtvényszerűen elrendezett „Logosz” — vagyis Ige — felirat, egy másik pedig a „800” számkód, amely a görög betűk számértéke alapján a „hit” és az „Úr” szavakra utal.
A képen egy szakáll nélküli, rövid hajú, előkelő római ruhát viselő fiatal férfi látható, akinek arcvonásai, ruhájának redői és a vállán cipelt kos is élesen kivehető.
Pergamonban a kutatók azonosították azt a 25 ezer fő befogadására is alkalmas amfiteátrumot, ahol a 2. században keresztényeket végezhettek ki, és itt találtak rá a Szent György-kultusz egyik legkorábbi tárgyi bizonyítékára, egy 5. századi zarándokkulacsra is.
Mindeközben Epheszoszban egy teljes, a 614-es évek körüli tűzvészben leégett, de a hamu alatt „Pompeji-szerűen” konzerválódott kora bizánci üzletnegyedet tártak fel, benne többek között egy zarándok-emléktárgyakat árusító bolttal.
A leletek sokasága segít megérteni, miért éppen Anatólia vált a korai kereszténység egyik központjává. A Római Birodalomban az élő császárok isteni tisztelete, a császárkultusz éppen Pergamonban vert gyökeret, ahol már időszámításunk előtt 29-ben templomot emeltek Augustus tiszteletére.
Nem véletlen, hogy a Jelenések könyve ezt a helyet „a Sátán trónjának” nevezi, a császárt pedig a „Fenevadnak”, akinek száma a 666.
A régészet legújabb eredményei, köztük a Sagalassosban talált hatalmas, 4,5 méteres császárszobrok is azt bizonyítják, hogy ez a kultusz rendkívül látványos és erőteljes volt, amellyel szemben a kereszténység egy markáns alternatívát kínált.
Az új felfedezések tudományos vitákat is lángra gyújtottak a kereszténység gyors terjedésének okairól. A legújabb elméletek szerint a – korábban hittnél valószínűleg kisebb léptékű – üldözések és a vértanúság kultusza paradox módon erősítette a közösségeket. Emellett a korai keresztények szociális hálója, a járványok idején nyújtott segítségük, valamint az újszülöttek kitételének és megölésének elutasítása is hozzájárulhatott a sikerükhöz: egyes elméletek szerint ez különösen a lánycsecsemők túlélési esélyeit javította, és hosszabb távon demográfiai előnyt adott a keresztény közösségeknek.
„Anatólia – a mai Törökország – sok tekintetben a korai kereszténység bölcsője volt.”
A korai kereszténység egyik vezető szaktekintélye, Candida Moss, a Birminghami Egyetem professzora szerint a leletek jelentősége vitathatatlan. A szakértő kifejtette, hogy a régió, amelyet Péter és Pál apostolok is bejártak, kulcsfontosságú a vallás korai történetében, és nem szabad elfelejteni, hogy
a birodalom központját is Konstantinápolyba, a mai Isztambulba helyezték át, amikor a kereszténység államvallássá vált.
A feltárások Törökország egész területén folytatódnak, és a kutatók szerint az izniki nekropolisz, a pergamoni amfiteátrum vagy az epheszoszi üzletnegyed további vizsgálata még számos titkot tárhat fel az emberiség történetének egyik legfontosabb korszakáról.
Egy 3. századi, oxigéntől elzárt sírkamra falán találták meg a valaha volt egyik legjobb állapotban fennmaradt korai Jézus-ábrázolást, ami egy sor más, az elmúlt években előkerült lelettel együtt teljesen új megvilágításba helyezi a kereszténység korai történetét. Az izniki (ókori Nikaia) föld alatti családi sírban felfedezett, Jó Pásztorként ábrázolt Krisztus-freskó pigmentjei szinte tökéletesen megőrizték eredeti állapotukat – írta a The Independent.
A felfedezés egy nagyobb régészeti hullám része, amely az elmúlt két évben söpört végig Anatólián. Laodiceában egy ritka, 4. századi domus ecclesiae került elő: egy magánházból kialakított keresztény istentiszteleti hely. A mai İzmirben, az ókori Szmirna agoráján egy római kori bevásárlóközpont falán 2. századi, kódolt keresztény üzenetekre bukkantak: az egyik egy keresztrejtvényszerűen elrendezett „Logosz” — vagyis Ige — felirat, egy másik pedig a „800” számkód, amely a görög betűk számértéke alapján a „hit” és az „Úr” szavakra utal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Évtizedes hallgatás tört meg – Kovács Kati szerint őt és Cserháti Zsuzsát is zaklatták
Kovács Kati szerint a Kádár-korszak zeneiparát nem mindig szakemberek irányították, ami súlyos visszaélésekhez vezetett. Az énekesnő szerint az akkori hatalmasságok zaklatásai őt is elérték, de Cserháti Zsuzsa sorsát pecsételték meg igazán.
Az énekesnő arról beszélt, hogy a Kádár-korszak zeneiparában sem volt ismeretlen a hatalommal való visszaélés - írta a Blikk. Kovács Kati szerint korábban, amikor a visszaélésekről beszélt, „az időközben szentté avatott emberek nagyon megsértődtek”, és tagadták az állításait.
„Akkoriban is voltak munkahelyi zaklatások, amelyeken én könnyedén túlléptem, mert ilyen a természetem. Cserháti Zsuzsa viszont – aki ugyanúgy megszenvedte azt az időszakot – sokáig élete fő tragédiájaként emlegette, hogy mennyi abúzus érte.”
A kemény fellépés és a gyors döntések már a pályája legelején is jellemezték. Első Ki mit tud?-os szereplése után, 17 évesen a zsűri azzal küldte haza, hogy nem is énekel, hanem kiabál.
„Amikor azt mondták, kiabálok, lejöttem a színpadról, és elhatároztam, hogy akkor én ezt itt be is fejezem. Lezártam magamban azt a korszakot” – mondta. A karrierjét végül édesanyja mentette meg, aki a következő tehetségkutatóra újra benevezte. „Ha ezt nem teszi, biztos, hogy nem a zenei pályán kötök ki, mert már volt egy ellenérzésem a zenével kapcsolatban” – tette hozzá.
Ez a határozottság mutatkozott meg akkor is, amikor egy komoly külföldi ajánlatot utasított vissza. Hamburgban a Led Zeppelin előtt lépett fel, és az Ein Tag im September című dala azonnal sláger lett.
„Szinte le sem jöttem a színpadról, amikor a kezembe nyomtak egy lakáskulcsot, majd közölték: ha akarok, még ma odaköltözhetek.”
A szerződés öt évre szólt volna, ami alatt nem jöhetett volna haza. Bár édesanyja támogatta volna a döntésben – „Gyorsan eltelt volna az az öt év” –, Kovács Kati végül a családja, a barátai és a magyar közönség mellett döntött.
A visszavonuláson ma sem gondolkodik. „Csak egyvalami állíthat meg, az egészségem romlása” – szögezte le az énekesnő, akit harminc éve mindenben támogat informatikus férje, akivel elmondása szerint nagyon hasonló az értékítéletük.
Az énekesnő arról beszélt, hogy a Kádár-korszak zeneiparában sem volt ismeretlen a hatalommal való visszaélés - írta a Blikk. Kovács Kati szerint korábban, amikor a visszaélésekről beszélt, „az időközben szentté avatott emberek nagyon megsértődtek”, és tagadták az állításait.
„Akkoriban is voltak munkahelyi zaklatások, amelyeken én könnyedén túlléptem, mert ilyen a természetem. Cserháti Zsuzsa viszont – aki ugyanúgy megszenvedte azt az időszakot – sokáig élete fő tragédiájaként emlegette, hogy mennyi abúzus érte.”
A kemény fellépés és a gyors döntések már a pályája legelején is jellemezték. Első Ki mit tud?-os szereplése után, 17 évesen a zsűri azzal küldte haza, hogy nem is énekel, hanem kiabál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Farkas Bertalan: Az űrrepülés egy kétesélyes küldetés – 46 éve a hősünk volt, ma egy üres épület viseli a nevét
Az első magyar űrhajós küldetése hatalmas kockázatot rejtett, de sikere egy egész ország hősévé tette. Ennek ellenére a tiszteletére épült gyulaházi űrközpont évek óta kihasználatlanul áll, beváltatlan ígéretként.
Ma 46 éve, 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor egy egész ország tartotta vissza a lélegzetét. A kazahsztáni Bajkonurból elstartolt a Szojuz–36 űrhajó, fedélzetén Farkas Bertalan vadászpilótával, aki ezzel a hetedik nemzet képviselőjeként lépett ki a csillagok közé. A küldetés azonban jóval több volt, mint egy nyolcnapos utazás a Szaljut–6 űrállomásra; egy olyan tudományos és kulturális mérföldkő lett, amelynek hatása évtizedekkel később, egy teljesen új korszak hajnalán is érezhető.
Az első magyar űrhajós maga is tudatában volt a vállalkozás veszélyeinek, ahogy egy későbbi interjúban felidézte.
„Az űrrepülés, amíg földet nem érsz, kétesélyes küldetés, amelyből nem biztos, hogy visszatérsz”
A hetvenes évek végén a szocialista országok közös Interkozmosz programja nyitotta meg az utat a nem szovjet űrhajósok előtt. A magyar repülést egy évvel elhalasztották a Szojuz–33 korábbi dokkolási hibája miatt, ami csak tovább növelte a várakozást. A küldetés gerincét tizenhárom, magyar tudósok és mérnökök által kidolgozott kísérlet adta.
Ezek közül is kiemelkedett a Pille nevű, hordozható sugárdózismérő, amely a maga korában forradalmi újításnak számított, hiszen azonnali visszajelzést adott az űrhajósokat érő kozmikus sugárzásról. A Pille későbbi generációi a Nemzetközi Űrállomáson is bizonyítottak, igazolva a magyar mérnöki tudás időtállóságát. Farkas Bertalan és parancsnoka, Valerij Kubaszov az űrállomáson töltött hét alatt anyagtudományi kísérleteket is végzett, valamint a Balaton műszerrel vizsgálták a szellemi munkavégző képesség változását a súlytalanságban.
Az utazás azonban nem csak a tudományról szólt. Amikor Farkas Bertalan az űrből olvasott esti mesét a magyar gyerekeknek, magával víve a tévémacit, egy egész nemzetet kapcsolt be a kalandba, emberközelivé téve a felfoghatatlan csúcstechnológiát.
„Láttam a Földet alattunk és büszke voltam, hogy az emberiség ezt tudta produkálni, a tudomány, a technika legyőzött mindent” – idézte fel a pillanatot, amely örökre megváltoztatta a perspektíváját.
Közel fél évszázad telt el, mire Magyarország újra embert küldhetett a világűrbe. A HUNOR Program keretében Kapu Tibor gépészmérnök kapta meg a lehetőséget, hogy Farkas Bertalan nyomdokaiba lépjen.
Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomáson töltött közel háromhetes küldetése során olyan kísérleteket végzett, amelyek részben az 1980-as misszió örökségére épültek. A fedélzetre vitte a Pille egy modern változatát, és a Semmelweis Egyetem bevonásával az emberi szervezet mikrogravitációra adott válaszait is vizsgálták.
Farkas Bertalan évtizedekig várt utódjára, és a HUNOR Program során aktív mentorként segítette a felkészülést. A két generációt képviselő űrhajós kapcsolata szimbolikussá vált.
Ma 46 éve, 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor egy egész ország tartotta vissza a lélegzetét. A kazahsztáni Bajkonurból elstartolt a Szojuz–36 űrhajó, fedélzetén Farkas Bertalan vadászpilótával, aki ezzel a hetedik nemzet képviselőjeként lépett ki a csillagok közé. A küldetés azonban jóval több volt, mint egy nyolcnapos utazás a Szaljut–6 űrállomásra; egy olyan tudományos és kulturális mérföldkő lett, amelynek hatása évtizedekkel később, egy teljesen új korszak hajnalán is érezhető.
Az első magyar űrhajós maga is tudatában volt a vállalkozás veszélyeinek, ahogy egy későbbi interjúban felidézte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
3500 éves sírt találtak Luxornál: az ókori Egyiptom legnagyobb kultuszának titkai kerülhetnek elő
Régészek tártak fel egy sírkamrát Luxor nyugati partján, amely az ókori Ámon-kultuszhoz köthető. A leletek között XVIII. és XXI. dinasztiabeli koporsók is vannak, amiket valószínűleg később rejtettek el itt.
Tíz festett fakoporsót, egy kultikus képekkel díszített piramis-csúcsdíszt és több mint harminc macskamúmiát tártak fel régészek Luxor nyugati partján, a dra’ Abu el‑Naga nekropoliszban. A leletek az ókori Egyiptom legnagyobb vallási mozgalma, az Ámon-kultusz eddig ismeretlen szereplőiről és tisztségeiről árulkodnak. A feltárás a Roy-sír (TT255) délkeleti szektorában zajlik, egy
olyan területen, amelyhez másfél évszázadon át nem fértek hozzá a kutatók, mert korábbi ásatások törmeléke fedte.
A tavaly novemberben indult munka során tíz, jó állapotban megmaradt, hieroglifákkal díszített fakoporsót találtak. Az elhunytak között volt egy Ámon-isten énekesnője és egy pap is.
A koporsók több korszakból származnak: az előzetes vizsgálatok szerint vannak köztük XVIII. dinasztiabeli, Ramesszida-kori és későkori darabok.
Egy másik, kisebb sírban egy homokkő piramis-csúcsdísz, egy úgynevezett pyramidion is előkerült, amelyet kultikus jelenetekkel díszítettek.
A legkülönösebb leletegyüttes azonban egy több mint harminc, vászonba csomagolt macskamúmiából álló temetkezés, amelyeket a feltételezések szerint a Ptolemaiosz-korban helyeztek el itt vallási felajánlásként.
Az Egyiptomi Régiségek Legfelsőbb Tanácsa szerint a különböző korokból származó koporsókat valószínűleg később vitték át a most feltárt aknába, amelyet rejtekhelyként használhattak a sírok megóvására – írja a LADbible.
A leletek tudományos feldolgozása és restaurálása jelenleg is zajlik. Abdul Ghafar, a luxori régészeti hivatal főigazgatója kiemelte, hogy a felfedezés eddig teljesen ismeretlen személyeket és foglalkozásokat hozott a felszínre.
„A felfedezett sírok tulajdonosai olyan személyek, akiket egyetlen ismert történeti forrás sem említ… a belső díszítésminták új címek és foglalkozások dokumentálását is eredményezték, amelyeket most jegyeztek fel először.”
Az elmúlt időszakban a Nílus-delta északnyugati részén egy nagyméretű, Kr. e. 7. századi vályogtégla-épület került elő rituális tárgyakkal, amelyről a feltárók egyelőre nem döntötték el, hogy templom vagy papi lakhely volt. Magyar vonatkozásként a Semmelweis Egyetem kutatói nemrég roncsolásmentes CT-vizsgálattal derítették ki, hogy egy madármúmiának hitt egyiptomi múmiát valójában egy emberi lábfej – jó példa arra, hogyan írhatja át a modern orvostechnológia a régészeti leletek értelmezését.
Tíz festett fakoporsót, egy kultikus képekkel díszített piramis-csúcsdíszt és több mint harminc macskamúmiát tártak fel régészek Luxor nyugati partján, a dra’ Abu el‑Naga nekropoliszban. A leletek az ókori Egyiptom legnagyobb vallási mozgalma, az Ámon-kultusz eddig ismeretlen szereplőiről és tisztségeiről árulkodnak. A feltárás a Roy-sír (TT255) délkeleti szektorában zajlik, egy
olyan területen, amelyhez másfél évszázadon át nem fértek hozzá a kutatók, mert korábbi ásatások törmeléke fedte.
A tavaly novemberben indult munka során tíz, jó állapotban megmaradt, hieroglifákkal díszített fakoporsót találtak. Az elhunytak között volt egy Ámon-isten énekesnője és egy pap is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
