Négy fantasztikus hely Budapesten, amelyeket már sohasem láthatsz
1. Időutazás a romantikus Tabánban!
Az 1900-as évek elején még sűrűn lakott Tabán emlékét manapság csupán néhány épület és a Gellért-hegy–Nap-hegy közötti völgy elnevezése őrzi. Pedig az 1930-as években végleg lebontott városrész sokak kedvence volt, köztük Krúdy Gyuláé, aki gyakran megfordult itt a Mélypince borozóban. A girbe-gurba utcácskáival, kifakult házacskáival, vendéglőivel és kocsmáival romantikus hangulatot áraszt.
VIDEÓ: a Tabán a 30-as években
A XX. század elejétől a Tabán egyre kevésbé tudott ellenállni a pusztulásnak és a csatornázatlanság okozta járványoknak, így az 1930-as évek elején a városvezetés felszámolásáról döntött. S bár ide egy vadonatúj kerület felépítését tervezték, ez már a II. Világháború miatt soha nem valósult meg, később pedig az Erzsébet-híd úthálózatának megszületésével már nem is nagyon maradt hely, csak a parkosításra. Mindenesetre a békebeli képeket és filmeket elnézegetve igencsak sajnálhatjuk a Tabán eltűnését, egy romantikus városrészt veszített Budapest.
2. Ahol a nemzet csalogánya dalolt!
Az 1964-ben felrobbantott Blaha Lujza téri Nemzeti Színház emléke máig vegyes érzéseket kelt az emberekben, hiába épült meg azóta modern változata a Duna partján. A csodás épület ugyanis sokak szívéhez nőtt, csak úgy, mint az itt játszó színészlegendák. Maga az épület az 1800-as években a Népszínháznak adott otthont.
Nézelődők a Nemzeti Színház bontásánál, 1965. Szirtes Tibor felvétele és ajándéka a FSZEK Budapest Gyűjteményének.
Nézelődők a Nemzeti Színház bontásánál, 1965. Szirtes Tibor felvétele és ajándéka a FSZEK Budapest Gyűjteményének.
A Nemzeti Színház a 1908-ban költözött ide bérlőként, ideiglenesen, de ez az átmeneti időszak tulajdonképpen közel hat évtizedig tartott. Olyan színészek játszottak színpadán, mint Hevesi Sándor, Újházi Ede, Jászai Mari, Márkus Emília, Pethes Imre, Ódry Árpád és Bajor Gizi. Végül a hatvanas évek közepén a metróépítésre, az építmény megromlott állagára hivatkozva a Blaha Lujza téren álló neoreneszánsz épületet lebontották, sokak szerint azonban inkább a hozzá fűződő nemzeti érzületeket szerette volna az akkori rezsim eltüntetni a föld felszínéről.
3. Lovi – a szerencse forgandó
Az Aréna Plázát minden lovas lelkületű ember elszoruló szívvel látogatja, hiszen egykoron itt helyezkedett el a hazai lovassport ikonikus intézménye, a Lovi. A Kerepesi úti ügetőpálya nemcsak a XX. század elején, létrejöttekor volt népszerű és különleges hangulatú, de bizony ezt a szerepét megőrizte a II. Világháborút követően, majd a 90-es években is.
VIDEÓ: A Lovi...
A fővárosiak nemcsak szerencsefogadás céljából látogatták tribünjeit, de sokan itt ünnepelték a szilvesztert is minden évben egészen 2008-ig, ugyanis a következő év januárjában elkezdték lebontani.
4. A Milleniumi Iparcsarnok nyomában
A budapesti Iparcsarnokot az 1885-ös Országos Általános Kiállításra építették Ulrich Keresztély és Kohn János tervei alapján. A hatalmas, neoreneszánsz stílusban készült kupolás épület igazán impozáns látványt nyújtott a négy diadalkapura emlékeztető bejáratával és a vas-üveg díszítéseivel.
VIDEÓ: emlékek a PECSA-ról
Az alapjait és padlózatát felhasználva építették fel később a Budapesti Nemzetközi Vásár V. Számú pavilonját, amelyet később csak Petőfi Csarnokként ismertünk. A raktárépületre emlékeztető PECSA lebontásával egyébként az egykori Iparcsarnok maradványai, azaz alapozás és a padlószint is eltűntek. A helyszínen egy modern, látványos új Nemzeti Galéria épül fel, ami talán méltóbb emléket állít egykori csodás elődjének.